Hónapok óta kölcsönöznek fülöp-szigeteki munkavállalókat Magyarországra

Hónapok óta kölcsönöznek fülöp-szigeteki munkavállalókat Magyarországra

Hónapok óta kölcsönöz fülöp-szigeteki munkavállalókat a Work Force HR szolgáltató. A 40 fős csoport Veszprémben állt munkába, de a közeljövőben több, mint 1000 további külföldi dolgozóra számít a cég az ország minden pontján. Az eddigi tapasztalatok szerint a feldolgozóiparban van a legnagyobb érdeklődés irántuk, de az idegenforgalom fantáziáját is megmozgatta a harmadik országbeli toborzás.

Kimondottan hosszú távra jöttek Magyarországra az első fülöp-szigeteki munkavállalók a Work Force HR szolgáltató szervezésében. A Work Force jelenleg két évre szerződött harmadik országbelieket foglalkoztató partnereivel, azonban ezt az időtartamot várhatóan meghosszabbítják majd azokkal, akiknél beválik az ázsiai munkavállalók foglalkoztatása. A HR szolgáltató tapasztalatai szerint a fizikai munkaerőállomány fluktuációját ismerve ez az időszak rendkívül hosszúnak mondható. A már megérkezett fülöp-szigetekiek mindegyike forrasztó operátorként állt munkába, de már egyéb pozíciókra is folynak toborzások. A feldolgozóipar számít rájuk a legjobban, de a szállodák és vendéglátóipari egységek, illetve szellemi munkaerőt foglalkoztató szolgáltatócégek is egyre nagyobb igényt tartanak harmadik országbeli munkaerőre.

A Work Force első tapasztalatai szerint nem egyszerű feladat ezeket a munkavállalókat Magyarországra hozni. „Egy erősen szabályozott környezetben dolgozunk. A hazai minősített munkaerő-kölcsönzői státusz megszerzése után szükség volt egy fülöp-szigeteki akkreditációra is, aminek elnyerésével tudtuk csak elkezdeni a kinti toborzás működési modelljének és folyamatainak megtervezését, valamint csapatunk kiképzését erre a szolgáltatásra, hiszen ez merőben eltér attól, amit itthon végzünk. Egy helyi toborzóvállalattal kellett összehangolni a kiválasztásunkat azért, hogy a kockázatokat minimalizálni tudjuk” – mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force vezetője. Hozzátette, hogy ezeknek a dolgozóknak az ideköltözése jóval költségesebb folyamat, mint egy vidéki relokáció. Ez egy olyan anyagi ráfordítás a HR szolgáltatóknak, amit senki nem térít meg, ha egy munkavállaló esetleg próbaidő alatt felmond. Ezért is fontos, hogy az ideérkezők és a munkáltatók egyaránt megtalálják számításaikat. A cégvezető elmondta, hogy alapos felkészítéssel, együttműködő vezetőkkel, barátságos munkakörnyezettel és kényelmes lakhatással tesznek meg mindent azért, hogy ezek a dolgozók ne álljanak tovább akár a Schengeni-övezet egyéb országaiba.

A fülöp-szigeteki munkavállalók munkahelyválasztási preferenciáiban is vannak eltérések, ha azokat összevetjük a hazai trendekkel. „Természetesen számukra is a bérezés az első számú szempont, hiszen a legtöbben az anyagi stabilitás reményében hagyják el otthonukat. Emellett azonban kiemelten fontos számukra, hogy sikerüljön beilleszkedniük egy idegen kontinens másik kultúrájába. Ezt mi úgy tudjuk segíteni, hogy például arra is figyelünk, hogy olyanokkal lakjanak együtt, akikkel hasonló környezetből érkeztek és könnyen tudnak kommunikálni. Amikor körbejártuk a kinti toborzás feltételrendszerét, azt láttuk, hogy szerencsére ezek a munkavállalók olyan háttérrel jönnek, ami kompatibilis a magyar életformával. Ezt az eddigi tapasztalataink is beigazolták” – nyilatkozta Czellecz Zoltán.

A fokozódó fizikai munkaerőhiány kezelése egyre nehezebb feladat, így a vállalatok igyekeznek minél több eszközt igénybe venni a probléma megoldásához. A folyamatos fluktuáció agresszívan tornázza fel a jövedelmeket, vannak olyan cégek, melyek negyedévente adnak béremelést úgy, hogy pénzügyi fejlődésük és gyártási hatékonyságuk ezt nem indokolná. Ez egy kényszerhelyzet számukra, mely csak ideig óráig működik. Ezeknek a vállalatoknak is figyelembe kell venni, hogy hol van az a bérszínvonal, ahol még érdemes itthon működni és hol van az a költségszint, ahol egy gyártósort vagy projektet ki kell szervezni külföldre. Ez akár a csökkenő fizetéseknél is nagyobb veszélyt jelenthet a hazai gazdaságra nézve. A szakértő elmondta, hogy a külföldi munkaerő toborzása kulcskérdés lehet abban, hogy ezek a cégek továbbra is itthon működjenek.

Külföldről is érkezhet a segítség a munkaerő-piaci gondok kezelésére

Külföldről is érkezhet a segítség a munkaerő-piaci gondok kezelésére

Jöhet a három műszakos munkarend, vagy akár a 12 órás beosztás, a túlóra pedig preferált – többek között ilyen tapasztalatokat szereztek eddig a hazai vállalkozások az Európai Unión kívülről érkezett, kölcsönzött munkavállalókkal. A konstrukció azon túl, hogy hatékony megoldást jelent a munkaerőhiányra, nagyon gyors megtérülést hozhat, az adminisztrációs terheket pedig a kölcsönzéssel foglalkozó szolgáltatók veszik át a magyar cégektől. Szeptembertől újításként pedig jöhet a HR szolgáltatók között a Minősített Foglalkoztatói nyilvántartás.

Évekkel ezelőtt, az egyre nagyobb problémát jelentő hazai munkaerő-hiány kezelésére jelent meg a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Work Force gyakorlatában, hogy az Európai Unión kívülről is kerestek munkavállalókat, hogy így teljesítsék magyarországi partnereik igényeit. Napjainkra pedig már bevett, és a megoldást kipróbáló cégek körében kedvelt megoldássá vált. 

A konstrukció egyik nagy előnye, ami a munkaerő-kölcsönzést általában is jellemzi, az a rugalmasság, ami érzékelhető volt a pandémia alatt is. A múlt évben a korlátozások, illetve a termelés visszafogása miatt számos harmadik országból érkezett kölcsönzött munkavállalótól köszöntek el a vállalkozások, azonban a gazdaság újraindulásával ismét megugrott irántuk a kereslet.

(Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója)

Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a hazai társaságok összességében pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek velük kapcsolatban. „Eleinte fenntartásokkal fogadták a partnereink, amikor a hazai munkaerő-hiány enyhítésére azt javasoltuk, hogy az Európai Unión kívüli, szomszédos országokból hozzunk munkavállalókat. A legtöbben a nyelvi nehézségek és a kulturális különbségek miatt aggódtak. Azonban azok a társaságok, amelyek azóta kipróbálták ezt a lehetőséget, határozottan pozitívan nyilatkoztak. Nem probléma számukra a három műszakos, vagy a 12 órás beosztás, és kimondottan keresik a túlórázási lehetőségeket” – számolt be a tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója. 

Ráadásul – bár többletköltséggel jár a harmadik országból érkező kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása- a már vázolt előnyök miatt ez hamar megtérül. Mivel pedig munkaerő-kölcsönzésről van szó, a Work Force az adminisztrációs terheket és az olyan logisztikai feladatokat is átvállalja partnereitől, mint például a beutaztatás, a szállásoltatás, vagy az ellátás. A lehetőséggel főként a logisztika, kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások, illetve a termelőcégek élnek. 

„A partnereinknek is van „házi feladatuk”, ugyanis a munkautasításaikat, illetve a munkába álláshoz szükséges képzéseket le kell fordítaniuk a megfelelő nyelvre. Emellett át kell gondolniuk azt is, hogy a nyelvi akadályokat hogyan lehet leküzdeni a mindennapokban. Mivel az elmúlt években nagyon komoly tapasztalatokra tettünk szert a harmadik országból – főként Ukrajnából, kisebb számban Szerbiából – származó munkavállalók kölcsönzése kapcsán, ezért ha arra van igény, akár ebben a felkészülésben is tudunk segíteni a megbízóinknak” – fűzte hozzá Czellecz Zoltán.

Mivel nagyjából fél évig a vendéglátás, turizmus csak minimálisan működött, a korábban ott dolgozók közül sokan kerestek munkát más ágazatokban, ami átmenetileg enyhítette a munkaerő-hiányt. Viszont ahogy újra nyithattak az éttermek, kávézók, szállodák, illetve beindult a belföldi turizmus, szép számmal tértek vissza a vendéglátásba a korábban ott dolgozók, ami a Work Force várakozásai szerint a második félévben ismét a korábbi évekhez hasonló igényt eredményez majd a külföldi kölcsönzött munkaerőre is. 

Az ugyanakkor kérdéses, hogy meddig lesz majd lehetőség a Magyarországon jelenlévő munkaerő-igény Ukrajnából, vagy Szerbiából történő kezelésére. „Az utóbbi 1-1,5 évben nyilvánvalóvá vált, hogy tőlünk nyugatabbra is egyre inkább megoldásként tekintenek a munkaerő-hiány enyhítésére az ukrán, szerb, illetve más balkáni országokból származó munkaerőre. Megkezdődött a munkaerő-piacok megnyitása előttük, ezért a harmadik országból származó munkavállalókkal dolgozó hazai cégeknek érdemes már most felkészülni erre a kihívásra is” – egészítette ki Czellecz Zoltán.

A kormány mindenesetre már most dolgozik a kérdés kezelésén: szeptembertől életbelépett ugyanis a 407/2021 számú kormányrendelet, mely újabb harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását teszi lehetővé. Szintén a kormányrendelet értelmében lép életbe a jövőben egy úgynevezett Minősített Foglalkoztatói státusz, melyre a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR szolgáltatók pályázhatnak majd. A minősítés megszerzéséhez emelt szintű szakmai, valamint letétfizetési elvárásoknak szükséges megfelelni, a nyilvántartásba való bekerülés pedig egyértelműen biztonságot, stabilitást, és megfelelő szakértelmet sugall mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalnak. Amint a Minősített Foglalkoztatói státusz részletei napvilágot látnak, a Work Force az elsők között tervezi ennek megszerzését.