2023 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
A bruttó átlagkereset 16,4, a nettó átlagkereset 16,3, a reálkereset pedig 10,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
(A fotó illusztráció)
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,2 százalékkal volt magasabb mint 2022-ben, miközben a reálkereset 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A reálkereset 10,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 5,5 százalékos növekedése mellett.
A tavalyi év egészét tekintve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 571 200 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 379 800, a kedvezményeket figyelembe véve 393 700 forintot ért el.
A reálkereset 2,9 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6 százalékos növekedése mellett.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 589 100 forint volt 2023. január-decemberben
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 391 800, a kedvezményeket figyelembe véve 405 600 forintot ért el. MTI
A NAV Sajtó Főosztálya és az államtitkár úr is azt kérte, hogy írjuk le, ha problémánk van az eÁfa kapcsán. Most leírjuk: az eÁfa 8 év után csalódást keltő webfelülettel indult el.
Nem felel meg a valóságnak, az, amit a NAV hirdet: az eÁfa nem gyors és nem is előnyös!
A webes eÁfa használata nem kötelező, az MKOE azt nem ajánlja egyetlen könyvelőnek sem.
A nagyvállalatoknál elképesztő többletmunkát igényelne az egyezőség keresése, nekik évek múlva lehet majd érdemi felhasználásra készülniük, ha már kiforrott könyvelőszoftveres megoldások állnak rendelkezésre. Összefoglaljuk az eÁfa portál legjellemzőbb hibáit, röviden:
Nagyon lassú a bizonylatbetöltés!
A listákra nagyon sokat kell várni!
A listákat csak 24 óráig őrzi meg a rendszer!
A bevallás jóváhagyása akár több óra is lehet!
Nincs külön fizetendő áfa tételsor!
Nincs külön levonható áfa tételsor!
A szabálykészítés bonyolult!
A levonási tiltásokra kész szabályok kellenek!
A 100 sor megtekintési beállítását a rendszer elfelejti!
Az „ellenőrzésre vár” felirat ok nélkül is megjelenik!
Az excel táblázatban a számlaszám macskakörmök között van!
Az elmúlt hónapokban mindössze a korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések tartották felszínen az ágazatot – kommentálta a mai friss építőipari statisztikai adatokat Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
Gyengén teljesített tavaly az építőipar, de a kamatcsökkentések és az EU-s pénzek segíthetnek
Az elmúlt hónapokban mindössze a korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések tartották felszínen az ágazatot – kommentálta a mai friss építőipari statisztikai adatokat Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
A Központi Statisztikai Hivatal ma délelőtt közzétett, friss adatai szerint 2023. decemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés. Ezen belül az épületek építésének termelése 6, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor 2023 novemberében képest 5,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene 2023 decemberében.
Az év egészében az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok lassuló, de még érdemi drágulása miatt – átlagosan 15,9 százalékkal magasabbak voltak az előző évihez képest. A megkötött új szerződések volumene gyakrolatilag stagnált, mindössze 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 0,1 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – ez utóbbi feltehetően néhány nagyobb projekt egyedi hatása. Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene eközben 23,5 százalékkal csökkent.
Az utolsó hónap 5,1 százalékos építőipari volumennövekedése biztató, azonban ebből egyelőre korai hosszabb távú következtetéseket levonni. Az építőipar termelési volumenének trendszerű csökkenésével kapcsolatban Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a magyar építőipar nagyrészt kitett az állami és önkormányzati beruházásoknak, valamint a lakosság építési szándékának és kapacitásának.
(Markovich Béla)
A cégvezető kiemelte: „sem az állami és önkormányzati, sem a lakossági beruházások nem tudták segíteni az adatokat, hiszen az elmúlt hónapokban egyik szektor sem jelentkezett érdemi megrendelésekkel. Ami az építőipart az elmúlt hónapokban segítette, az elsősorban csupán a már korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések megléte volt” – fejtette ki a Mapei ügyvezetője. Majd hozzátette: a vállalati fejlesztések közül kiemelkednek a csarnokok és a logisztikai központok építése, valamint a nagy autógyártók és akkumulátorgyártók beruházásai. Piaci oldalról tehát összességében megerősíthetők a frissen látható KSH adatok, miszerint az építőipar az elmúlt hónapokban nem tudott kitörni, stagnálást mutatott.
Az útépítések és más infrastruktúra építések korábbi évekhez viszonyított jelentős lassulása és nagy állami fejlesztések visszafogása főként a mélyépítő cégekre vannak negatív hatással. Hiszen ezen cégek lényegében csak az infrastrukturális beruházások kivitelezéséből élnek, nincs más üzletáguk. Az EU-s pénzek kapcsán is igen lényeges, hogy mindenképp el kell indítani már most, a következő hónapokban az előkészítési munkákat, hogy 2024 végén, 2025 elején ezeket a nagy, összetett kivitelezési munkákat megkezdhessék a cégek.
Mi várható a lakásépítések és felújítások terén?
A lakáspiaci statisztikai adatok csak később érkeznek, az azonban már most látszik, hogy a lakásépítő kkv-k lassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Piaci jelzéseik szerint az új lakásokat ma sokkal-sokkal nehezebb értékesíteni, mint korábban. Igény elvben lenne ezekre a lakásokra, de a magas – igaz az utóbbi hónapokban szerencsére csökkenésnek indult – hitelkamatok, valamint a megnövekedett lakossági terhek miatt a fizetőképes kereslet drasztikusan lecsökkent. Az átlagpolgárok ugyanis az általános drágulás okán jóval kevesebb szabadon elkölthető megtakarítással rendelkeznek, jóval óvatosabbak a költözési tervekkel, a hitelfelvétellel.
(A Mapei Sóskúti üzemének képe)
Nagy lökést adhat, ha megérkeznek a gazdaságba az EU-s pénzek!
Amennyiben az EU-s források kifizetése ténylegesen elindul Magyarországon, ahogyan erről már a napokban is több hír látott napvilágot – például a mintegy 900 milliárd forintos GINOP Plusz pályázatok meghirdetése kapcsán – az ebből, és hasonló pályázatokból, hitelprogramokból megvalósuló beruházások jelentős lökést adhatnak az építőiparnak. A magyar építőipar az állami és az önkormányzati beruházások nélkül nem tud hosszútávon létezni. Amennyiben ezen beruházások újraindulnak, illetve újak indulnak ez nagy segítség az építőipari cégek számára, hiszen a cégek egy nagy része kifejezetten ezen típusú beruházások kivitelezésére rendezkedett be.
A központi támogatások már tavaly is segítettek, de idén is szükségesek
A támogatott hitelprogramok az elmúlt időszakban is sokat segítettek, hiszen a cégeknek lehetőséget teremtett a nehezebb gazdasági helyzetben is a fejlesztésekre és ezen fejlesztések között sok építési fejlesztés is elindult, például energiahatékonysági, naperőműves beruházások. Ami nehézséget okozhat az az, hogy bizonyos területeken a cégek kiskereskedelmi forgalma visszaesett és ezért a széles körű, központilag támogatott hitellehetőségek (például a Széchenyi hitelprogramok, vagy a Baross Gábor programok) ellenére sem tudnak élni ezekkel, az amúgy valóban kedvezően árazott lehetőségekkel.
Ahogyan korábban, úgy 2024-ben is sokat segíthetnek a különböző támogatások és kedvezményes kamatozású hitelek. Ugyanakkor, mivel sem a lakosság, sem pedig a cégek nagy része nem képes a beruházásait kizárólag önerőből finanszírozni, ezekre az újabb és újabb támogató intézkedésekre a következő hónapokban nagy szükség lenne 2024-ben is, valamint arra, hogy például az energiahatékonysági támogatások minél előbb elérhetővé váljanak, hiszen ezek jelentős mértékű megrendeléseket adhatnak az építőiparnak.
Megtévesztően kommunikálta a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., hogy a „Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc”, ezért 90 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa – közölte a GVH pénteken az MTI-vel.
A közleményben részletezték, a Gazdasági Versenyhivatal 2023 júliusában indított eljárást a Lidllel szemben, mert észlelte, hogy a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. a 2023. február 13-tól alkalmazott kereskedelmi kommunikációjában azt állította, a „A Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc”.
Ez a szlogen az átlagfogyasztó számára valószínűsíthetően azt sugallta, hogy a cég termékkínálata minden egyes többi magyarországi áruházlánchoz képest ténylegesen a legolcsóbb – írják a közleményben.
Kifejtették, a vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában megjelölt, a Pénzcentrum által végzett felmérés vélhetően nem volt alkalmas a vállalkozás piacelsőségi állításának objektív, tényszerű igazolására, mivel az kimondottan szubjektív, nem reprezentatív jellegű volt, valamint a hirdetések közzétételéhez képest egy korábbi időszakra (2022. december 2. – 2023. január 30.) vonatkozott.
A GVH döntésében rámutatott arra, hogy a reklámkampány üzenete az átlagfogyasztók értelmezésében azt jelentette, hogy a Lidl termékei objektíven a legolcsóbbak a versenytársakhoz képest, és ezt a piacelsőségi állítást egy független, harmadik fél által végzett kutatás támasztja alá. Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állítás.
A nemzeti versenyhatóság a közleményben arra hívja fel a figyelmet, hogy a piacvezető pozíció állítása az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatójaként szolgál a fogyasztók számára, ilyet a GVH Versenytanácsának álláspontja, és a bírósági gyakorlat értelmében csak abban az esetben szabad állítani, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív adatokkal, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják. Ezért a vállalkozásoknak különös körültekintéssel kell eljárniuk az árakkal kapcsolatos reklámozás során – hangsúlyozták.
A GVH korábbi gyakorlatának megfelelően megállapította, hogy a piacelsőségi állítások nem voltak megfelelően alátámasztva, így megtéveszthették a fogyasztókat. Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-re a reklámkampány költségéből kiindulva 90 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki – tájékoztatott a Gazdasági Versenyhivatal.
A telefonos szolgáltatások mellett a banki díjak is drasztikusan drágulnak áprilistól – a bankok a napokban teszik közzé az emelésről szóló közleményeket. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint jó számlacsomag választásával és néhány megugorható feltétel teljesítésével nemhogy az emelést el lehet kerülni, de ingyenessé is tehető a bankolás.
Az elmúlt napokban a távközlési szolgáltatók komoly díjemelései miatt hüledeztek az emberek. Most megérkezett az első kellemetlen hír a bankokból is. A K&H Bank már jelezte ügyfelei felé, hogy a jogszabály adta lehetőségekkel élve, 2024 április elsejétől drasztikusan megemeli számlaszolgáltatásainak díját. Az emelés mértéke megegyezik a 2023 évi átlagos infláció mértékével, azaz a számlacsomagok díjai 17,6 százalékkal emelkednek.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő napokban a többi pénzintézet is megjeleníti a második negyedévtől érvényes kondícióit. A jogszabályok értelmében a fogyasztók számára hátrányos változásokról ugyanis a bankoknak 60 nappal bevezetésük előtt tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket.
A szakértő a Magyar Nemzeti Bank statisztikáira hívta fel a figyelmet, amely szerint a bankok működési költségei az elmúlt évben 16,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a személyi jellegű ráfordítások 21 százalékkal nőttek. A fentiek alapján komoly remény nincs arra, hogy a bankok díjemeléseikben komolyabb önmérsékletet tanúsítsanak.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a díjemelések ellenére jó eséllyel még az adott bankon belül is található az ügyfelek számára kedvezőbb kondíciókkal bíró számlacsomag. Ehhez ugyanakkor érdemes áttekinteni, hogy milyen banki szolgáltatásokat vesznek valóban igénybe az ügyfelek, illetve azt, hogy milyen tételekért fizetnek indokolatlanul magas költséget bankjuknak. Ebben a januárban minden ügyfél számára kötelezően megküldött számlakimutatás adhat segítséget, hiszen abban forintra lebontva látszik, hogy az ügyfél milyen szolgáltatásokért mekkora összeget fizetett 2023-ban.
Gergely Péter szerint az ügyfeleknek érdemes átgondolniuk azt, hogy a költségfaló tételek közül mire van igazából szükség, mi helyettesíthető olcsóbb megoldással. Tipikusan ilyen az sms-kontroll szolgáltatás push üzenetté alakítása, amely az egyedi üzenetdíjak helyett ingyen, vagy havi pár száz forintért biztosítja a költések folyamatos figyelemmel kisérését.
Gergely Péter az ügyfelek figyelmébe ajánlja, hogy minden pénzintézet európai uniós szabályozás alapján köteles egy úgynevezett alapszámlát kínálni ügyfeleinek. Ennek havi díja maximum a mindenkori havi bruttó minimálbér 0,5%-a, idén januártól tehát 1334 forint lehet.
A fenti díjban kötelezően
ingyenes bankkártya,
havi két ingyenes, maximum 150 000 forint értékű atm-es vagy egyszeri, maximum 50 ezer forintos bankfióki készpénz felvétel,
korlátlan számú ingyenes készpénzbefizetés,
korlátlan számú ingyenes bankkártyás vásárlás,
korlátlan számú csoportos beszedési megbízás,
illetve havi maximum négy darab, együttesen maximum 100 000 forint értékű ingyenes utalás díjmentessége biztosított.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a magyar háztartások döntő részének az Alapszámla által nyújtott szolgáltatások teljes mértékben lefedik az igényeit. A szakértő szerint azt viszont látni kell, hogy az Alapszámlához nagyon hasonló kondíciókkal bíró számlacsomagok választásával – bizonyos feltételek teljesülése esetén mód van drasztikusan, akár nulla forintra csökkenteni a számlához kapcsolódó költségeket.
Ezzel kapcsolatban a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy a pénzintézetek ma már nem elérhetetlenül magas, havi 400-500 ezer forint számlára érkező utalás esetén kínálnak olyan csomagot, amely számlavezetési díj nélkül biztosítja a korszerű bankolást, sőt akár az ingyenes utalás lehetőségét is.
A számla feltételek teljesítéséhez általában aktív kártyahasználatot írnak elő – havi 5-10 bankkártyás vásárlást kell teljesíteni. Az az ügyfél tehát, aki szakít azzal a gyakorlattal, hogy a bankszámlányát csak és kizárólag arra tartja fenn, hogy az arra beérkezett munkabérét felvegye, és bankkártyáját vásárlásra kezdi használni, kedvezőbb megítélés alá esik majd és kedvezőbb számlacsomagok között választhat.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy november végére héthavi mélypontra esett a hitelkártya-tartozás összege, nem feltétlenül jelent fordulatot – a trendek szerint a novemberi „megpihenést” erőteljesebb karácsonyi eladósodás követi.
Bár hét hónapos mélypontra jutott, ám éves szinten még így is 5 százalékot meghaladó mértékben, 151,7 milliárd forintra nőtt 2023 novemberére a magyar lakosság hitelkártya-tartozása – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
130 ezer forint felett az átlagos tartozás
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 2023. évi összegekhez hasonló mértékű kártyatartozásokkal hónapokon keresztül utoljára 2014-ben bírtak a magyar háztartások, ám akkoriban a forgalomban lévő hitelkártyák száma még meghaladta az 1,41 millió darabot.
Az elmúlt év őszén, 2023 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint viszont 400 ezerrel kevesebb, 1,11 millió hitelkártya plasztik volt csak forgalomban.
Ennek köszönhetően az egy kártyára jutó hitelkártya-tartozás 2023-ban már stabilan 130 000 forint fölött volt.
A fentieknek köszönhetően az egy kártyára jutó tartozás növekedése értelemszerűen lepipálta a teljes tartozás bővülési ütemét, egész évben 10 százalék felett volt – csak a novemberi csökkenésnek köszönhetően szorult hajszállal ezen szint alá.
Nem egészséges irányba tolódott az adósság
A másik fontos különbség az egy évtizedes adatokhoz képest, hogy a folyószámla jellegű hiteleken belül a hitelkártya-tartozások 2014-ben csak a teljes tartozás átlagosan 42 százalékát adták, idén azonban 100-ból 48-49 forint olyan tartozás, amit a türelmi idő letelte után nem törlesztettek az adósok – hívta fel a figyelmet a Gergely Péter.
Ez azért „veszélyesebb”, mint a folyószámla-tartozások felfutása, mert míg a folyószámlahitel-tartozásokat a hónap során a számlákra érkező pénzek (fizetések) automatikusan törlesztik, addig a határidőre nem fizetett hitelkártya-tartozás csak akkor csökken, ha az ügyfél befizetést teljesít, addig hónapról-hónapra görgetve ketyeg a havi 2-3 százalékos hitelkamat.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztetett, hogy a hitelkártya-tartozások esetében az ügyfelek hitelterhe az előző félév utolsó hónapjának első napján érvényes jegybanki alapkamat 39 százalékkal megnövelt értéke lehet, azaz az első hat hónapban akár 50,5 százalékkal is kamatozhatnak a hitelkártya-tartozások. A szakértő szerint a bankok ennek ellenére az elmúlt időszakban nem használták ki a jogszabály adta lehetőségeket, de a stabilan 25-35 százalékos éves kamatok sem számítanak alacsonynak.
Nem biztos, hogy fellélegezhetünk
Gergely Péter szerint a hitelkártya-tartozások elmúlt hónapokban tapasztalt növekedése egyértelműen azt mutatta, hogy a családok a magas infláció miatt kifeszített helyzetüket a fennálló hitellehetőségek aktívabb kihasználásával próbálták ellensúlyozni. Bár a pénzromlás meredeken csökkent, és a háztartások anyagi helyzete így javult, a novemberi kedvezőbb hitelkártya-tartozás adat nem feltétlenül jelenti már ennek statisztikában történő megjelentését.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanis önmagában az a tény, hogy az októberi 151,7 milliárd forintról novemberre 144,6 milliárd forintra csökkent a hitelkártya-tulajdonosok tartozása, nem meglepetés hiszen az azt megelőző tíz évből nyolc alkalommal is csökkent a karácsonyt megelőző hónapban a fennálló hitelkártya-tartozás – egyfajta felkészülésként a karácsonyi időszakra.
A statisztikák szerint viszont utoljára 2016-ban volt példa arra, hogy az év utolsó hónapjában az ügyfelek kevesebb pénzzel tartozzanak a bankoknak, mint az adott év novemberében – ez pedig azt vetíti előre, hogy 2023-at is csúcson zárhatja a hitelkártya-tartozás. Fellélegezni csak akkor lehet, ha a csökkenő trend több hónapon keresztül fennmarad – vélekedett a szakértő.
