Növekvő automatizáció a logisztikában

Növekvő automatizáció a logisztikában

Növekvő automatizáció a logisztikában: robotok és cobotok megjelenése a raktárakban, IoT technológia széleskörű elterjedése, kevesebb munkaerő-igény.

A mobilitás és a termelékenység növelés az elmúlt években minden logisztikai vállalat céljává vált. Ahogy az iparágak számos területén, úgy a logisztikában is az automatizáció globális szinten növekvő tendenciát mutat és az elkövetkező években meghatározó lehet a logisztikával foglalkozó vállalatok számára. A QLM piaci kitekintése.

A technológia folyamatos fejlődése a raktározással, az áruk mozgatásával foglalkozó vállalatokat is érinti. A nagyobb hatékonyságra való törekvés és a koronavírus-járvány a raktározási folyamatok automatizálásához vezetett. Manapság a cégeknek rendkívül fontos, hogy az árumozgatás során a hatékonyságra összpontosítsanak elsődlegesen, hogy lépést tudjanak tartani a piac és a fogyasztók igényeivel.

2026-ra duplája lesz a logisztikai automatizálási piac értéke

2020-ban 52,19 milliárd dollár volt a logisztikai automatizálási piac értéke, egy felmérés szerint pedig ez a szám 2026-ra duplájára, 104, 53 millió dollárra emelkedhet. Az ipari tárgyak internetének (IIoT) megjelenése és az összekapcsolt rendszerek hálózatának lehetősége segíti az iparágakat számos feladat elvégzésében, mint például az anyaggyűjtés, válogatás, rendelés, csomagolás, raktárbiztonság és ellenőrzés. Ez a tényező óriási árréssel segíti a működési hatékonyság javítását. Az IoT segít átalakítani a modern raktárat egy összekapcsolt és összehangolt rendszerré, lehetővé teszi az eszközök és a rendszerek számára az adatok gyűjtését, tárolását és megosztását is. Továbbá raktári robotok, drónok, raklapok, berendezések csatlakoztatásáért is felelős.

Robotok megjelenése a raktárakban – kevesebb munkaerő-igény

A robotok jelentős funkciókat töltenek be a világ számos pontján, és várhatóan az elkövetkezendő években a logisztikában is egyre nagyobb mértékben megfigyelhető lesz az alkalmazásuk. A robotok a raktározási folyamatok során használhatók többet között csomagolásra, válogatásra, kötegelésre, szállításra és ellenőrzésre is. Becslések szerint 2025-re 50 ezer robotraktár és mintegy 4 millió robotberendezés fog üzemelni világszerte. A Bank of America felmérése szerint 2025-re az összes gyártás 45%-át robottechnológiával végzik majd. Egyes vállalatok már milliókat fektettek a raktározási és szállítási hatékonyság növelésébe. A robotok hetente több ezer megrendelést is képesek lebonyolítani, és az sem utolsó szempont, hogy a robotok alkalmazásával a munkaerő költségei is jelentősen csökkenthetők.

Cobotok – kapcsolat az ember és a robot között

Az automatizálás jelentős lépése a cobot megjelenése. A cobot egy olyan robot, amely emberrel együttműködve dolgozik, így más néven együttműködő robotoknak nevezve növeli az emberi munka hatékonyságát azáltal, hogy segítenek nekik olyan folyamatokban, mint az áruk kezelése és csomagolása, ezáltal időt spórolva a munkavállalónak. A legtöbb vállalat azért választja ezt a módszert a robotok helyett, mert így nem kell megválni az emberi munkaerőtől, azonban jelentős mértékben, hatékonyan növelhető a munkaerő kapacitása. A Loup Ventures előrejelzése szerint a co-bot iparág 625 milliárd dolláros piaci lehetőséget jelent majd 2025-re.

Bár a teljes automatizálás adja a legnagyobb hatékonyság növelést, ez sok vállalkozás esetében még túl nagy beruházást, vagy túlságosan későn megtérülő befektetést jelent. Viszont a fokozatosság elve szerint kicsi, de előre megtervezett és folyamatos lépésekkel lehet a hatékonyságot növelni. Jó példa lehet erre a fejlett és integrált raktárirányítási rendszerek bevezetése, a folyamatok részleges automatizálása is, de akár a korábbiaknál hatékonyabb anyagmozgató berendezések, vagy biztonsági berendezések használata is, amelyek segítségével ugyanakkora munkaerővel és eszközparkkal is lényegesen több árut lehet megmozgatni egységnyi idő alatt.

Nőtt a beruházások volumene

A Központi Statisztikai Hivatal 2021. II. negyedévi felméréséből kiderült, hogy a szállítás, raktározás beruházási mérték az előző negyedévekben tapasztalt csökkenés után ismét nőtt 14%-kal. Ez az adat is jól mutatja, hogy a vállalatok hajlandóságot mutatnak a hatékonyság növelésére. „A hatékonyságnövelés az automatizálásban és nem utolsó sorban a géppark frissítésében is jelentősen is megmutatkozhat. Az áruk mozgatása során érdemes olyan magasabb termelékenységet biztosító targoncákban gondolkodni, amelyek kiemelkedő gyorsulási értékekkel, emelési és mozgási sebességgel és gyorsabb ciklusidővel bírnak” – tette hozzá Bérces Pál, a QLM Logistics Solutions Kft. ügyvezető igazgatója.

A raktározási hatékonyság javítása minden vállalat célja, így kétségtelen, hogy az automatizálás hamarosan új szokás lesz a logisztikai vállalatok körében. Ezenkívül a raktár hatékonyságának és termelékenységének növelése segíthet a vállalat jövőjének biztosításában is.

Pandémia és logisztikai trendek:  digitalizálódás  és Kína térhódítása 2030-ra

Pandémia és logisztikai trendek: digitalizálódás és Kína térhódítása 2030-ra

A COVID-19 világszerte jelentős változásokat eredményezett a logisztikai szektorban. Ingadozó kereslet, a beszállítások egyenetlensége, az e-commerce drámai térhódítása, a logisztikai igények átrendeződése. Ipar 4.0 és 5G. Vajon hogy hat mindez egymásra, és milyen új világot hoz ez létre a logisztikában? A QLM piaci kitekintése.

Ma már egy gombnyomással szinte bármi vásárolható online, házhozszállítással, egyre rövidebb szállítási határidőkkel. A logisztikai iparág nagyot profitálhat az új igényekből, ha lépést tud tartani velük technológia és szaktudás oldaláról. A vállalatok újragondolták a készletszintek optimalizálásának és a piacra jutás gyorsaságának növelési lehetőségeit, az ellátási lánc digitalizálását és outsourcing-ját, illetve az intralogisztika hatékonyság tartalékait és a hatékonység növelési lehetőségeit.

Továbbra is növekedés várható az intralogisztikában nemzetközi szinten

A logisztikának több válfaja közül a pandémia alatt elsősorban az intralogisztika változása volt megfigyelhető, azaz az anyag/áru kapun belüli beérkezésétől a készáru kamionra tételéig történő munkafolyamatok, az anyagok és áruk mozgatása és tárolása a cégen belül. A globális intralogisztikai piac várhatóan 15,5 százalékos éves növekedési ütemben fog növekedni 2030-ig. Ezen belül is a vállalati ellátási láncba integrált intralogisztikai optimalizálás adhatja a növekedés fő motorját. A piac rohamosan, 14,3 százalékkal növekedett az elmúlt öt évben is, világszerte. Az ipar 4.0 kezdete átfogóan arra kényszerítette a logisztikai iparág vertikumát, hogy az ellátási lánccal hálózatban digitalizálódjon. Ehhez már csak a piaci információk alapján történő gyártásnak és anyagáramlásnak kell integrálódnia. A globális átrendeződés újabb eleme, hogy a világ mai gyártóközpontja, Kína 2030-ra már a világ logisztikai epicentruma is lesz.

Megnövekedett automatizáció, digitalizáció a pandémia alatt

A pandémia hatalmas lehetőséget biztosított az ellátási lánc digitalizálására a gyártó- és a szolgáltatóipar számára egyaránt. Talán a két legnagyobb növekedést jelentő technológiát a cobotok (co-working robots) és az automatizálási szoftverek jelentik. Az együttműködő robotok, a cobotok például a csomagológépek és a mechanikus karok. Ezek csökkentik a szedési és csomagolási műveletekhez szükséges fizikai erőfeszítéseket, és látványosan növelik a munka sebességét. Ezekkel és az intralogisztikai rendszerbe épített raktárkezelő szoftver segítségével biztosítható az ellenőrzött és egyenletesen felosztott munka. A vállalatok jelentős összegeket fektetnek be a raktárkezelő szoftverekbe. Ezek biztosítják a gyorsabb és nagyobb eséllyel időben történő szállítást, és segítik a tervezést is, ami versenyelőnyt biztosít az innovatív vállalatoknak – derült ki a FactMR.com jelentéséből. A legtöbb előnyt talán az élelmiszeripar érheti el, erre a területre külön is fejlesztenek szoftvert. Sőt, nem csak raktárkezelési szoftverek lesznek népszerűek, hanem az integrált intralogisztikai szoftvermegoldások is.

Mi várható itthon?

A pandémia berobbanása a vendéglátóipar és például a söripat iránti kereslet drasztikus visszaesését eredményezte, míg az egészségügy és a szabadidős vagy az otthoni wellnesst támogató termékek piaca rohamos ütemben megugrott. A hagyományos gépparkkal és sok kezelővel üzemeltetett raktárakban a hirtelen jött változásokat nehezebb kezelni, kevés munka esetén a munkaerőt ugyanúgy fizetni kell, maximalizált munkaterheléskor pedig nem elég a munkaerő, ilyenkor a hagyományos targoncákkal, anyagmozgatókkal és raktári rendszerekkel a maximális áteresztőképesség erősen korlátozott. Persze teljesen robotizált működés esetén a drága robotok kihasználása is kérdéseket vet fel, ésszerű folyamattervezéssel és optimális automatizálással, a házon belüli és outsource-olt logisztika arányának optimalizálásával a jövőben várható hasonló helyzetekre fel lehet már készülni.

A pandémia berobbanása következtében tovább erősödik a logisztika digitalizációja világszerte. A cégeknek át kell strukturálniuk a működési folyamataikat. “De nem mindig új technológiákba kell menekülni. Óriási hatékonysági tartalékok rejlenek a meglévő intralogisztikai folyamat-optimalizálásban is” – véli Bérces Pál, a QLM Logistics Solutions ügyvezető igazgatója. Ez azt jelenti, hogy kulcsfontosságú kérdések merülhetnek fel akár egy gépbeszerzési tender során is. Jelenleg sok helyen még nem a gépek és eszközök teljes életciklus hatékonyságát vizsgálják tenderek során. “Pedig a raktári operációt hatékonyan kiszolgáló gépek hatékonyságában és megtérülésében akár többszörös különbségek is lehetnek, míg az árakat tekintve sokkal kisebb az eltérés. Csak egy megfelelő targonca tenderrel tízmilliók spórolhatóak meg” – állítja Bérces Pál.

A tervezéskor fontos, hogy a költségeknél ne pusztán az azonnali bekerülési költséget, hanem a működési- és szerviz költségeket, illetve a gépek anyagmozgatási hatékonyságát vegyük számításba. “A valós és tényleges igények alapján kell kalkulálniuk a cégeknek és ehhez kell igazítani a rendszereiket, szoftverüket és eszközeiket” – tette hozzá Pál. Manapság minden eddiginél hatékonyabb, megtervezett, a lehetőségekhez képest célszoftverrel támogatott, félautomatizált vagy automatizált intralogisztikai rendszerekre van szükség, amelyet rugalmasan lehet fejleszteni a tervezhető és nem tervezhető kapacitások változásának függvényében.

Esetenként pedig nem csak az új logisztikai technológiák megteremtése, hanem azok megtervezése a szűk keresztmetszet, mert hiányoznak az ebben jártas, valódi vállalati tapasztalatokat is szerzett tanácsadók. Ezek a szakemberek egyre inkább a komplexebb projekteket kivitelező cégekhez mennek dolgozni, mivel ezeknél a vállalatoknál biztosított számukra a folyamatos szakmai kihívás. Így a cégeknek célszerű megtalálni azt a partnert is, akivel együtt tudnak majd gondolkodni a manapság egyre gyakrabban előforduló, a napi rutintól eltérő kihívásokról.

A top 4 dolog, amire ügyeljenek a cégek a logisztikai fejlesztéseik során:

1, folyamattervezést valódi iparági gyakorlattal rendelkező szakemberekkel végezzék – a gyártó cégek nem mindig megfelelőek erre, mivel azok a saját terméküket kívánják értékesíteni.

2, nem mindig az automatizálás a megoldás, mert annak a költségei gyakran nem térülnek meg – hiába fektetünk robotokba, ha azok ára a hullámzó igények esetén ugyanúgy tőkeköltséget jelent, miképp a munkaerő munkaerőköltséget.

3, a szoftvereknek egyre inkább a teljes gyártással és supply chain folyamatokkal kell integrálódniuk a piaci visszajelzések alapján tervezett anyagáramlási rendszerekkel is.

4. Költséges beruházások előtt a cégeknek először az egyszerűbb hatékonysági lehetőségeket kell áttekinteniük, mint például egy targonca beszerzés, ahol nem csak az ár, hanem az eszköz teljes életciklus során bizonyított hatékonyságát kell figyelembe venni.

Indul a CIG EMABIT

Indul a CIG EMABIT

Szeptember elsejével indítja működését a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (CIG EMABIT). A pénzügyi szolgáltató az induláskor vállalati ügyfelek számára értékesíti nem-életbiztosítási termékeit, de a tervek szerint jövőre a lakossági szegmensnek szánt ajánlatok is megjelennek majd portfóliójában.

A PWC-vel közösen kialakított stratégiának megfelelően a CIG EMABIT szeptember elsején megkezdi működését. A CIG EMABIT az indulásakor – a hazai piaci igényekre fókuszálva – vállalati ügyfelek számára értékesíti nem-életbiztosítási termékeit.

„Szakmailag rendkívül sokrétű és tartalmas időszakon vagyunk túl. Az ügyféligények legmagasabb szintű kiszolgálására, a hatékonyabb működés és az előírásoknak való maximális megfelelés érdekében az elmúlt időszakban nemcsak informatikai rendszereinket fejlesztettük, de kiemelt figyelmet fordítottunk arra is, hogy a működésünk átlátható és teljes mértékben dokumentált legyen. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy minden kollégánk szakértő a saját területén, sok évnyi biztosításszakmai tapasztalattal és azonnali döntési kompetenciával rendelkezik, így örömmel jelentem be, hogy a CIG EMABIT csapata készen áll az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálására” – fogalmazott az indulás kapcsán Polányi Zoltán, a CIG EMABIT vezérigazgatója.

(A fotó illusztráció. Pixabay/Tumisu)

Az első időszakban a biztosító az üzleti szektor szereplőinek, nagyvállalatoknak és KKV-knak kínál felelősségbiztosítási, vagyonbiztosítási és flotta casco biztosítási termékeket.

„Egyre szélesebb körű, versenyképes vállalati vagyon és felelősségbiztosítási, illetve flotta casco termékeinkkel állunk első körben nagyvállalati és KKV ügyfeleink rendelkezésére. Vagyonbiztosítási termékeink között megtalálható a tűz- és elemi kár biztosítás, all risk összkockázatú biztosítás, betöréses lopás, rablás és küldöttrablás biztosítás; üzemszünet biztosítás; géptörés biztosítás; gépek és berendezések all risk biztosítása és elektromos berendezések összkockázatú biztosítása. A felelősségbiztosítási termékek esetében általános-, szolgáltatás-, munkáltatói és környezetszennyezési felelősségbiztosítással szolgáljuk ki ügyfeleinket. Flotta casco megoldásunk széles önrészválasztéka, szolgáltatása minden üzleti ügyfelünknek kiváló választás, mellyel teljeskörű fedezetet biztosíthat gépjármű flottájának. A magasszínvonalú szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen a stabil háttér. A CIG EMABIT maximális pénzügyi stabilitásának megteremtése érdekében professzionális, megfelelő minősítéssel rendelkező viszontbiztosító partnerekkel dolgozik együtt, viszontbiztosítási panelvezetőnk például a világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója” – fűzte hozzá Polányi Zoltán.

A CIG EMABIT kárrendezési területének együttműködő partnere az országos hálózattal, évtizedes tapasztalattal rendelkező DEKRA Expert Kft lesz, akinek ügyvezetője Kurucsó Zsolt a következőket mondta: „A CIG EMABIT-tal való együttműködés stratégiai jelentőséggel bír a DEKRA számára. Látva a vállalatban rejlő lehetőségeket és növekedési potenciált továbbá a kollégák professzionális hozzáállását, nincs kétségem afelől, hogy egy igen dinamikusan fejlődő partnerrel kezdjük meg a közös munkát.”

„A vállalati ügyfeleink egyedi igényeinek magas színvonalon történő kiszolgálását eddig a CIG Pannónia Életbiztosító személybiztosítási termékeivel tudtuk csak biztosítani, de a CIG EMABIT vállalati nem-élet termékeinek elindításával teljessé vált a személybiztosítási és a nem-életbiztosítási portfoliónk, amely alapja lesz a növekedési céljaink elérésének ebben a szegmensben”- tette hozzá Polányi Zoltán.

Eltűnnek a mágnescsíkok a Mastercard kártyáiról

Eltűnnek a mágnescsíkok a Mastercard kártyáiról

A fizetéstechnológiai cég szerint a már meglévő chipek fejlettebb technológiát és biztonságot nyújtanak a kártyabirtokosok számára.
A Mastercard az első technológiai szolgáltató, amely kivezeti a mágnescsíkot.

A Mastercard bejelentette, hogy 2024-től az újonnan kibocsátott Mastercard hitel- és betéti kártyáknak a legtöbb piacon már nem kell mágnescsíkkal rendelkezniük, 2033-ra pedig valamennyi Mastercard kártyáról eltűnnek majd.

(Fotó: Pixabay)

A mai chipkártyák mikroprocesszorokkal működnek, amelyek a mágnescsíkoknál sokkal nagyobb teljesítményűek és biztonságosabbak, sok ilyen chipbe apró antennákat is építenek, amelyek lehetővé teszik az érintésmentes fizetést. Még ennél is magasabb biztonságot nyújtanak azok a biometrikus kártyák, amelyeket a chip mellett ujjlenyomat olvasóval is ellátnak.

A chipkártyás fizetések elterjedésével a mágnescsíkos fizetések száma csökkenni kezdett. A Mastercard megbízásából a Phoenix Consumer Monitor decemberi felmérése szerint az amerikaiak mindössze 11 százaléka mondta, hogy a mágnescsíkos fizetést részesíti előnyben, vagyis azt, amikor a kártyát a terminálon húzzák le. Ez az arány 9%-ra csökkent azok körében, akik kipróbálták már az érintésmentes fizetést.

A Mastercard 2021 első negyedévében 1 milliárddal több érintésmentes tranzakciót bonyolított le, mint 2020 azonos időszakában, 2021 második negyedévében pedig az összes személyes vásárlási tranzakció 45%-a érintésmentes volt világszerte.

A változó trendekre és fejlett technológiákra reagálva döntött a Mastercard a mágnescsíkok kivezetése mellett. A 2033-as határidő kellően hosszú időt hagy azon partnereknek, akik még mindig erre a technológiára támaszkodnak, így fokozatosan tudnak majd átállni a chipkártyás rendszerre.

A mágnescsíkok az 1960-as évek elején jelentek meg, és lehetővé tették a bankok számára, hogy a kártya adatait a hátoldalra laminált mágnesszalagra kódolják. Ez nyitotta meg az utat az elektronikus fizetési terminálok és a chipkártyák előtt, amelyek nagyobb biztonságot és valós idejű engedélyezést biztosítottak, miközben megkönnyítették a kártyaelfogadást a különböző méretű vállalkozások számára. Ez a vékony csík évtizedek óta a fizetési kártyák milliárdjain megtalálható, még akkor is, ha a fizetési technológia azóta óriásit fejlődött.