Két éven belül a sarki pékségeknek is át kellene állniuk az ipar négypontnullára

Két éven belül a sarki pékségeknek is át kellene állniuk az ipar négypontnullára

A mai gyorsan változó világban a digitális átalakulás új kihívásokat hozott a munkakörnyezetbe, amivel lassan mindenkinek meg kell küzdenie. Jelenleg az Ipar 4.0 időszakát éljük, de már nyakunkon az ötödik ipari forradalom is, ami a digitális technológiák eddiginél jóval szélesebb körű használatáról fog szólni. Ugyanakkor komoly problémát jelent, hogy Magyarországon, sokan még az Ipar 4.0-val sem tudják tartani a lépést, pedig az átállás utolsó utáni pillanatába érkeztünk.

Hazánk ipari hatékonysága jónak mondható, de főleg a KKV-k terén még hátrányban vagyunk az Európai Unió fejlettebb országaihoz képest. Ez a lemaradás nagy részben az Ipar 4.0-ra való átállás hiányából ered. Ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalati szektorban erős alap jöjjön létre a digitális átállásra, több képzési lehetőségre és tájékoztatásra lenne szükség.

Alacsony a tanulási kedv

„Sosem volt még ennyire aktuális, hogy megtörténjen az Ipar 4.0-ra átállás a magyar KKV szektor szereplői számára, ám sajnos egyelőre alacsony a tanulási kedv. Sok oktatás elérhető már, ráadásul ezek többsége gyorsan és érthetően magyarázza el a folyamatot, és kevés időráfordítással nagy eredményeket lehetne elérni” – mondta Lichtenthal Tina, az ARTO Consulting Kft. ügyvezetője.

A digitális transzformáció szakértője szerint a vállalkozók akár néhány új szokás elsajátításával is jelentős fejlődési pályára állhatnának.

„Sokszor ezeknél a kis cégeknél a tulajdonos a szakmai vezető, a pénzügyes, a mindenes. Rengeteg teher nehezedik rájuk és idő sincs arra, hogy tervet készítsenek, vagy hogy tudást szedjenek össze. De nehézség az is, hogy egyetlen vállalkozást segítő szervezettől sem születtek olyan képzések, melyek azt segítenék, hogy mindenki ismerje a rá háruló folyamatokat. Nagy szükség lenne most az átállásra, mert ha ezt nem ismerik fel, akkor könnyen lehet, hogy 2-3 év múlva már csak a bezárás lesz az egyetlen megoldás” – tette hozzá Zoltán Hevesi, projektmenedzser.

Tanfolyamok, tanulási lehetőségek az Ipar 4.0-ra való átállás irányításához

A nemrég lezárult TransIT projekt pont ezeket a változásokat hivatott elősegíteni. A három éven át tartó projekt célja az Ipar 4.0-ra való átállás irányításához szükséges munkaalapú kompetenciák fejlesztése volt. A TransIT projektcsapatot hat ország nyolc intézménye alkotta. Mindegyikük jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a felnőttképzésben, és elkötelezetten támogatja az innovatív e-tanulási programokat.

„A TransIT által elkészített guidebook a résztvevő országok összefogásával került kiadásra, összefoglalva a kutatási eredményeket és ajánlásokat. A guidebook azt vállalta, hogy egy olyan leírást, metódust ad a cégeknek, amit, ha követnek, minél eredményesebben át tudnak állni az Ipari 4.0-ra” – mondta az ARTO Consulting Kft. ügyvezetője, aki arról is beszélt, hogy a szakmai könyv tartalma alapján az elkövetkezendő időszakban számos tanfolyamot szeretnének létrehozni, hogy ezzel is segítsék a magyar vállalkozók digitális átállását.

Az utolsó utáni pillanatban már lehet, hogy késő lesz minden

„A digitális fejlesztésekre lényegében az összes gyártó cégnek szüksége lenne. A zoknigyártól a tésztagyárig mindenkinek át kell állnia két-három éven belül. Az oktatások során a KKV szektorokat felbontjuk. Például lesz a pékségeknek, asztalosműhelyeknek, grafikusoknak és más szakmáknak külön tréningünk. Mindenkinek más a fontos, mindenkit más érdekel és máshogyan is kell megszólítani. Az a cél, hogy egy kis kézműves pékség is felismerje, hogy ha nem lép az Ipar 4.0 felé, hamarosan talán be kell zárnia, mert nem tudja a lépést tartani” – véli Lichtenthal Tina.

Csúcstechnológiával csökkentik kibocsátásukat a legfejlettebb ipari cégek

Csúcstechnológiával csökkentik kibocsátásukat a legfejlettebb ipari cégek

Egyre inkább a fenntarthatóság lesz a fejlesztések meghatározó célja azoknál a termelőcégeknél, akik fejlett ipar 4.0 technológiákat és megoldásokat használnak– derül ki a Schneider Electric és az MIT Technology Review közös kutatásából. Ezek a vállalatok elsősorban szenzorokat és teljesítmény menedzsment eszközöket alkalmaznak, ezáltal több adattal rendelkeznek és hatékonyabban tudják csökkenteni karbonkibocsátásukat.

A negyedik ipari forradalom egyben fenntarthatósági forradalmat is hoz a termelőcégek körében – állítja a Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításának vezető vállalata és a Massachusettes Institute of Technology (MIT) kéthavonta megjelenő lapja, az MIT Technology Review közös elemzése. A kutatás eredményei szerint a vezető gyártók már fejlesztéseik kiemelt céljaként tekintenek a fenntarthatóságra, nem csupán a felelősségteljes eszközmenedzsment melléktermékeként.

Nő a termékspecifikus fenntarthatósági megoldások száma

A meghatározó termelővállalatok annak érdekében korszerűsítik a folyamataikat, hogy lehetővé tegyék a szén-dioxid-mentesítést, vagyis a dekarbonizációt. Ezt a berendezések működésének javításával, a hulladék csökkentésével és a kevesebb szén-dioxid-kibocsátással beszerezhető alapanyagokból készült termékek előállításával érik el.

Az elemzés szerint ráadásul a gyártók az adatelemzés és a digitálisan összekapcsolt ellátási láncok révén még nagyobb átláthatóságra törekszenek. Az Ipar 4.0 elveit alkalmazva a termelőcégek érzékelőket és teljesítménymenedzsment-eszközöket használnak a szén-dioxid-kibocsátás és fenntarthatóság szempontjából releváns adatok mennyiségének növelésére, valamint áramlásuk felgyorsítására a vállalat teljes működésében.

Moduláris folyamatok a jobb előrejelzések érdekében

A technológiát arra is használják, hogy jobb előrejelző folyamatokat alakítsanak ki, és azokat egyszerűbbé és modulárisabbá szervezzék át.

Ez lehetővé teszi a gyártók számára a pontosabb kalibrálást az összeszerelősorok, a folyamatok és az anyagbevitel esetében. Ez pedig pontosabb előrejelzést és “igény szerinti”, testre szabott gyártást tesz lehetővé.

A szervezetek ma már virtuális terveket használhatnak az új fenntarthatósági termelési modellek virtuális valóságban történő tesztelésére, mielőtt azokat a szén-dioxid-intenzív “fizikai” valóságban bevezetnék, csökkentve ezzel a gyártástervezési folyamatokra szánt energiát.

Céltudatos tervezés a körforgásos gazdaságért

A vezető gyártó cégek újragondolják a gyártási folyamatokat a “körforgásos gazdaság” megvalósítása érdekében. Ez gyakran magában foglalja az anyaggazdálkodás hosszú távú üzleti tervét és a “fenntarthatósági tervezés” gyártási elveit.

Az új jelentés szerint a gyártóipar a véletlenszerű fenntarthatósági eredményekről egyre inkább átáll a tudatos fenntarthatósági törekvésekre. A fenntarthatóság többé már nem szerencsés véletlen; most a hatékony berendezéskezelés és a céltudatos zöld elvek párosításával a gyártás hosszú távon a hatékony dekarbonizáció irányába halad. Ennek ellenére a szén-dioxid-mentesítésre rendelkezésre álló időnk gyorsan fogy. A gyártóknak az adatok és a digitális technológiák optimális felhasználásával fel kell gyorsítaniuk erőfeszítéseiket, ha az iparág jelentős mértékben hozzá kíván járulni a nemzetközi éghajlatvédelmi célok eléréséhez” – hangsúlyozta Frédéric Godemel, a Schneider Electric energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős ügyvezető alelnöke.

A gyártóiparban a fenntarthatóság kapcsán zajló változásokról szóló “Equipment management and sustainability: How global businesses use insight and innovation to make their manufacturing processes and assets carbon neutral” című jelentés itt érhető el.