Március 18-áig kérhették az szja-bevallási tervezetük postázását azok, akiknek nincsen KAÜ-azonosítójuk (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás). A telefonos, az SMS-es, a webűrlapos, a postai és a személyes igényléssel idén mintegy 124 ezren éltek. A tervezeteket a NAV folyamatosan postázza az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címükre. Azok is számíthatnak levélre, akiknek a tervezete a munkáltatók, kifizetők hiányos vagy téves adatszolgáltatása miatt felülvizsgálandó vagy befizetendő, visszaigényelhető adót tartalmaz.
A postai csomag minden esetben tartalmaz egy rövid, személyre szabott tájékoztatót, az adóbevallási tervezetet, az 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozatot (23EGYSZA), és az annak visszaküldésére szolgáló válaszborítékot. Egy kiegészítő nyilatkozatot is kapnak azok, akiknek a hibátlan tervezete visszaigényelhető vagy befizetendő adót tartalmaz.
Akik egyetértenek a postán kapott tervezettel, és kiegészítő nyilatkozatot nem kapnak, nincs további teendőjük. A tervezetet nem kell visszaküldeniük, az a 2024. május 21-ei bevallási határidővel automatikusan bevallássá válik.
Ha a tervezet visszaigényelhető adót tartalmaz, elég a kiegészítő nyilatkozatot aláírva visszaküldeni a NAV-hoz, amelyen az adózó kiválaszthatja, hogy a visszajáró összeget postán vagy átutalással kéri. A nyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével válik a bevallási tervezet érvényes bevallássá, a visszaigényelt összeget a NAV a beérkezéstől számított 30 napon belül utalja ki.
Ha a bevallásban szerepel fizetendő személyi jövedelemadó vagy fizetendő szociális hozzájárulási adó, és ezek együttes összege nem több mint 500 000 forint, akkor – az egyéni vállalkozók és az áfás magánszemélyek kivételével – akár 12 havi pótlékmentes részletfizetés is kérhető idén, amit a bevallásban vagy a kiegészítő nyilatkozatban kell jelölni. Az első részlet befizetésének határideje 2024. május 21.
Az egyéni vállalkozók, az áfás magánszemélyek és az őstermelők a tervezet adatainak felhasználásával készíthetik el legkönnyebben bevallásukat a 23SZJA jelű nyomtatványon. Az őstermelőknek a szociális hozzájárulási adót az szja-bevallásban kell bevallaniuk. Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele 2023-ban nem haladta meg az 1 392 000 forintot és nincs más szja-köteles jövedelme, akkor elegendő ezt a kiegészítő nyilatkozaton jelölnie és visszaküldenie, 23SZJA jelű bevallást nem kell benyújtania.
A papíralapú tervezeten nem lehet az adatokat módosítani, ezért a legjobb és leggyorsabb megoldás, ha az adózó ügyfélkaput nyit, és a szerkesztést, benyújtást a webes felületen végzi el. Aki nem szeretne ügyfélkaput nyitni, és nem ért egyet a tervezetben szereplő adatokkal, annak a 23SZJA jelű bevallást kell benyújtania 2024. május 21-éig a NAV-hoz – közölte honlapunkkal az adóhivatal.
Az Agrárminisztérium közzétette a végleges feltételeket: akár 5 milliárd Ft-ig terjedhet a támogatás vállalkozásonként.
Régóta várta az agrár szektor az új ÉLIP pályázatokat, melyek célja a teljes magyar élelmiszeripar átfogó fejlesztése és zöldítése. A Kormány minden szereplőre gondolt, hiszen két csomagban hirdették meg a támogatási programot, így nemcsak a nagyvállalatok, hanem a KKV szektor számára is nyitott lesz a pályázás lehetősége.
(Fotó: ibs.hu)
„Az előkészítéssel nem árt sietni, ugyanis június 25-től, illetve a 200 millió Ft feletti támogatások esetében július 30-tól nyílik a pályázati beadási határidő, és az időzítésnek most is kulcsszerepe lehet az elbírálásnál” – figyelmeztetett Dr. Tóth Zsombor, az ibsh Kft. ügyvezetője, az Agrárminisztérium korábbi munkatársa.
A szakértő kiemelte, hogy mind élelmiszeripari, mind borászati, mind pedig a takarmányelőállítási tevékenységhez igényelhető az 50%-os támogatás, sőt mi több a beruházás keretében energiahatékonysági és megújuló energia termelési elemek is megjelenhetnek utóbbi estben akár 70%-os támogatás intenzitással.
„A Kormány és az Agrárminisztérium jól látja, hogy a hazai agrárszektor versenyképességét csak úgy lehet fenntartani, ha az infrastrukturális beruházások révén növelni lehet az üzemek hatékonyságát. A mostani támogatás pontosan ezt segíti elő” – foglalta össze dr. Tóth Zsombor.
Érdemes szakmai segítséget kérni a pályázáshoz
A beruházás keretében telekvásárlás, épület, technológia, teherszállítási járművek is elszámolhatóak lesznek. A megvalósítás szempontjából pedig óriási jelentősége van annak is, hogy a támogatásnak legfeljebb 25%-a előlegként lehívható, ami nagymértékben hozzájárul a kevésbé tőkeerős, KKV-k finanszírozáshoz – emelte ki dr. Tóth Zsombor, az ibsh ügyvezetője, aki arra biztat minden érdekeltet, hogy kérjen professzionális segítséget a pályázat lebonyolításához.
„Minden ügyfelünk esetében az volt a tapasztalat, hogy óriási segítséget jelentett az ibsh által biztosított ingyenes előminősítés, hiszen a pályázat benyújtását megelőzően minden lényeges feltétel teljesíthetőségét részletesen elemezzük, így pontos képet kap a vállalat arról, hogy a beruházásához mekkora támogatásra számíthat.”
Emellett persze érdemes annak is utánajárni, hogy az ÉLIP támogatás milyen egyéb ösztönzőkkel egészíthető ki, annak érdekében, hogy a pályázó maximalizálni tudja a támogatásokat – zárta mondandóját dr. Tóth Zsombor, az ibsh ügyvezetője.
A Szabad Ország Mozgalom (SzOM) kiáll a diszkriminatív jogszabályok ellen, melyek lehetővé teszik az állatorvosok, fodrászok, kozmetikusok stb. számára,hogy egyéni vállalkozóként és katásokként működjenek.
Fentiek közül szinte mind elfelejt rendszeresen számlát adni, miközben több tízezer, akár százezer forintot kérnek el.
Aki átalányadózó azok becsületesen fizetik a havi több százezer forintos terheket, és nem tehetik meg, hogy nem adnak számlát.
Például az állatok szenvednek, nem kapják meg a normális kezelést, kapnak egy injekciót vizsgálat nélkül és ennyi, máris repült a gazdi zsebéből több tízezer, az nem számít rendbe jön e az állat, és ha nem, megint viszed az állatot vagy kihívod a dokit.
Ugyanannyit elkér vagy többet, mert előtte elfejtette mennyit is kért! Senki nem kap számlát, mert az állatorvosok, fodrászok, kozmetikusok stb. így működhetnek.
A kormánynak sürgősen módosítania kell ezt a törvényt, és rendszeresen ellenőrizni őket, mert ez igazságtalan.
Az általányadózóknak sokszor megélhetésre alig marad vagy nem marad semmi, míg mások milliókat keresnek ugyanezen tevékenységekkel. Röhögnek a másikon, vígan élnek!
A jelenlegi helyzet tarthatatlan és sürgősen változtatni kell! Egységes adózási rendszert minden vállalkozónak!
A SZOM határozottan kiáll az emberek védelmében, akiknek megfizethetetlen árakat kell fizetniük az állatuk egészségéért, egyéb szolgáltatásokért. Az állatorvosok, fodrászok, kozmetikusok áraikat indokolatlanul emelik – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával szombaton a Szabad Ország Mozgalom.
Az „agyelszívás” napjaink egyik legégetőbb problémája.
A brain drain, magyarul az „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy szerényebb megélhetést adó, alacsonyabb fejlettségű országból egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító országba. Így humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immáron egy másik gazdaságban kamatoztatják, serkentve ezzel a fogadó ország gazdaságát. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg közel 7%.
A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek számára, rányomva bélyegét a vállalkozások potenciáljára és sikerességére.
(Katkics Attila)
Az egytől tízig terjedő skálán Magyarország értéke 2022-ben 4-es volt, és az arányokat szemlélve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett személy. A legkedveltebb területek: Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.
A probléma évtizedek óta fokozódik
A tehetség elvándorlás nem újkeletű probléma – az 1970-es évektől megfigyelhetjük ugrásszerű növekedését – de változatlanul Közép-Kelet-Európa, egyben hazánk egyik legégetőbb kérdése, mivel számos keleti és déli uniós tagállam azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására.
A 2023-as statisztikai adatokból kiderült, hogy a kis szigetországok, mint például Szamoa, Jamaica, és Haiti, valamint a szubszaharai afrikai régiók küzdenek leginkább a képzett munkaerő elvándorlásával. Az Eurostat 2023-as adatai szerint, a 2022-es év folyamán a kivándorlók között a legmagasabb, 50 százalék feletti arányban voltak magasan képzett személyek Franciaországban (67,8%), Írországban (63,9%), Finnországban (62,8%), Németországban (58,9%), Belgiumban (56,8%), Dániában (52,3%), és Ausztriában (50,9%). Ezzel szemben a Romániából és a Portugáliából kivándorlók kisebb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, átlagosan 15,8% és 16,8%.
A Magyarországról, Lengyelországból és Csehországból kivándorló magasan képzettek aránya 2022-ben eltérő volt; Magyarországon és Lengyelországban 30%, míg Csehországban magasabb, 46,2% volt.
„A közgazdasági értelemben vett humántőkeforrás átcsoportosítása, azaz ebben az esetben az emigráció negatív hatást idéz elő, okainak hátterében elsősorban a magasabb bérek, a jobb karrierlehetőségek és a magasabb életszínvonal állnak. De említhetjük még a jobb munkakörülményeket, a jobb munka-magánélet egyensúlyt, a kedvezőbb, gyorsabb előmenetelt, a megbecsülést és a szakmai kihívást is. Egy recessziós gazdasági környezetben ez a típusú kivándorlás is felgyorsul, az egyébként is méretes társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, alulfizetettség párosítva egy magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével, vagy például az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei sokakat arra késztetnek, hogy a gondolatból cselekedet váljék és kivándoroljanak” – árulta el Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember.
A folyamat megállíthatatlan
A szakember hozzátette, a jelenséget megakadályozni nem fogjuk tudni, a kivándorlás mennyiségének és minőségének csökkentése viszont kiemelt feladat, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtése is. A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, melyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek így ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, valamint terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez.
Az európai átlaghoz képest itthon tíz százalékkal kevesebb a home office.
A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.
A régióban erős lemaradásban vagyunk a „home office”-ozók arányában, ennek ellenére akad, ahol jól és kiegyensúlyozottan működik ez a rendszer. Sok helyen azonban a munkáltatók hallani sem akarnak a jelenléti munkavégzés kiváltásáról és egyre többet hallani arról, hogy az eddig home-office-t alkalmazó nagyvállalatok már készítik elő a visszatérést az irodai munkavégzéshez. Ezzel egy időben több nagyvállalat viszont teljesen más irányt vesz és már nem a „work from home”, hanem a „work from anywhere”, azaz a dolgozz bárhonnan elvet követik.
A munkavállalói igényekből fakadóan a home office népszerűsége ma is töretlen és szinte elvárássá vált egy új munkahellyel szemben. Itthon azonban még mindig vegyes a munkáltatók véleménye az otthoni munkavégzésről.
„A home office alkalmazhatósága nagyban függ az adott iparágtól, a munka jellegétől és a vállalati kultúrától. Ahol meghonosodott, és strukturáltan intézményesedni tudott a home office kultúrája, ott az első tapasztalatok egyértelműen pozitívak voltak, a vállalatok és a dolgozók is örültek az állandósuló lehetőségnek. A jelenlegi munkaerőpiac és a munkavállalói szokások, igények, az utóbbi időszakban jelentős változáson mentek keresztül.
A legfiatalabb, jelenleg pályakezdő vagy pályájuk elején lévő generáció munkavállalói nagyobb szabadságot, rugalmasabb munkafeltételeket igényelnek. Ez a generáció már erősen liberalizálódott közegben nőtt fel és kevésbé kedveli a tekintélyelvű, konzervatív rendszereket. A home office vonzereje munkavállalói oldalon a kényelem, az idő- és pénzmegtakarítás, valamint az ezáltal elérhető jobb munka-magánélet egyensúly. Noha a home office mindkét fél számára költségmegtakarítást és egyszerűbb fenntarhatóságot jelent, a munkáltatói oldalon megfigyelhetőek a hatékonyságra vonatkozó aggályok” – fejtette ki Katkics Attila, HR szakember.
A munkavállalók akarják, a munkáltatók aggódnak
A szakértő azt is hozzátette, hogy jelentős vita folyik arról, mennyiben befolyásolja a távmunka a munkavállalók termelékenységét, ezáltal a vállalatok bevételi mutatóit, hatékonyságát az otthoni munkavégzés. A home office-t ellenző vállalatvezetők úgy látják, hogy a távmunka gátolja a hatékony kommunikációt, a közösségépítést, a csapatmunkát, rontja az interakciók minőségét, gátolja az előmenetelt, valamint a készségek, képességek fejlődését. Fontos érv számukra az is, hogy a jelentős mennyiségű távmunka-lehetőséggel rendelkező munkavállalók a felmérések szerint gyakrabban szorulnak mentális segítségre a magány, a depresszió és a szorongás jeleinek megjelenése miatt.
Jelenleg a magyarok 10 százaléka dolgozhat hibrid munkavégzés keretei között, szemben az EU-s átlaggal, ami 22 százalék feletti, de Ausztriában például közel 28 százalék. Az átlag magyar munkavállaló – olyan helyen, ahol egyáltalán elérhető a hibrid munkavégzés lehetősége – jellemzően heti 1-2 nap otthoni és 3-4 irodai munkanappal rendelkezhet.
„Hogy a jelenléti munkavégzés, a home office, esetleg a kettőt ötvöző hibrid megoldás lesz a jövő nyertese, azt nagyon nehéz lenne most megmondani, de kétségtelen, hogy több vállalat dönt jelenleg a munkavállalók irodákba történő fokozatos visszatérése mellett, elsősorban a jobb ellenőrizhetőség és a közösség hatékony építése miatt. Azonban a generációk együtt dolgozásának, az ezzel párosuló különféle igények kielégítésének és a technológia ilyen mértékű fejlődése mellett nem szabad elfelejteni a munkavállalói igényeket és a hibrid munkavégzésben mindkét fél számára rejlő potenciált, valamint a gazdaságpolitikai érdeket sem.
A home office nem fekete vagy fehér, mindenképpen vállalatra, cégkultúrára szabandó és bátorítok minden vezetőt, hogy kísérletezzen, már csak önös érdekből is, hogy saját vállalkozásának rezilienciáját esetleg növelni tudja. Tőlünk nyugatabbra már nem okoz problémát ez a típusú szemlélet, sőt aktív kísérletezés zajlik a heti munkaórák csökkentésével kapcsolatosan is” – állítja Katkics Attila, HR szakember.
Képzeljen el egy építkezést, ahol robotok végzik a nehéz és veszélyes munkákat, a falakat a helyszínen 3D nyomtatással készítik, fenntartható, újrahasznosított építőanyagokból. Képzelje el, hogy a szakemberek és ügyfelek virtuális valóság segítségével maguk előtt látják és így járják be a még épülő épületeket, optimalizálva a tervezési és kivitelezési folyamatokat. Képzelje el, hogy mindez ma már lehetséges: a Mapei Kft. összegyűjtötte a legfontosabb építőipari technológiai trendeket.
Robotika és automatizáció
Robotok segítségével a nehéz és ismétlődő munkafolyamatok automatizálhatók, ami gyorsítja az építkezéseket és javítja a munka biztonságát. A robotok és automatizált rendszerek használata növeli a hatékonyságot. Már léteznek falazó és hegesztő robotok is, bár széles körű terjedésük még várat magára, azonban nem példa nélküli a használatuk. Sofia, a rakodórobot például 2019-ben állt munkába és dolgozik fáradhatatlanul azóta is a Mapei Kft. sóskúti gyárában.
A virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazása új szintre emeli az épületek tervezését. A szakemberek és ügyfelek, a VR szemüveg használatával virtuálisan bejárhatják az építési területeket, ami segíti az épületek tervezését, a projekt előrehaladásának nyomon követését és optimalizálhatják a folyamatokat.
Moduláris építkezés
Ez a gyors és hatékony építkezési módszer lehetővé teszi magas minőségű, költséghatékony épületek gyors megalkotását. A moduláris építés során az épületek egyes részeit, azaz a „modulokat” a helyszínen kívül, üzemi körülmények között gyártják. Ezeket a modulokat aztán az építkezés helyszínére szállítják, majd ott összeszerelik, mint egy óriási Legót. A technológia alkalmazása javítja a fenntarthatóságot, csökkenti az építkezések idejét és a költségeket.
3D nyomtatás
A 3D épületnyomtatás lehetővé teszi épületek vagy építőelemek gyors, automatizált létrehozását digitális tervek alapján. A folyamat például betonnyomtatót használ, amelyek rétegről rétegre „nyomtatja ki” az épületet. A technológia előnye, a gyors építési idő, a költségek csökkentése és a fenntarthatóság, mivel lehetőséget nyújt a helyi anyagok használatára és az építési hulladék minimalizálására. A technológia széles körben alkalmazható különböző épülettípusoknál, a lakóházaktól kezdve az ipari létesítményekig.
A fenntartható és újrahasznosított anyagok használata elősegíti a környezettudatos építkezést. Ilyen a Mapei innovációja, a ReCon Zero Evo adalékanyag, ami lehetővé teszi a maradékbeton újrahasznosítását, ami így újra minőségi betonná formálható. Ezek az építőanyagok csökkentik az építőipar ökológiai lábnyomát és hozzájárulnak egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőhöz.
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (AI) számos területen segíti az építőipart, aminek köszönhetően az építkezés még gyorsabbá, hatékonyabbá és költséghatékonyabbá válik. Az AI innovatív megoldásokat kínál, a tervezési folyamatokat javítva, az épületkezelést támogatva, az energiahatékonyságot javítva és a hulladékot csökkentve.
„A technológiának megvannak a korlátai, bár sok területen segíti és hatékonyabbá teszi, de nem veszélyezteti a szakemberek munkáját. Egyes feladatok, mint a burkolás, vagy az utólagos hőszigetelés alig gépesíthetők, míg mások, mint a falazás vagy vakolás, igen. Az építőipar megújulása a küszöbön áll” – mondta Markovich Béla.
