Egy friss kutatás szerint minden harmadik magyar elégedetlen az otthona levegőminőségével, és minden második válaszadó észlel magán olyan tüneteket, melyeket a rossz minőségű beltéri levegő okozhat. A Wavin felméréséből az is kiderült, hogy a nyári hónapokat a magyarok többsége forró ingatlanban fogja átvészelni, hiszen a válaszadók 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát. Az adatok szerint minden harmadik magyar tervez a beltéri levegőminőségét javító felújítást, beruházást.
A közel ezer fő bevonásával készült online kutatás szerint a koronavírus járvány óta a válaszadók 80 százaléka tartja a korábbinál fontosabbnak a beltéri levegő minőségét. A Wavin felmérése szerint minden második magyar észlel magán olyan tüneteket, amelyek a rossz minőségű beltéri levegőből adódhatnak: fáradékonyságot, szárazságérzést, fejfájást, vagy akár allergiás panaszokat.
A nyári hónapokban nem csak a levegő minősége, hanem a forróság is komoly kihívást jelent, hiszen a megkérdezettek 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát, míg 29 százalékuk klímát használ, és mindössze 12 százalékuk pedig a legkorszerűbb megoldással, azaz felülethűtéssel vészeli át a kánikulát.
A felmérés tanúsága szerint a magyarok jellemzően a padlófűtés és légkondicionáló kombinációjában gondolkodnak – ez egyértelműen megfigyelhető az 1991-2010 között épült ingatlanok esetében, hiszen ebben az időszakban a klímaváltozás miatt már az otthonok hűtése is szükségessé vált. Pedig a hűtés és a fűtés egyetlen épületgépészeti rendszerben is megoldható, ráadásul a felülethűtést gipszakarton elemek segítségével utólag is be lehet építeni. A felületfűtés-hűtés mellett szól az is, hogy – a légkondicionálókkal ellentétben – nem áll fenn a legionella betegség veszélye, illetve a rendszeres külső-belső egység szervíz is elmaradhat, hiszen csak a fűtésért és a hűtésért egyaránt felelős hőtermelő egységet kell karban tartani.
És hogy mi az ideális beltéri hőmérséklet? Mindenkinek más: a kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek 47 százaléka 21-22 fokra szavaz, míg 36 százalékuk 19-20 fokban érzi magát a legjobban. A beltéri hőérzet elsősorban a beépített megoldástól függ, hiszen a különböző rendszerek más-más hatékonysággal fűtenek, illetve hűtenek. A felmérés szerint a konvektorral, illetve cirkóval, azaz melegvizes radiátorral fűtők hőérzete rosszabb, mint azoké, akik a legegyenletesebb beltéri hőmérsékletet biztosító felületfűtést, illetve -hűtést használják.
A felülethűtéssel-fűtéssel, ivóvíz- és esővízkezeléssel és szennyvízelvezetéssel foglalkozó Wavin kutatásából az is kiderült, hogy minden harmadik magyar tervez olyan felújítást vagy beruházást, amellyel a beltéri levegő minősége javítható. A beruházást tervezők 33 százaléka tart a kórokozóktól, kétharmaduk pedig jobb általános közérzetre vágyik.
„Minden felújítás, így a beltéri levegőminőséget javító beruházás esetén is érdemes a legkorszerűbb megoldást, így a felületfűtést-hűtést, és/vagy a gépi szellőztetést választani. Ez utóbbi rendszer hővisszanyeréssel kombinálva a leghatékonyabb megoldások közé sorolható. A felületfűtés-hűtés és a gépi szellőztetés is kellemesebb, egyenletesebb hőérzetet és páratartalmat biztosít, mint például a hideg levegőt befúvó légkondicionáló berendezések.” – mondta el a kutatás kapcsán Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klímamegoldások Managere.
Külföldi nyaralás előtt célszerű tájékozódni az áruk kiviteli szabályairól vagy a házikedvencek utaztatásáról, mások vonatkoznak ugyanis az Európai Unió (EU) határain belüli, illetve azon kívüli utazásokra – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében.
Ismertették, az Európai Unió tagállamai közötti utazásoknál alapesetben nincsenek korlátozások a saját célra vagy ajándékba vásárolt termékek ki- és behozatalára, ugyanakkor vannak olyan áruk – például veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok, gyógyszerek, vadászfegyverek, alkohol és dohánytermékek, háziállat utaztatása – amelyek korlátozáshoz, engedélyhez kötöttek.
Hozzátették, a folyamatosan gyógyszeres kezelésben részesülőknek érdemes orvosi igazolást kérniük. A házikedvencek pedig az EU-n belül kizárólag olyan állatútlevéllel (pet passport) utazhatnak, amelyet az állat gazdájának lakóhelye szerint illetékes állatorvos állít ki.
Speciális szabályok vonatkoznak többek között a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokra, azok élő és élettelen egyedeire, valamint a belőlük készült termékekre, ideértve a vadásztrófeát és a preparátumot is. Ezek behozatala és kivitele mind az EU-ban, mind harmadik országban alapvetően tilos, vagy engedélyhez kötött. Egyes ajándéktárgyként megvásárolható elefántcsont, teknőspáncél, vagy egzotikus bőrtermékek engedély nélküli behozataláért természetvédelmi bírság, és akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható – írja a NAV közleményében.
Az EU-n belül a jövedéki termékek – alkohol, cigaretta, üzemanyag – szállításához nem szükséges engedély, de mennyiségi korlátozások vonatkoznak rájuk. Magánszemély, nem gazdasági célra, adómentesen csak kereskedelmi mennyiség alatti jövedéki terméket szállíthat. Kereskedelmi mennyiségnek számít például már 800 szál cigaretta, 200 szivar, 110 liter sör, 90 liter bor és pezsgő. Behozható és kivihető a magángépjárművek és motorkerékpárok gyári üzemanyagtartályaiban lévő üzemanyagon felül kannában járművenként legfeljebb 10 liter üzemanyag.
Az Európai Unión kívülről Magyarországra – 17 éves kor felett – légi úton például 200 szál, egyéb módon 40 szál cigaretta, 16 liter sör, 4 liter bor hozható be vám- és adómentesen. Alkohol- és dohánytermék kivételével különféle áruk légi úton 430 euró, egyéb módon 300 euró értékben hozhatók be vám- és adómentesen. 15 év alatti utasoknál – az utazás módjától függetlenül – 150 euró ez az értékhatár – ismertetik a közleményben. Kiemelték, hogy az EU-n kívüli országoknál a kivitelnél a célország jogszabályait is be kell tartani, ezekről az érintett magyarországi diplomáciai képviseletek tudnak felvilágosítást adni.
A készpénzre is figyelni kell, minden olyan, az Európai Unió külső határait átlépő utas, akinél 10 000 euró, vagy annál több készpénz – akár különböző pénznemekben – vagy ennek megfelelő összértékű, készpénz-helyettesítő eszköz van, köteles ezt írásban bejelenteni annál a vámhatóságnál, ahol az unió területére be- vagy onnan kilép. Az értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk mellett idén nyártól a legalább 90 százalékos aranytartalmú aranyérmék és a legalább 99,5 százalékos aranytartalmú aranyrudak, aranyrögök, aranyszemcsék is beleszámítanak az értékbe. Általános forgalmi adó alól mentes a külföldi utas által vásárolt termék, ha azt személyi vagy útipoggyászának részeként a közösség területéről kiviszi – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Rekord mennyiségű, 1549 zsák szeméttől mentesítették Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán a Tisza-tavat a III. Tisza-tavi PET Kupa résztvevői – tájékoztatták a szervezők az MTI-t kedden.
Több mint 200 zsák hulladék összegyűjtésével a versenyt a TiszaiJAK családi csapat nyerte, a fejenként legtöbb hulladékot összegyűjtő csapatnak járó, Tisza-tó Hőse elismerést a DHL Clean Up Hungary vehette át – közölték. Második helyen az ERSTE Green végzett, a harmadik helyen tavalyi eredményét ismételte meg a Decathlon csapata.
A főként Ukrajnából és Romániából érkező hulladékot az árterekben gyorsan benövi a természet, ezért – a sűrű vízparti erdőben – nem volt könnyű dolga III. Tisza-tavi PET Kupán rajthoz álló négy baráti, kilenc vállalati és egy nemzetközi résztvevőkből álló csapatnak, amelyek leginkább vízen úszó műanyag palackokat gyűjtöttek össze, de találtak hűtőgépdarabokat, tévékészüléket, autókarosszériát, különféle szigetelőanyagokat, valamint veszélyes hulladékot: festéket és olajos hordókat is.
A versenyen gyűjtött hulladék újrahasznosítható része, csaknem 70 százaléka magyar vállalkozások munkájának köszönhetően kerül vissza az anyagok körforgásába.
Mint írták, a PET Kupa civil szervezetként mára a folyami hulladék legnagyobb újrahasznosítójává nőtte ki magát a közszolgáltatóknak, begyűjtő- és hasznosító cégeknek, valamint az innovatív, kisipari megoldásoknak köszönhetően – közölte szerdán az állami hírszolgálat. (Fotó: Pet Kupa Facebook)
A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében, sőt rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak kedvezménye.
A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 22T34-es nyomtatványon. A nyomtatvány legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.
A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.
A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 2022. január 1-től elérhető új adóalap-kedvezmény, amit a 25 év alatti fiatalok vehetnek igénybe: nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez az adóalapból levonható kedvezmény 2022-ben havonta maximum 65 055 forint adómegtakarítást jelent. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.
A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2023. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.
Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 200 000 forint.
Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni.
Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába tavaly kilenc százalékkal több ilyen dokumentum tényét jegyeztek be, mint egy évvel korábban. Elsősorban azok kötnek vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek vagy jelentősebb vagyonnal rendelkeznek. Egyre többen szerződnek azonban azért is, hogy elkülönítsék az egyik fél vállalkozását érintő adósságot, és ezzel egy probléma esetén megóvják a közös családi vagyon egy részét. Ugyanakkor sok megállapodás nem szerepel a nyilvántartásban, így viszont harmadik féllel – például egy bankkal – szemben nem feltétlenül hatályos.
Érvényes házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan lehet kötni, az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.
A közjegyzők tapasztalatai szerint a leggyakrabban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek. Így tudják leválasztani a korábbi életükben keletkezett vagyont vagy adósságot. Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha nem csak egy házasságból született gyermekük. Szintén gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést akkor, ha az egyik fél jóval vagyonosabb, mint a társa.
Főleg házakról, lakásokról, autókról, értékpapírokról, üzletrészekről rendelkeznek egy szerződésben, de vannak, akik kifejezetten részletesen szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Például megegyeznek, hogy melyik fél fizeti majd a rezsit vagy milyen arányban törlesztik a közösen felvett lakáshitelt.
„Egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel” – hívja fel a figyelmet dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. A közjegyzők azt tapasztalják, hogy noha egyre többen kötnek ezért házassági vagyonjogi szerződést, nem ez a tipikus ok. Pedig ezzel a szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha nincs házassági vagyonjogi szerződés, akkor a házassági vagyonközösség miatt – ha nem különíthető el egyértelműen, hogy mi számít a felek közös, illetve különvagyonába – nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek. Viszont amennyiben egy vagyonjogi szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a másik fél különvagyonából nem követelhető a tartozás.
Ehhez azonban az is elengedhetetlen, hogy a vagyonjogi szerződést bejegyezzék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). Egy szerződés ugyanis harmadik féllel, például egy bankkal szemben, csak ezután hatályos, vagy akkor, ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A bejegyzést a házastársak, illetve élettársak személyesen kérhetik a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes vagy a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyzőtől.
Régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető a HÉVSZENY-be, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályok szerinti kritériumoknak.
Idén 130 ezer forinttal többet szán nyaralásra a magyar lakosság a járvány előtti időszakhoz képest – derült ki az MKB Bank legfrissebb, MTI-nek küldött felméréséből. A legutóbbi, 2019-es kutatás eredményeivel összevetve jelentősen nőtt azok aránya, akik vakációzni mennek, és szembetűnő az is, hogy egyre többen költenek 200 ezer forint feletti összeget üdülésük során.
A jelentősen megnőtt utazási kedv mellett az elköltött összeg is kiugró emelkedést mutat: 169 ezer forintról 301 000 forintra nőtt a nyaralásra szánt átlagos összeg, mindemellett a 2019-eshez képest 11 százalékponttal (17 százalékról 6 százalékra) csökkent azok aránya, akik 50 és 100 ezer forint közötti összeggel számolnak az utazásra, és 17 százalékponttal nőtt (38 százalékról 55 százalékra) azoké, akik többet terveznek költeni 200 ezer forintnál.
A megkérdezettek legnagyobb része félretett jövedelméből fedezi a nyaralás költségeit, a külföldre utazók 95 százaléka bankkártyával tervez fizetni, a megkérdezettek körében a finanszírozási megoldások közül a hitelkártya a legnépszerűbb. A megkérdezettek 78 százaléka nyaral valamilyen formában az év során, ez jelentős növekedés a korábbi 2019-es 64 százalékhoz képest.
A legnépszerűbb hónap a nyaralásra továbbra is az augusztus, és a kutatásban részt vevők fele kizárólag belföldön keresi a kikapcsolódást, míg 15 százalékuk csak külföldi opciókat vesz figyelembe. 2019-hez képest 4 százalékponttal növekedett azok aránya, akik a tengerpartot választják pihenésre. Legtöbben legfeljebb ötnapos nyaralást terveznek, de az emberek több mint harmada 6-10 napos, illetve közel negyede 10 napnál tovább tartó üdüléssel számol.
A megkérdezettek nagy többsége, 82 százaléka spórolt pénzből finanszírozza az utazásait a kutatás szerint. Nőtt a Szép-kártyát használók aránya: 2019-ben az emberek 22 százaléka, 2022-ben 26 százaléka használja SZÉP-kártyáját a nyaralás során.
A mobiltelefonos fizetés népszerűvé válása – legfőképp a fiatalok körében – szembetűnő: az emberek harmada rendszeresen használja a mindennapokban a mobiltelefonos fizetés lehetőségét, közülük pedig csak 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy nyaralás során nem él ezzel a lehetőséggel. Az okosórás fizetés egyelőre kevésbé elterjedt, a válaszadók 11 százaléka alkalmazza.
A megkérdezettek 71 százaléka költött már az előre tervezettnél nagyobb összeget a nyaralás során, amit a legtöbben saját tartalékokból fedeznek. A megkérdezettek 23 százaléka használ ilyen esetekben betéti kártyát, 13 százaléka hitelkártyát, 2 százaléka pedig egyéb forrásokból fedezi a túlköltéseket.
