2,5 milliót gyűjtöttek thai bokszolók a 7 éves, csontdaganatos kislány gyógyulásáért

2,5 milliót gyűjtöttek thai bokszolók a 7 éves, csontdaganatos kislány gyógyulásáért

Thai bokszolók százai gyűltek össze vasárnap az UTE Judo termében. A muaythai sportágban eddig példátlan eseményen több tucat hazai klub versenyzői 45 darab, egyenként két perces muaythai barátságos küzdelmet játszottak le a klasszikus muaythai szabályrendszer keretein belül kortól, nemtől, bőrszíntől és vallástól függetlenül. Mindezt az állításuk szerint legnagyobb harcosért, Hannáért, a hét éves Ewing-szarkómás kislányért tették. A jótékonysági gálán 2,5 millió forintot gyűjtöttek össze Csillag Richárd muaythai versenyző húgának.

2023. január 15-én az UTE Judo termében rendezték meg a Fight for Hanna nevű jótékonysági sportrendezvényt. Az esemény egy Ewing-szarkómás kislány, Csillag Hanna támogatásáért jött létre. A barátságos küzdelmek során több száz elhivatott résztvevő között magánszemélyeket, sportolókat, neves vállalkozókat és vállalatokat is köszönthettek, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Hanna bátyja, Csillag Richárd muaythai versenyző, így adott volt a közeg, hogy Ales Attila (Rokko Gym) főszervezésével a Magyar Muaythai Szakszövetség és a Hajós István nevéhez fűződő Egy lépéssel több Alapítvány segítségével megszervezzen egy ilyen fantasztikus napot Hanna megsegítésére. A rendezvényen Hanna is jelen volt és mindenki szívébe belopta magát! Szülei meghatódva nézték a több száz versenyzőt és nézőt akik megtöltötték a sportcsarnokot Hanna miatt.

“Közel 30 klub 250-300 versenyzője, nemtől, kortól és stílustól függetlenül képviseltette magát és rengeteg nézőt is vonzott az esemény. A végeredmény pedig 2,5 Mft! Ez egy hatalmas szám egy 1 napos rendezvény alkalmával” – mondta Ales Attila főszervező, aki magánemberként is támogatja a családot.

Hajós István az Egy lépéssel több alapítvány alapítója, a Magyar Muaythai Szakszövetség elnökségi tagja is csatlakozott a támogatókhoz.

“A szövetség részére egy percig sem volt kérdés, hogy a kezdeményezés mellé állunk, hiszen minden jó célt támogatunk, az Alapítványnak pedig egyszerűen ez a feladata. Gratulálunk a szervezéshez és a színvonalas lebonyolításhoz” – mondta Hajós István.

Hanna édesanyja, Zuckermann Krisztina igyekszik minden segítséget megadni kislánya gyógyulásához és még annál is többet. Nagyon nehéz egy ilyen helyzet egy családban, de a összefogtak és mindent megtesznek a ritka csontdaganattal diagnosztizált kislány felépüléséért.

“Megható volt látni, hogy Hanna miatt ennyien eljöttek, hatalmas a tömeg, jó érzés és talán még egy kis pluszt ad ehhez a nehéz helyzethez” – mondta el az édesanya.

A rendezvényen 45 x 2 perces menetet rendeztek, úgynevezett Sparingot (edző küzdelmet), ahol a résztvevők folyamatosan váltották egymás között az ellenfeleket.

Végeredményként pedig 2,5 millió Ft-ot sikerült a nap végére összegyűjteni, amit Hanna családja kapott meg. Ales Attilának – aki egyben a szülinapját is ünnepelte a rendezvénnyel – a legszebb ajándék, hogy Hannának segíthetett és egy életre szóló élményt szerzett neki és családjának.

Hannának és családjának a következő bankszámlaszámon tudnak segíteni az adományozók: 11773425-03018556. Közlemény: Adomány Hannának.

Három fontos autós változás 2023-ban

Három fontos autós változás 2023-ban

A 2023-as év fontosabb autós változásaival minden járművezetőnek érdemes tisztában lenni – hívja fel a figyelmet a https://e-autopalyamatrica.hu portál.

Idén jelentősen nőtt a heti (10 napos) és a havi matrica ára. A havi matrica közel 71%-kal drágult, a 10 napos pedig 44%-kal kerül többe, de éves jogosultságok ára csak 5%-kal nő, így a korábbiaknál is jobban megéri éves matricát venni. Idéntől tehát kb. 9 db tíznapos vagy 6 db havi matrica ára teszi ki az éves jogosultság árát. Előny, hogy nem szükséges a matrica lejáratát – mint a heti, havi matricák esetében, és a fizetős útszakaszokat, vármegyehatárokat sem észben tartani.

További, autósokat érintő újdonság, hogy ha az autó forgalmi engedélye és a jogosítvány érvényes és szerepel a hazai nyilvántartásokban, akkor a 2023. január 1-jével életbe lépett jogszabálymódosítás okán többé nem szükséges, hogy azokat mindig magunknál tartsuk. A rendőrség a elektronikusan is tudja már ellenőrizni ezeket az igazolványokat.

Jó hír a horvát tengerpart kedvelőinek: nincs többé ellenőrzés a magyar-horvát határon: 2023. január 1-jétől Horvátország tagja lett a schengeni övezetnek, így a határátkelőket immár megállás és ellenőrzés nélkül vehetik igénybe az autósok, ami hozzájárul a torlódások csökkenéséhez, azaz hamarabb juthatunk el kedvenc nyaralóhelyünkre.

Szennyvízhasznosítás újragondolva: van valódi megoldás a rezsicsökkentésre

Szennyvízhasznosítás újragondolva: van valódi megoldás a rezsicsökkentésre

Több ezer milliárd forintot spórolhatna évente Magyarország, ha a mezőgazdaságban használt műtrágya helyett, a szennyvizet hasznosítanák újra. Ezt állítja dr. Ligetvári Ferenc, környezetvédelmi szakember, az Orbán-kormány korábbi környezetvédelmi minisztere. A professzor egyebek mellett, erről is beszélt Huszár Viktornak, a Megoldás Mozgalom elnökének, aki “Zárt ajtók mögött” címmel indított tényfeltáró, közéleti podcast sorozatot a MEMO YouTube csatornáján.

A kertépítész, vízgazdálkodási szakmérnök az adásban elmondta, hogy már a 80-as években is rendelkezésre álltak olyan tanulmányok, amelyek megállapították, hogy a szennyvízből minimum 3 olyan ásványi anyag kivonható, amely újrahasznosítható lenne a mezőgazdaságban, tápérték lehetne a növényeknek, kiváltva a napjainkban egyre dráguló műtrágyát.

road street dirty industry
Photo by Magda Ehlers on Pexels.com

A szakember szerint az eljárással akár dupla rezsicsökkentés is végrehajtható lenne a szennyvíz újrahasznosításával.

Minden országnak hatalmas energiaköltségeket okoz, hogy a szennyvízből kivonják a káros, ember által szintetizált anyagokat, a xenobiotikumokat. Ezek a költségek megspórolhatóak lennének, ha a szennyvizet a mezőgazdaságban – a megfelelő körülmények között – újrahasznosítanák. A folyamattal minimálisra lehetne csökkenteni a szükséges műtrágya mennyiségét, így a műtrágya előállításán is lehetne spórolni.

Az egekbe szökött gázárak miatt, a műtrágyát előállítani csak igen magas költségekkel lehet, a szennyvíz újrahasznosításával viszont ez is megspórolható lenne – jelentette ki dr. Ligetvári Ferenc. A MEMO elnökének kérdésére, hogy miért nem alkalmazta ezt az eljárást senki 1984 óta (akkor merült fel az újrahasznosítás gondolata elsőként), a professzor azt válaszolta, hogy egyszerűen nem volt rá politikai akarat és a timföld eddig viszonylag olcsón előállítható volt, azaz nagy mennyiségben rendelkezésre állt!

Dr. Ligetvári Ferenc a beszélgetés alkalmával azt is elmondta, hogy a fent leírtakra vannak jó, követendő példák, egyebek mellett Izraelben is, hiszen ott az ország a keletkező szennyvízének a 75%-át újrahasznosítja a mezőgazdaságban, Fokvárosban kizárólag tisztított szennyvízzel töltik fel az úszómedencéket – közölte az MTI Sajtószolgálatával a MEMO.

A teljes beszélgetés, illetve további információk a körforgásos gazdálkodásról megtekinthető a MEMO youtube csatornáján.

Történelmi aszály volt tavaly Magyarországon

Történelmi aszály volt tavaly Magyarországon

Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot – írta a 2022-es év agrometeorológiai áttekintésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

(Kukoricatábla repedezett termőföldje a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is. Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.

 A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.

Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.

Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.

(Teljesen kiszáradt természetes vízgyűjtő Orosháza közelében 2022. július 7-én. Az itt élők elmondása szerint legalább 50 éve nem volt ilyen. MTI/Rosta Tibor)

Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.

A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.

 Augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.

Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.

A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.

Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.

Az életüket kockáztatják, akik a vonatok tetején bohóckodnak

Az életüket kockáztatják, akik a vonatok tetején bohóckodnak

Idén már többen szenvedtek súlyos égési sérüléseket, amikor vasútüzemi területen felmásztak egy szerelvényre vagy a felsővezeték tartóoszlopára – hívta fel a figyelmet a MÁV Zrt. szerdán.

A MÁV MTI-hez eljuttatott közleménye szerint január 5-én a vágány melletti felsővezeték tartóoszlopára felmászva sérült meg súlyosan az a férfi, aki Budapest-Keleti pályaudvar és Kőbánya felső állomás között szenvedett áramütést.

Január 8-án az esti órákban Eger-Rendező állomáson fiatalok játszottak vasútüzemi területen, ahova civileknek szigorúan tilos a belépés. Két fiú a vágányon álló üres tartálykocsi tetejére mászott fel, a felsővezeték közelében pedig egyikük, egy 15 éves gyerek áramütést szenvedett. Őt a mentők súlyos égési sérülésekkel vitték kórházba, társa könnyebben sérült – írták.

Tavaly a MÁV hálózatán történt két hasonló baleset súlyos, életveszélyes sérültje és halálos áldozata is 18 éven aluli volt – tették hozzá. A MÁV arra kéri a szülőket és a pedagógusokat, nyomatékosan hívják fel a fiatalok figyelmét arra, hogy vasútüzemi területen tartózkodni életveszélyes és tilos.  

A vasút veszélyes üzem. A közvetlen életveszély miatt a vasút üzemi területén belül tilos tartózkodni – hangsúlyozza a MÁV, amely arra figyelmeztet: a villamos felsővezetéknek már a megközelítése is életveszélyes, kétméteres távolságon belül akár halálos áramütést is okozhat. A felsővezeték, illetve a felsővezeték-hálózat más részeinek (oszlopok, kapcsolók) érintése életveszélyes – közölte az állami hírszolgálat.

Minden eddiginél több éves autópálya-matricát vásároltak 2023-ra

Minden eddiginél több éves autópálya-matricát vásároltak 2023-ra

Minden eddiginél több éves autópálya-matricát vásároltak meg 2023-ra előre a közlekedők a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) elővásárlási kampányában tavaly decemberben. Megközelítően 187 ezer darab idei évre érvényes országos és megyei úthasználati jogosultság talált gazdára, mintegy 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) kedden az MTI-vel.

Kiemelték, a mintegy 187 ezer darab éves országos és megyei autópálya-matricát 13 hónapon át, 2024. január 31-ig lehet használni a mintegy 1600 kilométeres díjköteles gyorsforgalmi úthálózaton. A 2023-as éves országos matricából majdnem 78 ezer darab kelt el tavaly decemberben, mintegy 8 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A megyei matricáknál még ennél is nagyobb volt a növekedés, 2023-ra 109 ezer darabot vettek az úthasználók, majdnem 17 ezerrel többet, mint a 2022-es elővásárlási kampányban. Előbbiek esetében közel 12, utóbbiaknál mintegy 18 százalékos a növekedés – írják a közleményben.

A legtöbb pályamatricát, 164 ezer darabot személygépjárművekre vásárolták. Ez 26 ezerrel, mintegy 19 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Éves országos matricából 62,5 ezer, míg megyeiből 101,5 ezer darab kelt el 2023-ra. Ezek az adatok előbbi esetében 9 ezerrel (17 százalékkal), az utóbbinál pedig 17 ezerrel (mintegy 20 százalékkal) haladják meg az egy évvel korábbi számokat.

A megyei matricákat tekintve a TOP 3 vignetta esetében a legnagyobb mértékű a növekedés, a Pest vármegyeiből 59 ezer darab kelt el, majd 16 százalékkal több, mint egy éve. A Fejér vármegyére érvényes jogosultságból 11,5 ezer darab fogyott, bő 32 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Győr-Moson-Sopron vármegyei matricából pedig 9,5 ezer darab talált gazdára, mintegy 17 százalékkal több, mint egy éve.