Indul Románia legátfogóbb erdőtelepítési kampánya – 57 000 hektár erdőt ültetnek

Indul Románia legátfogóbb erdőtelepítési kampánya – 57 000 hektár erdőt ültetnek

„Nagyon fontos a mai nap a környezetvédelem szempontjából, hiszen elindítjuk Románia legátfogóbb erdőtelepítési kampányát és újabb önkormányzatok kapnak támogatást hulladékudvarok megépítésére. Olyan beruházások ezek, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot, élhetőbb, tisztább környezetet biztosítanak. Éppen ezért a helyreállítási alapból kiemelten támogatjuk az erdőket és a hulladékgazdálkodást” – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a Nicolae Ciuca miniszterelnök részvételével tartott kampányindító eseményen pénteken.

57 ezer hektár új erdőt telepítenek – a tulajdonosok évi 456 eurós támogatásban részesülnek

A helyreállítási alapban (PNRR) 730 millió eurót különített el az erdőkre a környezetvédelmi tárca. „A klímaváltozás elleni küzdelemben egyik legnagyobb fegyverünk az erdő, éppen ezért kiemelten kezeltem ezt a területet, és mandátumom alatt egyetlen négyzetméterrel sem csökkent az erdős területek nagysága, most pedig a helyreállítási alapból 57 ezer hektár új erdő létrehozására indítunk támogatási programot” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Az erdőtelepítési kampányban legalább 0,5 hektár nagyságú erdők és 0,1 hektár nagyságú szélfogó, mezővédő erdősávok telepítésére lehet pályázni. „Minden erdősítésre alkalmas terület tulajdonosa igényelheti a támogatást. Magánszemélyek, vállalkozások, önkormányzatok, közbirtokosságok, civil szervezetek egyaránt pályázhatnak erdőtelepítésre. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés Romániában, és bízom benne, hogy sokan élni fognak a lehetőséggel, hiszen nem csak a telepítés költségeit térítjük meg, hanem további húsz évig támogatjuk az új erdők tulajdonosait. Évi 456 euró juttatásban részesülnek majd” – emelte ki a környezetvédelmi tárcavezető.

scenic view of trees on a mountain
Photo by Dan Cristian Pădureț on Pexels.com

Erdősítésre alkalmas terület lehet mezőgazdasági terület, szántóföld, legelő vagy ültetvény is, amelyet egy erre a célra készített erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján kell betelepíteni. Az erdőtelepítési kampányt egy internetes applikáció segíti. A pályázatokat az impaduriripnrr.mmap.ro oldalon kell benyújtani. Azok a földtulajdonosok, akik új erdőt szeretnének telepíteni, egy felhasználói fiókot kell létrehozzanak, majd a térképen bejelöljék az erdősísére szánt területet. Az erdőőrségek hagyják jóvá a telepítési terveket.Ezek elbírálása után kezdődhet el az ültetés.

Az erdősítésre nyújtott támogatás a terület adottságai és a telepített faj függvényében változik. Például alföldön tölgyültetvényre hektáronként 19.647 euró támogatást, hegyvidéken lucfenyő, jegenyefenyő és bükk ültetvényekre 9.658 euró támogatást nyújtanak. Erdősávok esetében például alföldi akácültetvényre hektáronként 10.522 euró, dombvidékitölgyültetvényre 16.542 euró jár.

Újabb 22 hulladékudvar épül a szelektív gyűjtés céljából

A kormánypalotában tartott eseményen egyúttal ünnepélyes keretek között írták alá újabb 18 önkormányzattal a Környezetvédelmi Minisztérium által finanszírozott hulladékudvarok létrehozására szóló szerződéseket. Ezúttal 22 hulladékudvar létesül 18 településen. Többek között Nagyiratoson, Szovátán, Dicsőszentmártonban, Kisbácsban is épülhet szelektív hulladékgyűjtő központ. „Az önkormányzatok egyik legfőbb kihívása lesz a következő időszakban a hulladékkezelés. Ahhoz, hogy növelni tudjuk a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás mértékét, nagyon fontos, hogy a lakosság számára megfelelő infrastruktúrát biztosítsunk. Ehhez járulnak hozzá a hulladékudvarok, ahova önkéntesen viheti be a lakosság a hulladékot, amit később újrahasznosíthatnak majd” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Tánczos Barna kiemelte, több mint 600 hulladékgyűjtő udvar létrehozására pályáztak az önkormányzatok, a következő hetekben újabb szerződéseket írnak alá. A hulladékudvarokba önkéntes alapon viheti be a lakosság azt a szemetet, amelyet nem szállít el a szolgáltató, például bútorokat, használt gumiabroncsokat, építkezési hulladékot. (Forrás: KMS)

Romániát nem kell felvenni a schengeni övezetbe, amíg…

Romániát nem kell felvenni a schengeni övezetbe, amíg…

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs levélben fordult a schengeni övezet államainak külügyminisztériumaihoz Románia esetleges felvétele kapcsán.
 
Az Európai Unióban napirenden van Románia schengeni csatlakozása. Román állampolgárokként nagy figyelemmel követjük az ezzel kapcsolatos eseményeket, kiemelten figyeljük Ausztria, Hollandia és Svédország tartózkodó vagy épp a csatlakozást elutasító véleményét. Bár a romániai magyar nemzeti közösség érdekelt az ország schengeni övezethez való csatlakozásában, ugyanakkor nagy megértéssel fogadjuk a felsorolt államok fenntartásait. Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben.

A rendszerváltás után Románia aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, előkészítve ezzel a csatlakozását az Európa Tanácshoz. Egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíti az Európa Tanács ajánlásait, amely a csatlakozás feltétele volt. Ígéretet tett arra, hogy a kommunista hatalom által önkényesen elkobzott egyházi iskolákat és egyházi javakat visszaszolgáltatja a romániai magyar egyházaknak. 1993. október 7-én megtörtént a csatlakozás, ám ezt követően Románia akkori államfője, Ion Iliescu kijelentette, hogy az Európa Tanács ajánlásai nem kötelezők Romániára, az egyházi iskolák és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása is elakadt, sőt, a visszaszolgáltatott iskolák visszaállamosítása is elindult (sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium, zilahi Wesselényi-kollégium). A román politikai osztály és a román kormány felmérték az Európa Tanács lehetőségeit, és úgy ítélték meg, hogy az nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy egy országot a vállalt kötelezettségek betartására kötelezhetné.

Tizenöt éve január 1-jén Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, részben teljesítve a csatlakozási kritériumokat, és megígérve, hogy ezek teljesítését nem veszi le napirendről. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok között első helyen szerepel a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. Románia ma sem tartja tiszteletben, és nem garantálja a területén élő kisebbségek jogait. Mint az Európa Tanács esetében, a román kormányok azzal hárítják el a koppenhágai kritériumokat, hogy azok csak az uniós csatlakozás időszakában voltak érvényesek.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Románia állampolgáraiként, romániai magyarokként érdekeltek vagyunk Románia schengeni övezethez való csatlakozásában, de utolsó lehetőséget látunk arra, hogy a schengeni övezet tagállamai kikényszerítsék a román államtól korábban vállalt kötelezettségeinek betartását:
– a magyar egyházak vagyonának feltétel nélküli és azonnali visszaszolgáltatását;
– a magyar egyházi oktatás helyreállítását normatív alapon, azaz állami pénzből támogatva azok működését, hiszen ott adófizető román állampolgárok gyermekei tanulnak;
– az Európa Tanács ajánlásainak föltétel nélküli és maradéktalan betartását, így az 1993/1201. számú ajánlást is, amely tizenegyedik pontjában kimondja: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”
– a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája előírásainak maradéktalan és jóhiszemű tiszteletben tartását.

Jelen levelünkkel azt javasoljuk a schengeni övezet tagállamainak, hogy a döntés meghozatala előtt konzultáljanak a romániai magyar egyházak, magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, kérjenek tőlük tájékoztatást az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok betartásáról, és mérlegeljék, hogy hol és milyen szinten sérülnek Románia korábbi kötelezettségvállalásai, amelyeket az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tett – közölte a Székely Nemzeti Tanács. (Forrás: KMS) (Fotó: Pixabay)

3 millió vendégéjszakát töltöttek idén Horvátországban a magyarok

3 millió vendégéjszakát töltöttek idén Horvátországban a magyarok

A koronavírus-világjárvány miatti két évnyi visszaesés után a 2019-es rekordot közelítik idén Horvátországban a magyar turisták adatai – közölte magyarországi jelenlétének 25. évfordulója alkalmából a Horvát Idegenforgalmi Közösség (HTZ) szerdán az MTI-vel.

Ivana Herceg, a HTZ budapesti képviseletének igazgatója a szervezet jubileuma alkalmából tartott rendezvényen azt emelte ki, hogy mostanáig a 2019-es év volt a legsikeresebb, miután a magyar turisták adatai akkor haladták meg először a 3 millió vendégéjszakát Horvátországban. A koronavírus-járvány miatti két év visszaesés után idén ezt a rekordot ismét megközelítették a magyarok, miután mostanáig 595,8 ezer turista 3 millió 44 ezer éjszakát töltött az adriai államban. A 2019-es rekordévben 644 ezer magyar vendég csaknem 3,3 millió éjszakát pihent Horvátországban.

Irena Persic Zivadinov, a Kvarneri Idegenforgalmi Közösség igazgatója az évfordulós megemlékezésen jelezte: a magyar turisták közel harmada választja a Kvarnert, azaz Tengermellék-Hegyvidék megyét nyaralásának színhelyéül, Crikvenica, Abbázia (Opatija), Rab, Krk és Lopar az általuk leglátogatottabb horvát úti célok között szerepel. A tavalyihoz képest 32 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek idén a magyarok ebben a régióban, az adatok megközelítik a 2019-es évét.

A közlemény idézi Kristjan Stanicic, a HTZ igazgatója szavait, aki azt hangsúlyozta: Horvátország számára nagyon fontosak a magyar vendégek, Magyarország ugyanis a legtöbb turistát és vendégéjszakát adó küldőpiacok top 10-es listájának állandó szereplője. A magyar turisták “rendkívül lojális vendégek”, de Horvátország arra is törekszik, hogy minél több fiatal magyar turista a szárazföldi területeket is ismerje meg az év egészében.

Horvátország jövőre belép az eurózónába, illetve küszöbön áll a schengeni csatlakozása is, “ami tovább növeli a horvát turizmus versenyképességét az európai környezetben”, és ebből a magyarországi vendégek is profitálnak – jelentette ki Kristjan Stanicic Budapesten.

Elon Musk visszaengedte Trumpot a Twitterre

Elon Musk visszaengedte Trumpot a Twitterre

Elon Musk a Twitter új tulajdonosa november 19-én szavazást indított, hogy visszaengedjék-e a Twitterre az onnan – eredetileg végleges szándékkal – kitiltott Donald Trumpot.

„Az emberek elmondták véleményüket. Trump vissza lesz állítva. Vox Populi, Vox Dei.” – írta később Musk és Trump Twitter fiókja néhány perc alatt elérhetővé is vált.

Egyébként az amerikai igazságügyi miniszter különleges ügyészt nevezett ki pénteken a Donald Trump ellen zajló bűnügyi vizsgálatok felügyeletére; az előző elnök közölte, hogy politikai hatalommal való visszaélésnek tartja a döntést, és nem működik együtt az eljárásban.

Merrick Garland sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Jack Smith-t, a tárca magas rangú tisztségviselőjét, háborús bűnöket vizsgáló korábbi hágai főügyészt nevezi ki a Donald Trump rezidenciáján nyáron lefoglalt elnöki dokumentumok és a 2021-es elnöki hatalomátadással kapcsolatos események nyomozati eljárásának felügyeletére.

A miniszter elismerte, hogy döntésében szerepet játszott az, hogy Donald Trump hivatalosan is bejelentette indulását a 2024-es elnökválasztáson, valamint az is, hogy a jelenlegi elnök, Joe Biden szintén nyomatékosan jelezte szándékát, hogy elindul újraválasztásáért. Garland úgy fogalmazott: a közérdek diktálta a különleges ügyész kinevezését, hogy független módon irányítsa a bűnügyi nyomozást és a bűnvádi eljárást. Hozzátette ugyanakkor: arról, hogy lesz-e vádemelés Donald Trump ellen, ő maga hozza meg a végső döntést.

Donald Trump közölte, hogy nem fog részt venni az eljárásban, és szerinte a Biden-adminisztráció a jogot – “az országban legrosszabb módon” – politikai célokra használja. Az előző elnök, aki kedden jelentette be indulását a 2024-es elnökválasztási versenyben, a miniszter bejelentése után nem sokkal a FoxNews Digitalnak adott interjúban kijelentette, hogy hat éve zajlanak ellene hasonló vizsgálatok, és még egyszer nem fogja végigcsinálni. Megjegyezte, hogy minden egyes eljárás során ártatlannak találták. Reményét fejezte ki, hogy a republikánusoknak lesz bátorságuk ahhoz, hogy ellenálljanak.

Augusztus elején Donald Trump floridai rezidenciáján az igazságügyi minisztérium kezdeményezésére a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) ügynökei tartottak házkutatást, és több tucat doboznyi iratot foglaltak le. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint voltak köztük titkos és szigorúan titkos minősítésű dokumentumok, amelyek Donald Trump elnöki időszakából származnak. Az igazságügyi minisztérium bűnügyi nyomozása a többi között arra irányul, hogy történt-e törvénytelen visszaélés nemzetbiztonságot érintő információval. Donald Trump és jogászai vitatják a lefoglalt iratok minősített voltát.

A kinevezett különleges ügyész az igazságügyi miniszter pénteki közlése szerint azt az eljárást is vizsgálja majd a 2021. január 6-i zavargásokkal összefüggésben, hogy Donald Trump és más tisztségviselők akadályozták-e a hatalom békés átadását.

Szlovéniában 316 ezer forint az átlagnyugdíj, de a rezsidémon miatt 35 euróval azt is megemelik

Szlovéniában 316 ezer forint az átlagnyugdíj, de a rezsidémon miatt 35 euróval azt is megemelik

A szlovén kormány több intézkedést is hozott az energiaválság és a megélhetési költségek enyhítésére csütörtöki ülésén: november 1-jével megemelik a nyugdíjakat, 30 millió eurós támogatást nyújtanak az idősotthonok számára, valamint korlátozzák a távfűtés díját – közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV).

Luka Mesec munka- és családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: nemcsak februárban, hanem idén novemberben is indexálják a nyugdíjakat, jelen esetben ez 4,5 százalékos növekedést jelent.

people walking on the street
Photo by Alexander Nadrilyanski on Pexels.com

Szlovéniában az átlagnyugdíj 777 euró (316 ezer forint), novemberben ez 35 euróval növekszik – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy az államnak évi 22-25 millió eurójába kerül az intézkedés.

A kabinet az idősotthonokat is segíti, erre a célra 30 millió eurót különített el. Támogatják az étkezés, az áramszolgáltatás és a fűtés költségeit, 12 millió eurót pedig a személyzet költségeire irányoztak elő – jelentette ki.

A magas élelmiszer- és energiaárak miatt az idősotthonok 30 százalékkal emelték volna a díjaikat, a kormány ezt most 4,5 százalékra korlátozta.
Mesec bejelentette, hogy a kormány tervezi a minimálbér megemelését is, amelyet az idén hozzáigazít a minimális megélhetési költségekhez, 2023-ban pedig az éves inflációs rátához.

A jelenlegi nettó 778 eurós minimálbér az idén 804 euróra, jövő évtől pedig 850 euróra emelkedne – mondta Mesec. Bojan Kumer infrastrukturális miniszter bejelentette: november 1-jével maximálják a távfűtés díját, és a kedvezményes árakat kiterjesztik az óvodákra, az iskolákra és az egészségügyi intézményekre is.

A rendelet a földgázt használó távfűtési rendszerekre vonatkozik, úgy, hogy a felhasznált földgázra árplafont határoztak meg, amely 73 euró megawattóránként (MWh), a 150 eurós piaci ár helyett – mondta a miniszter. (Kriják Krisztina/MTI)

Saját kriptovalutát indított egy osztrák szendvicsező, tokenekkel lehet fizetni

Saját kriptovalutát indított egy osztrák szendvicsező, tokenekkel lehet fizetni

A komoly üzleti befektetés mellett életeket hivatott menteni a LAMEA Sandwich Corner által indított kriptovaluta. A tokennel az innsbrucki székhelyű szendvicsező minden éttermében lehet már fizetni, a vállalat célja pedig az, hogy az emberek tudatosan vásároljanak és a termékek összetevőire nagyobb figyelmet szenteljenek világszerte. Szalkai Tímea, a cég vezérigazgatója arról beszélt, éttermük koncepciója eddig is egyedülálló volt, hiszen itt egyszerre tudnak egy társaság vegán, vegetáriánus, húsevő, laktózérzékeny, búzaliszt allergiás és candida problémával küzdő tagjai enni, amelynek létjogosultságát Google értékelések is alátámasztanak.

Az emberek nagyon nagy többsége a szokások és a reklámok rabja: anélkül veszik le a polcról a legutóbb látott élelmiszert, hogy megnéznék annak összetevőit. Ennek a jelenségnek az évtizedes következménye a rengeteg népbetegség, ami megelőzhető lenne egy kis tudatossággal.

A 2019 óta működő LAMEA Sandwich Corner hitvallása, hogy világszinten felhívja a figyelmet az élelmiszeripar problémájára, éppen ezért minden egyes általuk értékesített étel és ital cukor-, búza- és tehéntejmentes. Szalkai Tímea, a cég vezérigazgatója arról beszélt, azt, hogy küldetésükben szintet lépjenek, csak egy nagy nemzetközi projekttel tudják elérni, amihez a kriptovalutát ideális választásnak találják.

„Az étterem a filozófiájával kapcsolódik a kriptovalutához. A LAMEA tokennel minden éttermünkben lehet fizetni, és az elsődleges tapasztalatok alapján a vásárlóközönségünk nagyon befogadó az innovációval kapcsolatban. Ugyan van még hova fejlődni, sok kihívás áll még előttünk, mert sokan soha nem hallottak a tokenekről vagy megfoghatatlan dolognak tartják azt, de a vendégek jelentős részének tetszik az ötlet” – mutatott rá.

A tokennel egy olyan kriptoközösség létrehozása a cél, ahol az anyagi sikerek mellett a mögötte lévő segítő szándék is ugyanolyan fontossággal bír. Bár a csapat nagyon nemzetközi, többségében magyar állampolgárok alkotják, így a támogatási programban kiemelt helyen szerepelnek a magyar intézmények is.

Anyatejelosztó-központokat támogatnának első körben

Szalkai Tímea közölte, hálásak azért, hogy a Hungarian Vizsla Inu (HVI) felfigyelt rájuk és érdemesnek találta a programjukat arra, hogy teljes mellszélességgel melléjük álljanak. Mindazt a hatalmas tudást, tapasztalatot rakták bele a fejlesztői munkába, amivel ők a saját projektjüket sikeressé és szerethetővé tették.

„A két token, a HVI és a LAMEA a mássága ellenére azonos: mindkettő komoly üzleti befektetés mellett életeket hivatott menteni, illetve életkörülményeket jobbá tenni. A filozófiánkból adódóan nagyon fontosnak tartjuk a megelőzést, ezért olyan intézményeket fogunk támogatni, amelyeknek hasonló céljaik vannak. Ezen a listán első helyen szerepelnek az anyatejelosztó-központok. Csecsemőkorban alakul ki az immunrendszer, amire nagy hatással van a bélflóra egészséges kialakulása is. Kizárólag az anyatejben találhatóak meg azok az enzimek, baktériumok, amik ezt a csecsemőnek biztosítani tudják. Ennek hiányai válthatnak ki később különböző allergiákat, bőrbetegségeket, autoimmunbetegségeket” – magyarázta.

Szalkai Tímea azt is kijelentette, az innsbrucki klinika ezen részlegének a vezetőjével már tárgyalásokat folytattak arra vonatkozóan, milyen segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy minél több csecsemő kaphasson annak ellenére anyatejet, hogy azt az édesanyja különböző okok miatt nem tudja számára biztosítani.

A továbbiakban olyan anyaotthonokat szeretnének támogatni, ahol bántalmazott édesanyák és gyerekek kapnak menedéket és talán nem tudnak megfelelő gondot fordítani maguk és a gyermekük egészséges étrendjére.

„Bár egy kialakult betegségnél sajnos prevencióról már nem beszélhetünk, mégis felvettük a listánkra azokat az alapítványokat, amiket olyan emberek csoportja alkot, akik már valamilyen bélrendszeri betegségben szenvednek. Ezeknek az embereknek különösen fontos az, hogy mit esznek, ami olykor komoly kihívás elé állítja őket, így nekik szeretnénk a számukra megfelelő termékekkel segítséget nyújtani” – értékelt.

A LAMEA Sandwich Corner a közeljövőben európai franchise hálózat létrehozásában is gondolkozik, amihez olyan befektetőket keresnek, akik felismerik az üzletben rejlő potenciált, és érzékelik, hogy a világ egyre inkább az egészségmegőrzés irányába halad. Terveik között szerepel még olyan projektek megvalósítása is, amivel a játékkedvelő holdereik szabadidejét tudják lekötni. Ezen kívül már kidolgozás alatt állnak az NFT-k, amelyekkel érdekes fizikális élményeket is nyújtanak majd a közösség tagjainak.