A felmérést az építőiparban dolgozó szakemberek körében végeztük: értékesítőket, burkolókat, tetőfedőket, kőműveseket kérdeztünk meg arról, hogy mekkora áremelkedést érzékeltek a piacon az egy évvel korábbi árakhoz képest.
Az építőipar számtalan szegmensre bontható, így az eltérő vélemények nem feltétlenül számítanak egymásra nézve irrelevánsnak. A felmérésben több tucat ember vett részt – a diagramról megállapítható, hogy a legtöbb válaszoló szerint 20-30% áremelkedés történt.
Mivel magyarázható az áremelkedés?
Kárász Tamást kérdeztük, a gepito.hu ügyvezetőjét, hogy miben látja az alapanyagok drágulásának fő okát. Véleménye szerint a kérdés több tényező függvénye.
Véleménye szerint az ukrajnai háború kihatott a kelet-európai beszállítói láncokra az építőiparban, hiszen a régió erősen függött Oroszország gazdaságától, emiatt az ágazat jobban ki van téve az ágazat a különféle szankciók visszahatásának.
A kő, cement, beton alapanyagok egyaránt drágábbak, mint korábban, míg a fa és vas acél ára duplájára nőtt egy év alatt. A dollár és euró átváltási értéke, a forint gyengülése és az általános infláció miatt náluk erősebben mutatkozik meg a drágulás.
A beruházási hajlandóság láthatóan visszaesést mutat a 2023. év januárjától, amely könnyen magyarázható az építőanyagok drágulásával, valamint a szakképzett munkaerő hiányának.
Azon beruházások amelyek folyamatban vannak, valószínűleg meghaladják a tervezett költségvetési értékeket. Építőanyag ellátási zavartól nem kell tartani, de rövid időn belül érzékelhetővé válhat a kereslet-kínálat egyensúlyában mérhető változás okozta beszerzési ár stagnálása vagy a túlkínálat miatti eseti árcsökkentés is – nyilatkozta a szakértő
