Forradalmi innováció született az orvosi képalkotásban

Forradalmi innováció született az orvosi képalkotásban

Egyre több a rákbeteg és egyre később kapnak időpontot

Egyre több a rákbeteg és egyre később kapnak időpontot

Mennyi zöldséget fogyasszunk télen?

Mennyi zöldséget fogyasszunk télen?

A kertekben az élet sosem áll meg, még a hideg időben sem.

Gondolnád, hogy a vitaminhiány számtalan betegség okozója is lehet? És azt, hogy a napi ajánlott zöldség- és gyümölcsbevitel kevesebb, mint felét fogyasztjuk el átlagosan?

Sokan gondolhatják, hogy az őszi és téli hónapok beköszöntével vége a friss zöldségek és gyümölcsök szezonjának, és nincs más alternatíva a vitaminpótlásra, csak a különböző étrendkiegészítők.

Azonban meglepő tény, hogy ebben az időszakban is bőségesen teremnek ízletes és tápláló növények, sőt a nyári terméseket megfelelően tárolva vagy tartósítva az egész téli szezon alatt tudjuk fogyasztani őket. Az őszi-téli szezon nem csupán a hagyományos téli zöldségeket, mint a cékla és a sütőtök hozza magával, hanem számos más, vitaminban és ízben gazdag zöldség is megjelenhet az asztalokon.

A MyFarm Kertek terményei hozzájárulnak, hogy ne mondj le a változatos táplálkozásról az őszi és a téli hónapokban sem. A hazai kosárközösség-hálózat már évek óta működik franchise rendszerben, így az ország nagy részén lehetővé teszi, hogy minden héten friss, vegyszermentes zöldségek és gyümölcsök kerüljenek házhoz szállítva a konyhaasztalokra.

A kertekben az élet sosem áll meg, még a hideg időben sem. Gazdáik kemény munkával számtalan ízletes és izgalmas vitaminforráshoz juttatják az előfizetőiket télen is, az idei évtől már az ország négy lokációjában. A MyFarm célja, hogy minél több embernek biztosítson könnyen elérhető és fenntartható étkezési lehetőséget, miközben a helyi mezőgazdaságot is támogatja.

„Az őszi-téli szezon kiváló alkalom arra, hogy felfedezzünk olyan szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket méltatlanul kihagyunk a hétköznapi étrendünkből. A cékla, zeller, batáta, sütőtök, káposzta, karalábé, sárgarépa és egyéb gumós és gyökérzöldségek sokféle ízletes étel alapanyagai lehetnek, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők” – mondta Kövesdi Sándor alapító gazda.

Az egészséges életmódhoz és az optimális táplálkozáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása. A felnőtteknek napi 500 gramm zöldséget és gyümölcsöt ajánlanak. Az ebből adódó hiányos táplálkozás súlyos egészségügyi következményekkel járhat, ideértve az elhízást, a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a krónikus betegségek kockázatának növekedését is.

Az öt éve közösségi finanszírozásból működő gazdaságok már négy helyen termelnek, de a vállalkozás az elmúlt évek alatt olyannyira népszerűvé vált, hogy most bővülésre készülnek, és új gazdákat keresnek, akik csatlakoznak a cég küldetéséhez: hogy az egészséges és fenntartható étkezés mindenki számára elérhetővé váljon az országban.

Tehát ne mondjunk le az egészséges táplálkozásról a hideg időben sem, támogassuk szervezetünket friss és hazai zöldségekkel és gyümölcsökkel.

Duplájára nőtt a felnőttpelenkák ára: egyre nehezebben fizetik ki a rászorulók

Duplájára nőtt a felnőttpelenkák ára: egyre nehezebben fizetik ki a rászorulók

Magyarországon az inkontinencia annyi embert érint, mint a szénanátha.

Nemcsak tabutéma, de egyre drágább is az inkontinencia. A felnőttpelenkák ára ugyanis a tavaly július előttihez képest immár a duplájára emelkedett, így egy inkontinenciában szenvedő beteg már minimum 20 ezer forintot költ erre havonta. Ez a probléma pedig nem csak egy szűk réteget érint, hisz az inkontinenciában immár annyian érintettek Magyarországon, mint ahányan szénanáthában.

A felnőttpelenkák ára az elmúlt egy évben folyamatosan nőtt. Az áremelkedés a betegekre eső költségek növekedése, az infláció és a gazdasági helyzet miatt következett be, ám a piac képviselői attól tartanak, a helyzet jövő tavaszra tarthatatlanná válik és immár a legrászorultabb rétegnek is mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

„Egy év alatt megduplázódott a termékek ára, ami főként az idősebb, nyugdíjas korosztályt érinti hátrányosan. Ehhez az is hozzájárul, hogy a betegekre eső költségrész is megnőtt, a nem támogatott termékeket pedig már jó ideje teljes áron tudják csak megvásárolni, ezek jobb minőségűek és nagyobb befogadó kapacitással rendelkeznek, de nyilván a drágább árkategóriába esnek. Az infláció és a gazdasági helyzet okozta drágulás miatt azonban félő, hogy a duplájára emelkedett árakat még a legolcsóbb termékek esetében sem fogják tudni kifizetni a legrászorultabbak. Ez nagy megterhelést jelenthet a leginkább rászoruló rétegnek, nem beszélve arról, ha mondjuk egy nyugdíjas házaspár mindkét tagjának szüksége van rá” – fejtette ki Ponyi Viktor, a pelenkaexpressz.hu tulajdonosa.

Havi húszezer forint csak a pelenka

A Magyarországon piacvezető felnőtt pelenkaáruház tulajdonosa szerint jövő tavasszal már nem lesz kapható olyan felnőttpelenka, aminek az ára beleférne az állami támogatás összegébe, noha természetesen nem csak ezeket a termékeket érinti az áremelés, hanem azokat a márkákat is, amelyek nem férnek bele a támogatott keretbe. Ponyi Viktor szerint már most érdemes alaposan átböngészni az internetet, hisz a pelenkaárakban is hatalmas a szórás. A legkedvezőbb áru és a legdrágább termék ára között ugyanis akár másfélszeres különbség is lehet. A PelenkaExpressz tulajdonosa ezért azt javasolja, mindenképpen tájékozódjunk, mielőtt megvesszük a terméket.

„Sokféle beteg van, és ezen a területen is a határ a csillagos ég. Az ápolási termékek, mosdatókrémek és habok, alátétek és persze maga a pelenka is nagy kiadást jelentenek egy családnak. Csak a pelenka, ha napi hárommal számolunk, havi minimum húszezer forintba kerül. 2022 júliusig mindez még tízezer forintból volt megoldható” – tette hozzá Ponyi Viktor.

Terhesség alatt és szülés után is felléphet a probléma

Az inkontinencia igen széles réteget érint Magyarországon, ráadásul nem csak a betegségben szenvedőket érinti érzékenyen és kényesen ez a téma, de széles körben sem sokszor beszélnek róla. A hazai lakosság hat és fél százaléka – vagyis mintegy 650 ezren – érintett ebben a problémában, ami azt jelenti, hogy ugyanannyian küzdenek ezzel a betegséggel, mint a szénanáthával. Ez a tény annak fényében a legvészjóslóbb, hogy az érintettek 60 százaléka a 65 évnél fiatalabb korosztályba esik, azaz a lakosság produktív részét alkotó aktív korosztály köréből kerül ki.

A téma kényessége miatt sokan még az orvosuknak sem beszélnek a problémáról, pedig a statisztikák szerint minden harmadik nő tapasztal vizelettartási panaszt várandósság alatt és szülés után. Várandósság alatt ugyanis a méh növekedésével a hólyagra nagy nyomás helyeződik, ez okozza a terhes nők vizelettartási zavarait, az úgynevezett stresszinkontinenciát. A húgyhólyagot tartó medencefenék izomzat meggyengülése miatt alakul ki, hiszen a hólyag vizeletkontrollért felelős izmai nem tudnak megfelelően működni. A szülés után szintén stressz inkontinencia alakulhat ki, ennek a jellegzetessége, hogy nevetés, köhögés, tüsszögés, ugrálás során nyomás nehezedik a húgyhólyagra és az alatta lévő izmokra, melyek szabályozzák a vizelet áramlását.

A hasnyálmirigy-gyulladás a hazaengedés után is öl – fedezték fel magyar kutatók

A hasnyálmirigy-gyulladás a hazaengedés után is öl – fedezték fel magyar kutatók

A Gastroenterology folyóirat szeptemberi számának címlapján egy magyar kutatás eredményei szerepelnek. Hegyi Péter, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának és Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója, korábbi Lendület-kutatócsoport-vezető és munkatársai a „gyógyultan” hazaengedett, hasnyálmirigy-gyulladásból felépült betegek későbbi mortalitását elemezték, és aggasztó eredményre jutottak. Kiderült, hogy a felgyógyulás után többen halnak meg közülük különféle komplikációk következtében, mint a kórházi akut szakaszban. Ez a felismerés minden bizonnyal megváltoztatja majd a pankreatitiszes betegek kezelését. A kutatásvezetővel beszélgettünk az eredmények jelentőségéről és a betegellátásra gyakorolt hatásáról.

A hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitisz) sok esetben még ma is halálos betegség, de régen még több beteg hunyt el a következtében. A múlt század végén voltak olyan térségek, amelyekben minden tizedik beteg meghalt, de a mortalitást mára 3 százalékra tudta csökkenteni az orvostudomány. Azonban még ez is nagyon sok áldozatot jelent, hiszen csak Magyarországon évente ötezer ember betegszik meg, közülük az első évben több százan meghalnak. A további mérsékléshez azonban már a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, hiszen a hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésével a betegség következtében kialakuló, sokszor ugyancsak halálos komplikációkat is meg lehet előzni. Miközben a betegség kezelésében és megelőzésében tehát az utóbbi évtizedekben sok sikert értek el a kutatóorvosok, Hegyi Péter szerint a túlélők további sorsával kevesen foglalkoztak eddig.

(Hegyi Péter kutatóorvos)

„Nagyon sok kutatás zajlik annak érdekében, hogy ezt a 3 százalék körüli halálozást néhány tizedszázalékkal csökkenteni tudjuk, de vajon tudunk-e bármit is arról, hogy mi történik a betegek másik 97 százalékával, akik túlélik az akut szakaszt? – teszi fel a kérdést a Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója. – Más betegségcsoportok adataiból lehetett sejteni, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve. A szívinfarktusnál vagy a stroke-nál már régóta beszélnek 90 napos halálozásról, és a saját betegpopulációnkon is láttuk, hogy sok páciens a hasnyálmirigy-gyulladás után cukorbetegséggel vagy rákkal tért vissza.”

Vagyis a kutatók érzékelték annak előjeleit, hogy a pankreatitiszes gyógyult betegek egészsége mégsem áll helyre, miután hazaengedték őket a kórházból. 2011-ben kezdték a hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegek adatait gyűjteni, bár ekkor a fő cél még a kezelés hatékonyságának növelése volt. És az elmúlt években ezeknek az adatoknak az alapján a kutatócsoport számos olyan felfedezést tett, amelynek köszönhetően szerte a világon eredményesebbé vált a betegség prevenciója és terápiája. Az elmúlt tíz évben több mint 2500 beteget válogattak be a heveny hasnyálmirigy-gyulladás regiszterébe, így rendkívül részletes adatok állnak rendelkezésre róluk. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a gyógyult betegek sorsát is követhessék.

Amikor a hazabocsátott betegek kórtörténetét és mortalitását először grafikonon ábrázolták, az ábra sokkolta a kutatókat: nyilvánvaló volt, hogy a kórházból távozott betegek közül többen haltak meg az azt követő első évben, mint az akut hasnyálmirigy-gyulladás következtében a kórházban.

Az utóbbi két évben több mint hatvan kutató dolgozott az adatok gyűjtésén és értékelésén. Hegyi Péter szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy e kezdeti eredmények csupán a jéghegy csúcsát jelentik, és még rengeteg, hasonlóan megdöbbentő részlet rejlik mögöttük, amelyek hasonló jelentőséggel bírhatnak a betegellátásra, és új kutatási területet nyitnak meg a pankreatitisz vizsgálatában.

„A hasnyálmirigy-gyulladás rendkívül összetett betegség, hiszen a sejtelhalás és a gyulladás folyamatai keverednek benne (nekroinflammatorikus betegség). E két folyamat együttesen határozza meg a betegség kimenetelét – mondja Hegyi Péter. – A szívinfarktushoz és a stroke-hoz hasonlóan a sejtelhalás (illetve a mitokondriáis károsodás) játssza a főszerepet a betegség korai szakaszában. Az egyik különbség az, hogy itt a mitokondriumok nem az oxigénhiány következtében állnak le, hanem az alkohol, a zsírsavak, a dohányzás miatt. A másik nagy különbség pedig az, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben nem játszik szerepet a gyulladásos válasz, a hasnyálmirigy-gyulladásnál azonban szörnyű citokinvihar keletkezik.”

A citokinvihar villámgyorsan szétterjed a szervezetben, és szinte minden szervet károsít.

Legfőképpen a tüdőket és a veséket, de a szívet és a többi szervet is súlyosan rongálja ez az elszabadult immunológiai reakció. A pankreatitiszes betegek akut halálozását főképpen a citokinvihar következtében kialakuló szervi elégtelenségek okozzák, nem pedig a hasnyálmirigy károsodása. A citokinvihar után az immunrendszer legyengül, és érzékennyé válik a fertőzésekre. Sok beteg a bakteriémiába, vagyis a szepszisbe hal bele. A kórházban elhunyt betegek zöme az első három napban veszítette életét a hirtelen kialakult szervi elégtelenségek következtében. Ha az első napokat sikerrel átvészeli a beteg, akkor látszólag csökken a veszély, és hamarosan megkönnyebbülve hazaengedik a kórházból. De ez a siker csak látszólagos.

Azt már korábban is felismerték, hogy helyi nekrózis esetén gyakrabban mennek vissza a betegek a kórházba, mert otthon belázasodnak, bakteriális fertőzés alakul ki náluk, és sokan az antibiotikum-kezelés dacára e fertőzésben is meghalnak.

„Azt azonban előttünk senki nem ismerte fel, hogy a szívelégtelenség kockázata is megnő náluk. Ez a komplikáció azért maradhatott rejtve egészen idáig, mert két külön orvoscsoport látta el a beteget a pankreatitisz és a szívbetegség miatt – érvel Hegyi Péter. – Ugyanez a hatás figyelhető meg a daganatos betegségek esetén: felfedeztük, hogy a hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegeknél kialakuló rák miatti súlyos fogyás, elsorvadás jelentősen felgyorsul. Ma már egyre több adat mutat arra, hogy a kóros lesoványodást nem csak az energiahiány, hanem a citokinek által kiváltott gyulladás okozza.”

Az eredményekből tehát egyértelmű, hogy míg a betegség korai szakaszában a nekrózis a domináns, ezért úgy lehet megelőzni, ha nem fogyaszt az illető alkoholt, zsíros ételeket, és nem dohányzik, addig a második fázisban, a hazabocsátás után a gyulladás lesz erőteljesebb, így a komplikációk megelőzése érdekében e gyulladást kell kezelni. Márpedig ennek a megelőzésnek hatalmas jelentősége lenne: a vizsgálat pontos adatai szerint miközben az akut szakaszban 3,1 százalék volt a betegek halálozása, az ezt követő 12 hónapban újabb 5,3 százalékuk hunyt el. Arról egyelőre csak feltételezéseik lehetnek a kutatóknak, hogy e felfedezés hány haláleset megakadályozásához járulhat hozzá, de Hegyi Péter szerint az már most is egyértelmű, hogy változtatni kell a betegmenedzsmenten.

„A hazaküldött beteget minél hamarabb vissza kell rendelni kontrollvizsgálatra, mert immár tudjuk, hogy rendkívül veszélyeztetett csoportba tartozik – érvel a kutatásvezető. – A vizsgálatban kimutattuk, hogy azoknál magas a szívhalálozás, akiknek kardiológiai alapbetegségük volt; a lokális szövődmények a szepszis kockázatával függtek össze; míg azok fogytak le kórosan, akik daganatos alapbetegségben szenvedtek. Akinél lokális fertőzés alakult ki, azt mi az osztályunkon már egy héttel a hazaengedés után visszahívjuk.”

Hegyi Péter arra számít, hogy az új eredmények nyomán most rengeteg kutatócsoport fog foglalkozni a témával szerte a világon (ők maguk is továbbvitték időközben a kutatásokat), így a következő években várhatóan sokkal behatóbb ismereteket fogunk szerezni arról, hogy a hasnyálmirigy-gyulladás hogyan és milyen esetekben okoz krónikus vagy halálos komplikációkat, és hogyan lehet ezek ellen védekezni.

(Forrás: Magyar Tudományos Akadémia. A Gastroenterology folyóiratban megjelent cikk.)

A stressz ma már elkerülhetetlen, legyen szó akár a pénzügyi helyzetről, munkáról vagy párkapcsolati problémákról

A stressz ma már elkerülhetetlen, legyen szó akár a pénzügyi helyzetről, munkáról vagy párkapcsolati problémákról

A sok idegeskedés negatív hatása a szervezetre ma már ismert tény, azt azonban kevesebben tudják, hogyan enyhíthetjük a káros hatásait.

Számos kutatás igazolta, hogy a stressz okozta károk nem csak az agyat, de a bélflórát is közvetlenül érintik, ami rengeteg komolyabb betegség okozója lehet. A stresszoldó praktikák mellett azonban étrend-kiegészítőkkel is tehetünk azért, hogy a mindennapi idegeskedés káros hatásait kevésbé érezze meg a szervezetünk.

„Sokan hiszik azt, hogy a stressz csak az agyra van hatással, ám a kutatások azt igazolták, hogy a bél is érintett ilyenkor. A mindennapos aggodalmak során nem véletlenül érezzük azt a klasszikus tünetet, hogy görcsbe rándul a gyomrunk. Azt azonban ilyenkor még nem érzékeljük, hogy a bélflóra egyensúlya mennyire sérült. Ennek pedig olyan súlyos következményei lehetnek, mint a cukor- vagy a zsírháztartás felborulása, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek vagy éppen a depresszió” – tájékoztatott Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész, a VitaminKosár Kft. szakértője.

Dr. Budai Marianna arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai kutatások eredményeképpen már lehet tudni, hogy a bélflórát alkotó baktériumok közül melyek azok, amelyek számának a megcsappanásával nehezebben vagyunk képesek kezelni a stresszt.

„A kutatásoknak hála ma már tudjuk, hogy legfőképpen a Lactobacillus rhamnosust – ez csökkenti a stresszt és mérsékli a depressziót –, valamint a Bifidobacterium longumot kell pótolni, ami a szorongásoldásban segít. Ha ezek egyensúlyban vannak, segíthetnek, hogy a stressz következményeivel könnyebben megbirkózzon a szervezetünk. Ezeknek a baktériumoknak a számát sajnos ma még nem tudják mérni, ám intő jel lehet a hiányukra, ha észrevesszük, hogy egyre kevésbé viseljük jól a mindennapi megpróbáltatásokat, és a legkisebb stresszhelyzetre is hevesen reagálunk” – fejtette ki a gyógyszerész.

A szakember szerint a táplálkozás mellett érdemes olyan étrend-kiegészítőt alkalmazni, ami minél többféle olyan jótékony baktériumot tartalmaz, ami a humán flóra része, emellett pedig kiegyensúlyozott és hatékony magnézium- illetve B6-vitamin-tartalommal bír.

„A táplálkozás segíthet abban, hogy a jó baktériumok jól érezzék magukat bennünk, ezért fontos a rostban gazdag táplálkozás és a fermentált zöldségek és tejtermékek fogyasztása. Ha már a stresszt nem tudjuk elkerülni, a bélflóránkat támogathatjuk, hogy könnyebben megbirkózzon vele, ehhez pedig olyan terméket válasszunk, amely minél több olyan baktériumtörzset tartalmaz, ami az emberi bélflórában természetesen is előfordul.

A legjobb, ha olyan probiotikus készítményt találunk, ami mindezt jól felszívódó magnéziummal és B6-vitaminnal kombinálja. A magnézium segít ellazulni és az alvásproblémákkal szemben is hatásos, a B6-vitamin pedig az úgynevezett örömhormonok szintéziséhez járul hozzá, emellett pedig elősegíti a magnézium felszívódását is” – tette hozzá Dr. Budai Marianna.