Magyar-ausztrál fejlesztés hozhat megoldást az orvosoknak.
A digitális egészségügyi technológiák rohamos fejlődése új dimenziót nyit a betegellátásban, ahol az egyik legújabb innováció a magyar-ausztrál fejlesztésű Medi-AR applikáció. Ez az alkalmazás egy forradalmian egyedi orvosi-kép áttekintő és kommunikációs platform, amely a legmodernebb 3D technológiák – beleértve az augmentált (AR) és a virtuális valóságot (VR) –integrálásával valósítja meg céljait.
A Medi-AR biztosítja a felhasználói számára, hogy a telefonjukon vagy tabletjükön a saját CT vagy MRI képeiket valódi 3D-ben, egyszerűen és könnyedén megnézhessék. Az interaktív megjelenítés segítségével az applikáció nem csak a képek megtekintését, hanem azok átlátható megértését is segíti, támogatva felhasználhatóságukat. A realisztikus és könnyedén forgatható képekhez a térben elhelyezett pontokban fűzhet megjegyzést az orvos, így a páciens, a kezelő vagy egy másodvéleményre felkért doktor is tűpontos képet kaphat a problémáról. Az eddig piacon lévő hasonló alkalmazások az ehhez hasonló fotórealisztikus minőségű megjelenítésre képtelenek, a különböző szerveket csak szeletekben, nem könnyen átlátható módon mutatják be.
Több, mint egy újabb orvosi app
A felvétel speciális fájlformátumban, előfeldolgozva érkezik meg a telefonunkra, utána pedig rengeteg funkció közül választhatunk: belevágni, nagyítani, elforgatni, vagy akár térben át is lehet utazni a modellen. A fejlesztők célja, hogy az applikáció globálisan elérhetővé váljon, lehetővé téve ezzel a technológia előnyeinek kihasználását világszerte.
„A Medi-AR nem csak egy újabb alkalmazás a digitális egészségügyi térben; ez egy valódi innováció, amely hídépítő szerepet tölt be a betegek, az orvosok és az egészségügyi adatok között, egy új korszakot nyitva az orvosi képalkotásban. Sajnos még mindig bevett gyakorlat, hogy az orvos papírra firkálva próbálja meg elmagyarázni a páciensnek a probléma mibenlétét, erre kínálunk most egy gyors és kézenfekvő megoldást” – mondta Ferenc Birloni, PhD.
Az alkalmazás AR/VR funkciói révén a felhasználók aktív résztvevőivé válnak saját kezelésüknek, segítve őket abban, hogy jobban megértsék az orvosi képeken látható komplex leletet. A Medi-AR egy lenyűgöző, könnyedén navigálható 3D modellt hoz létre, amely közvetlenül a mobileszközökön keresztül érhető el, áthidalva ezzel a hagyományos orvosi képalkotó rendszerek adta távolságot a beteg, a lelete és az orvosi informatika között.
Az orvosok életét is megkönnyíti
„Ez a technológia nem csak a páciensek számára nyújt új perspektívát saját egészségügyi állapotuk megértésében, hanem az orvosok közötti kommunikációt is jelentősen megkönnyíti, lehetővé téve számukra, hogy vizuális eszközök segítségével tárgyaljanak meg komplex eseteket” – árulta el Dr. Birloni. Hozzátette, különösen hasznos eszköz lehet orvosok és más egészségügyi szakemberek számára, akik a vizuális adatok alapján szeretnének jobb betegellátást végezni, valamint a betegek számára, akik jobban szeretnék megérteni saját egészségügyi állapotukat.
A bemutatók során jöttek rá arra, hogy a rendszer további rejtett értéke, hogy két orvos közti kommunikációt is jelentősen megkönnyíti. A pilot programok sikeresen lezajlottak, Ausztráliában már több magánintézménybe integrálták a Medi-AR-t. A program iránt már világszerte nő az érdeklődés: kínai intézményekkel is zajlanak a tárgyalások. (Fotók: Medi-AR)
Magyarországon 2021-ben összesen 30 593 rákos beteg hunyt el a KSH adatai szerint, ez azt jelenti, hogy 100 000 magyarból 315 rosszindulatú daganatos betegség miatt vesztette életét. Mindeközben a WHO nemzetközi statisztikái is azt mutatják, hogy az elmúlt harminc évben jelentősen megnőtt az 50 év alatti rákos betegek száma, itthon mégis egyre nehezebb eljutni a rákszűrésekre.
A közgyógyellátásban egy egyszerű laborvizsgálatra heteket, komolyabb szakorvosi vizsgáltara hónapokat kell várnia a pácienseknek Magyarországon. Aki összetettebb egészségügyi problémával küzd, és többféle vizsgálat előtt áll, annak akár fél- egy évet is várhatnak, ami halálos betegségek esetében azt jelentheti, hogy túl későn diagnosztizálják a pácienst.
Csökken a gyógyulási esélyünk olyan könnyen kezelhető betegségeknél is, mint a bőrdaganat vagy a méhnyakrák, amelyeket ha időben diagnosztizálnak, akkor magas a túlélési esély. Hazánkban 2001 és 2014 között 50%-kal nőtt a melanómás betegek száma, és ez az érték évente akár 5-8%-kal is nőhet az egyre erősebb UV-sugárzás miatt. A bőr-, méh-, emlő-, vastagbél- és prosztatarák egyre több magyart érint, miközben egyre nehezebb eljutni a szűrővizsgálatokra.
Ezt a tendenciát az Oktogon Medical Center tulajdonosa és a klinika szakemberi is megtapasztalták. Folyamatosan növekedett az igény a magán egészségügyi ellátásra, és egy idő után a rendelő sem tudta olyan gyorsan ellátni a betegeket, ahogy jelentkeztek, még náluk is pár hetes várólista alakult ki például a hematológián.
„Először egy 120 négyzetméteres magán rendelőt nyitottam különféle szakrendelésekkel, szűrővisgálatokkal, néhány éven belül azonban látható volt, hogy bővülnünk kell, ezért nem messze az első klinikától létrehoztunk egy másikat is. Azonban már ez a két helyszín sem tűnt elégnek ahhoz, hogy minden pácienst napokon belül fogadni tudjunk, így eljött az újítás ideje. Most nyitjuk meg az új Oktogon Medical Centert, ahol a szakrendelők számát megdupláztuk. A 270 négyzetméteres új klinikán dupla sebészeti, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, hematológiai szakrendelő van, ahol párhuzamosan rendelnek az orvosaink.” – nyilatkozott a bővülés okáról Farkas Levente, az Oktogon Medical Center tulajdonosa.
A gyorsaság életet menthet
A klinikát 100-120 milliós beruházással tudták akkorára bővíteni az új helyszínen, hogy a betegek akár 24 órán belül orvosi segítséget és diagnózist kapjanak. A Budapest belvárosában, az Oktogonnál található egészségügyi intézmény nemcsak tágasabb és exkluzívabb lett, de könnyebben megközelíthető, nagyobb kapacitással bír és a szolgáltatások köre is bővült.
„Mindenkinek komolyabban kellene vennie a rendszeres egészségügyi szűréseket, kezdve az általános laborvizsgálattól a szakorvosi ellenőrzésekig. Az Oktogon Medical Centerbe a legtöbben gége-, prosztata-, nőgyógyászati, bőrgyógyászati és kardiológiai szűrésekre járnak, és ez le is fedi a leggyakoribb, magyarokra jellemző, súlyos betegségek kiszűrését. A tágasabb, nagyobb gépparkkal bővített új klinikán egy-két napon belül mindenki megfelelő járóbeteg-ellátás kaphat.” – emelte ki Farkas Levente a klinika szűrőprogramjának fontosságát.
A kertekben az élet sosem áll meg, még a hideg időben sem.
Gondolnád, hogy a vitaminhiány számtalan betegség okozója is lehet? És azt, hogy a napi ajánlott zöldség- és gyümölcsbevitel kevesebb, mint felét fogyasztjuk el átlagosan?
Sokan gondolhatják, hogy az őszi és téli hónapok beköszöntével vége a friss zöldségek és gyümölcsök szezonjának, és nincs más alternatíva a vitaminpótlásra, csak a különböző étrendkiegészítők.
Azonban meglepő tény, hogy ebben az időszakban is bőségesen teremnek ízletes és tápláló növények, sőt a nyári terméseket megfelelően tárolva vagy tartósítva az egész téli szezon alatt tudjuk fogyasztani őket. Az őszi-téli szezon nem csupán a hagyományos téli zöldségeket, mint a cékla és a sütőtök hozza magával, hanem számos más, vitaminban és ízben gazdag zöldség is megjelenhet az asztalokon.
A MyFarm Kertek terményei hozzájárulnak, hogy ne mondj le a változatos táplálkozásról az őszi és a téli hónapokban sem. A hazai kosárközösség-hálózat már évek óta működik franchise rendszerben, így az ország nagy részén lehetővé teszi, hogy minden héten friss, vegyszermentes zöldségek és gyümölcsök kerüljenek házhoz szállítva a konyhaasztalokra.
A kertekben az élet sosem áll meg, még a hideg időben sem. Gazdáik kemény munkával számtalan ízletes és izgalmas vitaminforráshoz juttatják az előfizetőiket télen is, az idei évtől már az ország négy lokációjában. A MyFarm célja, hogy minél több embernek biztosítson könnyen elérhető és fenntartható étkezési lehetőséget, miközben a helyi mezőgazdaságot is támogatja.
„Az őszi-téli szezon kiváló alkalom arra, hogy felfedezzünk olyan szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket méltatlanul kihagyunk a hétköznapi étrendünkből. A cékla, zeller, batáta, sütőtök, káposzta, karalábé, sárgarépa és egyéb gumós és gyökérzöldségek sokféle ízletes étel alapanyagai lehetnek, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők” – mondta Kövesdi Sándor alapító gazda.
Az egészséges életmódhoz és az optimális táplálkozáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása. A felnőtteknek napi 500 gramm zöldséget és gyümölcsöt ajánlanak. Az ebből adódó hiányos táplálkozás súlyos egészségügyi következményekkel járhat, ideértve az elhízást, a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a krónikus betegségek kockázatának növekedését is.
Az öt éve közösségi finanszírozásból működő gazdaságok már négy helyen termelnek, de a vállalkozás az elmúlt évek alatt olyannyira népszerűvé vált, hogy most bővülésre készülnek, és új gazdákat keresnek, akik csatlakoznak a cég küldetéséhez: hogy az egészséges és fenntartható étkezés mindenki számára elérhetővé váljon az országban.
Tehát ne mondjunk le az egészséges táplálkozásról a hideg időben sem, támogassuk szervezetünket friss és hazai zöldségekkel és gyümölcsökkel.
Magyarországon az inkontinencia annyi embert érint, mint a szénanátha.
Nemcsak tabutéma, de egyre drágább is az inkontinencia. A felnőttpelenkák ára ugyanis a tavaly július előttihez képest immár a duplájára emelkedett, így egy inkontinenciában szenvedő beteg már minimum 20 ezer forintot költ erre havonta. Ez a probléma pedig nem csak egy szűk réteget érint, hisz az inkontinenciában immár annyian érintettek Magyarországon, mint ahányan szénanáthában.
A felnőttpelenkák ára az elmúlt egy évben folyamatosan nőtt. Az áremelkedés a betegekre eső költségek növekedése, az infláció és a gazdasági helyzet miatt következett be, ám a piac képviselői attól tartanak, a helyzet jövő tavaszra tarthatatlanná válik és immár a legrászorultabb rétegnek is mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
„Egy év alatt megduplázódott a termékek ára, ami főként az idősebb, nyugdíjas korosztályt érinti hátrányosan. Ehhez az is hozzájárul, hogy a betegekre eső költségrész is megnőtt, a nem támogatott termékeket pedig már jó ideje teljes áron tudják csak megvásárolni, ezek jobb minőségűek és nagyobb befogadó kapacitással rendelkeznek, de nyilván a drágább árkategóriába esnek. Az infláció és a gazdasági helyzet okozta drágulás miatt azonban félő, hogy a duplájára emelkedett árakat még a legolcsóbb termékek esetében sem fogják tudni kifizetni a legrászorultabbak. Ez nagy megterhelést jelenthet a leginkább rászoruló rétegnek, nem beszélve arról, ha mondjuk egy nyugdíjas házaspár mindkét tagjának szüksége van rá” – fejtette ki Ponyi Viktor, a pelenkaexpressz.hu tulajdonosa.
Havi húszezer forint csak a pelenka
A Magyarországon piacvezető felnőtt pelenkaáruház tulajdonosa szerint jövő tavasszal már nem lesz kapható olyan felnőttpelenka, aminek az ára beleférne az állami támogatás összegébe, noha természetesen nem csak ezeket a termékeket érinti az áremelés, hanem azokat a márkákat is, amelyek nem férnek bele a támogatott keretbe. Ponyi Viktor szerint már most érdemes alaposan átböngészni az internetet, hisz a pelenkaárakban is hatalmas a szórás. A legkedvezőbb áru és a legdrágább termék ára között ugyanis akár másfélszeres különbség is lehet. A PelenkaExpressz tulajdonosa ezért azt javasolja, mindenképpen tájékozódjunk, mielőtt megvesszük a terméket.
„Sokféle beteg van, és ezen a területen is a határ a csillagos ég. Az ápolási termékek, mosdatókrémek és habok, alátétek és persze maga a pelenka is nagy kiadást jelentenek egy családnak. Csak a pelenka, ha napi hárommal számolunk, havi minimum húszezer forintba kerül. 2022 júliusig mindez még tízezer forintból volt megoldható” – tette hozzá Ponyi Viktor.
Terhesség alatt és szülés után is felléphet a probléma
Az inkontinencia igen széles réteget érint Magyarországon, ráadásul nem csak a betegségben szenvedőket érinti érzékenyen és kényesen ez a téma, de széles körben sem sokszor beszélnek róla. A hazai lakosság hat és fél százaléka – vagyis mintegy 650 ezren – érintett ebben a problémában, ami azt jelenti, hogy ugyanannyian küzdenek ezzel a betegséggel, mint a szénanáthával. Ez a tény annak fényében a legvészjóslóbb, hogy az érintettek 60 százaléka a 65 évnél fiatalabb korosztályba esik, azaz a lakosság produktív részét alkotó aktív korosztály köréből kerül ki.
A téma kényessége miatt sokan még az orvosuknak sem beszélnek a problémáról, pedig a statisztikák szerint minden harmadik nő tapasztal vizelettartási panaszt várandósság alatt és szülés után. Várandósság alatt ugyanis a méh növekedésével a hólyagra nagy nyomás helyeződik, ez okozza a terhes nők vizelettartási zavarait, az úgynevezett stresszinkontinenciát. A húgyhólyagot tartó medencefenék izomzat meggyengülése miatt alakul ki, hiszen a hólyag vizeletkontrollért felelős izmai nem tudnak megfelelően működni. A szülés után szintén stressz inkontinencia alakulhat ki, ennek a jellegzetessége, hogy nevetés, köhögés, tüsszögés, ugrálás során nyomás nehezedik a húgyhólyagra és az alatta lévő izmokra, melyek szabályozzák a vizelet áramlását.
A Gastroenterology folyóirat szeptemberi számának címlapján egy magyar kutatás eredményei szerepelnek. Hegyi Péter, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának és Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója, korábbi Lendület-kutatócsoport-vezető és munkatársai a „gyógyultan” hazaengedett, hasnyálmirigy-gyulladásból felépült betegek későbbi mortalitását elemezték, és aggasztó eredményre jutottak. Kiderült, hogy a felgyógyulás után többen halnak meg közülük különféle komplikációk következtében, mint a kórházi akut szakaszban. Ez a felismerés minden bizonnyal megváltoztatja majd a pankreatitiszes betegek kezelését. A kutatásvezetővel beszélgettünk az eredmények jelentőségéről és a betegellátásra gyakorolt hatásáról.
A hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitisz) sok esetben még ma is halálos betegség, de régen még több beteg hunyt el a következtében. A múlt század végén voltak olyan térségek, amelyekben minden tizedik beteg meghalt, de a mortalitást mára 3 százalékra tudta csökkenteni az orvostudomány. Azonban még ez is nagyon sok áldozatot jelent, hiszen csak Magyarországon évente ötezer ember betegszik meg, közülük az első évben több százan meghalnak. A további mérsékléshez azonban már a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, hiszen a hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésével a betegség következtében kialakuló, sokszor ugyancsak halálos komplikációkat is meg lehet előzni. Miközben a betegség kezelésében és megelőzésében tehát az utóbbi évtizedekben sok sikert értek el a kutatóorvosok, Hegyi Péter szerint a túlélők további sorsával kevesen foglalkoztak eddig.
„Nagyon sok kutatás zajlik annak érdekében, hogy ezt a 3 százalék körüli halálozást néhány tizedszázalékkal csökkenteni tudjuk, de vajon tudunk-e bármit is arról, hogy mi történik a betegek másik 97 százalékával, akik túlélik az akut szakaszt? – teszi fel a kérdést a Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója. – Más betegségcsoportok adataiból lehetett sejteni, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve. A szívinfarktusnál vagy a stroke-nál már régóta beszélnek 90 napos halálozásról, és a saját betegpopulációnkon is láttuk, hogy sok páciens a hasnyálmirigy-gyulladás után cukorbetegséggel vagy rákkal tért vissza.”
Vagyis a kutatók érzékelték annak előjeleit, hogy a pankreatitiszes gyógyult betegek egészsége mégsem áll helyre, miután hazaengedték őket a kórházból. 2011-ben kezdték a hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegek adatait gyűjteni, bár ekkor a fő cél még a kezelés hatékonyságának növelése volt. És az elmúlt években ezeknek az adatoknak az alapján a kutatócsoport számos olyan felfedezést tett, amelynek köszönhetően szerte a világon eredményesebbé vált a betegség prevenciója és terápiája. Az elmúlt tíz évben több mint 2500 beteget válogattak be a heveny hasnyálmirigy-gyulladás regiszterébe, így rendkívül részletes adatok állnak rendelkezésre róluk. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a gyógyult betegek sorsát is követhessék.
Amikor a hazabocsátott betegek kórtörténetét és mortalitását először grafikonon ábrázolták, az ábra sokkolta a kutatókat: nyilvánvaló volt, hogy a kórházból távozott betegek közül többen haltak meg az azt követő első évben, mint az akut hasnyálmirigy-gyulladás következtében a kórházban.
Az utóbbi két évben több mint hatvan kutató dolgozott az adatok gyűjtésén és értékelésén. Hegyi Péter szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy e kezdeti eredmények csupán a jéghegy csúcsát jelentik, és még rengeteg, hasonlóan megdöbbentő részlet rejlik mögöttük, amelyek hasonló jelentőséggel bírhatnak a betegellátásra, és új kutatási területet nyitnak meg a pankreatitisz vizsgálatában.
„A hasnyálmirigy-gyulladás rendkívül összetett betegség, hiszen a sejtelhalás és a gyulladás folyamatai keverednek benne (nekroinflammatorikus betegség). E két folyamat együttesen határozza meg a betegség kimenetelét – mondja Hegyi Péter. – A szívinfarktushoz és a stroke-hoz hasonlóan a sejtelhalás (illetve a mitokondriáis károsodás) játssza a főszerepet a betegség korai szakaszában. Az egyik különbség az, hogy itt a mitokondriumok nem az oxigénhiány következtében állnak le, hanem az alkohol, a zsírsavak, a dohányzás miatt. A másik nagy különbség pedig az, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben nem játszik szerepet a gyulladásos válasz, a hasnyálmirigy-gyulladásnál azonban szörnyű citokinvihar keletkezik.”
A citokinvihar villámgyorsan szétterjed a szervezetben, és szinte minden szervet károsít.
Legfőképpen a tüdőket és a veséket, de a szívet és a többi szervet is súlyosan rongálja ez az elszabadult immunológiai reakció. A pankreatitiszes betegek akut halálozását főképpen a citokinvihar következtében kialakuló szervi elégtelenségek okozzák, nem pedig a hasnyálmirigy károsodása. A citokinvihar után az immunrendszer legyengül, és érzékennyé válik a fertőzésekre. Sok beteg a bakteriémiába, vagyis a szepszisbe hal bele. A kórházban elhunyt betegek zöme az első három napban veszítette életét a hirtelen kialakult szervi elégtelenségek következtében. Ha az első napokat sikerrel átvészeli a beteg, akkor látszólag csökken a veszély, és hamarosan megkönnyebbülve hazaengedik a kórházból. De ez a siker csak látszólagos.
Azt már korábban is felismerték, hogy helyi nekrózis esetén gyakrabban mennek vissza a betegek a kórházba, mert otthon belázasodnak, bakteriális fertőzés alakul ki náluk, és sokan az antibiotikum-kezelés dacára e fertőzésben is meghalnak.
„Azt azonban előttünk senki nem ismerte fel, hogy a szívelégtelenség kockázata is megnő náluk. Ez a komplikáció azért maradhatott rejtve egészen idáig, mert két külön orvoscsoport látta el a beteget a pankreatitisz és a szívbetegség miatt – érvel Hegyi Péter. – Ugyanez a hatás figyelhető meg a daganatos betegségek esetén: felfedeztük, hogy a hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegeknél kialakuló rák miatti súlyos fogyás, elsorvadás jelentősen felgyorsul. Ma már egyre több adat mutat arra, hogy a kóros lesoványodást nem csak az energiahiány, hanem a citokinek által kiváltott gyulladás okozza.”
Az eredményekből tehát egyértelmű, hogy míg a betegség korai szakaszában a nekrózis a domináns, ezért úgy lehet megelőzni, ha nem fogyaszt az illető alkoholt, zsíros ételeket, és nem dohányzik, addig a második fázisban, a hazabocsátás után a gyulladás lesz erőteljesebb, így a komplikációk megelőzése érdekében e gyulladást kell kezelni. Márpedig ennek a megelőzésnek hatalmas jelentősége lenne: a vizsgálat pontos adatai szerint miközben az akut szakaszban 3,1 százalék volt a betegek halálozása, az ezt követő 12 hónapban újabb 5,3 százalékuk hunyt el. Arról egyelőre csak feltételezéseik lehetnek a kutatóknak, hogy e felfedezés hány haláleset megakadályozásához járulhat hozzá, de Hegyi Péter szerint az már most is egyértelmű, hogy változtatni kell a betegmenedzsmenten.
„A hazaküldött beteget minél hamarabb vissza kell rendelni kontrollvizsgálatra, mert immár tudjuk, hogy rendkívül veszélyeztetett csoportba tartozik – érvel a kutatásvezető. – A vizsgálatban kimutattuk, hogy azoknál magas a szívhalálozás, akiknek kardiológiai alapbetegségük volt; a lokális szövődmények a szepszis kockázatával függtek össze; míg azok fogytak le kórosan, akik daganatos alapbetegségben szenvedtek. Akinél lokális fertőzés alakult ki, azt mi az osztályunkon már egy héttel a hazaengedés után visszahívjuk.”
Hegyi Péter arra számít, hogy az új eredmények nyomán most rengeteg kutatócsoport fog foglalkozni a témával szerte a világon (ők maguk is továbbvitték időközben a kutatásokat), így a következő években várhatóan sokkal behatóbb ismereteket fogunk szerezni arról, hogy a hasnyálmirigy-gyulladás hogyan és milyen esetekben okoz krónikus vagy halálos komplikációkat, és hogyan lehet ezek ellen védekezni.
A sok idegeskedés negatív hatása a szervezetre ma már ismert tény, azt azonban kevesebben tudják, hogyan enyhíthetjük a káros hatásait.
Számos kutatás igazolta, hogy a stressz okozta károk nem csak az agyat, de a bélflórát is közvetlenül érintik, ami rengeteg komolyabb betegség okozója lehet. A stresszoldó praktikák mellett azonban étrend-kiegészítőkkel is tehetünk azért, hogy a mindennapi idegeskedés káros hatásait kevésbé érezze meg a szervezetünk.
„Sokan hiszik azt, hogy a stressz csak az agyra van hatással, ám a kutatások azt igazolták, hogy a bél is érintett ilyenkor. A mindennapos aggodalmak során nem véletlenül érezzük azt a klasszikus tünetet, hogy görcsbe rándul a gyomrunk. Azt azonban ilyenkor még nem érzékeljük, hogy a bélflóra egyensúlya mennyire sérült. Ennek pedig olyan súlyos következményei lehetnek, mint a cukor- vagy a zsírháztartás felborulása, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek vagy éppen a depresszió” – tájékoztatott Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész, a VitaminKosár Kft. szakértője.
Dr. Budai Marianna arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai kutatások eredményeképpen már lehet tudni, hogy a bélflórát alkotó baktériumok közül melyek azok, amelyek számának a megcsappanásával nehezebben vagyunk képesek kezelni a stresszt.
„A kutatásoknak hála ma már tudjuk, hogy legfőképpen a Lactobacillus rhamnosust – ez csökkenti a stresszt és mérsékli a depressziót –, valamint a Bifidobacterium longumot kell pótolni, ami a szorongásoldásban segít. Ha ezek egyensúlyban vannak, segíthetnek, hogy a stressz következményeivel könnyebben megbirkózzon a szervezetünk. Ezeknek a baktériumoknak a számát sajnos ma még nem tudják mérni, ám intő jel lehet a hiányukra, ha észrevesszük, hogy egyre kevésbé viseljük jól a mindennapi megpróbáltatásokat, és a legkisebb stresszhelyzetre is hevesen reagálunk” – fejtette ki a gyógyszerész.
A szakember szerint a táplálkozás mellett érdemes olyan étrend-kiegészítőt alkalmazni, ami minél többféle olyan jótékony baktériumot tartalmaz, ami a humán flóra része, emellett pedig kiegyensúlyozott és hatékony magnézium- illetve B6-vitamin-tartalommal bír.
„A táplálkozás segíthet abban, hogy a jó baktériumok jól érezzék magukat bennünk, ezért fontos a rostban gazdag táplálkozás és a fermentált zöldségek és tejtermékek fogyasztása. Ha már a stresszt nem tudjuk elkerülni, a bélflóránkat támogathatjuk, hogy könnyebben megbirkózzon vele, ehhez pedig olyan terméket válasszunk, amely minél több olyan baktériumtörzset tartalmaz, ami az emberi bélflórában természetesen is előfordul.
A legjobb, ha olyan probiotikus készítményt találunk, ami mindezt jól felszívódó magnéziummal és B6-vitaminnal kombinálja. A magnézium segít ellazulni és az alvásproblémákkal szemben is hatásos, a B6-vitamin pedig az úgynevezett örömhormonok szintéziséhez járul hozzá, emellett pedig elősegíti a magnézium felszívódását is” – tette hozzá Dr. Budai Marianna.