Egykori és jelenlegi növendékei, valamint a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny díjazottjainak fellépésével köszönti születésnapja alkalmából a 20. század legnagyobb magyar szopránját 2023. június 18-án a Magyar Állami Operaház. Az est sztárvendége napjaink egyik legizgalmasabb feltörekvő tenorja, az amerikai Jonathan Tetelman. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli, a műsort Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezi.
Marton Éva, a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szopránja több mint 30 éven át énekelte Verdi, Puccini, Richard Strauss és Wanger, valamint a verizmus legszebb és legnehezebb szerepeit Európa és Amerika legnevesebb operaházaiban, többek közt a londoni Covent Gardenben, a Frankfurti, a Hamburgi, a Bécsi Állami Operaházban, Bayreuthban, a milánói Scalában, Bayreauthban, a Veronai Arénában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, valamint a San Franciscó-i és a Chicagói Operában. Több mint másfél évtizeden át volt rendszeres fellépője a New York-i Metropolitan Operának, ahol többek közt Wagner-szerepekben és Turandotként is hatalmas sikert aratott. Világhírű partnerei közt említhetjük Brigit Nilssont, Edita Gruberovát, José Carrerast és Plácido Domingót, miközben olyan kimagasló karmesterekkel dolgozott együtt, mint Christoph von Dohnányi, James Levine, Solti György, Zubin Metha vagy Lorin Maazel.
A Magyar Szent István-renddel és Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnő csaknem két évtizede figyelmét a tanításnak, a világ vezető operaházaiban megszerzett tudása továbbadásának szenteli. Az esten Marton Éva tanítványai közül Megyimórecz Ildikó, Tuznik Natália és Szeleczki Artúr lép fel, akik közösen ifj. Johann Strauss A denevér című operettjének tercettjét éneklik el, emellett Megyimórecz Ildikó Gounod Faustjából Margit Ékszeráriáját, Tuznik Natália A denevérből Rosalinda csárdását, míg Szeleczki Artúr Cilea Az arles-i lányából Federico románcát is előadja.
A Marton Éva Nemzetközi Énekverseny korábbi külföldi díjazottjai olyan áriákkal köszöntik a világhírű magyar szopránt, amelyeket korábban a verseny döntőjében is nagy sikerrel adtak elő. Így a harmadik alkalommal, 2018-ban megrendezett eseményen első helyet elért mongol bariton, Badral Chulunbaatar, a szentpétervári Mariinszkij Színház szólistája Rigoletto-áriával, míg az ugyanabban az évben harmadik helyezett orosz szoprán, a főleg német és francia dalszínházakban tevékeny Julia Muzychenko a Traviatából Violetta áriájával lép a közönség elé. A 2021-es, negyedik Marton Éva Énekversenyen első díjat és közönségdíjat elnyert, hazájában és Európa-szerte foglalkoztatott szerb szoprán, Sonja Šarić Norma áriájával debütál az Operaház színpadán, míg az ötödik versenyen, 2022-ben ugyancsak első és közönségdíjas, a Deutsche Opera Berlin társulatát is erősítő orosz tenor, Andrei Danilov a Hoffmann meséiből a Kleinzack-legendát adja elő.
Az est sztárvendége Jonathan Tetelman chilei születésű amerikai tenor. A kidolgozott, lírai hangszínéről, sármos megjelenéséről és átütő színpadi jelenlétéről ismertté vált operaénekes örökbefogadott gyermekként New Jerseyben nőtt fel, énekesi tanulmányait a New York-i Manhattan School of Musicban baritonként, majd a Mannes School of Musicban tenorként végezte. Az elmúlt években az Egyesült Államokon kívül Londontól Bécsig Európa több neves dalszínházában is nagy sikert aratott, többek közt Alfredo (Traviata), Don José (Carmen), Loris Ipanov (Fedora), Canio (Bajazzók), Turiddu (Parasztbecsület), Werther, Rodolfo (Bohémélet), Cavaradossi (Tosca) és Pinkerton (Pillangókisasszony) szerepében. Az amerikai sztár Marton Éva születésnapja alkalmából is fachja legnépszerűbb áriáit szólaltatja meg a Parasztbecsület, a Tosca és a Turandot című operákból.
A születésnapi gálán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képviseletében Vigh Andrea rektor és Meláth Andrea, az ének tanszék vezetője, míg a Magyar Állami Operaház részéről Ókovács Szilveszter főigazgató köszönti Marton Évát – közölte honlapján a Magyar Állami Operaház.
Egy Down-szindrómával született kislány, Gyöngyösy Dóra történetével kezdődött az az egyedülálló kezdeményezés, amelyet Kellerné Egresi Zsuzsanna, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettese és kreatív menedzsere, mentálhigiénés szakember álmodott meg és amelynek célja, hogy mélyítsék az elfogadást, megértést egymás és a látható vagy láthatatlan kihívással élő emberek iránt.
A Lélektől-lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválját idén immár hatodik alkalommal rendezik meg és aki egyszer is részt vett már ezen a programon, örökre szóló élményekkel gazdagodott.
Oláh Ibolya és Caramel után Tóth Vera is mesél a kihívásairól
A programhoz a könnyűzenei élet ismert arcai is csatlakoznak évről évre, így volt már vendégelőadó Oláh Ibolya, aki a származása és gyermekkora miatti nehézségeiről mesélt az előadását követő beszélgetés során, de Caramel is igent mondott már a rendezvényen való közreműködés felkérésére, aki gyermeke betegsége kapcsán kapott kihívásáról osztotta meg őszinte érzéseit a közönséggel.
„Idén az egyik sztárelőadó Tóth Vera lesz, aki már többször is beszélt arról, hogy milyen kihívásokkal küzdött magában a túlsúlya miatt. A többi meghívott ismert előadóhoz hasonlóan ő is igent mondott a felkérésünkre. A rendezvény egyébként nem csak a színházról szól, hiszen egy összművészeti fesztivállá nőtte ki magát. A képzőművészeti kiállításon ezúttal szociálisan hátrányos helyzetű, hajléktalan festők műveit állítjuk ki és ők maguk is beszélnek majd a művészetükről és azokról a kihívásokról, amelyekkel ők élnek. De korábban a Fesztivál vendége volt például Katona Imre táncművész is, aki egy baleset miatt veszítette el az egyik lábát, aki nem adta fel és műlábbal is csodákra képes, teljes életet él, és újra táncosként dolgozik” – mesélte Kellerné Egresi Zsuzsanna, aki azt is megosztotta, hogyan jött létre a fesztivál hat évvel ezelőtt.
Dóri a saját lényével bontotta le a falakat a társulatban
„Mindig is hittem a színház gyógyító erejében, ezzel kapcsolatban kutatásokat is végeztem. Amikor egy veszprémi család elhozta a Színházba Gyöngyösy Dórit – aki a Down-szindróma kihívásával él -, hogy minden vágya a társulat tagjává válni, azonnal végigfutott bennem, hogy vajon miért ne lehetne őt integrálni a társulatba. Dóri egészen elképesztő személyiség, a saját lényével bontotta le a falakat egymás után a társulatban. Ekkor jött az ötlet, hogy miért is ne lehetne ezt a fajta érzékenyítést, befogadást, elfogadást a közönség soraiba is levinni” – idézte fel a Fesztivál keletkezését a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettese.
Nemzetközivé válik idén a Fesztivál
A Lélektől-lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválja évek óta nagy sikerrel küzd a kihívásokkal élők iránti érzékenyítéssel, idén ráadásul a négy napossá bővült, április 20 és 23 között tartott rendezvény nemzetközivé is válik.
„Két nagy egységhez is tudtunk most kapcsolódni. A 10. Színházi Olimpia programsorozathoz való csatlakozásunk lehetővé tette, hogy olyan lengyel és szlovák társulatok is fellépjenek a Fesztivál alatt, amelyeket különböző kihívásokkal élő előadóművészek alkotnak.
A hazai társulatok közül a Baltazár Színház képviseli a sérülteket foglalkoztató színházakat. De lesznek ősbemutatók, ifjúságot érintő előadások, kisfilmek, táncelőadások és még sok-sok minden, melyeket minden esetben kibeszélő-beszélgetés követ majd, ahol az alkotók és a közönség is egyaránt megoszthatja egymással az ilyen téren szerzett tapasztalatait, kérdéseit, így segítve egymást. A Fesztivál az Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz is kapcsolódik idén Veszprém révén” – tette hozzá Kellerné Egresi Zsuzsanna.
Bartók Béla jogutódja 118 fonográfhengert adományoz letétként a Néprajzi Múzeumnak Bartók észak-afrikai gyűjtőútjáról, melyeket a legkorszerűbb módszerrel digitalizál, majd elérhetővé tesz az intézmény.
A Néprajzi Múzeum hazánkban a legnagyobb, közel 4700 darabot számláló fonográfhenger gyűjteményébe a legtöbb darab Bartók Béla gyűjtései révén került: több mint 1700 tartalmazza a gyűjtéseit. A pótolhatatlan értéket képviselő felvételek jelentős része 1906 és 1918 között készült. Ez az egyedülálló gyűjtemény idén 118 különleges viaszhengerrel gyarapodik.
Bartók Béla 1913 nyarán indult észak-afrikai gyűjtőútjára, az arab népzene tanulmányozása céljából. Utazását betegsége miatt meg kellett szakítania, az első világháború pedig megakadályozta a gyűjtés folytatását, de így is 118 fonográfhengerre vett föl dallamokat, melyeket később gondosan lejegyzett.
Bartók Béla jogutódjának, Vásárhelyi Gábornak köszönhetően a szenzációs értéket képviselő érzékeny fonográfhengerek 2023-ban a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe kerülnek letétként. A hengereket az Archeophone segítségével digitalizálja a múzeum. Az intézmény a fonográfhengereket a legkedvezőbb körülmények között tárolja új főépületének speciális kialakítású, klimatizált raktárában. A digitalizált és a korszerű eszköz segítségével a zörejektől-zajoktól megtisztított minőségű felvételeket honlapján keresztül teszi elérhetővé a Néprajzi Múzeum.
„Ezek a hengerek átélték a második világháború viszontagságait, s most a Néprajzi Múzeumban találnak biztonságos otthonra” – mondja Vásárhelyi Gábor. „Fantasztikus lehetőség ez – egyrészt a korszerű digitalizálási lehetőség miatt, másrészt így Bartók további gyűjtéseivel együtt lehetnek elhelyezve és a világszínvonalú digitalizálásnak köszönhetően megismerhetőek a hengerek.” – teszi hozzá.
„Ez az örvendetes bejelentés szorosan kapcsolódik a múzeum gyűjteményeinek feltárásával és közzétételével kapcsolatos átgondolt stratégiánkhoz” – mondja Kemecsi Lajos főigazgató. „A múzeum tulajdonában lévő világszínvonalú eszköz segítségével megtörténhet az értékes fonográfhengerek sérülésmentes digitalizálása és közzététele.” (Forrás: MTI)
Még ebben a hónapban megjelenik Dóka Attila új nagylemeze „Csak a kezemet” címmel. A rockalbum sok új és néhány ikonikus dalt is tartalmaz, melyeket már jól ismer a közönség, de albumra eddig még nem kerültek.
A sokoldalúságáról ismert művész úgy érzi, régi álma vált valóra, hiszen pontosan olyan, „vegytiszta” rockzenét hallhatunk a lemezen, amibe még gyermekkorában beleszeretett. Kemény dobok, hangerő és míves gitárszólok. „Olyan lemezt akartam, ami tökéletesen tükrözi a rockzene és a gitárok iránti rajongásomat” – vallotta be a szerző. A lemez további érdekessége, hogy a szerző csakúgy, mint korábban, ebben a projektjében is együttműködik Kovács Sára Diznával, akinek nagyszerű fuvolajátéka több dalban is hallható.
A gondosan válogatott 12 dalszöveg, amely végül az albumra került, rávilágít a felszínességre (Nem hiszem, hogy számít). A hiszékenységre (Csak a kezemet), az emberi gyarlóságra, a félelemre a jövőtől (Fear of the future) úgy gondolva, hiába nyíltak ki az ajtók és kezdtük el élni a „régi” életünket, amely már sohasem lesz ugyanaz, a létbizonytalanság, az ismeretlentől és a már ismert szörnyűségektől való félelem még mindig csontig hatol. Ez az érzés több dalban is tetten érhető.
A csöndet, a békét, a békére vágyást a Vidd el messze című dal jeleníti meg. Korongra került a Sebesség című szerzemény is, amely nagy utat járt be az elmúlt évek folyamán. Az eredeti verziót a motorsport, a versenyek előtti felfokozott állapotot ihlette. Ezután, 2017-től a fogyatékossággal élők Balatont megkerülő tandemtúrájának himnusza lett. Most azonban, újraértelmezve, ismét eredeti pompájában, a felpörgő motorokat, a benzingőzös világot idézi a megjelenő lemezen.
Március 18-án 18 órakor a művész szülővárosában, Gyálon, az Arany János Közösségi Ház nagyszínpadán kerül sor a fényszínházzal fűszerezett lemezbemutató koncertre. Az sem titok, hogy minden újdonságot először a szülővárosában szeret bemutatni Dóka Attila.
Az életöröm mindannyiunké: különleges kiállítást láthatunk márciusban. Elfogadásra tanítanak Harsányi Zsuzsanna képei.
Fogyatékkal élők portrérajzaival nyílt különleges kiállítás nyílt a budapesti Klebelsberg Kastélyban. Az egész márciusban megtekinthető tárlat Harsányi Zsuzsanna grafikus- festőművész 17 képből és grafikából álló sorozatát mutatja be. A szervezők a művészet erejével igyekeznek közvetíteni a társadalom tagjai felé, hogy az öröm univerzális.
2023. március 31-ig látogatható Harsányi Zsuzsanna nemrég nyílt kiállítása a budapesti Klebelsberg Kastélyban. A grafikus-festőművész életöröm témájú 17 képből és grafikából álló sorozatát a Szent Vitus Alapítvány és a Lions Klubok Magyarországi Szövetségének együttműködésével mutatják be a közönségnek.
„A képek pozitív érzéseket sugároznak, a művészet erejével próbáljuk közvetíteni a társadalom minden tagja felé, hogy az öröm univerzális. A kiállítás látogatói betekintést kaphatnak a rajzok által a fogyatékkal élők mindennapjainak egy kis szeletébe, mutatva, hogy mennyire hasonlóak vagyunk mindannyian. A kiállítás elsődleges célja tehát az elfogadás és a társadalmi kohézió fontosságának erősítése” – mondta Harsányi Zsuzsanna, aki a kecskeméti Szent László Lions Club elnökeként és magánszemélyként is számtalan alkalommal szembesült a fogyatékkal élők őszinte örömével, mely arra inspirálta, hogy portrérajzok formájába öntse ezeket a pillanatokat.
A szervezők a kiállított képeket árverésre is bocsátják. Egy hónapon át, online formában a szentvitus.hu honlapon lehet licitálni a művekre, ahol a két szervezet támogatásával a képeket névlegesen örökbe lehet fogadni. Az Örökbefogadók neve, ha szeretnék, feltüntetésre kerül a tervezett későbbi egy éven át tartó vándortárlat folyamán az alkotások alatt, a támogatások összege pedig leírható a vállalkozások adóalapjából. Az árverés során befolyt pénzből a Szent Vitus Alapítvány KRESZ tanpályát szeretne kialakítani Nagykőrösön, autizmussal élő gyermekek közlekedésbiztonsági oktatása céljából.
(Harsányi Zsuzsanna grafikus-festőművész)
A kiállítás időtartama: 2023. március 03. – 2023. március 31. A kiállítás helyszíne:Klebelsberg Kastély 1028 Budapest Templom utca 12 – 14.
2023-ban Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról szól minden alkalom, ez alól még az olyan „új típusú ünnep” sem kivétel, mint a Valentin-nap. Minden idők egyik legjelentősebb magyar költőjének életművét sokan jól ismerik. Petőfi Sándor a magyar költészet egyik legfontosabb alakja, forradalmár, nemzeti hős és nem utolsó sorban szerelmes férfi volt. Ha az irodalom órákat felidézzük már mindenki mondja is, hogy Petőfi szerelme Szendrey Júlia volt. De mi az a több, mi az a kis titok, amit eddig nem tudhattunk róluk?
Szendrey Júlia 17 éves volt, amikor megismerkedtek, pontosan egy évvel később már a felesége lett, újabb egy év múlva édesanya, majd 21 évesen már özvegy. Igen, csak néhány közös év jutott nekik, de azok végtelenül igazak voltak. Egy olyan szerelem, amiről ma sokan csak álmodnak.
A köztudatban az rögzült, hogy a nagykárolyi megyebálon találkoztak először. Ez így is van, de már néhány órával korábban megpillantották egymást. A szállásuk szinte egymással szemben volt: Petőfié a Szarvas fogadóban, Szendrey Júliáé pedig a Térey-házban. Petőfi nagyon pontosan rögzítette az Úti leveleiben annak a pillanatnak az emlékét, amikor először meglátta a kertben tartózkodó szerelmét, verset is írt azokról az akácfákról, melyek alatt Szendrey Júlia sétált. Nagyon érdekes, hogy két ennyire más társadalmi háttérrel rendelkező ember, ennyire egymásra tudott találni, ez akkoriban ritkaságnak számított” – mondta Gyimesi Emese történész, Szendrey Júlia-kutató, akinek a témával foglalkozó blogja itt követhető.
Szinte egy Rómeó és Júlia történet az övék
A heves udvarlás első hetei után egy távkapcsolat alakult ki közöttük, sőt még igaziból az sem, mert nem levelezhettek és ez idő alatt sok félreértés történt, amit később tisztázni kellett.
„A kapcsolatuk nem indult zökkenőmentesen, mert nemcsak a fizikai távolság nehezítette meg a dolgukat, hanem számos rosszindulatú pletyka és félreértés is beárnyékolta a kezdeti időszakot. Ráadásul Szendrey Júlia édesapja a lányát Uray Endre szolgabírónak szánta, és megrémítette az a gondolat, hogy Júlia egy szegény költő felesége akar lenni. Végül Szendrey Ignác – Júlia apja – belátta, hogy a fiatalokat semmi sem választhatja el egymástól, beadta a derekát, és áldását adta a házasságra, így pont egy évvel a megismerkedésük után össze is házasodhattak” – mesélte a történelmi tényeket Gyimesi Emese, aki szerint Szendrey Júlia családjának hagyatéka nemcsak irodalomtörténeti szempontból érdekes, hanem várostörténeti, nőtörténeti, családtörténeti megközelítésből is.
Hosszú nászút után rövid házasság
1847. szeptember 8-án házasodtak össze az erdődi vár kápolnájában. A mézesheteket – ami szokatlanul hosszú volt, másfél hónap – Koltón, a Teleki-kastélyban töltötték, itt született Petőfi egyik leghíresebb verse is, a Szeptember végén, melynek emlékét a kastély parkjában egy szobor őrzi.
„A koltói nászút után (egy rövid kolozsvári és nagyszalontai kitérővel) Pest-Budára költöztek, ahol kezdetben Jókai Mórral béreltek egy közös lakást a Dohány utcában. Ez a ház ma már nem áll, emléktábla sem jelöli az egykori helyét, pedig fontos megemlékezni arról, hogy hol is töltötték az első, boldog hónapokat. Bár többször költöztek, az utolsó lakásuk szintén a közelben volt a Kerepesi (ma Rákóczi) úton, az egykori Marczibányi-házban. ” – tette hozzá Gyimesi Emese.
A pár egyetlen közös gyermeke, Petőfi Zoltán 1848. december 15-én született meg, így mindössze héthónapos volt, amikor édesapja nyomtalanul eltűnt. A házaspár 1849. július 22-én, Tordán találkozott utoljára, mielőtt a költő július 31-én minden valószínűség szerint elesett a segesvári csatában.
A sírig tartó szerelem
Szendrey Júlia ezt követően megszállottan kereste férjét Erdélyben, de hiába…
„Bár a kulturális emlékezetben főként a szerelmük szenvedélyessége maradt meg, fontos hangsúlyozni azt is, hogy a házasságuk alapját mégis a megérlelt, mély érzések jelentették. Bár a társadalmi hátterüket, szocializációjukat tekintve nagyon mások voltak, nyitottak voltak egymás világképére és ízlésére, ezáltal nagy hatást gyakoroltak a másik fél írásaira, gondolkodásmódjára is” – mondta a Szendrey Júlia-kutató.
Júlia 39 évesen méhnyakrákban hunyt el. Bár Petőfi halála után arra kényszerült, hogy újra férjhez menjen, a költő iránti szerelme sosem szűnt meg. (Fotók: Wikipédia)
