„Swimathon Pécs 2021” – Hat jó ügy, boldog résztvevők, eredményes záróesemény

„Swimathon Pécs 2021” – Hat jó ügy, boldog résztvevők, eredményes záróesemény

A Pécsi Közösségi Alapítvány követes adománygyűjtő rendezvénye immár második alkalommal került megrendezésre városunkban, idén végre a Hullámfürdőben. A tavaly is nagysikerű adománygyűjtésen idén 6 szervezet vett részt, akik 6 nemes ügyet támogattak barátaikkal karöltve.

2021. október 16-án került megrendezésre a „Swimathlon Pécs 2021” záróeseménye. A hat résztvevő szervezet adománygyűjtő követei és ismerőseik közösen eddig összesen 4.816.513 Ft-ot gyűjtöttek össze a nemes ügyekre a négy hetes kampányidőszak alatt. A gyűjtés során a jótékonykodók adományokkal, a nagykövetek pedig egyéni vállalásaikkal kötelezték el magukat. Az úszók a szombati rendezvényen teljesítették a vállalt métereket.

A megnyitón Ivanova Liliána, Down-szindrómás nagykövet adott elő egy részt a Rómeó és Júliából, így megköszönve a Pécsi Down Alapítvány támogatóinak felajánlását. A szervezet Down-szindrómás és más egyéb veleszületett rendellenességgel élő gyermekeknek szeretne segíteni és zenés beszédfejlesztő programokra gyűjtöttek idén támogatást. Értük a Kozármislenyi focicsapat ugrott vízbe.

A Pécsi Kosár Közösség “Hogy láthatóvá váljon a helyi érték” című pályázatával jutott be az úszók közé. Weblapjuk és webshopjuk fejlesztésével szeretnék megkönnyíteni a rendelést és hasznos szakmai tartalmak elérését. Nagyköveteik között még olyan bátor vállalkozók is akadtak, akik méhész kalapban úszták le a vállalt távot.

A Déli Fekvés Rádió egy új közösségi rádió, akik technikai fejlesztésüket tűzték ki célul. Őket Kövér Andris pécsi idegenvezető és a rádió műsorvezetője képviselte 2,5 km-es táv leúszásával. Nagykövetük, Fertály Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház művésze a záróeseményen énekelt a közönségnek.

Az Élmény Tár hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos társadalmi érzékenyítő projektjének megvalósítására gyűjtötte az adományokat, egy beltéri mászófalra, hogy a foglalkozásaikat télen is folytatni tudják. A korábban vállalt 16 km úszást nagyköveteik túlteljesítették, és összesen másfél órán keresztül úsztak.

Az Ormánsági Kulturmisszió Egyesület egy komplex színházi nevelési előadásával szeretne többnyire tabunak minősülő témákat elérhető közelségbe hozni a fiatalok számára. Ők az eseményen igaz, szárazon maradtak, de aktívan részesei voltak.

A nyolcadik pályán csobbant a Pécsi Közösségi Alapítványis, akik sikeresen leúszták a vállalt távot! Ők azon vállalásukhoz gyűjtöttek támogatókat, melybe már lassan 5 éve vágtak bele: Pécset szolgálni!

A rendezvényen különdíjak is kiosztásra kerültek a legfiatalabb nagykövetnek, legtöbb forintot gyűjtött csapatnak, legtöbb adományozót felhajtott csapatnak, és a két legtöbb adományozót megmozgató nagykövetnek.

A kampányidőszak még október 31-ig tart, az adományokat az alapítvány honlapján addig várják a szervezők.

Külföldről is érkezhet a segítség a munkaerő-piaci gondok kezelésére

Külföldről is érkezhet a segítség a munkaerő-piaci gondok kezelésére

Jöhet a három műszakos munkarend, vagy akár a 12 órás beosztás, a túlóra pedig preferált – többek között ilyen tapasztalatokat szereztek eddig a hazai vállalkozások az Európai Unión kívülről érkezett, kölcsönzött munkavállalókkal. A konstrukció azon túl, hogy hatékony megoldást jelent a munkaerőhiányra, nagyon gyors megtérülést hozhat, az adminisztrációs terheket pedig a kölcsönzéssel foglalkozó szolgáltatók veszik át a magyar cégektől. Szeptembertől újításként pedig jöhet a HR szolgáltatók között a Minősített Foglalkoztatói nyilvántartás.

Évekkel ezelőtt, az egyre nagyobb problémát jelentő hazai munkaerő-hiány kezelésére jelent meg a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Work Force gyakorlatában, hogy az Európai Unión kívülről is kerestek munkavállalókat, hogy így teljesítsék magyarországi partnereik igényeit. Napjainkra pedig már bevett, és a megoldást kipróbáló cégek körében kedvelt megoldássá vált. 

A konstrukció egyik nagy előnye, ami a munkaerő-kölcsönzést általában is jellemzi, az a rugalmasság, ami érzékelhető volt a pandémia alatt is. A múlt évben a korlátozások, illetve a termelés visszafogása miatt számos harmadik országból érkezett kölcsönzött munkavállalótól köszöntek el a vállalkozások, azonban a gazdaság újraindulásával ismét megugrott irántuk a kereslet.

(Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója)

Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a hazai társaságok összességében pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek velük kapcsolatban. „Eleinte fenntartásokkal fogadták a partnereink, amikor a hazai munkaerő-hiány enyhítésére azt javasoltuk, hogy az Európai Unión kívüli, szomszédos országokból hozzunk munkavállalókat. A legtöbben a nyelvi nehézségek és a kulturális különbségek miatt aggódtak. Azonban azok a társaságok, amelyek azóta kipróbálták ezt a lehetőséget, határozottan pozitívan nyilatkoztak. Nem probléma számukra a három műszakos, vagy a 12 órás beosztás, és kimondottan keresik a túlórázási lehetőségeket” – számolt be a tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója. 

Ráadásul – bár többletköltséggel jár a harmadik országból érkező kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása- a már vázolt előnyök miatt ez hamar megtérül. Mivel pedig munkaerő-kölcsönzésről van szó, a Work Force az adminisztrációs terheket és az olyan logisztikai feladatokat is átvállalja partnereitől, mint például a beutaztatás, a szállásoltatás, vagy az ellátás. A lehetőséggel főként a logisztika, kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások, illetve a termelőcégek élnek. 

„A partnereinknek is van „házi feladatuk”, ugyanis a munkautasításaikat, illetve a munkába álláshoz szükséges képzéseket le kell fordítaniuk a megfelelő nyelvre. Emellett át kell gondolniuk azt is, hogy a nyelvi akadályokat hogyan lehet leküzdeni a mindennapokban. Mivel az elmúlt években nagyon komoly tapasztalatokra tettünk szert a harmadik országból – főként Ukrajnából, kisebb számban Szerbiából – származó munkavállalók kölcsönzése kapcsán, ezért ha arra van igény, akár ebben a felkészülésben is tudunk segíteni a megbízóinknak” – fűzte hozzá Czellecz Zoltán.

Mivel nagyjából fél évig a vendéglátás, turizmus csak minimálisan működött, a korábban ott dolgozók közül sokan kerestek munkát más ágazatokban, ami átmenetileg enyhítette a munkaerő-hiányt. Viszont ahogy újra nyithattak az éttermek, kávézók, szállodák, illetve beindult a belföldi turizmus, szép számmal tértek vissza a vendéglátásba a korábban ott dolgozók, ami a Work Force várakozásai szerint a második félévben ismét a korábbi évekhez hasonló igényt eredményez majd a külföldi kölcsönzött munkaerőre is. 

Az ugyanakkor kérdéses, hogy meddig lesz majd lehetőség a Magyarországon jelenlévő munkaerő-igény Ukrajnából, vagy Szerbiából történő kezelésére. „Az utóbbi 1-1,5 évben nyilvánvalóvá vált, hogy tőlünk nyugatabbra is egyre inkább megoldásként tekintenek a munkaerő-hiány enyhítésére az ukrán, szerb, illetve más balkáni országokból származó munkaerőre. Megkezdődött a munkaerő-piacok megnyitása előttük, ezért a harmadik országból származó munkavállalókkal dolgozó hazai cégeknek érdemes már most felkészülni erre a kihívásra is” – egészítette ki Czellecz Zoltán.

A kormány mindenesetre már most dolgozik a kérdés kezelésén: szeptembertől életbelépett ugyanis a 407/2021 számú kormányrendelet, mely újabb harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását teszi lehetővé. Szintén a kormányrendelet értelmében lép életbe a jövőben egy úgynevezett Minősített Foglalkoztatói státusz, melyre a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR szolgáltatók pályázhatnak majd. A minősítés megszerzéséhez emelt szintű szakmai, valamint letétfizetési elvárásoknak szükséges megfelelni, a nyilvántartásba való bekerülés pedig egyértelműen biztonságot, stabilitást, és megfelelő szakértelmet sugall mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalnak. Amint a Minősített Foglalkoztatói státusz részletei napvilágot látnak, a Work Force az elsők között tervezi ennek megszerzését.

Hogyan lesz elegendő és megfelelő minőségű víz Magyarországon?

Hogyan lesz elegendő és megfelelő minőségű víz Magyarországon?

Az Európai Unió legösszetettebb, a vizek védelmére és fenntartható vízhasználatára vonatkozó irányelvek ernyőjogszabályának, a 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvnek (VKI) kezdetek óta az egyik fontos alappillére volt a társadalom bevonása. Mivel a víz közös kincsünk, minden ember számára elengedhetetlen létfeltétel, így egész társadalmunk közvetlenül, vagy közvetetten érintett fél a vízgazdálkodást érintő kérdésekben.

A hazai jogrendbe átültetett VKI azt tűzte ki célul, hogy felszíni és felszín alatti vizeinket jó állapotba hozzuk 2015-ig és a jó állapotot megőrizzük. Mivel bőven maradt még tennivaló ezen céldátum után is az érintett tagországokban, a munka folyik tovább. A kitűzött célok nem változtak; a vizek jó állapotát a lehetséges eszközökkel 2027-ig kell elérni. A VKI alapján a célok elérése érdekében vízgyűjtő-gazdálkodási tervet (VGT) kell készíteni, amelyet hat évente felül kell vizsgálni.

(A Balaton. Fotó: Pixabay/milesz)

Hazánk jelenleg a harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének (VGT3) véglegesítésén dolgozik. Ebben a munkafázisban is nagy szükség van arra, hogy a tervben leírt, vizeinkkel kapcsolatos tényeket, mérési-számítási eredményeket a társadalom érdekelt tagjai, gazdálkodók, vízhasználók, kutatóintézetek, környezetvédelmi szervezetek megismerhessék és megfogalmazhassák kérdéseiket, javaslataikat.

De hol, mikor és hogyan ismerheti meg az érdeklődő a felszíni és felszín alatti vizeink állapotát, teheti fel a célok elérése érdekében tervezett intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseit, vagy épp fogalmazhat meg javaslatokat szakértőként és laikusként egyaránt? A https://vizeink.hu/ honlapon 2021. szeptember 15-éig van lehetőség a VGT3 vitaanyagának véleményezésére, ezzel egy időben az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervezésében hamarosan induló online fórumsorozat keretében kívánunk még nagyobb teret biztosítani a társadalmi egyeztetésre.

2021. augusztus 30. és szeptember 2. között 13 fórumot kísérhetnek figyelemmel az érdeklődök a VGT3-hoz szorosan kötődő témákakkal kapcsolatban, amelyek között szerepel a klímaváltozás, a mezőgazdaság, települési vízgazdálkodás, felszíni és felszín alatti vizeink mennyiségi, minőségi problémái vagy a felszíni vizek hidromorfológia állapota, a tervezett intézkedések.

Magyarország négy részvízgyűjtőjének (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) eredményeinek bemutatására is külön eseményeket terveznek, lehetővé téve a szakértők és a vizek sorsát szívükön viselő érdeklődők közti párbeszédet. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel összhangban készülő árvízkockázat-kezelési (ÁKK) tervek 4 részvízgyűjtő fórumán az ottani tervek eredményeit megismerni szándékozókat várják tartalmas párbeszédre.

A rendezvénysorozattal kapcsolatos további szakmai, technikai információk a https://vizeink.hu/online-tarsadalmasitas/ érhetők el. A fórumokon minden érdekelt részvételére számítanak – tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Work Force: Rekordokat dönt a kölcsönzött munkaerő iránti kereslet

Work Force: Rekordokat dönt a kölcsönzött munkaerő iránti kereslet

Jelentősen megnőtt a kereslet az év elejétől kezdve a kölcsönzött fizikai munkaerő iránt a Work Force-nál, és a tapasztalatok szerint ma már lényegében minden, speciálisabb szaktudást igénylő pozíció esetében munkaerő-hiány van. Nagy a kereslet ügyfélszolgálati munkatársakra is, de arra is van példa, hogy egy-egy informatikai fejlesztési projektre már komplett csapatot keresnek a megbízók.

Meglepődnénk, ha az utcán estefelé belefutnánk egy lámpagyújtogatóba, vagy az autónkkal kerékgyártóhoz kellene fordulnunk, esetleg egy ismerősünket mobilról keresve egy telefonközpontos jelentkezne be – pedig ezek a tevékenységek sokáig stabil megélhetést adtak a velük foglalkozóknak.

Mai szemmel bármennyire különös is, hosszú ideig igény volt „kopogtatókra” is, akik az Egyesült Királyság ipari nagyvárosaiban arról gondoskodtak, hogy a gyárakban dolgozó munkások időben felébredjenek, egy hosszú bottal bekopogtatva az ablakukon – természetesen még jóval a mechanikus ébresztőórák feltalálása előtt. Szintén stabil állás volt több mint egy évszázadon át a sorompóőr elfoglaltsága, aki egy adott állomáson gondoskodott arról, hogy biztonságban legyenek a közlekedők, amikor érkezik a vonat, lecsukva a sorompót, illetve ha szükség volt rá, átállítva a váltót.

A technológiai fejlődés és a társadalmi szokások változása rengeteg, egykor megbecsült szakmát tüntetett el napjainkra, de vajon milyen foglalkozások számítanak ma a legkeresettebbnek a hazai vállalkozások körében? A munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó Work Force tapasztalatai szerint a speciálisabb szaktudást igénylő fizikai foglalkozást űző szakemberekre komoly kereslet mutatkozik és az ő esetükben nagyobb kutatómunkára, átfogóbb toborzási stratégiára van szükség.

„Január még a kivárás időszaka volt, de február óta azt tapasztaljuk, hogy ugrásszerűen nő a kereslet a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásunkra, szinte hónapról-hónapra döntjük meg a saját rekordjainkat. Az idei első félévben a partnereink részéről beérkező igények 40 százalékkal múlták felül a tavalyi értéket és 25 százalékkal a 2019-est. A tapasztalataink szerint ha valaki például CNC-esztergályost, festőt, villanyszerelőt, esetleg PLC technikust keres, akkor bizony nagyon komoly energiát kell fordítani a toborzásra. A betanított munkák esetében raktárosra, gépkezelőre mutatkozik jelentős igény. Korábban voltak ugyan speciálisabb megkeresések is, így például daru-gépszerelőt és malomba speciális szerelési szaktudással rendelkező szakembert is közvetítettünk, az idei évre azonban inkább az a jellemző, hogy az általánosabb szakmai hátteret igénylő pozíciókra keresnek akár tömegesen is munkavállalókat a munkáltatók” – számolt be a tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.

A Work Force várakozásai szerint hosszú távon a robotizáció és az automatizáció előretörésével ez a tendencia megfordulhat, hiszen pont az egyszerűbb, szimpla betanulást igénylő feladatok lehetnek azok, amiket nem-emberi erőforrással kiválthatnak majd a munkáltatók, így a komplexebb feladatokra érkezhet a jövőben számosságában több állásajánlat.

A társaság a múlt évben hozott egy stratégiai döntést, ami alapján a munkaerő-közvetítés területén a szellemi munkavállalók kapcsán főként az informatikai, a telekommunikációs, illetve a gyártó-termelő vállalatokra fókuszálnak. „A COVID-járvány egyik fontos hatása volt, hogy elképesztő mértékben felpörgette a digitalizációt, és ez érződik a hozzánk beérkező megkereséseken is. Már arra is látunk példát, hogy IT területen egy cég a fejlesztési projektjéhez nem egy-egy szakembert, hanem komplett csapatot keres, hogy minél gyorsabban elkészüljenek az új termékkel, szolgáltatással és piacra dobhassák azt.

Az elmúlt időszak további érdekessége, hogy több ügyfelünk részéről is volt olyan igény, amikor hirtelen volt szükség nagyszámú új munkatársra egy bizonyos feladat ellátására. Ez jellemzően a telefonos ügyfélszolgálatot, vagy valamilyen távoli segítségnyújtást jelentett, ahol a piaci körülmények alakulása, esetleg jogszabályi változások – mint például a hitelmoratórium bevezetése – miatt nőtt meg ugrásszerűen az igény a munkavállalók iránt” – vázolta a helyzetet Czellecz Zoltán.

Biztonságban a Balatonon

Biztonságban a Balatonon

A vízi és vízparti balesetek számát tekintve sajnos az idei szezon sem jelent nagy előrelépést a korábbiakhoz képest. A vízimentők hajói eddig több mint 60 esethez vonultak ki és még közel sincs vége a nyárnak. A CIG Pannónia Biztosító és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata közös akcióba kezdett, miszerint augusztusban összesen 12 alkalommal tűnnek fel az Alsóörsi, Balatonakali és Gyenesdiási strandokon, hogy hangsúlyozzák a megelőzés fontosságát, megtanítsák az életmentés alapjait és felhívják a figyelmet arra, hogy merjünk cselekedni, ha baj van!

„A biztosítást, az egyik legfontosabb emberi igény a biztonságra való törekvés hívta életre. Alapvető feladatunknak érezzük, hogy ezt az elvet közösen is erősítsük a VMSZ-szel, hiszen – még ha más fronton is, de hasonló célokért küzdünk: a hangsúly minden esetben a megelőzésen van, az előre gondolkodáson, azon, hogy tervezzünk és ne cselekedjünk felelőtlenül, hogy aztán egy váratlan helyzetben felkészülten tudjunk reagálni. Nincs rendben, ha valaki mentőmellény nélkül evez ki egy SUP-pal a Balaton közepére, vagy kellő úszástudás hiányában merészkedik a mélyebb vizekre, de hasonlóan felelőtlennek tartom, ha egy családfő nem köt kockázati életbiztosítást és ha bekövetkezik a legrosszabb, segítség nélkül marad a család. Kétgyermekes szülőként személyes felelősséget is érzek és azt gondolom, hogy azt a tudást, amit ettől a rendkívül professzionálisan képzett vízimentő csapattól kaphatunk, mindenkinek, aki vízpartra merészkedik kötelezővé kellene tenni. Hiszen nyaralás közben bármikor bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítségre szorul, vagy segítséget tud nyújtani – még a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is – de egyáltalán nem mindegy, hogy tudjuk e mit, mikor és hogyan kell tennünk az adott szituációban.

A pandémia utáni időszakban is kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy hangsúlyozzuk a felkészülést a váratlan helyzetekre, ami különösen a nyaraló közösség körében – főleg egy hosszú bezártságot követően – halmozottan előfordulhat. Így ezzel az akcióval az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, edukáljunk és ezáltal közösen a védelemre és a megelőzésre fókuszáljunk.” – mondta el Polányi Zoltán a CIG Pannónia Biztosító igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata idén 59 balatoni strandon van jelen professzionálisan képzett parti vízimentőivel. Hat bázison, összesen 13 hajóval állnak készenlétben, melyek közül három sürgősségi mentőhajó. Hajóik az idei szezonban eddig több mint 60 esethez vonultak. Ezen kívül 2 szárazföldi egységgel, egy mentőautóval és egy mentőtiszti autóval is riasztható a VMSZ a Balaton partjainál. A szervezet aktív tagjainak száma mára meghaladja az 1400-at, és szezononként – a sebkötözéstől az újraélesztésig – 3-4 ezer esetet látnak el.

„A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata hisz abban, hogy a vízibalesetek jelentős részben elkerülhetők, mert az ok figyelemhiány, vagy a hibás helyzetfelismerés. Éppen ezért számunkra nyilvánvaló, hogy prevencióval tehetünk a legtöbbet az esetek számának csökkentéséért. Évek óta jelen vagyunk a strandokon olyan aktivitásokkal, amelyek során a résztvevők – legyenek bár gyermekek, vagy felnőtt hozzátartozóik – megismerhetik a biztonságos fürdőzés szabályait, illetve mentési ismereteket szerezhetnek, melyeknek további életük folyamán számos helyen hasznát vehetik.

Hálásak vagyunk a CIG Pannónia Biztosítónak, hogy ebben a prevenciós munkában együttműködő partnerünkké vált. A balesetmegelőzés témája iránti érzékenységük és tenni akarásuk ily módon segíti közhasznú munkánkat.” – nyilatkozott a témában Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke.

A balatoni roadshow augusztusban minden csütörtökön, pénteken és szombaton délután 14:00-től 17:00-ig kerül megrendezésre Alsóörs, Balatonakali és Gyenesdiás strandjain. A déli parton nyaralók északi parti helyszínekre való gyorsabb és kényelmesebb eljutását szolgálhatják a Balatonon Szántód és Tihany között közlekedő kompok is, melyek közül a Kisfaludyt idén nyárra CIG-es színekbe öltöztettük.

A kitelepülések során játékos vetélkedőkkel, bemutatókkal és számtalan jó tanáccsal vár mindenkit a vízimentők és a CIG Pannónia Biztosító csapata. Már az első alkalmak is nagy sikerrel zajlottak és a kevésbé kegyes időjárás ellenére is közel 100 felnőtt és gyerek vett részt a programokon, akik máris egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy nagyobb biztonságban tudják magukat és a környezetükben élőket a vízek partjainál. (Forrás és fotók: a CIG Pannónia Biztosító sajtóközleménye.

Kipróbálhatták Zalában, milyen fogyatékosnak lenni

Kipróbálhatták Zalában, milyen fogyatékosnak lenni

Játékos keretek között szereznek tapasztalatokat a fogyatékos emberekhez való hozzáállásról a zalaszentgróti napközis tábor résztvevői. A szervezők felkérésére szakemberek mutatták meg a fogyatékosságból eredő nehézségeket és az ezek leküzdésére alkalmas technikákat, eszközöket a táborban résztvevő általános iskolás gyerekeknek 2021. július 5-én.

A Zalaszentgróti Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ az idei év nyarán napközis tábort szervezett általánosiskolás-korú gyermekek számára „Mesterségem Címere” címmel 2021. június 21. és július 30. között. A szervezők felkérésére hétfőnként fogyatékosságügyi tanácsadók tartanak szemléletformáló foglalkozásokat a tábor résztvevőinek.

Az alkalmak célja, hogy a gyermekek jobban megértsék a fogyatékossággal élő személyek mindennapjait, azok nehézségeit, és ennek köszönhetően sérült társaikhoz bátran és félelem nélkül közeledjenek a jövőben.

A kétórás foglalkozásokon a gyerekek bepillantást nyerhetnek a fogyatékos személyek életébe, megismerkedhetnek az általuk használt eszközökkel, és ki is próbálhatják azokat. A szakemberek vezetésével megismerkednek a sérülésekkel, a „mássággal”, a különböző fogyatékossági formák megjelenésével, valamint a helyes szóhasználattal is.

A gyermekeknek interaktív, játékos formában szemléltetik, hogyan forduljanak sérült társaikhoz. A résztvevők megismerkednek a Braille-írással, rajzolnak lábbal, nyelvtörőket mondanak, tapintással pénzfelismeréssel próbálkoznak. Ezek az érzékenyítő feladatok játékos formában segítik az ismeretek beépülését a gyermekek tudástárába, így formálva attitűdjüket. A foglalkozásokon használják azokat a módszertani füzeteket is, amelyet a Montázs projekt munkatársai állítottak össze.

Az első foglalkozáson, amely 2021. július 5-én zajlott a szombathelyi és a zalaegerszegi IKOP Iroda fogyatékosságügyi tanácsadói vezetésével, 20 kisiskoláskorú gyermek vett részt 6-7 fős csoportokban.

A MONTÁZS projektről

A MONTÁZS projekt legfőbb célkitűzése a fogyatékosságból adódó igényekre reagáló közszolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása, a fogyatékos emberek életminőségének, önálló életvezetési képességének és társadalmi befogadásának növelése.

A fogyatékos emberek számára a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés elősegítése érdekében fogyatékosságügyi tanácsadói hálózat alakult, országszerte 22 Információs és Koordinációs Pont (IKOP) jött létre, melyek szolgáltatását térítésmentesen vehetik igénybe az érintettek.

A fogyatékosságügyi tanácsadók közszolgáltatások számos területén tartottak tudásmegosztó, érzékenyítő tréningeket igény szerint átfogó vagy egyes fogyatékossági csoportokra fókuszáló tartalommal.