Palackból remény: 230 millió forint támogatást kaptak gyermekgyógyászati intézmények a MOHU-tól
Mintegy 230 millió forint támogatás jutott három kiemelt gyermekegészségügyi intézményhez a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. jóvoltából – jelentették be csütörtökön Budapesten, az adomány ünnepélyes átadásán. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika és a Bethesda Gyermekkórház egyenként 77 millió forintban részesült. Ez az összeg a REpont visszaváltó automatáknál a “jótékonyság” gombot választó fogyasztók felajánlásaiból gyűlt össze.
A támogatást Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója adta át az érintett intézmények vezetőinek: Nagy Anikónak (Heim Pál), Szabó Attilának (Semmelweis) és Velkey György Jánosnak (Bethesda).
Runtág hangsúlyozta: örömteli, hogy a környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás ilyen módon kapcsolódhat össze. Mint mondta, a rendszer indulása óta több mint 2,5 milliárd italcsomagolás került visszaváltásra, így nem a természetben végzi, hanem újrahasznosításra kerül.
A program nem ér véget: júliustól a jótékonysági felajánlásokat hátrányos helyzetű családokhoz juttatják el a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével.
Életmentő fejlesztések indulnak a támogatásból
A Heim Pál kórház a gyermekbaleseti osztály komplex átalakítására használja fel a forrást – jelentette be Nagy Anikó főigazgató. Mint elmondta, évente 46 ezer gyermeket látnak el, és több mint 3500 esetben műtétre is szükség van. A fejlesztés célja a súlyos traumát elszenvedő gyermekek hatékonyabb, fájdalomcsökkentő ellátása.
Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem gyermekklinikájának vezetője kiemelte, hogy a három támogatott intézmény biztosítja a magyarországi fekvőbeteg gyermekellátás egyharmadát. Az egyetem egy új, alacsonyabb sugárterhelésű, de részletesebb képalkotást biztosító röntgenberendezést vásárol a támogatásból.
Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint a MOHU rendszere kettős haszonnal jár: egyrészt csökken a környezetszennyezés, másrészt az egészségügy is profitál. Intézményük az égéssebészeti részleg fejlesztésére és egy új sportegészségügyi központ kialakítására fordítja a támogatást.
Az extrém hőség ingadozóbbá tette a közlekedés pontosságát júniusban, a célzott infrastrukturális beavatkozásoknak és a flotta, elsősorban a vontatójármű-állomány megerősítésének köszönhetően azonban javult a MÁV-csoport járatainak pontossága az előző évekhez képest – közölte a MÁV szerdán az MTI-vel.
A közleményben ismertetik, hogy az idén júniusban 2024 júniusához viszonyítva 4 százalékkal, 2023 júniusához képest pedig 1 százalékkal közlekedtek pontosabban a vonatok.
Júniusban a vonatok 3,37 százaléka, a VOLÁN-járatok 0,39 százaléka, a HÉV-ek 0,05 százaléka késett legalább 20 percet.
A MÁV Személyszállítási Zrt. júniusban 114,3 millió forintot fizetett az utasoknak késési biztosításként a legalább 20 percet késett vonatokra és autóbuszokra váltott jegyek után.
Kitértek arra, hogy júniusban több jelentősebb haváriahelyzet volt, amely az egész hónap menetrendszerűségére negatív hatással volt.
A meghibásodások június 4-től pünkösdszombatig kiemelten a dunántúli vasútvonalakon – Székesfehérvár, a Balaton és Tatabánya-Győr térségében – okoztak fennakadásokat a vasúti közlekedésben.
A pünkösdi hétvégét követően mindenütt javult a menetrendszerűség, a leginkább érintett balatoni vasútvonalakon júniusban 72 százalék körül alakult, ami a 2024. júniusi értéknél már kismértékben jobb.
Hegyi Zsolt vezérigazgató, MÁV-csoport vezérigazgatója szerdai Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusban is folytatódtak azok a kedvező tendenciák, amelyeket a célzott pályafelújítások és az újabb mozdonyok szolgálatba állítása alapoztak meg.
A MÁV közleményében hangsúlyozta, hogy a főszezonra való felkészülés részeként végrehajtott intézkedések nyomán további, érdemi javulást várnak a következő időszakra.
Ezt a júliusi vihar során – elsősorban a balatoni északi parti vonalon – elszenvedett pályakárok ugyan nem segítik, de a vasúttársaság célja továbbra is az, hogy a korábbi éveknél nagyobb számú motorvonat bevetésével és a pálya helyreállításával folytatódhatnak a kedvező menetrendszerűségi tendenciák a térség vonatközlekedésben.
Felmondási hullám nyár után: mit jelez, és hogyan előzhető meg?
Ahogy véget érnek a nyári szabadságolások, sok cégnél megindul a felmondások hulláma – ez a tendencia évről évre visszatér. A jelenség nem véletlen: a nyaralás alatt sok munkavállaló elgondolkodik a jövőjén, és nem ritkán úgy dönt, hogy nem tér vissza a régi munkahelyére.
Egy nemzetközi kutatás szerint a szabadság után hazatérők 70%-a kezd új állás után nézni, szeptember elején pedig a kilépési arány akár 19%-ra is emelkedhet.
Piroska Gyula, a Seminar Consulting alapítója szerint a szeptemberi távozások egyértelmű indikátorai a hiányos cégvezetésnek és szervezeti problémáknak.
A szakértő szerint megelőzhető lenne a tömeges elvándorlás, ha a vezetők tudatosabban építenék fel a csapatukat, jobb embereket választanának, megfelelően támogatnák őket a beilleszkedésben, és példát mutatnának.
A jó álláshirdetés, a céges küldetéssel azonosuló munkatársak kiválasztása, valamint a valóban használható betanítási anyagok – ezek Piroska szerint mind alapfeltételei egy stabil csapatnak.
Ha mégis felmerül a távozás gondolata, a vezető nyitottsága, és akár egy belső karrierváltás is megoldást jelenthet – de ha a dolgozó menni akar, nem érdemes marasztalni.
A szeptemberi fluktuáció tehát nem törvényszerű, hanem a vezetői munka minőségének tükre. Aki időben lép, annak nem kell tartania az ősztől.
A többieknek viszont drága lecke lehet a nyári pihenés utáni kijózanodás.
MÁV: új figyelmeztető piktogramok a balatoni vasúti átjárókban
A MÁV-csoport az Érj haza biztonságban kampány részeként idén az aszfaltra festett piktogramokkal hívja fel a figyelmet a vasúti átjáróknál a telefonhasználat és fülhallgatóviselés veszélyeire.
A jól látható jelek a gyalogosok figyelmét hivatottak felhívni arra, hogy a közlekedés közbeni telefonálás vagy zenehallgatás veszélyes lehet, különösen a vasúti átjárókban.
A pilotprogram a Balaton-parti településeken folytatódott, ahol 43 vasúti átjáróban jelentek meg a figyelmeztető jelek.
Bízunk benne, hogy ezek a látványos jelzések még képernyőnézés közben is segítenek megelőzni a baleseteket – közölte Facebook oldalán szombaton a MÁV-csoport. (Fotó: MÁV-csoport – Facebook)
A szúnyoggyérítő konzorcium cáfolja a magzatkárosító hatás vádját
Határozott közleményben reagált a szúnyoggyérítést végző konzorcium a sajtóban megjelent állításokra, miszerint a hazai kémiai szúnyogirtás során használt deltametrin nevű szer fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatokban. A konzorcium vezetői szerint a vádak megalapozatlanok és téves információkon alapulnak.
A vita csütörtökön robbant ki, amikor több sajtóorgánum is idézte Kemenesi Gábor virológust, aki a Pesticide Action Network – egy növényvédőszer-ellenes civil szervezet – közlése alapján felvetette, hogy a deltametrin magzatkárosító lehet.
(A fotó illusztráció. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – Facebook)
A konzorcium ezt az állítást alaptalannak tartja, és hangsúlyozza, hogy a szer biztonságosnak minősített az Európai Unió teljes területén, évtizedes toxikológiai és környezeti vizsgálatok alapján.
A közlemény szerint a gyérítés során felhasznált mennyiség rendkívül alacsony: évente mindössze 1 gramm deltametrint permeteznek hektáronként, néhány alkalommal. Ez az adag tizede annak, amit a mezőgazdaságban alkalmaznak.
A konzorcium hangsúlyozta, hogy ilyen dózis és kitettség mellett nem létezik olyan tudományosan alátámasztott adat, amely emberi fejlődési rendellenességgel hozná összefüggésbe a szert.
A közlemény kitér a rezisztencia kérdésére is. A konzorcium tájékoztatása szerint Magyarországon eddig nem mutattak ki olyan biológiai vizsgálattal igazolt deltametrinrezisztenciát, amely a humán egészségügy szempontjából jelentős csípőszúnyog-fajokat érintené. Az 50 ismert hazai szúnyogfaj közül mindössze egynél azonosították a rezisztenciagént, de ennek hatása nem bizonyított.
A szúnyogirtási gyakorlatot – állítják – szigorú szabályok szerint, a népegészségügyi előírásokat betartva végzik. Az elmúlt két évben fokozott hatósági ellenőrzés mellett folytak a gyérítések, és egyetlen eljárás sem indult a munkavégzéssel kapcsolatban.
A közlemény végén a konzorcium vezetői – Fekete Gábor, a Corax-Bioner Zrt. vezérigazgatója és Reisinger Mátyás, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének elnöke – élesen bírálták a virológus megszólalását: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy egy virológus kutató tett pánikkeltő nyilatkozatot humán toxikológiai témában, indokolatlan félelmet keltve a lakosságban.”
