Már 14 kanalasgém kapott jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein

Már 14 kanalasgém kapott jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein – közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.

Mint írják, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) 2003 óta kíséri fokozott figyelemmel egyedi azonosítóval ellátott színes gyűrűk segítségével, hogy mi történik a kanalasgémekkel Magyarországon és a vonulási útvonalaikon. Néhány éve, 2017-ben pedig – Közép-Európában elsőként – GPS-nyomkövető is került egy öreg és két fiatal példányra. Azóta minden évben kap jeladót néhány példány, a közelmúltban éppen a tizennegyedik ilyen műszert sikerült felhelyezni egy újabb madárra.

A jeladós vizsgálatok megerősítettek több feltételezést is, amit eddig a színes gyűrűs példányok viselkedéséből csak valószínűsíteni tudtak a szakemberek. Egyebek mellett azt, hogy a száraz, aszályos években a kanalasgémek egy jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek, hanem a saját túlélésükre koncentrálnak, és inkább korábban, akár már május végén visszatérnek afrikai telelőhelyeikre.

(Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – Facebook)

Idén áprilisban a szegedi Fehér-tónál sikerült befogni egy öreg példányt. A mindössze 30 grammos készülék egy aprócska hátizsákként az 1,8-2,2 kilogrammos madár hátára került, és nem befolyásolja jelentős mértékben az életét. Az újgenerációs jeladók segítségével a szakemberek részletesebb képet kapnak arról, hogy ezek a madarak mennyi időt töltenek a fészken vagy a táplálkozó-területen, sőt, a jeladó mozgásérzékelői a kanalasgémek pihenéséről és aktivitásáról is információkat szolgáltatnak. Azt is vizsgálják, hogy milyen útvonalon, milyen magasan repülve közlekednek a gémtelep és a táplálkozó-területek között, és mekkora a kockázata annak, hogy nagyfeszültségű vezetékekkel ütközzenek. A légvezetékkel történő ütközés nemcsak a kanalasgémek, de más vízimadarak esetén is jelentős természetvédelmi probléma – írják.

A tizennegyedik nyomkövető egy öreg madárra került, azért mert koránál fogva már tapasztaltabb, és esetében az évről-évre mérhető túlélési ráta magas, 90 százalék feletti. A fiatal egyedek csaknem háromnegyede élete első két-három évében elpusztul. A jeladó mellett a befogott példány egy távcsővel messziről is jól látható, felirattal rendelkező műanyag gyűrűt is kapott, így a jeladó esetleges meghibásodása esetén is követhető lesz.

A Kanalasgém a jelölés utáni napokban a Szeged és Sándorfalva határában lévő lecsapolt halastavakon táplálkozott nap közben, de éjszakára egy közeli gémtelepre szállt. Az elmúlt napokban már nemcsak este, hanem rövidebb időre dél körül is felkereste a gémtelepet, ami azt jelenti, hogy fiókákat etet. Jelenleg négy olyan példány mozgását követik a szakemberek, amelyek működő jeladókkal mozognak. Terv szerint a közeljövőben még három kanalasgémre kerül GPS-es nyomkövető, amelyeket az Agrárminisztérium támogatásával tudott megvásárolni a KNPI.

Az idei, súlyos aszállyal induló év sajnos ismét rossz költési szezont vetít előre a kanalasgémek számára. Ez a faj csak és kizárólag a lábalható, sekély vizű vizes élőhelyeken tud táplálkozni. Jellegzetes formájú csőrükkel ugyanis képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürke gémek, vagy újabban a bakcsók teszik.

A jeladós madarak mozgásából kideríthető, hogyan használják a vizes élőhelyek hálózatát, milyen messze mennek el táplálkozni a gémteleptől, és milyen körülmények hatására váltanak területet. Ezek az információk segíthetik a vízmegőrzési törekvéseket, a megfelelő élőhely-kezelést és az élőhely-helyreállításokat is, amelyek nemcsak a kanalasgémek, hanem más vízimadarak védelmét is szolgálják.

A kanalasgémek vonuló madarak, bár az utóbbi években kezd rendszeressé válni, hogy a Kárpát-medencében található halastavakon is áttelel néhány. A legtöbbjük Észak-Afrikába, elsősorban Tunézia tengerparti területeire vonul, de sok visszajelzés érkezik róluk Olaszországból is. Kis számban vannak olyan egyedek is, amelyek átkelnek a Szaharán, és a Száhel övezet vizes élőhelyein telelnek Szenegál és Szudán között. Az észak-afrikai telelők 1500-2000, míg a Szaharától délre telelők 4000-5000 kilométeres utat tesznek meg.

Ahhoz, hogy a vonulást sikeresen teljesítsék, az útvonalukon olyan megállóhelyekre van szükségük, ahol megpihenhetnek és táplálkozhatnak. A jeladós és a színes gyűrűs példányok is fontos megállóhelyeket jeleztek a Balkánon, Olaszországban, illetve Tunézia tengerparti területein és a Cape Bon félszigeten. Ebből is látszik, hogy ezeknek a vonuló- és megállóhelyeknek a hálózatát nemzetközi összefogással lehet csak megvédeni – olvasható a közleményben.

Két lábbal áll a földön, de négy kerékre gyűjt “az átlag diákmunkás”

Két lábbal áll a földön, de négy kerékre gyűjt “az átlag diákmunkás”

A diák munkavállalók számára is a bérezés legfontosabb szempont, de nincsenek a valóságtól elrugaszkodott elvárásaik – derül ki a Meló-Diák országos, reprezentatív felméréséből.

A hazai fiatalok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát, a Meló-Diákkal több mint négyötödük került kapcsolatba. A társaság nemrégiben országos, reprezentatív felmérés keretében térképezte fel a fiatal generáció munkavállaláshoz való viszonyát – számolt be ifj. Vida Péter üzletágigazgató az április 28-án Kecskeméten megrendezett HR Festen.

(Fotó: Pexels/Tom Official)

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a diákmunka kiválasztásakor a legtöbben (36 százalék) a bérezést tartja a legfontosabbnak. A további két “dobogós szempont” a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték (mindkettő közel 20 százalék), a kollégák szakértelme pedig a megkérdezettek 14 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve ugyanakkor úgy tűnik, nem nyom sokat a latban: a diák munkavállalók mindössze 3 százaléka jelölte meg a választás elsődleges szempontjaként.

A “két lábbal a földön álló” diákmunkás képe rajzolódik ki azokból a válaszokból is, amelyeket a kereset felhasználását firtató kérdésekre kapott a Meló-Diák. A válaszadók 30 százaléka iskolai kiadásokra, negyedük a lakhatás költségeinek fedezésére költi a diákmunkával keresett pénzt, 18 százalékuk a családját támogatja, 37 százalékuk félre is tesz belőle (több választ is meg lehetett jelölni). Az “egyszeri” kiadások körében a mobilitás a sláger: jogosítványra, autóra, motorra gyűjt a válaszadók 38 százaléka, de 27 százalékuk utazásra (is) költené a keresetét.

A diákmunkát sokan a szünidőhöz kötik, de a diákmunkások nem így látják: közel háromnegyedük szívesen dolgozna/dolgozik iskola mellett is. A válaszadók 40 százaléka 3-4 napot dolgozna hetente, 31 százalékuk csak 2-t, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két “végletet”: a heti néhány órát, illetve az 5-6 napot.

A felmérés tapasztalatai szerint az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök a legnépszerűbbek. Ezek egyúttal a Meló-Diák által kínált munkalehetőségek között is a leggyakoribbak, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők többsége szinte biztosan talál kedvére való és a fizetés-elvárásainak is megfelelő lehetőséget – hangsúlyozta ifj. Vida Péter.

Minden huszadik ember valamilyen fogyatékossággal él, mégsem vesszük őket észre

Minden huszadik ember valamilyen fogyatékossággal él, mégsem vesszük őket észre

Hogyan mondjuk helyesen: fogyatékkal élő vagy fogyatékos ember? Szívesen segítünk nekik, de vajon tudjuk, hogyan tudunk jól segíteni? Többek között ezekre kérdezett rá a KézenFogva Alapítvány az esélyegyenlőség napja alkalmából végzett kutatásában. Bíztató eredmények születtek, de még hosszú út áll még előttünk az esélyegyenlőség eléréséig.

Hazánkban több mint 450 ezer fogyatékos személy él. De vajon tudunk-e annyit a fogyatékos emberek életéről és kihívásairól, hogy esélyegyenlőséget teremtsünk számukra? És mit jelent egyáltalán az esélyegyenlőség? A több mint 500 fő bevonásával készített nem reprezentatív felmérést nem véletlenül időzítették az esélyegyenlőség világnapjára. Így szeretnék láthatóvá tenni társadalmunk fogyatékossággal élő tagjait, és felhívni figyelmünket hétköznapi problémáikra, amelyek sokszor nem hétköznapi megoldást igényelnek. Ennek érdekében nemrég még kampányt is indítottak.

Százból öt ember él valamilyen fogyatékossággal

A felmérés legmegdöbbentőbb tanulsága, hogy a kitöltők mennyire alábecsülték a fogyatékossággal élő emberek számát. 10-ből 5-en gondolták úgy, hogy minden századik, 10-ből 4-en pedig úgy, hogy minden ötvenedik ember él ma valamilyen fogyatékossággal hazánkban. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon minden huszadik ember él olyan mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy kommunikációs akadályokkal, amelyek jelentős kihívások elé állítják őket. „Ezek az akadályok nehezek, de nem leküzdhetetlenek. Rajtunk is múlik, hogy felülkerekednek-e a mindennapok problémáin” – tette hozzá Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány vezetője.

 Hívhatjuk őket fogyatékosoknak? Kevesen tudják jól

Fogyatékkal élő vagy fogyatékos? Melyik kifejezés helyes? A válasz talán sokakat meglep: egyik sem. A felmérésben résztvevők közül többeket elbizonytalanított az erre vonatkozó kérdés, és csak elenyésző számban jelölték meg a helyes válaszokat, pedig több is van: fogyatékos személy vagy ember, fogyatékossággal élő személy vagy ember. Hogy miért így helyes?Egyszerűbb, mint gondolnánk: sosem önmagában használjuk a „fogyatékos” kifejezést, hiszen a hangsúly sosem a fogyatékosságon, hanem mindig a személyen van – ahogy erre a „person-first” szemléletmód is felhívja a figyelmet.

Munkája során ezt tartja szem előtt a KézenFogva Alapítvány is: „Azért dolgozunk, hogy a „fogyatékos ember”-ből egyre inkább az „emberen” legyen a hangsúly, hiszen az ő problémáik is lehetnek olyan valósak és hétköznapiak, mint ép embertársaiké. Ezek a problémák pedig hasonlóan valós, de nem átlagos megoldást kívánnak” – mondta el Pordán Ákos. Családtámogatási, lakhatási, foglalkoztatási és egyéb komplex programjaik abban segítenek, hogy a fogyatékos emberek is teljes és boldog életet élhessenek, amennyire csak lehetséges, de ami a legfontosabb: a társadalom aktív, értékes és látható tagjai lehessenek.

Nő az elfogadás, de még van hova fejlődni

A KézenFogva Alapítvány elmondása szerint fontos előrelépés, hogy ma már a társadalom körében egyre nő az elfogadás és a segítő szándék. Ezt tapasztalják mindennapi munkájuk során, és ez olvasható ki a kutatás eredményeiből is. Tudjuk például, hogy ha egy kutyán ott van a „Vakvezető kutya” feliratos mellény vagy kendő, akkor éppen szolgálatban van, és csak látássérült vagy gyengénlátó gazdája utasításaira figyel. Ilyenkor nem zavarhatjuk, nem simogathatjuk meg. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy minden ember számára meg kell teremteni a lehetőséget, hogy egyenlő félként élhessen a társadalomban. „A következő, talán még nagyobb kihívást jelentő lépés azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek segítségével a fogyatékossággal élő embertársaink a lehetőségeikhez képest önállóan és boldogan tudnak érvényesülni – ebben még bőven van hova fejlődni” – világított rá Pordán Ákos.

„Nem fogyatékkal élek” – kampányt indítottak, hogy meglássuk bennük az embert

Ezért is indították el „Nem fogyatékkal élek…” elnevezésű kampányukat, amelynek célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét arra, hogy fogyatékossággal élő embertársainkat nem az határozza meg, hogy – a kampányban szándékosan helytelenül megfogalmazva – fogyatékkal élnek. Ők is szerető családban, saját otthonukban és a munkával megkeresett fizetésükből szeretnének megélni, ez azonban egyedül nem mindig megy: először észre kell vennünk őket, majd esélyegyenlőséget kell teremteni számukra.

De mi kell ahhoz, hogy ezt megvalósuljon? A felmérésben ennek is utánajártak. Bár csak az emberek harmada adakozna pénzadománnyal, de kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy a hétköznapok során mindig segít fogyatékossággal élő embertársainak. „Ennél is biztatóbb, hogy minden második ember végez önkéntes munkát, a mi munkánk során is segédkeznek önkéntes kollégák” – tette hozzá Pordán Ákos. Szintén a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy adója 1%-ával is szívesen segítene: „Örültünk ennek az eredménynek, de fontos lenne, hogy ez az arány minél magasabb legyen, hiszen még mindig csak az adózók 50%-a él ezzel a lehetőséggel, pedig a civil szervezeteknek létfontosságú bevételi forrást jelentenek a felajánlások. Mi az így befolyó támogatásokból például családtámogatási, lakhatási és foglalkoztatási programokat tudunk megvalósítani fogyatékossággal élő embertársainknak”.

A személyi jövedelemadó bevallása során rendelkezhetünk adónk 1%-áról, legkésőbb május 20-áig.

Egyre nehezebb megtartani a fizikai munkaerőt

Egyre nehezebb megtartani a fizikai munkaerőt

Évről évre fokozódik a fizikai munkaerőért folytatott verseny, ezért mind a toborzás, mind a megtartás egyre nagyobb problémát jelent a hazai cégeknek. Az elmúlt 5 évben a fizikai dolgozók jövedelme dinamikusan, stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett. Van olyan nagyvállalat, ami 2018 óta 67%-kal emelte a kékgallérosok munkabérét, azonban mára a magas fizetés önmagában nem jelent versenyelőnyt a munkáltatóknak. A Work Force HR szolgáltató szakértői szerint ahelyett, hogy a cégek minden erőforrást a bérezésre fordítanak, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit.

Már 2021-ben látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a munkaadók ismét kőkemény versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. Annak ellenére, hogy a fizikai dolgozók jövedelme az elmúlt 5 évben stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett, kritikusan magas a fluktuáció szintje a betanított munkakörökben. A Work Force HR-szolgáltató egyik kiemelt partnerét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a betanított pozíciók esetében 67%-kal nőttek az órabérek 2018 és 2022 között. Egy másik nagyvállalatnál ugyanebben az időszakban a fizikai munkások havibérében 44%-os növekedést jegyzett a cég. A KSH adati szerint a foglalkoztatottsági ráta ma meghaladja az 5 évvel ezelőtt mért arányt, mégis rengeteg a betöltetlen munkahely. Egyre könnyebb váltani a betanított pozíciók között, amihez nehezen alkalmazkodnak a munkaadók.

Ahelyett, hogy a vállalatok minden erőforrást és figyelmet a bérezésre összpontosítanak, érdemes egyéb piaci igényekhez is alkalmazkodni. Fontos szempont az alkalmazottak körében, hogy milyen egyéb juttatások társulnak alapjövedelmükhöz. Ezek közt általánosan helyet kap a műszakpótlék, jelenléti pótlék, teljesítményfüggő bónuszok és a cafeteria. Kevésbé általános még, de egyre gyakoribb a belépési bónusz és a hűségbónusz egyaránt. Az anyagi előnyök mellett sok egyéb tényező is meghatározó lehet egy munkahely kiválasztásánál, jellemzően kiemelt szempont többek között a műszakrend és a munkahely távolsága ennél a szegmensnél” – mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. Hozzátette: ha a magyar munkaerő-kínálatot vesszük alapul, fordulópont ebben nem is várható.

A hagyományos juttatások mellett a cégeknek új eszközök is rendelkezésre állnak a munkaerőért folytatott harcban. Ma már digitális megoldásokkal tehetik hatékonyabbá a kiválasztási és beléptetési folyamatot, a Work Force például saját fejlesztésű chatbottal segíti a külföldi fizikai dolgozók beilleszkedését. Egyre fontosabb a transzparens kommunikáció, a vezetővel ápolt kapcsolat és a munkahelyi közérzet, amit a fehér- és a kékgalléros munkaerő esetében egyaránt fel kell ismernie a munkaadóknak.

Annak ellenére, hogy a bérezés továbbra is kiemelt fontosságú, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit és a lehetőségekhez mérten megfelelni azoknak. A cégvezető szerint a vállalati buszokat racionális távon kell közlekedtetni 30-45 perces bejárási idő alatt maradva, kulturált szociális helységeket (szállások, öltözők, étkezők) szükséges üzemeltetni, magán-egészségbiztosítást kell adni és érdemes befektetni a műszakvezetők vezetői képzésébe is. Hosszú távon ezek a tényezők mind kulcsfontoságúak lehetnek a fizikai munkavállalók megtartásában. (Fotó: Pixabay/dassel)

Mindjárt itt az érettségi – a vizsgázók csaknem fele a történelemtől tart a legjobban

Mindjárt itt az érettségi – a vizsgázók csaknem fele a történelemtől tart a legjobban

Minden gimnazista életében meghatározó szerepe van az érettségi vizsgának, hiszen ezen a megmérettetésen dől el, hogy ki milyen felsőoktatási intézményben folytathatja a tanulmányait. Egy meglepő felmérés eredményei azt mutatták, hogy a diákok csaknem fele a történelem vizsgát tartja a legnehezebbnek.

Mit mutatnak a számok?

Egy közel 200 szavazatot gyűjtő Facebook-csoportban történő szavazás eredménye azt mutatta, hogy az érettségizők

49%-a történelemből (95 szavazat)

28%-a matematikából (54 szavazat)

10%-a magyarból (20 szavazat)

3%-a biológiából (6 szavazat)

3%-a angolból (5 szavazat)

4%-a egyéb tantárgyból (7 szavazat)

tartja a legnehezebbnek a vizsgát.

Miért meglepő ez az eredmény?

A legtöbb egyetemistának a későbbiekben is szüksége lesz a matematikára, hiszen a legnépszerűbb egyetemi szakokon (informatikus, műszaki, közgazdász) az egyetemen is van számonkérés. A történelem érettségi esszé témák nagyon kiszámíthatóak, és a szóbelin sincs sok tétel, míg magyarból az írásbeli szövegalkotás kiszámíthatatlan, és a szóbelin is rengeteg tétel van.

Éppen ezért meglepő a tény, hogy csaknem a diákok fele a történelmet tartja a legnehezebb érettségi tantárgynak – ahogy ez kiderült az érettségiző csoportban történő felmérésből.

Forrás: profifelkészítő.net

Elnököt választott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Elnököt választott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Ötödik alkalommal választották meg Tóth Ádámot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének, mandátuma négy évre szól. 2007 óta tartó elnöksége alatt számos új eljárással bővült a magyar közjegyzőség hatásköre és permegelőző szerepe, a közjegyzők ma már mintegy évi egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat. A MOKK elnöke a következő időszak legfontosabb feladatának a közjegyzői tevékenység további digitalizációját, a többi között a teljesen elektronikus közjegyzői okiratok bevezetését, valamint a biometrikus aláírást lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését tartja, hogy a modern technológiák segítségével még gyorsabbá és egyszerűbbé váljanak a közjegyzői eljárások.

Ötödik alkalommal szavazott bizalmat a magyar közjegyzőség Tóth Ádámnak, aki 2007 óta tölti be a MOKK elnöki tisztségét. Elnöksége alatt jelentősen bővült a közjegyzők tevékenységi köre: a klasszikus közjegyzői feladatok mellé számos, korábban a bíróságok hatáskörébe tartozó eljárás – fizetési meghagyásos eljárás, előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése, egyezségi eljárás – került részben vagy egészében közjegyzői hatáskörbe, tovább erősítve a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenységét. Ma a közjegyzők évi mintegy egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat, és tavaly összesen 1,4 millió eljárást folytattak le.

(Tóth Ádám)

Tóth Ádám tavaly első magyar közjegyzőként töltötte be a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) elnöki tisztségét. A magyar elnökség prioritásai a CNUE programjában a digitális újítások voltak. Ennek részeként javasolták a többi között a tisztán elektronikus közjegyzői dokumentumok európai szintű elterjesztését, az egymással kompatibilis elektronikus aláírások létrehozását, hogy az uniós állampolgárok és vállalkozások a jövőben lényegesen egyszerűbben és gyorsabban intézhessék az országhatárokon átnyúló ügyeiket is.

A MOKK elnöke ezzel összhangban a következő időszak legfontosabb feladatának a teljesen elektronikus okiratok magyarországi bevezetését, és ehhez kapcsolódóan az ügyfelek biometrikus aláírását lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését tartja.

A magyar közjegyzőség élen jár a digitalizációban, de tovább kell lépnünk, hogy még egyszerűbbé és gyorsabbá váljanak a közjegyzői eljárások. A következő időszak legfontosabb kihívása a jog számára az, hogy a modern technológiákat úgy tudjuk használni, és beépíteni a mindennapi tevékenységünkbe, hogy az eljárásaink, okirataink eközben ugyanolyan biztonságosak maradnak” – mondja Tóth Ádám.

Dr. Tóth Ádám 1998 óta működtet közjegyzői irodát Budapesten. 2004 és 2007 között a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, 2007 óta a testület elnöke. 1996 óta vesz részt a közjegyzőség nemzetközi szervezeteinek munkájában, 2004-től tagja a Közjegyzők Nemzetközi Uniója (UINL) állandó tanácsának, 2015-ben, illetve 2019 és 2021 között a CNUE igazgatótanácsának tagja.