Budapesti csúcs helyett olajszankciók: Trump új frontot nyit Putyinnal szemben

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy új, jelentős szankciókat vezet be Oroszország ellen – először második elnöki ciklusában. A lépés egyértelműen azt jelzi, hogy nőtt az elnök frusztrációja Vlagyimir Putyin orosz vezetővel szemben, miután meghiúsult a kettejük között tervezett budapesti találkozó.

A bejelentés éppen akkor történt, amikor Trump a Fehér Ház Ovális irodájában fogadta Mark Ruttét, a NATO főtitkárát, aki európai vezetők nevében érkezett Washingtonba, hogy megpróbálja Trumpot Ukrajna oldalán tartani.

A szankciók Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Rosznyeftet és a Lukoilt célozzák. „Most van itt az ideje, hogy megálljon a vérontás, és azonnali tűzszünet szülessen” – mondta Scott Bessent pénzügyminiszter, aki az olajcégeket „a Kreml hadigépezetének motorjaiként” jellemezte.

Trump nyíltan kifejezte csalódottságát Putyinnal szemben. „Minden alkalommal, amikor beszélek Vlagyimirral, jó beszélgetéseink vannak – és aztán semmi nem történik. Egyszerűen nem haladunk sehova” – mondta az elnök.

A budapesti csúcstalálkozó lefújását is megindokolta: „Egyszerűen nem éreztem helyesnek. Nem tűnt úgy, hogy eljutnánk oda, ahová el kellene jutnunk. Ezért lemondtam.”

(A fotó archív, illusztráció. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump találkozója a korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. július 11-én. Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A szankciókról mindössze ennyit tett hozzá: „Úgy éreztem, most jött el az ideje".

A mostani intézkedések az egyik legkomolyabb csapást jelentik, amelyet az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta mért az orosz energiaszektorra. A Biden-kormányzat korábban azért kerülte e cégek szankcionálását, hogy szövetségesei továbbra is legálisan vásárolhassanak orosz olajat – most azonban ez a kiskapu is bezárulhat.

Szakértők szerint a szankciók hatékonysága azon múlik majd, mennyire következetesen hajtják végre azokat. „Ez egy nagy lépés, de csak akkor lesz igazán hatása, ha az Egyesült Államok más országokat is nyomás alá helyez másodlagos szankciókkal” – mondta Daniel Tannebaum, az Oliver Wyman tanácsadó cég partnere és az Atlantic Council elemzője.

Trump mindenesetre diadalmasan beszélt az intézkedésekről: „Ezek óriási szankciók. Két hatalmas olajvállalat ellen irányulnak. Reméljük, nem maradnak érvényben sokáig – mert reméljük, hogy a háború hamarosan véget ér.”

A találkozó során Rutte főtitkár igyekezett dicsérettel illetni az amerikai elnököt. „Nagyon büszke NATO-tagok vagyunk” – válaszolta Trump. – „Kiváló kapcsolatunk van a szövetség országai között.”

Az ilyen találkozók azonban korántsem mindig zajlanak ilyen harmonikusan. Az európai vezetők egész évben hullámvasúton ülnek Trump politikáját követve.

Öt nappal korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök járt a Fehér Házban, hogy meggyőzze Trumpot Ukrajna támogatásáról. A zárt ajtók mögött azonban a hangulat korántsem volt baráti: Trump arra próbálta rávenni Zelenszkijt, hogy engedjen át területeket Oroszországnak a Putyin-féle tűzszünet érdekében.

Az európai vezetők azóta is óvatosak: megtanulták, hogy Trump támogatását sosem vehetik készpénznek. Ha magára hagyják, tartanak tőle, Putyin befolyása alá kerülhet.

A ciklus hónapok óta ismétlődik: Trump és Putyin találkoznak, az amerikai elnök kompromisszumkésznek mutatkozik, majd az európaiak sietnek Washingtonba, hogy „visszahozzák” őt a realitásba.

Így volt ez most is. A hónap elején Trump még azzal kecsegtetett, hogy Tomahawk rakétákat adna Ukrajnának – majd egy telefonbeszélgetés Putyinnal után az ügyet elvetette. „Ezek rendkívül bonyolult fegyverek” – mondta szerdán. – „Csak mi tudnánk kilőni őket, és nem fogjuk megtenni."

Rutte diplomatikusan reagált: „Nem kommentálom a Tomahawkokat, de Ukrajna támogatása továbbra is szívügyünk, és az elnök is elkötelezett ebben.”

Közben az európai diplomaták egyre inkább attól tartanak, hogy Trump ismét átvette Putyin narratíváját, miszerint az orosz hadsereg győzelmeket arat a fronton – annak ellenére, hogy a valóság ennek ellentmond. „Fontos, hogy emlékeztessék az elnököt: az oroszok messze nem olyan erősek, mint ahogy azt beállítják” – mondta Seth Jones, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának elemzője. – „Ahhoz, hogy a béke valóban elérhető legyen, Oroszországnak éreznie kell a fájdalmat.”

És közben a háború tovább tart. Szerdán Oroszország újabb rakétatámadást indított Ukrajna ellen – ezúttal egy óvodát is találat ért. A Zelenszkij által közzétett videókon rémült szülők láthatók, akik karjukban menekítik ki gyermekeiket a lángoló épületből - számolt be a The New York Times.

(A Hungarianpess, Letenye Média, Dél-Zala Press honlapjaink előfizetői a The New York Times-nak. A teljes cikket csak az előfizetők olvashatják végig.)