Jogszabályok ezrei változtak: Itt már csak a mesterséges intelligencia segíthet.

Orbán Viktor ötödik kormánya 2022. május 24.-én alakult meg, így az évforduló kapcsán érdemes és érdekes elemezni, hogy mit jelentett ez a jogszabályok világában.

Az elmúlt 12 hónapban 214 közlöny közel 12 ezer oldalán (11773) csaknem ötezer jogszabály jelent meg. Ezek nagy része módosító jogszabály, némelyik közülük akár 200-300 másikat is módosít.

Könnyen belátható, hogy ezt emberi erővel követni nagyjából lehetetlen: az, hogy valaki minden egyes Magyar Közlönyt végigolvasson, emberfeletti küldetésnek tűnik.

Különösen érdekes, hogy a változásoknak csak mintegy tíz százaléka érinti jelentősebben a cégek működését, vagyis ez a jogszabály-bogarászós munka kilencven százalékban csak formalitás.

A minisztériumok átnevezése összességében sok száz jogszabály módosítását igényelte, de egy átlagos cég mindennapi életére nézve nem jelentett jelentős változást.

(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor miniszterelnök, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Nagy István agrárminiszter, Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter (b-j), Orbán Viktor negyedik kormányának tagjai a Karmelita kolostor teraszán 2022. április 20-án. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán))

Túl gyorsan lépnek életbe

A JOXA.hu fejlesztői által készített felhasználói felmérés szerint a jogszabályváltozások számán túl a cégek számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az új változások nagyon gyorsan lépnek hatályba, így a korábbi 3-6-12 hónapos jogszabály-átvizsgálási belső céges szabályzatok teljesen használhatatlanok.

A másik nehézség az úgynevezett salátajogszabályok vizsgálata: az elmúlt évben volt olyan jogszabály, ami csaknem 320 másikat módosított, és leggyakrabban ezek a jogszabályok csak érintőlegesen kapcsolódnak egymással.

A megyék átnevezése vármegyékké például több száz jogszabály módosítását igényelte, ráadásul a különféle jogalkotók eltérő megoldásokat alkalmaztak erre. Az Agrárminisztérium egyesével módosította a rendeleteit, az országgyűlés alapvetően egy hatalmas módosító törvényt alkotott, ami 187 másik törvényben írta át a megyét vármegyére, a kormány pedig a fent is emlegetett hatalmas rendelettel több, mint 300-at. Ez utóbbiakban külön érdekes, hogy nem csak a vármegyék szerepeltek benne, hanem egy füst alatt még kisebb nagyobb apróságok is.

Az év végi hajrában módosul a legtöbb jogszabály

A jogalkotási rendszernek évek óta sajátossága, hogy az év vége előtt beindul a futószalag: napi 1-3 közlöny jelenik meg, és rengeteg új, olykor nagyon jelentős változás születik, miközben a legtöbben a karácsonyfa alatt pihenik ki a bejglikómát.

Ferencz Mónika, a Blumenthal Consulting ügyvezetője elmondta, hogy a decemberi roham évek óta ezer feletti jogszabályt jelent, amit emberi erővel feldolgozni lehetetlen. 2022 év vége ebben is rekorder: az év utolsó tíz napjában összesen 1530 nyilvános jogszabály módosítását hirdették ki 1351 módosító jogszabályban.

Az általános jogszabályfigyelők sem győzik ezt, ezért tartják szükségesnek, hogy a JOXA.hu-t úgy alakítsák és tanítsák, hogy a legprecízebben kövesse a cégek saját igényeit.

(Ferencz Mónika)

Segíthet a mesterséges intelligencia

Ma már az ügyvédi irodák is vonakodva vállalnak ilyen jellegű jogszabálykövetést, mert szinte lehetetlen ekkora adathalmazból kiszedni a legfontosabbakat, ráadásul hiba nélkül. Ezért van szükség a mesterséges intelligenciára.

“A sajátos rendszerek miatt szükség van emberi ellenőrzésre is, de a cégek számára az is egy hatalmas segítség, hogy a robotizált rendszer kiválasztja és összegzi a céget potenciálisan érintő jogszabályokat” – mondta el a cég ügyvezetője.

Mint Ferencz Mónika megjegyezte, több olyan céggel is találkoztak a Blumenthal Consulting általános tanácsadói tevékenysége kapcsán, ahol a jogszabályok változásainak figyelésére egyszerűen nem maradt erőforrás: a nehézséget az jelenti elsősorban, hogy például a termelőcégeket érintő technikai, munkavédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok változását a jogi osztályok nem, vagy nagyon nehezen vállalják, a termelésben dolgozó mérnökök pedig nem szívesen olvasnak minden másnap egy Magyar Közlönyt, vagyis munkanaponként mintegy 50-60 oldalnyi tömény jogi szöveget.

Bár az elmúlt évet több nagyívű jogszabályváltozás jellemezte, amelyek tömeges érintettsége miatt nagy sajtóvisszhangot kaptak, például a KATA törvény vagy az egészségügy átszervezése kapcsán számos szakmai, például környezetvédelmi, tűzvédelmi, munkabiztonsági jogszabály alapvető változása elsikkad, vagy fel sem kelti a média figyelmét.

Az elmúlt egy évben számos nagy, kódex jellegű törvény, mint például a Közbeszerzési törvény, vagy az Egészségügyi törvény is 10-11 alkalommal módosult. A témában rekorder kományrendelet pedig 12 hónap alatt összesen 23-szor.

Az elmúlt egy évben összesen 47 új törvény és csaknem tízszer ennyi, vagyis 458 rendelet született, ugyanakkor a módosító jogszabályokban összesen 3850 változást hirdettek ki az 5. Orbán kormány első éve alatt.