Mire érdemes figyelnie a Napenergia Plusz Program kapcsán, aki szeretne 5 millió forintos támogatást?
2023. december elején megjelent a Napenergia Plusz Program pályázati kiírás, amelynek keretében akár 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető energiatárolós napelemes rendszerre. A program különlegessége, hogy alanyi jogon bárki pályázhat, aki a viszonylag tág feltételrendszernek megfelel.
A pályázat kapcsán Tárai Gáborral, az EU-SOLAR Nyrt. vezérigazgató-helyettesével beszélgetünk.
Hogyan értékeli az NPP pályázatot?
Nagyon örülünk ennek a programnak, hiszen az új, bruttó elszámolás keretében olyan, talán vissza nem térő energetikai fejlesztési lehetőséget kínál a napelemes rendszerrel még nem rendelkezők számára, amely valódi megoldást nyújt az energiaszámlájuk jelentős csökkentésére.
Műszaki értelemben a megvalósítható akkumulátoros rendszer pedig olyan modern megoldás, amely a jelenleg ismert leghatékonyabb módon biztosítja a napenergia otthoni körülmények között történő tárolását és felhasználását.
Megítélésem szerint ez a Program egy fantasztikus lehetőség mindenkinek, aki ezidáig még nem lépte meg a részben önellátást is biztosító energetikai beruházást. Külön üdvözítő, hogy az igénybevétel nincs pl. gyermekvállaláshoz, vagy egyéb, nehezen teljesíthető feltételhez kötve.
Ezúttal azok is pályázhatnak, akik élethelyzetükből vagy korukból adódóan más korábbi pályázatokból kimaradtak.
Látszik, hogy a programot kiíró szándéka az volt, minél egyszerűbben tudják az emberek igénybe venni az akár 5 millió forint támogatást is biztosító lehetőséget.
Úgy gondolja, hogy érdemes pályázni?
Mindenképpen! Számomra ez nem kérdés, több okból sem.
Az egyik ok, hogy a napelemes energia környezetbarát, teljesen megújuló és hosszú távon biztos energiaforrás.
A másik, hogy nem gondolom, hogy lesz a jövőben olyan lakossági pályázat, ami hasonlóan kedvező paramétereket kínál napelem és energiatároló beszerzésére, így ezt a lehetőséget meg kell ragadnia azoknak, akiknek nincs még ilyen rendszerük, és tenni akarnak részben a környezetünk fenntarthatóságáért, részben pedig a saját energiaköltségeik hosszú távú csökkentéséért.
A harmadik nyomós érvem pedig az a tény, hogy otthonunk szempontjából egy ilyen beruházás jelentősen értéknöveléssel bír, amelyet most ez a program 66%-ban támogat.
Én mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy pályázzon!
Mekkora az érdeklődés a lakosság részéről?
Egyértelműen felélénkült a piac, özönlenek a kérdések. Jelenleg a fő kihívás az, hogy a program kihirdetése és a pályázati ablak megnyitása között nagyon szűk idő áll rendelkezésre, emiatt sokan kapkodnak. Nehezíti a felkészülést az is, hogy egyre több téves dezinformáció kering a köztudatban, sajnos sok esetben az ezzel foglalkozó cégek hirdetéseiben, tájékoztatóiban is találunk téves értelmezéseket.
Mire érdemes odafigyelni a pályázni szándékozóknak?
A pályázat benyújtásának határidejével vagy az előkészítési szakaszban elvégezhető feladatok kapcsán terjed több olyan információ, amelyek a program kiírásával ellentétesek. Márpedig aki nem elég körültekintően cselekszik, az megfoszthatja magát a támogatás elnyerésétől. Például, aki szolgáltatói engedélykérelmet szeretne már most leadni, vagy előre szalad a folyamatban, az bizony kizárhatja magát, mert a program a már megkezdett beruházásokat nem támogatja.
Mi a magunk részéről készítettünk az ügyfeleknek egy részletes pályázati csomagot, ami lépésről lépésre végigvezeti őket az adminisztrációs folyamaton. Azt gondolom, hogy ezzel a segédlettel sokkal könnyebben, biztosabban lehet pályázni. Az anyagokhoz a weboldalunkon keresztül lehet hozzáférni.
Ugyanakkor mindenkinek javaslom, hogy olvassa el alaposan a pályázati kiírást, vagy vegyen igénybe megbízható szakértői segítséget.
Mennyire éles a verseny a szolgáltatók között?
Mivel ennek a piaci szegmensnek a megrendelései az elmúlt időszakban történt és most januártól feloldott visszatáplálási tilalom miatt jelentősen lecsökkentek, sok cég számára nagyon fontos ez a pályázat.
Ezért – nem meglepő módon – nagyon szélsőséges ajánlatokkal, csomagokkal, bizonyos esetekben szélsőséges ígéretekkel találkozunk. Az ügyfeleknek érdemes körültekintően és óvatosan kezelniük a nagyon extrém árazásokat és ajánlatokat.
Mire érdemes figyelni? Mi alapján érdemes választani?
A megfelelő döntés érdekében több tényezőt is figyelembe kell venni.
Az egyik természetesen a műszaki tartalom. Kiemelném, hogy a jelenlegi elszámolási rendszer miatt olyan rendszert érdemes választani, amelyben az inverter képes a fázis asszimetria kezelésére. Érdemes ismert, Magyarországon már jelentős számban telepített márkát, márkákat választani.
Fontos, hogy a telepítendő napelemes rendszer nagyon sok évig fog működni, ezért a márkán túl javasolt arról is meggyőződni, hogy a kivitelező a telepítésen túlmenően, a jövőben teljes körű, hosszú – akár 10 éven túli – karbantartást és szervizhálózatot is tud-e biztosítani. Hiszen az, hogy valaki a hirdetésben megígér valamit, még nem jelenti azt, hogy 8-10 év múlva be is tudja azt tartani. Érdemes ezért megfelelő hátterű és a piacon stabilan régóta működő céget választani, amelyik cég nem csak telepít, de teljes körű karbantartást is kínál országosan.
Természetesen az ár is fontos szempont. A cégek ajánlatai között óriási lehet a különbség. Itt is igaz lehet az, hogy nem biztos, hogy hosszú távon a legolcsóbb ajánlat biztosítja a legjobb megtérülést és üzembiztonságot.
Mi azt az utat választottuk, hogy olyan márkát kínálunk, amelyből több tízezer működik megbízhatóan Magyarországon, és több százezer Európa-szerte. Olyan műszaki tartalmat kínálunk csomagjainkban, amely az alapműködésen túl pl. a tűzeseti biztonságot is tartalmazza.
Fontos szempont lehet sokak számára az is, hogy mikor kell kifizetni a 34% önerőt. Mindenképpen előnyösebb és biztonságosabb a pályázónak az a megoldás, amikor a vállalkozó az energiatárolós napelemes rendszert már az önerő megfizetése előtt telepíti. Ez – a biztonságon túlmenően – megmutatja a kiválasztandó vállalkozás pénzügyi stabilitását is.
Ezek szerint több fizetési alternatíva is van?
A pályázóknak két opciója van. Az egyik esetben a kivitelezés megkezdése előtt kell megfizetnie a beruházás elindításához szükséges 34%-os önerőt, majd a következő lépésben jön az állami támogatás kifizetése.
A másik esetben fordított a sorrendben. Ekkor az állami fizeti az első részt a kivitelezés megkezdése előtt, és a pályázó csak akkor fizeti az önerőt, amikor már a tetőn van a napelem.
Igaz az is, hogy a második opciót csak a nagyobb, tőkeerősebb cégek tudják felkínálni, ugyanis ebben az esetben a vállalkozásnak nem csak előfinanszíroznia kell az anyagokat és a telepítés egy részét, de még bankgaranciával is rendelkeznie kell azoknak, akik ezt – az ügyfeleknek kiemelkedő biztonságot nyújtó – megoldást tudják kínálni.
Sajnos, nagyon sok, kisebb cégnek erre esélye sincs.
Mit kell tudni a legfontosabb határidőkről?
A mostani információk alapján 2024. január 15-től lehet a pályázati előregisztrációt beadni, ami az első határidős lépés.
Addig viszont számos dokumentumot kell a pályázóknak összeszedniük. Azt gondolom, hogy maga a pályázati adminisztráció nem kifejezetten bonyolult, ha valaki ezzel foglalkozik napi szinten, viszont azok számára, akik nem otthonosak a pályázatok terén, akár komoly fejtörést is okozhat.
Az előregisztráció elfogadását követően – a lehető leggyorsabban – be kell nyújtani az áramszolgáltató számára a csatlakozási engedély kérelmet, amihez pedig a felhasználók jelentős részének már biztosan szakmai segítségre van szüksége.
Véleményem szerint érdemes szakértő segítséget igénybe venni, mert ezzel nagyon sok felesleges bosszúságtól, hiánypótlástól és – a pályázat tekintetében kritikus – időbeni késedelemtől óvhatjuk meg magunkat.
Összességében mit tanácsol azoknak, akik vacillálnak?
Bátran vágjanak bele, mert a mostani pályázat egy nagyszerű lehetőség, amivel érdemes élni. Valódi megoldást nyújt az energiaszámlájuk jelentős csökkentésére nem csak most, de egy esetleges jövőbeli, jelentős energiaár emelés esetén is.
Akik számára pedig a finanszírozás okoz kihívást, számos megoldási alternatíva elérhető, mi is tudunk ebben támogatást nyújtani ügyfeleknek.
Az új szabályozással eddig nem elérhető foglalkoztatási formák is megnyílnak a harmadik országbeli munkaerő előtt.
Január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi környezetét. Szigorodtak a minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő státusz elnyerésének feltételeit, ezzel párhuzamosan pedig a státusz megszerzéséhez szükséges feltételrendszert, így a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozták. A Work Force HR szolgáltató szerint a jövőben megváltozhat az is, hogy milyen állásokat töltenek be nemzetközi munkaerővel, ugyanis a fizikai munkakörök mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókba is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség.
Tavaly december 29-én hirdették ki azt a kormányrendeletet, mely több pontban is módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységet, valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 2022-ben hatályba lépett rendeletet. Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési és marketing igazgatója szerint a hazai munkaerőpiac hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, a következő években várható dinamikus bővülést és a munkáltatói igények átalakulását helyezi új keretrendszerbe a szabályozás, amely új lehetőségeket is biztosít a vállalkozások munkaerő-stratégiájának támogatásához.
(Fotó: Work Force HR szolgáltató)
Az új kormányrendelet megemelte azt a belépési korlátot, amely lehetővé teszi a minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elérését. „A külföldi munkaerő behozatala egy kifejezetten tőkeigényes tevékenység. Ahhoz, hogy egy Magyarországon újonnan befektetést indító nagyvállalat akár ezer fős létszámigényét teljesíteni tudja egy HR szolgáltató, óriási szakmai tapasztalat, piaci ismeret, stabil anyagi és finanszírozási háttér szükséges. Az, hogy a minősített státusz eléréséhez szükséges állománylétszámot megnövelték és szigorították a feltételeket, az a jelenlegi piac stabilitását és tisztulását hivatott biztosítani” – fűzte hozzá Gáspár Gergely.
Az új szabályozásnak köszönhetően eddig nem elérhető foglalkoztatási formák is megnyílnak a harmadik országbeli munkaerő előtt, amelyek támogatják az olyan, – a gazdaság számára szükséges munkavégzési formákat-, mint például az idénymunka. Emellett a magasabban képzett fizikai – például technikusi -, vagy szellemi – például mérnöki és gazdasági – pozíciók esetén szélesebb körű támogatást biztosít a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására.
„Szükséges egy szemléletváltás azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkozunk a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról. Az egyszerűbb operátori feladatok elvégzés mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókban is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség a jövőben, a technikusi, és komoly szakmai képzettséget igénylő fizikai munkakörökben pedig már most is tapasztaljuk az igények felfutását. A hazai technikus- és mérnökhiányt az energetikai és villamossági szektorban például úgy gondolom, hogy kizárólagosan a magyar munkaerőpiacról nem lehet betölteni. Ezekre a munkaerőpiaci átalakulásokra proaktívan és a partnereinkkel együttműködve is készülünk, konkrét megoldásokat kínálva a vállalatoknak. Elsődlegesen minden pozíció esetén a magyar foglalkoztatás lehetőségét vizsgáljuk meg, de a végleges stratégiát egyedileg, vállalatra szabva határozzuk meg, a lokációtól, adottságoktól, céges céloktól függően” – mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató kereskedelmi és marketing igazgatója.
Az új rendelet a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozza a minősített munkaerő-kölcsönzők állományában: minimum ezer fő kölcsönzötti létszámmal kell rendelkezzen az a cég, amely minősített kölcsönzői státuszra vágyik, ezen belül legalább ötszáz főnek magyar állampolgárnak kell lennie.
„A magyar és harmadik országbeli munkavállalók toborzása és kölcsönzésének folyamata jelentősen eltér egymástól. Ahhoz, hogy a hazai gazdaság fejlődését és stabilitását támogassuk, nem elég a munkáltatókat kiszolgálni, a munkavállalók számára is szolgáltatni kell. Azok a piaci szereplők kerülnek most nehéz helyzetbe, amelyek nem építették ki a hazai munkaerő felkutatásának, toborzásának és elhelyezésének szakmai hátterét, nem élték át az elmúlt időszak trendváltásait, hiszen ezt a fejlődési szakaszt nem lehet megspórolni. A több évtizedes sikeres szakmai múlttal rendelkező cégek, mint a Work Force, felkészülten várhatják az új rendelkezések életbe lépését”– nyilatkozta a szakértő.
Több, túlnyomórészt technikai jellegű módosítást vezettek át a modern napelemes rendszerek telepítését támogató program kiírásán. A várható megtérülési időhöz igazodva egységesen tíz év lesz a rendszer-, termék- és kivitelezői garanciák teljes időtartama – közölte csütörtökön az MTI-vel az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Az új elemek egyebek mellett rögzítik, hogy legfeljebb 600 ezer forint értékben számolható el a mérőhely szabványosítása, fázisbővítése. A kivitelezők dolgát könnyíti meg, hogy alvállalkozóiknak nem szükséges külön regisztrálniuk. A január közepén megnyíló programban egy ingatlanra akár 5 millió forint támogatás nyerhető el napelem és tároló együttes létesítéséhez. A kormány a pályázattal a zöldenergia termelésére és tárolására ösztönözve segíti hozzá a családokat áramszámlájuk csökkentéséhez.
A kereken egy hónapja meghirdetett Napenergia Plusz Program lehetőséget teremt a saját tulajdonú lakóingatlannal, haszonélvezeti joggal vagy lízingszerződéssel rendelkező magánszemélyek számára, hogy vissza nem térítendő támogatással megújuló energiaforrással lássák el lakóépületeiket. A költségeik kétharmadának átvállalásával megvalósuló beruházásoknak köszönhetően a családok saját célra termelhetnek zöldenergiát, és tárolhatják azt el későbbi felhasználásra.
A támogatott háztartások így nagyobb mértékben válnak képessé az energetikai szempontú öngondoskodásra. A nyertesek a rugalmas felhasználási lehetőséggel élve hatékonyabban mérsékelhetik rezsiterheiket.
A kivitelezők 2023. december 4-e óta jelentkezhetnek a Napenergia Plusz Programba, egy hónap alatt több mint 400 cég regisztrációját hagyták jóvá. A fokozott érdeklődést jelzi, hogy a támogató NFFKÜ – Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. az elmúlt hetekben több mint 1900 telefonos és írásos ügyfélszolgálati megkeresést kapott. Jórészt a beérkezett észrevételek alapozták meg a kiírás első módosításában érvényesített pontosításokat, változtatásokat.
Fontos újdonság, hogy a mérőhely szabványosítása és legfeljebb 3*20 A-es fázisbővítése támogatható tevékenységként összesen maximum 600 ezer forintig számolható el. Az e tételektől külön kezelendő előkészítési és adminisztratív költségekre a beruházási kiadások legfeljebb 15 százaléka fordítható. A fejlesztés kapcsán kötelező garanciális időszakokat a várható megtérülési időhöz igazítják. Ennek megfelelően a rendszergarancia, a kivitelezői garancia, valamint a napelemre, az inverterre és a tárolóra vonatkozó termékgarancia időtartamát egyformán 10 évben határozza meg a módosított kiírás.
Az iparági vállalkozásokat érintő egyik legfontosabb változás, hogy kizárólag a generálkivitelezőknek kell regisztrálniuk a programban, az általuk igénybe vett alvállalkozók regisztrációja nem szükséges. A pályázók és kivitelezők védelme érdekében a módosított dokumentumok részletezik a vállalkozási szerződés felmondási feltételeit, jogosulatlan felhasználás esetén a támogatás visszakövetelésének lehetséges módját.
A családok 2024. január 15-étől választhatnak majd kivitelezőt a Napenergia Plusz Programban regisztrált cégek közül. Az adminisztrációt a szerződésminta kötelező használata is egyszerűsíti a jelentkezők számára. Támogatási kérelmeket a már megkötött kivitelezői szerződéssel rendelkezők nyújthatnak majd be.
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A korszerű, tiszta technológiák alkalmazása erősíti Magyarország versenyképességét és energiaszuverenitását, hozzájárul a gazdasági növekedés helyreállításához. A kormány azon dolgozik, hogy az ország a lakásokban és az ipartelepeken egyaránt élen járjon a zöldenergia termelésében és tárolásában – írták.
A 75 milliárd forintos keretösszegű Napenergia Plusz Program mellett így január közepén a gazdasági társaságoknak szóló önálló felhívás is megnyílik majd.
A 62 milliárd forintos vállalati pályázat vissza nem térítendő beruházási támogatással és bevételkompenzációval segíti a cégeket abban, hogy a jelenlegi mintegy 20 megawatt ipari energiatárolói kapacitás hússzorosát építsék ki 2026 nyarára – áll a közleményben.
Állócsillagok és újhullámos trónkövetelők: hogyan lettek kis garázscégből milliárdos vállalkozások? Megjelent a Legsikeresebb magyar vállalkozások című könyv, amely közel 50 inspiráló céges történetet dolgoz fel. Kötelező olvasmány mindazoknak, akik tanulni akarnak a legsikeresebb magyar vállalkozások történeteiből.
A közel egy évtizede piacon lévő K&K Magazin missziójának tekinti, hogy megmutassa a magyar sikertörténeteket. Olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy hogy hogyan lettek induló vállalkozások jó pár év alatt sikeres vállalattá, de igyekszik megmutatni a cégek mögött az alapítókat is, hiszen a személyiségük, jövőképük mindig meghatározó a vállalatok történetében.
A most megjelent Legsikeresebb magyar vállalkozások című könyvben persze már nem csak ők, illetve a stafétát tőlük átvevő utódaik a főszereplők, de sok olyan fiatal vállalkozó története is helyet kapott, akik 10 éven belül indultak, és ma már bőven milliárdos bevételű cégeket irányítanak.
Vajon hogy csinálták?
A könyvből megismerhető a Bankmonitor, a Billingo, a Chefparade, a Continest, a Játéknet, a Jókenyér, a Swiss Medical a Toman Lifestyle és 40 másik cég története. Minden eddigieknél szélesebb a paletta, és persze érdekes személyiségekben sincs hiány.
A történetek és sikersztorik mellett a legjobb szakértők és gyakorlott tanácsadók írásai is helyet kapnak könyvben. A K&K Magazin ugyanis fontosnak tartja, hogy praktikus tudást is adjon a magyar középvállalkozások képviselői számára, hogy a mostaninál is professzionálisabban működjenek és hogy a pénzügyek, az innováció és a digitalizáció területén is tartsák a lépést a konkurenciával vagy hogy sikeresen ki tudják használni a kínálkozó lehetőségeket.
A Legsikeresebb magyar vállalkozások című könyv a K&K Magazin és az Alinea kiadó gondozásában jelent meg.
A nemzeti versenyhatóság fokozott óvatosságra inti a fogyasztókat az akciósként hirdetett termékek kapcsán.
A Gazdasági Versenyhivatal feltárta, hogy a Telemarketing International Kft. és osztrák anyacége, a Mediashop GmbH négy termék esetében megtévesztő kommunikációt folytattak. A GVH Versenytanácsa a két vállalkozással szemben összesen 113 millió forint bírságot szabott ki. A vállalkozások ezen felül utólagos megfelelési intézkedéseket és egyes érintett fogyasztók irányába teljesítendő jóvátételt is vállaltak, mely vállalásokat a GVH kötelezően előírta számukra.
A Gazdasági Versenyhivatal azzal a gyanúval indította meg 2021 év végén a versenyfelügyeleti eljárást, hogy a Telemarketing International Kft. (a Mediashop weboldal üzemeltetője) és osztrák anyacége, a Mediashop GmbH tisztességtelenül reklámozták elektromos gyomirtó készüléküket országos televíziócsatornákon, valamint direkt marketing eszközökkel.
A vizsgálat során a GVH több termék (Hammersmith Bionic Burner, Hammersmith Bionic Trimmer, MicroTouch Solo, Harry Blackstone AirBlade) esetében is megtévesztő kommunikációs gyakorlatokat tárt fel.
A vállalkozások többek között azt a látszatott keltették, hogy a termékek árából adott kedvezmény csak korlátozott ideig elérhető, megtévesztően kommunikáltak a versenytársakhoz képesti árelőnyről, az egyes tartozékok „ajándék” jellegéről, valamint egyes termékek funkcionális tulajdonságairól is.
Az eljárás alá vont vállalkozások a vizsgálat soron érdemi együttműködést tanúsítottak, a jogsértéseket elismerték, és a vizsgált gyakorlatokkal még az eljárás alatt felhagytak. A vállalkozások emellett részletes és összetett utólagos megfelelési intézkedéseket ajánlottak fel, továbbá egy termék (Hammersmith Bionic Burner) esetében lehetővé tették, hogy minden fogyasztó számára, akik megvásárolták annak kiegészítő termékét, a megvásárolt kiegészítőt – az eljárás alá vontak költségén – visszaküldje, a teljes vételár visszatérítése mellett.
A GVH Versenytanácsa az együttműködést és az önkéntes vállalásokat is figyelembe véve a két vállalkozásra összesen 113 millió forint bírságot szabott ki, a vállalások teljesítését pedig kötelezően előírta. A kötelezően előírt utólagos megfelelési erőfeszítések teljesítését a GVH nyomon követi.
Az ügy kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét – az ünnepi időszakban fokozottan is jellemző – akciósként kommunikált árak lehetséges megtévesztő mivoltára. Fontos, hogy a vásárlók mindig legyenek óvatosak az őket azonnali döntéshozatalra késztető hirdetések, illetve a megvásárolt termékhez kapcsolódó „ajándékot” tartalmazó ajánlatok esetén.
Az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve.
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés: az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket – közölte a Profession.hu a HR Körkép felmérése alapján kedden az MTI-vel.
A június és szeptember között zajlott, online kutatásban 449 vállalatot kérdeztek meg. A munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését.
Az idei HR Körkép felmérés szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.
A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16-20 ezer forint közötti, valamint az 50 ezer forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 ezer forintot meg nem haladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.
Hozzátették, hogy béren kívüli juttatást a cégek 80 százaléka nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok csaknem felénél elérhető, ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP-kártyára történő utalása. Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, a 13. havi fizetést a cégek egy hatoda említette, a 14. havi kifizetés viszont százból már csak két céget érint.
Azonban arra is rámutattak, tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek béren kívüli juttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP-kártya is.
A HR körképből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői számítanak magasabb arányban, növekedésre viszont az adminisztratív szektor válaszadói.
