A szakember szerint akár 4-6 hónapig is eltarthat egyes szakképzett fizikai pozíciók esetében a toborzás.
A válaszadók 62 százaléka tervezi elhagyni munkahelyét a közeljövőben, legtöbben magasabb fizetésért váltanának – derül ki a Work Force HR szolgáltató legfrissebb felméréséből. A cég nem csupán munkavállalói oldalról, de üzleti partnerei között is körbejárta a fluktuáció kérdéskörét, akiknél az alkalmazottak több mint 10 százaléka mondott fel 2022-ben, szintén a kedvezőbb bérezés reményében.
500 munkavállaló bevonásával készített felmérést a Work Force HR szolgáltató idén augusztusban azért, hogy feltérképezze a munkaerőpiaci fluktuáció aktuális helyzetét. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a legtöbben a váltás küszöbén állnak, ugyanis a megkérdezettek 62 százaléka tervezi elhagyni munkahelyét a közeljövőben. Ez az arány a fizikai és a szellemi dolgozók között minimálisan eltér, a szellemi munkavállalók 60 százaléka keresi (vagy találta már meg) új munkahelyét, míg a fizikai dolgozók 70 százaléka hagyná el jelenlegi foglalkoztatóját.
A legtöbben (64%) magasabb fizetésért szeretnének váltani, azonban sokan felelték azt is (53%), hogy szívesebben dolgoznának olyan munkahelyen, ahol jobban megbecsülik a munkájukat. A harmadik leggyakoribb indok a felmondásoknál a szakmai fejlődési lehetőség hiánya volt (42%). A Work Force partnerei a kilépő interjúk során hasonló válaszokkal találkoztak, a felmondás leggyakoribb oka náluk is a magasabb bérigény volt, a megkérdezett kollégák 86 százaléka ezért hagyta el pozícióját. Emellett gyakori válaszok még a magánéleti okok és a költözés is.
A felmérés résztvevőinek 60 százaléka nem váltott az elmúlt egy évben munkát, viszont a HR szolgáltató partnerei ennek ellenére több mint 10 százalékos fluktuációt tapasztaltak 2022-ben. Azok többsége, akik a közelmúltban felmondtak, szintén az alacsony fizetéssel és a megbecsülés hiányával indokolták döntésüket. A megkérdezettek között voltak olyanok is, akiket elbocsátottak, az ő esetükben legtöbbször létszámleépítések álltak ennek hátterében, de előfordult személyes ellentét is.
„Az inflációs környezet és a gazdasággal kapcsolatos negatív hírek hatására a COVID-időszakhoz hasonló szituáció alakult ki Magyarországon: egyre többen elégedetlenek, azonban egyre kevesebben mernek a biztosból a bizonytalanba váltani. Ez a kettős hatás egyrészt további bérnyomást eredményez, másrészt egy olyan láthatatlan fluktuációs kockázatot, ami a helyreálló piaci környezetben később bármikor elszabadulhat. Diverzifikált, rugalmas munkaerőstratégiával preventíven lehet kezelni a kockázatokat, ebben a HR szolgáltatók már korábban is bizonyítottak hazánkban” – mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési igazgatója.
A szakember szerint akár 4-6 hónapig is eltarthat egyes szakképzett fizikai pozíciók esetében a toborzás, ilyen például a hegesztői munkakör, mely hiányszakmának számít jelenleg Magyarországon. A szellemi munkavállalók kiválasztása is hosszú folyamat a cég partnereinek elmondása alapján, a legtöbben azt tapasztalták, hogy 1-2 hónapig is eltart, amíg kiválasztanak egy új, fehér galléros munkavállalót, ráadásul náluk az onboarding folyamat is hosszabb. A szellemi pozíciók esetében a legtöbb cégnél 1 és 3 hónap közé tehető a betanítás időszaka, míg a fizikai munkaköröknél ez csupán 2 héttől maximum 1 hónapig terjed.
„A keresleti munkaerőpiacon is sikeres toborzásnak olyan kulcstényezői vannak – például az adatbázisok, technológiák, vagy azonnal elérhető HR-kapacitások -, amelyeket nem minden cég tud vagy akar felépíteni. A vállalatok egyre nagyobb arányban fordulnak a klasszikus közvetítés felől a komplexebb megoldások, akár RPO irányába is, hogy a hiányzó munkaerőt a legrövidebb idő alatt fel tudják tölteni.A harmadik országbeli munkaerő-biztosítás óriási előnye, hogy a hozzáférhető munkaerőnek köszönhetően maga a toborzás 2-3 hét alatt lezárul a küldő országban, így a vállalat pontos létszámmal, az elvárások szerint kiválasztott dolgozókkal már biztosan tervezhet. A Work Force-nál emellett egyedi tesztelési lehetőségeket, akár próbagyártást is biztosítunk a kinti kiválasztás során, partnereink így a megérkezés előtt meggyőződhetnek a munkaminőségről, megbízhatóságról” – nyilatkozta Gáspár Gergely.
A megkérdezett vállalatok 86 százaléka munkatársak ajánlásai alapján választ új alkalmazottat, de gyakori a belső ajánlási bónusz is (71%). A felmérésben résztvevő cégek mindegyike biztosít utazási támogatást munkavállalóinak, hiszen szerintük ez is vonzóbbá tehet egy munkaadót. Emellett 71 százaléka a válaszadóknak sportolási lehetőséget is biztosít a dolgozóknak, hogy ezzel is pozitívabb benyomást tegyen meglévő és potenciális munkavállalóira.
Jelentősen emelkedtek a fiatalok fizetési igényei tavalyhoz képest. Míg 2022-ben a pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, addig idén már 450 és 600 000 forint között keresne a 18-25 éves korosztály – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A felmérés rámutatott arra is, hogy ma közel dupla annyi fiatal veszi igénybe a HR-szolgáltató portálok segítségét az álláskereséshez, mint az előző év során.
A versenyképes fizetés és rugalmas munkaidő kulcsfontosságú a fiatalok számára, a legtöbben Facebookon keresnek állást, valamint közel dupla annyian fordulnak meg a munkaerő-kölcsönző cégek weboldalán, mint tavaly. 450 és 600 ezer forint bruttó fizetésre vágyik a pályakezdők többsége, a fővárosban pedig jóval bátrabbak, ami a kereseti igényeket illeti – többek között ez is kiderült a Work Force HR-szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
A 18 és 25 évesek körében végzett reprezentatív kutatás rávilágított, hogy a válaszadók többsége a kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik (18%), ezt követi népszerűségében a gyártóipar, ahol a 2022-es évhez képest 6 százalékot csökkent a fiatalok foglalkoztatottsága (14%). A harmadik legnépszerűbb terület a turizmus-vendéglátás volt (11%), itt 4 százalékkal többen dolgoznak idén, mint egy évvel korábban. Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások népszerűsége esett a legnagyobbat – míg 2022-ben a válaszadók 17 százaléka ezen a területen dolgozott, addig idén már csak a pályakezdők 6 százaléka van a szektorban.
Ami a munkahelyválasztást illeti, továbbra is a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő és a támogató vezetőség az elsőszámú szempont a fiatalok körében.
A válaszadók többsége (28%) bruttó 450.000-600.000 forintos fizetést szeretne, míg tavaly a legtöbben 350 és 450 ezer forintos havi keresetben reménykedtek. Ha megvizsgáljuk a pozíciók jellegét, azt látjuk, hogy a szellemi munkakörök esetében jóval többen élnének akár 600 ezer forintos fizetéssel, míg a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350 és 450 ezer forint közé helyezi bérigényét. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200 és 350 ezer forint között keresnének, azonban kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre, mint tavaly.
Budapesten jóval magasabb fizetési igényekkel kell számolni: a megkérdezettek 37 százaléka keresne több mint fél millió forintot havonta, továbbá a fővárosi fiatalok 10 százaléka már pályakezdőként bruttó 1 millió forintnál magasabb bérezésre számít.
A fiatalok többsége nem fél attól, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni és megfelelni a vezetők elvárásainak. Az elhelyezkedés kapcsán 71 százalékuk jelezte, hogy nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, továbbá 64 százalékuk úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak.
A legtöbb pályakezdő Facebookon keres állást, ennek a közösségi média felületnek tavaly óta szinte változatlan a népszerűsége a munkaerőpiacon. Jelentősen nőtt azonban a HR-szolgáltató cégek jelentősége: míg egy évvel ezelőtt a fiatalok csupán 24 százaléka keresett munkát munkahely-közvetítő portálokon, addig idén már a válaszadók 43 százaléka felelte azt, hogy a kölcsönző cégek oldalán vadászik nyitott pozíciókra. A munkaügyi központok által kínált lehetőség felé is nyitottabbak a pályakezdők, 11 százalékkal nőtt 2022 óta ezek népszerűsége. Nagyot csökkent azonban az érdeklődés a munkáltatók saját digitális felületei iránt, 2022-ről 2023-ra 23 százalékot esett vissza azok aránya, akik a cégek weboldalán akarnak munkát találni.
„Az eredmények jól mutatják, hogy nem csupán a munkaadók, de a fiatalok körében is egyre nagyobb teret hódítanak a munkaerő-közvetítő portálok, aminek több oka is van. A HR-szolgáltatók általában számos iparág megannyi vállalatától kínálnak álláslehetőségeket, ami lehetővé teszi a pályakezdők számára, hogy egy helyen, gyorsan és hatékonyan fedezzék fel és hasonlítsák össze a különböző pozíciókat. Így időt és energiát takarítanak meg. A Work Force folyamatosan fejleszti digitális megoldásait, hogy sokoldalú szűrési és keresési lehetőséget biztosítson a dolgozni vágyóknak, hogy kedvükre szűkíthessék az eredményeket saját preferenciáik és képzettségük alapján” – mondta Csákvári Róbert, a Work Force HR-szolgáltató tulajdonosa, ügyvezetője.
Egy magyar fejlesztésű alkalmazás nem csak hatékonyabbá teszi a munkára jelentkezést, de rengeteg új munkavállalót von be olyan munkákra, amelyeket évek óta nehéz betölteni. Modern társkereső applikációknál alkalmazott módszerekkel hozzák össze a munkakeresőket és munkáltatókat, amivel már 3000 műszakot töltöttek be rövid és hosszú távra.
Egyre többen keresnek rugalmas feltételekkel munkákat, a Giggle nevű alkalmazás létrehozói szerint pedig nem csak világszerte, de Magyarországon is errefelé tolódik a piac. Ez a munkavállalóknak olyan lehetőségeket biztosít, ami egy hosszú távú, állandó munkahelyen nem lenne elérhető, viszonzásul pedig többen tudnak olyan időszakokban vagy munkakörökben dolgozni, ahol most hiány jelentkezik.
„Európán belül már megfigyelhető ez az irány, itthon azonban még sok a kiaknázatlan lehetőség a rugalmas, alkalmi munkák kínálata terén. A munkakeresők számára egyre fontosabb az azonnaliság, vagyis hogy gyors legyen a jelentkezés, minél előbb munkába tudjanak állni és a kifizetés is minél hamarabb megtörténjen. Új munkavállalók bevonzása terén sokat segít az előre elköteleződés minimalizálása, aminek eredményeként olyan álláskeresők is kipróbálnak például vendéglátós munkákat, akiknek soha eszébe nem jutna hasonló állandó állások között böngészni. Fontos szempont továbbá, hogy a pontos munkaidő, a feladatkörrel és kifizetéssel kapcsolatos feltételek, valamint a pontos lokáció előre világosak legyenek a jelentkezők számára” – fejtette ki Sebestyén Ádám, a Giggle egyik alapítója.
Rövid távra keresve hatékonyan találnak tartós munkavállalókat is
A társkeresős alkalmazások módszereihez hasonló megoldásokat alkalmazó applikáció a fenti feltételekre építve szélesíti ki az elérhető álláskeresők körét, ezáltal a munkáltatók rövid távra keresve hatékonyan találhatnak akár tartós munkavállalókat is.
„Azáltal, hogy máshogy szólítjuk meg őket, sokkal könnyebben létrejön egy match, azaz találkozás. Egyetemistákat, diplomásokat vagy szakképzett munkavállalókat másodállásban vagy két munkahely között vonunk be új munkakörökbe, sőt saját csapatunkba is több állandó szakembert találtunk így platformunkon keresztül. Videós előszűrésekkel és értékelésekkel tesszük könnyebbé az elbírálást, míg az automatizált elfogadási és lemondási folyamattal villámgyorssá válik a toborzás. Ha hosszú távra keresnek alkalmazottat a munkaadók, akkor is műszak alapon találkoznak, ez a match az esetek többségében pedig visszatérő munkavállalássá alakul át. Ez sokaknak nem komfortos az elején – olyan, mintha elvesztenék a kontrollt – de az eredmények igazolják, hogy jól működik!” – tette hozzá Birizdó Ádám, a giggle.hu másik alapítója.
A magyar startup alapító szerint miközben a fizetés egy fontos szempont az első találkozás létrejöttéhez munkakereséskor, az nem feltétlenül az elsődleges döntési faktor a munkavállalók megtartása szempontjából.
„Az órabérek átlaga sajnos lassabban növekszik, mint az infláció – jelenleg kicsivel 2000 Ft alatti. Mivel az jól látható az alkalmazásból, hogy a jelentkezők száma az órabérrel együtt szépen növekszik, célunk a piaci egyensúly kialakításához mindkét fél lehetőségeit alakítani. A visszatérő munkavállaláshoz az órabér azonban már nem mindig az elsődleges szempont, az alapvető munkakörülmények, a megfelelő betanítás és transzparens feladatleírás, valamint a jó társaság a rugalmas munkavállalók körében szintén fontos kritériumok. Mindezen feltételek folyamatos alakításával és csapatunk azonnali és dedikált munkájának köszönhetően az effektív no-show (azaz a munkára meg nem jelenés) tartósan mindössze két százalék körüli az alkalmazást használók körében” – magyarázta Birizdó Ádám.
A munkaerőhiány nem oldható meg szakemberek keresésével
A Giggle alapítói szerint egy likvidebb, igazán jól működő munkaerőpiachoz vezető út sok feladattal és kompromisszummal van mindenki számára kikövezve, de jó úton járnak partnereikkel. Az alkalmazás sikerét jelzi, hogy a napokban megrendezett HRBEST díjátadón az év HR-szolgáltatói megoldása díját a Giggle nyerte el, ami talán a lehető legjobb szakmai elismerés az országban HR területen.
„Az első lépés, hogy sok év után végre mindenki elfogadja a szakemberhiányt, és ne a meglévő piacon keresse a hiányzó tapasztalatot, hanem lehetőségeket teremtsünk új munkavállalók számára kiépíteni azt. Érdemes a feladatszervezés és folyamatszervezés teljes átgondolásával kezdeni, törekedve arra, hogy az új munkavállalók betanítása és fejlesztése egyre könnyebbé váljon, ne pedig elkerülni akarjuk azt” – mesél a kezdeti nehézségekről a két Ádám.
„Amikor az állandó és rugalmas munkaerő összhangban tud dolgozni, mindenkinek könnyebb az élete. Nyugaton és fehér galléros szakmákban elfogadott, hogy az alkalmi munkaerő bére magasabb, mint az állandóé, ezért a kétféle szakember jól megél egymás mellett – ebben itthon még látunk fejlődési lehetőséget. Rengeteg tettrekész 18-30 év közötti fiatal, vagy éppen tapasztalt középkorú keres rajtunk keresztül munkát, legyen az reggel, este vagy hétvégén – a mi feladatunk megtalálni a közös feltételeket. Ha ezek alapján a saját működésébe minden partnerünk be tudna illeszteni egy rugalmas munkavállalói kört, az minden eddiginél reziliensebbé tenne vállalkozásokat és iparágakat is hosszú távon.” – zárják gondolatmenetüket az alapítók.
2023 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 707 ezer volt, 19 ezerrel több, mint egy éve. A január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbihoz képest 21 ezerrel több, 4 millió 696 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 18 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 579 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt.
A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 424 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,7 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 155 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.
A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 276 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 28,0 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 87,5 százalékra csökkent, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 2,9 százalékponttal, 67,5 százalékra emelkedett.
A 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,3 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,5 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Észak-Alföldön (2,0 százalékpont) volt, míg Dél-Alföldön 0,8 százalékpontos csökkenés mutatkozott az előző év január-márciusához képest.
A munkaerőhiány ellenére egyáltalán nincs egyszerű dolga a cégeknek, ha új szakembereket szeretnének felvenni, ugyanis az álláskeresőknek is egyre nagyobbak az igényeik és ezt nem félnek kimutatni. Gál Kristóf vállalkozófejlesztő szakember közölte, a munkavállalókat csak magas fizetéssel már nem lehet elcsábítani, mert legalább ilyen fontos számukra a jó munkakörnyezet és az egyéb motivációs tényezők. Hozzátette, a mesterséges intelligencia miatt a szakmájukban legjobbaknak továbbra sem kell félteniük a megélhetésüket, aki viszont alibizik, az ráfázhat.
A gazdasági válság okozta tömeges elbocsátásokról szóló hírek miatt azt hihetnénk, hogy lasszóval lehet fogni jelenleg a profi szakembereket a munkaerőpiacon, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Míg régebben a munkavállalók örültek annak, ha egy jó cégnél dolgozhattak és megbecsülték az állásukat, ma már kedvükre válogathatnak és sok esetben ők szabják meg a feltételeket.
(A Klikkmarketing csapata)
Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója arról beszélt, az emberek szeretnének sokat keresni, home office-ban lenni és kevesebbet dolgozni egyszerre, de egy ponton túl ez egyáltalán nem fenntartható. Ha nincs a munkavállaló igényei mögött teljesítmény, akkor az kárára válik végső soron a fogyasztónak is, ezért a cégek fokozottan odafigyelnek arra, hogy kit vesznek fel és kit nem.
„Újdonság, hogy a TikTokon és más közösségi oldalon is egyre több az úgynevezett toborzós videó, melyekben már nem a fizetés a hívószó, hanem az, hogy milyen menő, mennyire jó az adott cégnél dolgozni. A vállalatok ezáltal a passzív munkakeresőket is célozni tudják, akik ha nem érzik 100 százalékban jól magukat egy adott helyen, akkor egy ilyen típusú felhívásra elgondolkodhatnak a váltáson” – mutatott rá a trendekre.
Motivációra van szüksége a dolgozóknak
A vállalkozófejlesztő szakértő egy hasonlattal élve arról beszélt, a cégeknek jobban el kell adniuk egy állást, mint a termékeiket, mert kiélezett verseny van a munkavállalókért a piacon.
Hozzátette, nem mindig igaz ma már a klasszikus mondás, miszerint nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Ma már sokkal inkább nem elég jónak látszani, jónak is kell lenni, mert a munkavállalók árgus szemekkel figyelik, hogy amit ígérnek nekik, azt be is tudja-e tartani a munkáltató.
A Klikkmarketing alapítója szerint a toborzási folyamatban a motivációs faktorokra terelődik át a hangsúly. Mindenkinek evidens, hogy lehet jól fizető munkákat találni, de felértékelődött annak a szerepe, hogy az érintett munkahelyen lehet-e fejlődni, vagy csak arra törekednek, hogy a munkavállaló ne érezze rosszul magát.
Kinek veszi el a munkáját a mesterséges intelligencia?
Ami pedig a jövőt illeti, Gál Kristóf úgy látja, az automatizálás és a robotizálás miatt bizonyos szektorokban szűkülhetnek az álláskeresők lehetőségei, de attól nem kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia miatt mindenkinek megszűnne a munkahelye.
„Ha a mesterséges intelligencia átvesz feladatokat, akkor kire lesz itt szükség? Egyre gyakrabban hangzik el ez a kérdés a hétköznapokban, amire a válasz az, hogy a rossz logisztikai asszisztensre, a rossz szövegíróra, a rossz marketingesre nem tartanak majd igényt a cégek. Leegyszerűsítve mindenhonnan a legrosszabb teljesítményű dolgozókat fogják az elsők közt elbocsátani. A legjobbak eddig sem maradtak munka nélkül, és ezután sem fognak” – magyarázta.
A vállalkozófejlesztő szakértő végezetül szót ejtett arról is, hogy az e-kereskedelem is a feje tetejére állhat hamarosan. Míg most egy adott témában akár 100 webshopot is találhatunk, hosszú távon ebből csak egy marad majd talpon, mert ilyen irányba megy a világ. A kicsik nem fognak tudni megélni, ezért gyakoribbá válhatnak az összeolvadások és a felvásárlások a digitális piacon, zárta gondolatait a Klikkmarketing alapítója
