1977 óta a hatszázadik Zene-közelben adás jön vasárnap Juhász Előddel és Csiba Lajossal

1977 óta a hatszázadik Zene-közelben adás jön vasárnap Juhász Előddel és Csiba Lajossal

A hazai rádiózás történetében kevés olyan nemesen szórakoztató műsor akad, amelyet a hallgatók több évtizeden át hallhatnak egyazon szerkesztő gondozásában. A Zene-közelben című műsor 1977-ben jelentkezett először élőben, a Petőfi Rádióban Csiba Lajos és Juhász Előd szerkesztésében. A Katolikus Rádióban 2011 augusztusától vált hallhatóvá a műsor.

A Zene-közelben eredeti profilja rádiónkban átalakult beszélgetéssé, ahol nem a vendég új szerzeményei, lemezei, művei, hanem maga az ember került reflektorfénybe. A személyes hangú, kötetlen, élő műsor célja többek között, hogy megmutassa azokat az aktualitásokat, amelyek sokakat érdekelhetnek a zene világában, legyen az hangverseny, opera, bemutató, jazz- vagy popesemény, lemez vagy könyv műfajkorlátok nélkül.

(Juhász Előd műsorvezetés közben. Fotó: Magyar Katolikus Rádió Zrt.)

Tizenkét év alatt a 600 adásban a hazai zenei élet szinte minden főszereplője megfordult. Olyan nagyjaink is, akik itt szerepeltek utoljára nyilvánosan, hosszasan: például Balázs Fecó, Esterházy Péter, Kabdebó Lóránt, Kocsis Zoltán, Szokolay Sándor, Szőnyi Erzsébet, Vukán György. A közelmúlt különlegessége, hogy Kodály Zoltánné Péczely Saroltával június óta minden hónap első vasárnapján elhangzik a műsorban egy beszélgetés, ahol együtt elevenítjük fel a Kodály tanár úrral töltött hét esztendőjét.

„Az idén 85 éves leszek. Ameddig a Jóisten ad erőt, energiát, lelkesedést, addig szeretném folytatni, valamint könyv alakban is megőrizni a legfontosabb beszélgetéseket.” – mondta Juhász Előd a műsorházigazdája. A jubileumi rádióműsorra január 15-én, 17 óra 04 perctől a Katolikus Rádióban kerül sor. (Fotó: Magyar Katolikus Rádió Zrt.)

Mától látható az új Petőfi-kiállítás

Mától látható az új Petőfi-kiállítás

“Költő lenni vagy nem lenni” címmel szombattól látható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, állandó Petőfi-kiállítása, amely az életmű főbb problémaköreit megidézve mutatja be Petőfi Sándor alakját.

Az utóbbi évben egyszerre zajlott a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota rekonstrukciója és az új Petőfi-kiállítás építése. A felújításra mintegy 2 milliárd forintot (ebből 1,8 milliárd állami forrás), a tárlatra pedig 150 milliót fordított a múzeum – mondta el a kiállítás pénteki sajtóbemutatóján Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója.

(Petőfi Sándor kézirata a Költő lenni vagy nem lenni című állandó sajtóbejárásán a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2023. január 13-án. A kiállítás január 14-én nyílt meg. Fotó:MTI/Balogh Zoltán)

Kalla Zsuzsa főmuzeológus kiemelte, hogy kurátortársaival, Vaderna Gábor irodalomtörténésszel és Prágai Adrienn művészettörténésszel nem Petőfi kultuszának rombolására, hanem annak újjáépítésére vállalkoztak. A tárlat ezért éppúgy bemutatja a Petőfi-kutatás legfrissebb eredményeit, mint a költő korának képzőművészetét, valamint Petőfi hatását és utóéletét is.

Most először szerepelnek állandó kiállításban eredeti Petőfi-kéziratok, ezeket sérülékenységük miatt három havonta cserélik majd – közölte. Kalla Zsuzsa kiemelte, hogy a közönség számos multimédiás elem és adatvizualizáció segítségével kerülhet közelebb Petőfi Sándor alakjához.

Vaderna Gábor emlékeztetett arra, hogy a múzeum névadójának 20-25 versét szinte minden magyar ismeri, az életmű azonban ennél jóval gazdagabb, a kiállításban ezért egyaránt jelen van az ismert és az ismeretlen Petőfi is. Mint hangsúlyozta, Petőfi az 1840-es években szinte egy csapásra “berobbant” a köztudatba. Ilyen gyorsan ekkora kultusza sem korábban, sem később nem alakult ki magyar költőnek; minderre ráadásul ráerősített Petőfi korai vértanúsága is – jegyezte meg.

Vaderna Gábor elmondása szerint a bevezető tér megidézi az életrajz fordulatait, felsorakoztatja a költő emblematikus portréit és tárgyait, a következő öt terem pedig hat tematikus csomópont mentén kutatja a kényszerűen félbeszakadt, mégis gazdag életművet.

A Kötelék című szoba a költő társas kapcsolatait, szociális hálóját térképezi fel, a Róna terem Petőfi és a romantika tájélményét vizsgálja, az Otthon szekció pedig mezővárosi, majd nagyvárosi környezetben, családi körben mutatja be Petőfit és zsánerköltészetét.

A Rémek című rész a romantikára jellemző borzongás, démonok és halálkultusz nyomait keresi az életműben, az Áldozat terem Petőfi önfeláldozásig vállalt közéleti, politikai tevékenységét követi végig, végül az Erő című egység a forradalmi cselekvés pillanataiban villantja fel Petőfi alakját. Az állandó kiállítás végén egy ideiglenes tárlat is helyet kapott, amely a PIM korábbi Petőfi-kiállításait idézi meg – közölte Vaderna Gábor.

Prágai Adrienn arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen Petőfi korában alakult ki a kultúra új, minden addiginál szélesebb nyilvánossága, egy új művészképpel együtt. A PIM új állandó tárlata ezt a folyamatot is vizsgálja az irodalom mellett a kor képző- és az iparművészetére is kitekintve – mondta el a művészettörténész. MTI 

Jövő nyáron debütál a Hungarian Ballet Grand Prix nemzetközi balettverseny

Jövő nyáron debütál a Hungarian Ballet Grand Prix nemzetközi balettverseny

2023 nyarán rendezik meg az év egyik legjelentősebb nemzetközi kulturális eseményét, a Hungarian Ballet Grand Prix-t– jelentették beszerdán a Magyar Állami Operaházban. A jövőre debütáló rendezvény a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósul meg, és az eseménynek a veszprémi ActiCity ad majd otthont. A tehetséggondozás és az utánpótlásnevelés céljából létrehozott rendezvény a Magyar Nemzeti Balettintézet és a Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány gondozásában, a Magyar Állami Operaház szakmai támogatásával valósul meg.

Első alkalommal rendezik meg Magyarországon a Hungarian Ballet Grand Prix nemzetközi balettversenyt a gyermek- és ifjúsági korosztály számára 2023. június 26. – július 1. között a veszprémi ActiCityben.

A rendezvény indulására a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program teremt lehetőséget, és a most induló esemény a Magyar Nemzeti Balettintézet és a Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány gondozásában, a Magyar Állami Operaház szakmai támogatásával valósul meg.

Hungarian Ballet Grand Prix hosszútávú célja a tehetséggondozás, valamint a hazai balettoktatás és a balettművészet szélesebb körben való népszerűsítése. A versenyzők professzionális és amatőr kategóriában, a klasszikus és a modern balett területén mérhetik össze tudásukat, és a verseny magas színvonalát az együttműködő partnerek mellett egy 8 fős, a táncvilág nemzetközi szinten elismert táncművészeiből, mestereiből és elkötelezett támogatóiból álló zsűri biztosítja majd. 

„2017-ben ismertem meg Solymosi direktor urat, azóta követem figyelemmel vízióit. A Ballet Grand Prix egy évtizede igazgatói pályázatának kiemelt célkitűzése volt, melyet 2021 telén kezdtünk el újratervezni. Jövőre Európa Veszprémre figyel, mi pedig megtöltjük a várost balett-tel” – mondta el Steiner-Isky Annamária, a Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Hungarian Ballet Grand Prix ötletgazdája.  

Egy nemzetközi balettverseny létrehozása több mint 10 éves álmom, így ez eddig minden balettigazgatói pályázatomban szerepelt. Hálás vagyok azért, hogy a Veszprém-Balaton 2023 EKF program keretein belül most végre lehetőségünk nyílik az első Hungarian Ballet Grand Prix megrendezésére. Egy ehhez hasonló verseny nemcsak az utánpótlás-nevelés és a szakmai találkozások miatt fontos, de egy ország kulturális életének nemzetközi ismertsége és elismertsége szempontjából is kiemelt jelentősége van” – mondta el a sajtótájékoztatón Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balettintézet igazgatója.

„A Magyar Nemzeti Balettintézet és az Operaház Gyermekkara összesen több mint 200 gyermek magas színvonalú művészeti fejlődését biztosítja. A leendő balett-táncosaink és kórusénekeseink képzésének a jövőben szeretnénk még nagyobb figyelmet szentelni, ezért nagyon fontosnak tartom a most induló Hungarian Ballet Grand Prix támogatását. A terveink között egy, az intézeteinkben tanuló gyermekek speciális igényeinek megfelelő, saját nyolc évfolyamos iskola, az Opera Campus létrehozása is szerepel – erre szintén a jövő tehetségeinek támogatása miatt van óriási szükség – mondta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház Főigazgatója.

Az első magyarországi nemzetközi balettverseny a fiatalokra, a 7-18 éves korosztályra fókuszál, ezen belül pedig 5 korcsoportban, pre-competitve, junior és youth kategóriákban versenyezhetnek a fiatal tehetségek.

A jelentkezőknek összesen három fordulóban kell bizonyítaniuk. A versenyzők egy előre megszabott variáció bemutatását videóanyag formájában kell beküldeniük, míg a második fordulóban már személyesen mutathatják be egyéni, duett és csoportos számaikat. A harmadik fordulóban a legtehetségesebbnek bizonyuló finalisták teljesen új, a rendezvény ideje alatt tanult produkciójukat mutatják majd meg a közönség számára. A Hungarian Ballet Grand Prix dobogósait a rendezvény utolsó napján, egy nagyszabású gálaműsor keretein jelentik majd be.

A verseny A 15-18 éves korú nyertese Youth Grand Prix elismerésben és pénzjutalomban részesül és meghívott előadóként lehetőséget kap a következő évi gálán való fellépésre. A 10‑14 éves korosztályok nyertese elnyeri a Junior Grand Prix elismerést nyeri el.

 „A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program közép és hosszú távon is jól látható európai kulturális térséggé kívánja erősíteni Veszprémet és a Bakony-Balaton régiót. A fiatalok bevonása a művészetek világába ehhez az egyik legjobb eszköz, így logikus döntés volt a hagyományteremtő céllal induló Veszprém Ballett Grand Prix pályázatát elfogadni és támogatni: a fiatalok klasszikus és kortárs táncversenye a régiót és Veszprém várost tartósan beemeli a nemzetközi táncművészeti vérkeringésbe”- mondta Markovits Alíz, a VEB2023 EKF vezérigazgatója.

Markovits Alíz hozzátette: „Veszprémben nagy hagyománya van a mozgásművészeteknek és a táncnak: jövőre, az EKF címviselés évében már a 24-ik alkalommal rendezzük meg a Tánc Fesztiválját, és szellemiségében ehhez a nagyszerű fesztiválhoz csatlakozik majd a Veszprém Ballett Grand Prix és egy romos épület újraálmodásával elkészül a mozgásművészeteknek, így e nemzetközi balettversenynek otthont adó ActiCity is.”

A vezérigazgató az esemény végén mindenkit arra hívott, hogy január 21-22 látogassanak el Veszprémbe az Európa Kulturális Fővárosa megnyitó ünnepségére, majd egész évben élvezzék az EKF több ezer eseményét.

A Hungarian Ballet Grand Prix részletes versenykiírását a szervezők 2023 elején publikálják majd a www.hbgp.hu oldalon, amelyet a versennyel, valamint a veszprémi döntővel és gálaműsorral kapcsolatos információkért is érdemes figyelemmel kísérni.

Ötvenévesen ült le fantasy regényt írni a gazdasági igazgató

Ötvenévesen ült le fantasy regényt írni a gazdasági igazgató

Soha nem késő kipróbálni magunkat egy teljesen új területen – mutatja Kövér András gazdasági igazgató példája, aki most jelentette meg első fantasy-regényét. A pénzügyi szakemberből még a családja sem nézte volna ki, hogy könyvet írna. Mégsem bújt ki teljesen a bőréből: Excel-fájlban gyűjtötte össze az ötleteit és a fordulatos könyv karaktereit.

“Tinédzserként írtam novellákat és verseket, de beláttam, a regény műfaja áll hozzám a legközelebb. Elég csavaros a fantáziám” – mondja a szerző, aki a hétköznapi életében gazdasági igazgató, ezért mindenkit meglepett az ötvenedik életévében írt, Kezdetek című regénnyel.

(Kövér András)

“Egy nap felébredtem, és azt mondtam: regényt szeretnék írni, mert képes vagyok rá. A művészek általában nem ötvenévesen futnak be, hanem sokkal hamarabb. Én azonban középkorúan szerettem volna kipróbálni magam egy teljesen más területen is, akkor, amikor a többség általában már túl van az alkotói élete nagyrészén” – teszi hozzá Kövér András, aki Kris Over írói álnéven jelentette meg a könyvet a Publio kiadónál.

A történet egy űrhajóval indul, ami hirtelen irányt vált, és a személyzet sem tudja, ki hackelhette meg a fedélzeti számítógépet. Mindennek köze lehet egy rejtélyes gyilkossághoz is – de hogy mi volt rá a valódi motiváció, az csak később derül ki a cselekményből, amelyet számos különböző karakter tesz sokszínűvé.

Összecsapnak egymással a mesterséges intelligenciák

“Sok kis fejezetet írtam és komoly szereplőgárdát sorakoztattam fel, hogy kellően pörgős legyen a cselekmény. A menet közben támadt ötleteimet mind beleírtam az Excel-fájlba, hogy később beépíthessem őket a történetbe. Logikus volt ezt használni, hiszen könnyen megnyitható: nyomon tudtam követni benne, hol tartok, miről szól az adott fejezet” – fűzi hozzá Kris Over.

(Kris Over)

Az író azt is a fájlban tartotta számon, kinek ki a rokona, barátja, és melyek az adott szereplő jellemző tulajdonságai. Kiemelten figyelt rá, hogy a különböző korú és karakterű emberek milyen szókincset használhatnak, és hogy a valós időben is igazodjanak egymáshoz a párhuzamos cselekményszálak.

A könyv kitér a mesterséges intelligencia és az ember lehetséges konfliktusaira, de arra is, milyen lehet a párharc két különböző oldalon álló mesterséges intelligencia között. Vajon melyik győzhet és miért?

“A regényben olyasmivel szembesülünk, amit nem értünk és nem tudunk megoldani, lásd a valóságban például a pandémiát vagy a gazdasági válságot. Rá kell döbbennünk, hogy hiába érezzük magunkat felkészültnek, valójában nem vagyunk hatással az eseményekre, nem mi irányítjuk a saját sorsunkat” – mondja a Kezdetek szerzője, hozzátéve: az írás számára hobbi, így a valóságban továbbra is marad az eredeti szakmája mellett.

“A számvitel, pénzügy területén gyakran szabálykövető emberek dolgoznak, és nem sok fantáziát lehet belevinni a napi munkába. Magam sem tudtam, hová fog vezetni ez az írói ihlet, milyen mélységig válik fontossá számomra, mennyi energiát fektetek bele, így a környezetemmel sem osztottam meg, hogy min dolgozom. Csak akkor, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy egy kerek egész lesz belőle. S bár ennek a könyvnek nem lesz második része, az írást mindenképp folytatni fogom.”

Egy tanár a szabad véleménynyilvánítás jogáért küzd – Hannibál tanár úr Mucsi Zoltánnal az Átriumban

Egy tanár a szabad véleménynyilvánítás jogáért küzd – Hannibál tanár úr Mucsi Zoltánnal az Átriumban

Az Átrium decemberben mutatja be a Fábri Zoltán emblematikus filmje és Móra Ferenc szatirikus kisregényéből készült Hannibál tanár úr színpadi változatát. Nyúl Béla ikonikussá vált történetét Mucsi Zoltán főszereplésével, Vidovszky György rendezésében láthatja a közönség.

“A Hannibál tanár úr alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát” – mondta Fábri Zoltán filmje főhőséről. Nyúl Béla, egy fővárosi gimnázium szürke kis latintanára tudományost értekezést ír Hannibál, a pun hadvezér haláláról. Az elsőre érdektelennek tűnő tanulmány akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor egy parlamenti interpellációban is utalnak rá.

(Fotó: Átrium)

A megbecsülésben megőszült tanárnak tizenöt perc hírnév adatik, hogy aztán a politika vaskarmai között élje át, milyen az, amikor az igazság szembetalálkozik a közélet valóságával: a dédelgetett ókori dolgozat aktuálpolitikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva “ideológiai uszítássá”, sőt “nemzetárulássá” válik. Dolgozatának tisztázása során járt odüsszeiája végén kiszolgáltatottan és alávetetten marad egyedül a politikailag irányított és befolyásolt tömeggel szemben.

Nyúl tanár úr története megdöbbentően pontos, gondolatilag nyugtalanító és különösen aktuális társadalmi látleletté vált napjainkban. A produkció megtartja a történet eredeti idejét, és erre építi zenei világát is: a két világháború közötti korszellemet képviselő dalok és a boldog békeidőket idéző ismert nagyvárosi sanzonok kísérik végig Nyúl Béla történetét.

A Hannibál tanár úrban Mucsi Zoltán mellett feltűnik többek között Gyabronka József, Debreczeny Csaba, Parti Nóra, Makranczi Zalán és Dóra Béla is. A produkció díszletét Kálmán Eszter, jelmezét Bati Nikolett tervezte, a zeneszerző Faragó Béla, az előadás zenei vezetője Szép András.

Petőfi 200: Petőfi-likőr és Pilvax-szelet készült Bács-Kiskunban

Petőfi 200: Petőfi-likőr és Pilvax-szelet készült Bács-Kiskunban

A Petőfi 200 Emlékévhez kapcsolódóan gasztronómiai kuriózumok születtek az elmúlt hónapokban Bács-Kiskun vármegyében. Mivel a történelmi szaklapokban egyértelmű utalás van arra, hogy a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor a forradalom kirobbantása előtt a Pilvax Kávéházban kávélikőrt fogyasztottak, így Kiskőrösön elkészítették annak a költő nevével fémjelzett változatát, aminek felhasználásával Soltvadkerten egy csodálatos ízvilágú süteményt álmodtak meg.

Petőfi Sándor életének fontos és szeretett állomása volt az Alföld, azon belül is a Duna-Tisza köze, szűkebb értelemben a mai Bács-Kiskun vármegye területe, így a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiemelten fontosnak tartotta azt, hogy méltó módon emlékezzen meg a megye legjelentősebb alakjának, hazánk egyik legjelentősebb költője születésének 200. évfordulójáról.

A Petőfi 200 Emlékév keretein belül mostanáig közel félszáz program valósult meg megyeszerte, a Bács-Kiskun Megyei Petőfi Emlékbizottság pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több színes, nívós esemény övezze a bicentenáriumot.

A korabeli feljegyzések szerint Petőfi Sándor előszeretettel fogyasztott egy úgynevezett fűszeres mokkakávét, amely tulajdonképpen egy különleges eljárással, ánizs és fahéj felhasználásával készített kávélikőr volt. Ennek a hagyományőrző, de a mai emberek szájíze szerint készült változatát dobta piacra a kiskőrösi Kunság-Szesz Zrt.

A vállalat a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat felkérésére döntött úgy, hogy a 200 éves évfordulóra egy különlegességgel rukkol elő. A Pilvax névre keresztelt ital 33 százalékos alkoholtartalmával és kávés ízvilágával Petőfiék forradalmi szellemiségét eleveníti meg.

Slágersütemény lett a kávés édesség

A bicentenáriumi év online is megrendelhető hivatalos itala időközben már egy íncsiklandozó sütemény alapanyagául is szolgál a soltvadkerti Szent Korona Cukrászda jóvoltából.

Mivel a több mint 50 éves cukrászda falain már lenyomatott hagyott a történelem, örömmel vállalták el ezt a felkérést, amelynek eredménye egy csokoládés és mandulalisztes rétegen nyugvó, bourbon vaníliás és kávés mousse lett, meglepetés ropogós réteggel a tetején. Mindez sós karamellel, kolumbiai csokoládés glazinggel és roppanós kávés meringue-gel díszítve.

A Petőfi 200 Emlékévre készült sütemény alig egy hónapja kóstolható, de már az édesszájúak egyik nagy kedvence lett. Készítői arról beszéltek, valami olyat szerettek volna alkotni, ami megállja a helyét a mai piacon, de mégis hagyományőrző és régmúltat idéző édesség formájában.

Attól függetlenül, hogy egy kávés süteményről van szó, mégsem hivalkodó, és a visszajelzések alapján azoknak is kiváltképp elnyerte a tetszését, akik a hagyományos kávéfogyasztástól tartózkodnak, tehát mindenkinek bátran ajánlják.

Petőfi Sándor 1923. január 1-jén született Kiskőrösön, az Országgyűlés pedig tavaly döntött arról, hogy a 2022/23-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja, az egyik legnagyobb, legismertebb és máig az egyik legnépszerűbb költőnk születésének 200. évfordulója alkalmából. Ehhez kapcsolódóan a Bács-Kiskun Megyei Talpra Magyar! Program céljai között van a nemzettudat, a magyar összetartozás és a Bács-Kiskun megyei identitás, valamint a közép-európai együttműködés erősítése, a magyar hős példaképének kialakítása, a Petőfi brand létrehozása és az emlékéven átívelő, maradandó beruházások létrehozása.