Donald Trump: jelen állás szerint júniustól életbe lép az ötven százalékos vám az EU-ból érkező termékekre.
Júniustól életbe lép az 50 százalékos vám az Európai Unióból az Egyesült Államokba érkező áruk után a jelen állás szerint – jelentette ki Donald Trump elnök pénteken a Fehér Házban.
Az elnök újságírói kérdésekre válaszolva erősítette meg szándékát az Európai Unióra vonatkozó intézkedésre, és hozzátette, “nem keresem a megállapodást”.
Ezzel együtt megismételte hogy, aki az Egyesült Államokban építi fel gyártóüzemét, azt nem terhelik vámok. Az elnök – feltételhez kötve – kilátásba helyezett könnyítést a vámok alól, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “aki ide jön és azt mondja, hogy itt akar gyárat építeni, azzal tudok beszélni arról, hogy kapjon egy kis halasztást“.
Az Európai Unióval kapcsolatban kifogásolta a nem vámjellegű, de kereskedelmet megnehezítő előírásokat. “Nem fogadják az autóinkat, nem fogadják mezőgazdasági termékeinket, nem fogadnak semmit, viszont mi fogadjuk az ő autóikat milliószámra, és ezért náluk vannak a munkahelyek és kapják a pénzt, nekünk pedig bezárt gyáraink vannak” – fogalmazott.
Donald Trump bírálta az Európai Unióban amerikai vállalatok ellen indított pereket is, kiemelte az Apple-lel szembeni eljárást, és kifejtette, hogy ezeket az EU fegyverként használja.
Donald Trump washingtoni idő szerint péntek reggel a közösségi médiában jelentette be, hogy az Európai Unióval szemben már június 1-től egységes 50 százalékos vámot léptetne életbe, amit azzal indokolt, hogy a kereskedelmi tárgyalások “nem vezetnek sehova”.
Az elnök egyben az Apple termékeivel szemben 25 százalékos behozatali vámot helyezett kilátásba, amiért az amerikai vállalat nem az Egyesült Államokban gyártaná a jövőben sem legismertebb okostelefon-márkáját.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a vám nem kizárólag az Apple-re, de más cégek termékeire is vonatkozna, és már akár június végén bejelenthetik.
Hozzátette, hogy a közelmúltban az amerikai elektronikai óriásvállalat vezetőjével is közölte, hogy amennyiben valóban Indiába telepítik a termelést Kína helyett, és nem az Egyesült Államokba, akkor az ott gyártott és Amerikában értékesítendő eszközök után vámot kell fizetni.
Donald Trump elnöki rendeleteket írt alá többi között a nukleárisenergia-termelés bővítéséről, és ennek érdekében a szükséges erőművek engedélyezési eljárásának könnyítéséről. Az elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokon belül mind kisebb, mind nagyobb kapacitású atomerőműveket építenek majd, aminek során egyaránt figyelembe veszik a gyorsaságot és biztonságot.
“Eljött az atom ideje, és nagyban fogjuk csinálni” – fogalmazott. (MTI)
Az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU pénteken közölte, hogy egy Magyarország által irányított kémszervezetet leplezett le, amely Ukrajna védelmi képességeiről próbált titkos információkat szerezni. Az SZBU szerint két gyanúsítottat tartóztattak le, akiket a magyar katonai hírszerzés irányított – írta a Reuters.
A hivatalos közlés szerint ez az első eset Ukrajna történetében, hogy egy magyar kémszervezetet azonosítottak, amely Kijev érdekei ellen tevékenykedett.
Bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja – két olyan szövetség, amelyek Ukrajnát a 2022-es orosz invázió óta politikailag és katonailag is támogatják – a budapesti kormány gyakran vállalt konfliktust ezzel az iránnyal. Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is szkeptikusan nyilatkozott a nyugati fegyverszállításokról, és rendszeresen fenntartja kapcsolatait Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – szemben az EU legtöbb vezetőjével, akik igyekeznek elszigetelni Moszkvát.
Volt ukrán katonák a kémszervezetben
Az SZBU szerint a két letartóztatott személy korábban az ukrán hadsereg tagja volt. A hivatal közlése szerint a férfiakat egy magyar hírszerző tiszt szervezte be, pénzzel és titkos kommunikációs eszközökkel látta el őket. Feladatuk az volt, hogy részletes információkat gyűjtsenek Ukrajna légvédelmi rendszereiről, valamint más katonai képességeiről Kárpátalján, egy olyan régióban, amely közvetlenül határos Magyarországgal.
A leleplezés újabb feszültségforrást jelenthet a két ország kapcsolatában, amelyek az elmúlt években már így is hűvösek voltak, többek között a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete és az ukrán nyelvtörvények miatt.
A vádak súlyos következményekkel járhatnak
Ha az SZBU állításai megalapozottnak bizonyulnak, az komoly diplomáciai botrányt és akár szankciókat is eredményezhet Magyarországgal szemben az EU vagy a NATO részéről. A vádak ugyanis azt jelentik, hogy egy uniós és NATO-tagállam titkos akciót hajtott végre egy háborúban álló, nyugati támogatásra szoruló partnerország ellen – ezzel aláásva a blokk egységét és hitelességét.
Feltartóztatták Aleksandar Vucic Moszkvába tartó repülőgépét szerdán Bakuban, és egyelőre nem lehet tudni, hogy a szerb köztársasági elnök mikor folytathatja útját az orosz fővárosba – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) az internetes oldalán.
Aleksandar Vucic a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezendő moszkvai ünnepségre indult el szerda délelőtt, ám a bakui repülőtéren azt mondták, gépe egyelőre nem mehet tovább, mert az Oroszország és Ukrajna között folyó harcok miatt nincs engedélye tovább repülni.
(Aleksandar Vucic szerb elnök az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra érkezik Brüsszelben 2024. december 18-án. MTI/Purger Tamás)
Korábban Lettország és Litvánia jelezte, nem engedélyezi, hogy a szerb elnök gépe az országuk légterén keresztül jusson Oroszországba. Az Európai Unió pedig többször is figyelmeztette Szerbiát, hogy hangolja össze külpolitikáját Brüsszelével, és vezessen be szankciókat Oroszország ellen, ám a belgrádi vezetés ezt elutasította a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatokra hivatkozva.
Ukrajnai dróntámadások miatt több orosz város repülőterét lezárták, és a moszkvai repülőtereket sem lehet egyelőre használni – közölte az RTS.
A szerb elnök pénteken négyszemközti találkozón venne részt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd jelen lenne a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi parádén. (MTI)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta Orbán Viktort, amiért a magyar miniszterelnök a választási kampány részeként Ukrajnát is célkeresztbe vette. Az ukrán Pravda beszámolója szerint az elnök különösen azt sérelmezi, hogy Orbán újra és újra Ukrajna uniós csatlakozását használja belpolitikai fegyverként – legutóbb például „lehetetlennek” nevezte Kijev EU-integrációját.
Üzentek az ukránok
„Csak ne rángassatok bele minket a választásaitokba” – fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve: Orbán ténylegesen ezt teszi, amikor blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását. Szerinte ez a stratégia végső soron nem fog működni, mert – mint mondta – „az emberek ott továbbra is támogatják Ukrajnát”.
(2024. július 2-án Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA)
Az ukrán elnök egy magyar ellenzéki kutatásra hivatkozott, amely szerint a magyarok 70%-a támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, bár az ukrán Pravda szerint a valós szám inkább 60% körül mozoghat.
Zelenszkij szerint bár Orbán egyértelműen ellenzi a csatlakozást, „nincs joga olyan lépéseket tenni, amelyek blokkolják azt, mert ez egy másik állam sorsáról szól”. Azt is hangsúlyozta, hogy ahogyan Ukrajna sem avatkozik bele Magyarország belügyeibe, úgy Budapestnek sincs joga gátolni Ukrajna jövőjét.
Az ukrán elnök élesebb hangot is megütött, amikor kijelentette: Orbán „nagyon veszélyes dolgokat” tesz az Európai Unió számára. Hozzátette: Ukrajna erről tájékoztatja partnereit is.
Szíjjártó is üzent
A magyar kormány sem hagyta válasz nélkül az ukrán elnök kritikáját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon reagált, és visszautasította Zelenszkij megjegyzéseit. „Ukrajna elnökének meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy igenis minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy beleszóljon Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának ügyébe!” – írta.
Szijjártó szerint nem szabad elfelejteni: Ukrajna akar belépni egy olyan szervezetbe, amelynek Magyarország már tagja, és nem fordítva. „Úgyhogy hangnemet is ennek megfelelően kellene választani Kijevben…” – üzente az ukrán vezetésnek.
Orbán az X-en üzent
“Magyarország nélkül nincs ukrán EU-csatlakozás. Minden magyarnak lesz beleszólása ebbe. Akár tetszik, akár nem. Nálunk így mennek a dolgok.” – üzent az X-en (egykori Twitter) vasárnap Orbán Viktor.
Az utóbbi években, különösen Ferenc pápa egészségi állapotáról szóló hírek kapcsán, egyre gyakrabban merül fel a kérdés: ki lehet az utódja? A pápaválasztás mindig nagy érdeklődést vált ki a világban, és ilyenkor a katolikus egyház „papabile”-nak, azaz pápajelöltnek tartott bíborosaira terelődik a figyelem. Ezen nevek között rendszeresen felmerül Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása is. De valójában mennyire reális, hogy ő legyen a következő pápa?
Ki Erdő Péter?
Erdő Péter 1952-ben született Budapesten. Római jogász, teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt rektora. 2003 óta bíboros, ugyanebben az évben nevezték ki esztergom-budapesti érsekké. Több szinóduson is fontos szerepet játszott, 2005-ben és 2013-ban részt vett a konklávén, tehát már kétszer is pápaválasztó volt. 2006 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke volt, ami megadta neki a nemzetközi ismertséget és súlyt.
(Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvétvasárnapi ünnepi szentmisét celebrál az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban 2025. április 20-án. MTI/Kovács Attila)
Mi szól mellette?
Konzervatív, de nem szélsőséges: Erdő Pétert gyakran sorolják a mérsékelt konzervatív táborba, ami sok bíboros szemében előny lehet a Ferenc pápa utáni iránykeresés időszakában.
Intellektuális súly: Kiemelkedő teológiai tudása, római jogi jártassága, és akadémiai múltja révén tekintélyes főpap a vatikáni körökben.
Szervezeti tapasztalat: Több fontos egyházi testületben töltött be vezető szerepet, így jól ismeri a római kúria működését.
Kelet-közép-európai háttér: A Vatikán nyitni próbál a globális egyház irányába. Erdő nem latin-amerikai, de nem is nyugat-európai – ezáltal képviselhet egy kevésbé reflektorfényben lévő, de jelentős régiót.
Mi szól ellene?
Magyarország megítélése: A jelenlegi magyar kormány és az egyház viszonya szoros. Ez nem lenne önmagában gond, de a nemzetközi médiában és politikában tapasztalható megosztottság hatással lehet a magyar főpap megítélésére is.
Nem tartozik a favoritok közé: Bár neve időről időre felmerül, a vatikáni háttéralkukban eddig nem számított kulcsszereplőnek.
Alacsony profil: Erdő Péter tudatosan kerüli a médiaszerepléseket, nem karizmatikus szónok, és nem rendelkezik olyan tömegvonzással, mint például Ferenc pápa vagy II. János Pál. Egyesek szerint a mai világban ez hátrány.
(Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be húsvét vigíliáján a budapesti Szent István-bazilikában 2025. április 19-én. MTI/Lakatos Péter)
Reális esély?
Bár Erdő Péter pápasága nem tűnik valószínűnek az első helyen emlegetett „papabile” bíborosokhoz képest – mint például a filippínó Luis Antonio Tagle, a kanadai Marc Ouellet, vagy a vatikáni államtitkár Pietro Parolin –, mégsem lehet teljesen kizárni. Egy konklávé mindig képes meglepetést okozni, különösen akkor, ha a bíborosok kompromisszumos jelöltet keresnek.
Erdő Péter személyében egy kiegyensúlyozott, tapasztalt, nem megosztó, és az egyházi hagyományokhoz hű vezető kerülne az egyház élére – ha a Szentlélek és a bíboros testület így akarná.
Lehet-e Erdő Péter a következő pápa?
A válasz: lehet, de nem valószínű. Neve ugyan szerepel a lehetségesek listáján, de nem tartozik a favoritok közé. Mégis, a történelem során láttunk már meglepetéseket. Ha a világ egy kiegyensúlyozott, stabil, és teológiailag szilárd vezetőt keres – Erdő Péter neve nem fog teljesen eltűnni a kalapból. (Chat GPT)
Az Európai Parlament szakbizottságai elfogadták az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) tervezetét, amelynek célja az uniós védelmi ipar megerősítése és Ukrajna támogatásának fokozása. A program növelné a tagállamok pénzügyi hozzájárulását, összehangolná a fegyverbeszerzéseket és ösztönözné a közös gyártást.
Az Európai Parlament képviselői április 24-én elfogadták azt a tervezetet, amelynek célja az európai védelmi ipar megerősítése, a hadiipari termelés felpörgetése, valamint Ukrajna további támogatása.
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi (ITRE), illetve a Biztonság- és Védelempolitikai (SEDE) Bizottság közös álláspontot alakított ki az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) létrehozásáról. A tervek szerint a tagállamok jelentősen növelnék pénzügyi hozzájárulásukat, összehangolnák a fegyverbeszerzéseiket, valamint közös beszerzéseket ösztönöznének.
A program céljai között szerepel a fegyverek, lőszerek és más válságkezeléshez szükséges termékek kínálatának növelése, a gyártási kapacitások bővítése, a szállítási idők csökkentése, valamint a készletek felhalmozása.
Kulcselemek az EDIP tervezetében:
„Európai vásárlás” elve: az EDIP kizárólag olyan termékeket finanszírozna, ahol az alkatrészek legalább 70%-a uniós vagy társult országokból származik.
Közös európai védelmi projektek: legalább hat tagállam részvétele, vagy négy, közvetlen katonai fenyegetésnek kitett ország együttműködése szükséges lenne. Ukrajna részvétele is támogatott.
Európai katonai értékesítési mechanizmus: központi katalógus, amely az uniós szintű keresletet erősítené.
Strukturált fegyverkezési együttműködés: önkéntes alapon a tagállamok közösen fejlesztenék, gyártanák és karbantartanák a védelmi eszközöket.
Ellátásbiztonsági rendszer: az alapvető védelmi termékek folyamatos hozzáférését biztosítaná, válsághelyzetekre is felkészülve.
Támogatás Ukrajnának
Az EDIP keretében létrejövő Ukrajna-támogató eszköz (USI) közvetlen befektetéseket irányoz elő az ukrán védelmi ipar korszerűsítésére és az EU-val való szorosabb integrációjára. Emellett lehetővé tenné az ukrajnai gyártású védelmi termékek uniós beszerzését, beleértve az ukrán haderő számára történő vásárlást is.
Képviselői vélemények
Marie‑Agnes Strack-Zimmermann, a Biztonság- és Védelempolitikai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Erős szabályozást akarunk, amely ösztönzi a közös beszerzést és megerősíti Európa védelmi képességeit.”
Raphaël Glucksmann szerint „Európa történelmi válaszút előtt áll. Egységre, ambícióra és elszántságra van szükség, hogy megszüntessük külső függőségeinket.”
François-Xavier Bellamy hozzátette: „Ez a jelentés hatalmas lépés Európa szuverenitásának és védelmi iparának megerősítésében.”
Következő lépések
A jelentést 70 igen, 46 nem és 8 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők jóváhagyták a tárgyalások megkezdését a Tanáccsal. A döntést a májusi plenáris ülésen jelentik be hivatalosan.
Háttér
Az Európai Bizottság 2024 márciusában terjesztette elő az EDIP-javaslatot. Az 1,5 milliárd eurós program célja, hogy áthidalja a 2025-ben kifutó sürgősségi intézkedések (ASAP, EDIRPA) és egy hosszú távú, fenntartható védelmi stratégia közötti átmenetet. Jelenleg az európai védelmi ipar több mint 2 000 kis- és középvállalkozásból, közepes méretű cégekből és nagy multinacionális vállalatokból áll, éves szinten 70 milliárd eurós forgalommal – olvasható az Európai Parlament honlapján.
