Agyhártyagyulladás, amely a gyors és súlyos lefolyása miatt hívja fel a figyelmet a védőoltással való megelőzés jelentőségére

Agyhártyagyulladás, amely a gyors és súlyos lefolyása miatt hívja fel a figyelmet a védőoltással való megelőzés jelentőségére

A gennyes agyhártyagyulladás meningococcus baktériumok által okozott fertőző betegség. Mivel nagyon gyors a betegség lefolyása, néhány óra alatt megváltozhat a családok élete, és akár 24 órán belül tragikus kimenetelű is lehet. Minden ötödik túlélő pedig maradandó szövődményektől szenvedhet, legyen az agykárosodás, rokkantság, hallásvesztés, viselkedési zavar vagy tanulási nehézség.

A legtöbb megbetegedés a csecsemők körében fordul elő. Hazánkban a meningococcus baktérium B, C, illetve W típusa okozott eddig megbetegedéseket. Az életveszélyes kórkép megelőzésében a védőoltások alkalmazása segítség lehet. Többek között erre emlékeztetett az április 24-i Meningitis Világnap is.

(Fotó: Wikipédia)

Mi okozza az agyhártyagyulladást?

A fertőző, gennyes agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású, kezdetben nehezen felismerhető, meningococcus baktériumok által okozott nagyon súlyos betegség. A meningococcus baktériumnak több típusa ismert, Magyarországon a B, C, illetve a W típusok okozta megbetegedések fordulnak elő. Leggyakrabban csecsemők fertőződnek meg, de 25 éves korig fontos a megelőzés.

A kórokozót a lakosság 10 százaléka tünetmentesen hordozza és terjeszti, serdülő és fiatal felnőtt korban kiemelkedő a baktériumhordozók aránya.

A fertőzés ugyan ritka, de a lefolyása kiszámíthatatlan, teljesen egészséges immunrendszerű gyermekeknél és fiatal felnőtteknél is nagyon súlyos állapot alakulhat ki órák alatt. A baktérium agyhártyagyulladást vagy véráramfertőzést okozhat, illetve a kettő akár együttesen is előfordulhat.

Hogyan alakul ki az agyhártyagyulladás? 

A cseppfertőzés útján fertőző baktériumok emberről emberre terjednek, megtelepednek a légutakban, majd ritkán a nyálkahártyán keresztül a véráramba, és/vagy az agyfolyadékba kerülnek, ahol a betegséghez vezető folyamatokat indítják be. A fertőzés teljesen egészséges immunrendszer esetén is váratlanul kialakulhat, de egy éppen zajló légúti fertőzés megkönnyíti a kórokozó bejutását a szervezetbe, ezért télen és kora tavasszal gyakrabban fordulhat elő.

Kezdetben nehéz felismerni

A betegség korai szakaszában a felismerést nagyon megnehezíti, hogy kezdeti tünetei nem jellegzetesek, sőt, nagyon hasonlítanak egyéb légúti fertőzések tüneteire: láz, fejfájás, hányinger, hányás, esetleg ízületi fájdalom jelentkezik. 

Csecsemőknél inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, vagy a kutacs elődomborodása figyelhető meg. 

Az idegrendszer érintettsége néhány órán belül jelentkezhet fényérzékenységgel, viselkedésváltozással, zavartsággal, kómával. Az ún. szepszis (mely során a keringésbe jutó baktériumok és toxinjuk megtámadják a szerveket) fellépésekor gyakran láthatóak nyomásra el nem halványuló élénkvörös bőrjelenségek, később sok szervi elégtelenség alakulhat ki.

Kik a veszélyeztetettek? 

A súlyosabb kórképek kialakulása szempontjából a két legveszélyeztetettebb korosztály a csecsemő -, és kisded korúak, illetve aktív közösségi életük miatt a tinédzserek. Az egy éven aluli korosztályban fordul elő leggyakrabban a megbetegedés.

A serdülők és fiatal felnőttek természetes életmódjukból következően jobban ki vannak téve a fertőzésnek (csókolózás, zsúfolt helyiségek, szórakozóhelyek látogatása, aktív/passzív dohányzás, fesztiválok, táborok, diákszállások), így gyakrabban fordul elő megbetegedés, mint az átlag populációban. Jellemző erre a korosztályra, hogy magasabb a halálozás, náluk növekszik leginkább a tünetmentes hordozás aránya, és nagyban felelősek a betegség terjesztéséért. 

 Mit tehetünk…

Érdemes a háziorvosnál, gyermekünk esetében a házi gyermekorvosnál bővebb tájékoztatást kérni a betegséggel kapcsolatban, illetve érdemes tájékoztatást kérni, hogy milyen védőoltások segíthetnek a betegség megelőzésében.

Egyszerűbbé válhat a szívbetegségek felismerése

Egyszerűbbé válhat a szívbetegségek felismerése

Lezárult az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítását támogató pályázata, amelynek eszközbeszerzését a Pfizer Kft. is támogatta adományával. A nyertes háziorvosi praxisok között összesen 130 db egycsatornás mobil EKG készülék (WIWE) került kiosztásra, ezzel is segítve az eddig diagnosztizálatlan szívritmuszavarok időben történő felismerését.

A szív- és érrendszeri megbetegedések még mindig vezető haláloknak számítanak a világban, becslések szerint mintegy 17,9 millió ember halálát okozzák világszerte. Öt szív- és érrendszeri megbetegedésre visszavezethető haláleset közül négy hátterében a szívroham és a szélütés (sztrók, stroke) áll. A stroke a pitvarfibrilláció egyik legrettegettebb és legalattomosabb szövődménye.

(Fotó: Kranich17/Pixabay)

A pályázat fontos népegészségügyi célok megvalósítását segítette elő, hangsúlyozza Prof. Dr. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató-főorvosa: „A pitvarfibrilláció a felnőttek körében leggyakrabban előforduló szívritmuszavar. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékánál fordul elő a betegség, hazánkban több mint háromszázezer embert érint. A pitvarfibrilláció legsúlyosabb lehetséges következménye a stroke, mely beszédzavarral és akár bénulással is járó súlyos állapot – ezért a korai felismerés kiemelkedő jelentőségű. Az időben felismert kórkép kezelhető és a maradandó egészségkárosodást okozó agyi keringési zavar megelőzhető”.

Az apró, névjegykártya méretű WIWE magyar orvostechnológiai innováción alapuló hordozható EKG készülék, amely az életkor előrehaladtával növekvő gyakorisággal előforduló, a legtöbb esetben tünetmentes szívritmuszavarra, a pitvarfibrillációra figyelmeztet. Ennek segítségével időben felderíthető a veszélyes szívritmuszavar, így a mindössze 60 másodperces vizsgálattal életeket menthetünk.

A mellrák után is van élet

A mellrák után is van élet

A Mellrákinfó Egyesület az idei évben Nőnapkor is készült két ütős figyelemfelhívó kampánnyal a mellrák elleni küzdelemre.

Magyarországon évente 8500 nőnél diagnosztizálnak mellrákot és körülbelül 2500 nőt veszítünk el a késői felismerés miatt. Rendszeres mammográfiai szűréssel a betegség a korai stádiumban rendkívül jó arányban gyógyítható, mégis kevesen, a nők 40-50%-a jár csak el a szűrővizsgálatokra, ezzel szemben a skandináv országokban ez a szám 80% körül van.

A részvételi arány javítása érdekében a Mellrákinfó Egyesület nem csak októberben (ami a mellrák elleni küzdelem hónapja) igyekszik felhívni a nők figyelmét a korai diagnózis fontosságára. Mi más lehetne erre alkalmasabb, mint a Nőnap, mely napon minden a nőkről szól?

Figyelemfelhívó kisfilmjük elsősorban a férfiakat szólítja meg. A filmben 20 mellrákon átesett nő szerepel, többek között a diagnóziskor 26(!) éves Szűcs Adriána is, aki a kemoterápiás kezelések közben jelentkezett a Miss Balaton szépségversenyre és egészen a középdöntőig jutott, és azóta is aktivistája az ügynek, de láthatjuk a filmben Galló Andrea (Fresh Andi) énekesnőt is, aki tavaly januárban szembesült a diagnózissal és szintén minden lehető fórumon kiáll az ügy mellett, de Bajkó Barbara is feltűnik, aki szintén nagyon fiatalon (28! évesen) esett át a betegségen.

Fresh Andi így nyilatkozott tavaly októberben az Indexnek:

Mindenki, aki a kemoterápiát végigcsinálja, egy hős. Bizony, nagyon megcincálja az embert. Úgy éreztem, hogy elveszítettem a nőiességemet. Amikor a párom kopaszra nyírt egy géppel, az mindkettőnk számára roppant megrázó pillanat volt. Igyekeztünk mindent viccesen felfogni, de akkor nem ment: végigsírtam a fodrászkodást.”

A kisgyerekes szülők jelentős része a védőnőtől kér és kap segítséget

A kisgyerekes szülők jelentős része a védőnőtől kér és kap segítséget

A várandósság időszakától a gyerekek 3 éves koráig a szülők mindegy 90%-a említi leggyakoribb információforrásként a védőnőket, akiknek munkája a későbbiek során is kulcsszerepet tölt be az egészséges életmód kialakításában és a betegségek megelőzésében. Az ő továbbképzésük és munkájuk segítése mellett a védőnői hivatás elismertségének és népszerűségének emelését hivatott támogatni az az ösztöndíj program, amelyet a Magyar Védőnők Egyesülete és a Vitaminkosár Kft., a Protexin hazai forgalmazója közösen hirdetett.

Egy ország lakosságának egészségi állapota nagyban függ a prevenció, azaz a betegségek megelőzésébe fektetett munka színvonalától. Ebben Magyarországon kulcsszerepet játszik a hazai védőnői hálózat, amely közel 110 éve áll a családok szolgálatában, és olyan, Európában – mi több, világszerte – egyedülálló szolgáltatást nyújt a szülők számára, amelyet Magyar Örökség Díjjal és Hungaricumdíjjal is kitüntettek. A több mint 45 éve főiskolai végzettséghez kötött hivatást jelenleg az országban hozzávetőleg 3300 területi védőnő és közel 900 iskolavédőnő gyakorolja.

(Kovácsné Takács Lívia gellénházi védőnő az első helyezett lett)

Napjainkban az egészségügyi dolgozók közül a védőnők állnak legközelebb a családokhoz. Olyan jelentős eseményeknél vannak jelen közvetlenül a családok otthonaiban, mint a gyermekfogadásra-, az anyaságra való felkészülés, az első gyermek megszületése, vagy éppen a gyermek közösségbe való beilleszkedése. A védőnők sok esetben több körzetet ellátva végzik munkájukat, hivatástudattal, annak érdekében, hogy egy család se nélkülözze a preventív ellátást, ezzel jelentős segítséget nyújtanak a családoknak, szülőknek vagy éppen a pedagógusoknak” – mondta el Csordás Ágnes Katalin a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke „A Vitaminkosár Kft. által indított ösztöndíj program nem csak arra inspirálja a védőnőket, hogy szakmailag is megmutassák magukat, hanem egyben alkalmat ad a legjobb védőnői gyakorlatok megosztására, hozzájárulva a szakmai munka színvonalának, ezáltal pedig elismertségének emeléséhez. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen típusú kezdeményezések meghatározó szerepet tölthetnek be abban, hogy vonzóvá tegyük a védőnői hivatást a fiatalok számára is.

A Protexin Restore Baby Ösztöndíjprogram felhívására összesen 31 pályázat érkezett az ország különböző részeiről, elsősorban vidékről. A jelentkezők feladata a probiotikumok alkalmazási lehetőségeinek bemutatása volt kifejezetten csecsemőknél és kisgyerekeknél, hiszen azoknak a babáknak, akinek bélcsatornájában nem szaporodnak el megfelelő mértékben a hasznos baktériumtörzsek, az immunrendszerük sem lesz elég erős a betegségek leküzdéséhez.

Ma már számos kutatás alátámasztja, milyen mértékben járul hozzá az egészséges bélflóra a civilizációs betegségek megelőzéséhez, így a probiotikumok már közvetlenül a születés után fontos szerepet tölthetnek be. Védőnőként sokszor szembesülök azzal, hogy édesanyák kérnek tanácsot a gyermekük immunrendszerének erősítésére, közösségbe kerüléskor a betegségek megelőzésére, vagy antibiotikumos terápia mellett a panaszok csökkentésére, a bélflóra regenerálására. Pályázatomban a munkám során szerzett tapasztalataimat osztottam meg egy saját felméréssel kiegészítve, amelyek remélem hasznos információforrásként szolgának majd kollégáim számára is.” – mondta el az ösztöndíjprogram 1. helyezettje Kovácsné Takács Lívia, aki a Zala megyei Gellénháza Védőnői Szolgálatát látja el.

A kiemelkedő pályamunkák miatt, a programban három helyett öt pályamunkát is díjaztak, így a második helyen végző Varga Ágnes (Debrecen) után a 3. helyen holtversenyben hárman is végeztek: Bogdán Viktória (Balatonederics), Somogyiné Rapp Zsuzsa (Pécs), és Gyarmati-Bozó Vivien (Eger).

Az ösztöndíj keretében az 1. helyezett 100 000 Ft, a 2. helyezett 50 000 Ft, a 3. helyezettek pedig 30 000 Ft juttatásra jogosultak 6 hónapon át, amely összeget szabadon választott módon továbbképzésre, szakmai fejlesztésre fordíthatnak.

Több mint 10 éve dolgozunk együtt a Magyar Védőnői Egyesülettel számos területen. Idén meghirdetett ösztöndíj programunkkal kihívást és inspirációt szeretnénk nyújtani a hazai védőnők számára, mert hisszük, hogy a náluk levő tudás és felhalmozott tapasztalat egyedülálló értéket képvisel a hazai egészségügyben. A beérkezett színvonalas pályamunkák igazolják ezt, ezért is döntöttünk úgy, hogy három helyett öt pályázatot díjazunk. A kezdeményezés sikerét látva annak lehetőségét is vizsgáljuk, hogy az ösztöndíjat kiterjesszük, és a végzős gyógyszerész- és orvostanhallgatókat is bevonjunk a programba” – tette hozzá Kovács Magdolna a Vitaminkosár Kft. társtulajdonosa.

Ön tudna segíteni, amíg kiérkeznek a mentők?

Ön tudna segíteni, amíg kiérkeznek a mentők?

Mentőt hívni egyszerű feladatnak tűnhet, de vajon éles helyzetben is meg tudjuk őrizni a hidegvérünket? Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) 14 ezer embert kérdezett meg a Szép Mentés! teszt keretében, hogy megtudja, mennyire vagyunk talpraesettek, amikor tárcsázni kell a 112-t.

Kit, mikor és hogyan hívjunk?

112 – a segélyhívószám, amit mindenki ismer, gondolhatnánk, és jól tesszük. Az Alapítvány elmondása alapján az elmúlt évek kampányai megtették hatásukat: az alapvető témákban jól szerepelt a lakosság. A kitöltők tudják, hogy melyik számon érjék el az életmentőket, a döntő többség pedig helyesen nyújtana részletes tájékoztatást a mentésirányítónak arról, hogy hol és milyen esemény történt, segítve ezzel a mentők munkáját. Fontos, hogy ilyen esetben mindig mondjuk el azt is, hogy hány sérült van és mit tudunk az állapotukról, valamint adjuk meg a bejelentő nevét és telefonszámát is. Ne feledjük, hogy ami nekünk egyértelmű, másoknak nem mindig: segítsünk a mentőknek odatalálni a helyszínre, adjunk nekik instrukciókat annak megközelíthetőségéről.

Talán meglepő, de mindenképpen biztató eredmény, hogy 10-ből 9 ember nem csak értesítené a mentőket, de a segítségnyújtást is megkezdené a kiérkezésükig. Akik így válaszoltak, már biztosan tudják, hogy a mentésirányító szükség esetén vonalban marad, és instrukcióival segíti a laikusokat az elsősegélynyújtásban, így nem csak magunkra számíthatunk. Egyre többen ismerik az Országos Mentőszolgálat ÉletMentő Applikációját is, amelynek letöltésével már mobilon is értesíthetjük a mentőket.

Vedd észre a mentőt, majd húzódj le! De merre is?

A válaszokból az is kiderült, hogy az autóban ülve még a magabiztos sofőrök keze is megremeghet, amikor szirénázva közeledik feléjük a mentőautó. Tévhit, hogy minden esetben az út jobb oldalára szükséges félrehúzódni. 10-ből nem egészen 7-en tudták jól, hogy autópályán a belső sávban az út bal oldalára, a külsőben a jobb oldalára kell húzódnunk, három vagy többsávos úton pedig arra kell törekedni, hogy szabadon hagyjuk azt a sávot, ahol a mentőautó halad. Ezzel szemben sokan sajnos egyszerűen megállnának ott, ahol vannak, pedig ezzel teszik a legrosszabbat.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke így foglalja össze, hogy ilyenkor mi a legjobb, amit tehetünk: „Legcélszerűbb halszálka formában elengedni a mentőautót, az út két szélső oldalára húzódva. Ha pedig bizonytalannak érezzük magunkat egy ilyen szituációban, a legjobb tanács, amit adhatunk, hogy ne kapkodjunk, ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, és főleg ne késztessük hirtelen fékezésre a megkülönböztető jelzést használó járművet. Figyeljük a többi autóst, és igazodjunk hozzájuk, így adva utat a segítségnek.”

Újraélesztés defibrillátorral – laikusként is sokkolhatunk?

Ne parázz, sokkolj! Az OMSZA 2020-ban indította útjára kampányát, hogy felhívja a figyelmet a nyilvánosan elérhető, laikusok által is használható defibrillátorok használatára. Az idei kutatás eredményei alapján nem hiába: 10-ből 8 ember tisztában van vele, hogy mire valók ezek a készülékek, és 10-ből 7-en pedig helyesen is használnák a defibrillátorokat – tavalyi felmérésünkhöz képest ez jelentős előrelépés.

Fontos, hogy merjünk cselekedni, amikor megtörténik a baj, hiszen az első 3-5 perc a legkritikusabb hirtelen szívhalál esetén, és ilyenkor az esetek döntő többségében csak egy laikusra számíthat a bajbajutott. Percenként tíz százalékkal csökken a túlélés esélye, ezért nem érdemes tétlenkedni. Defibrillátor használatával pedig többszörösére növelhetjük ezt az esélyt, ezért ilyen szituációban azonnal kérjünk meg valakit a közelünkben, hogy menjen és keressen nyilvános defibrillátort.” – tájékoztatott dr. Czakler Éva.

„Most akkor nyomkodjam, vagy defibrizéljem?” – teszi fel a kérdést Bala (Csuja Imre) az OMSZA szórakoztató edukációs kisfilmjében. Ez a kérdés sokakat elbizonytalanított a felmérésben is.Csak ennyit kell megjegyeznünk: hívd, nyomd, sokkolj! Hirtelen szívhalál esetén első dolgunk legyen, hogy hívjuk a mentőket, majd azonnal kezdjük meg a mellkaskompressziót. Ha van segítőnk, próbáljon meg defibrillátort szerezni a környékről, amit azonnal üzemeljünk be.

Folyamatos és zavartalan a daganatos betegek ellátása

Folyamatos és zavartalan a daganatos betegek ellátása

A Nemzeti Egészségügyi Programok közül az onkológiai betegségterületet magába foglaló Nemzeti Rákellenes Program szolgált mintaként a többi egészségügyi program kidolgozásához. Az első Nemzeti Rákellenes Programot 1993-ban Prof. Dr. Kásler Miklós állította össze, Prof. Dr. Ottó Szabolcs onkológussal az Országos Onkológiai Intézet (OOI) akkori főigazgató-helyettesével és az intézet munkatársaival.

Az Országos Onkológiai Intézet a magyar onkológia epidemiológiai, szervezési, módszertani, terápiás, kutatási és oktatási központja. Hazánkban és a környező országokban az egyetlen komprehenzív rákcentrum, és az egyetlen egészségügyi betegellátó intézet, amely nemzetközi akkreditációval rendelkezik.

Prof. Dr. Kásler Miklós miniszteri utasításainak megfelelően egyetlen rosszindulatú daganatos műtét sem kerülhetett halasztásra.

Az Országos Onkológiai Intézet a daganatos betegek védelme és biztonságos, fertőzésmentes ellátásának biztosítása érdekében mentesült a COVID-19 fertőzött betegek ellátása alól, és a járvány alatti korlátozások csak annyira érintették az intézetet, amennyire a járványügyi szabályok szerint szükséges volt.

A daganatos betegek kezelése a korábbi időszaknak megfelelő ütemben zajlott a betegellátás, műtétek – transzplantációk is -, és a betegek ellátása folyamatos és zavartalan. Eközben az OOI műtüdő kapacitása és intenzív terápiás orvosainak Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetbe (OKPI) való átvezénylésével, ilyen formában az Országos Onkológiai Intézet is jelentős részt vállalt a COVID-19 fertőzött betegek ellátásában.

Emellett tehermentesítve az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetet, a járvány teljes ideje alatt átvette az OOI az OKPI mellkassebészeti ellátását, illetve COVID-19 PCR labort üzemeltettek folyamatosan (heti 7 napon át), ahol biztosították az OKPI és a Szent János Kórház COVID-osztályainak PCR szűrését.

A kúraszerű ellátásban változás nem volt tapasztalható, ugyanis a betegek kezelése ugyanúgy folytatódott az Intézetben. A várakozási idő nem nőtt meg, sőt még csökkent is. Minden páciens a kezelést (gyógyszeres vagy sugaras) 2 héten belül meg tudta kezdeni.

A legfrissebb adatok alapján a járóbeteg forgalom és a fekvőbetegek száma júniusra már 10 %-os növekedést mutatott, ami a járványügyi helyzet javulásával magyarázható, ugyanígy a műtétek száma is emelkedett – az elektív műtétek engedélyezése miatt – 25 %-kal.

A tüdőtranszplantációban a 2019 és 2020-as évek január-júniusi időszakával összehasonlítva 20 %-os növekedés volt tapasztalható a járvány ellenére is. MTI/OS