A vállalkozások többsége online számláz

A vállalkozások többsége online számláz

Online számlázót használ a vállalkozások többsége, és egyre fogékonyabbak az automatizmusokra is – ezt mutatja az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív felmérés, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), és egyéni vállalkozók számlázási szokásait vizsgálta a Számlázz.hu megbízásából.

Az MTI-nek küldött csütörtöki közlemény szerint az online számlázóprogram-használatban 2020-ról 2021-re tapasztalt látványos és dinamikus növekedés 2022-re megtorpant. Ez nem meglepő, mivel 2021 elejétől már szinte minden vállalkozást érint az adóhatóság felé történő számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, ami a kézi számlatömb és telepített programok felhasználóit a felhőalapú alternatívák felé terelte.

Az elemzés szerint az elmúlt évben csupán néhány százalékponttal nőtt az online számlázók használati aránya, miközben a számlatömbé tovább csökkent. A kkv-k körében ugyan utóbbi terén sincs számottevő változás, a kézi számlázást korábban már kivezette a többségük. Így csak minden ötödik cég használja a bizonylatolásnak ezt a módját.

Az egyéni vállalkozók kissé késve reagáltak a kutatás szerint: 2022-ben jelentősen kevesebben használnak kézi számlát, mint egy évvel korábban, jelenleg már csak minden harmadik vállalkozó.

A teljes piac stagnálása ellenére kismértékű átrendeződés rajzolódik ki a számlázóhasználatban: míg a Számlázz.hu és más piaci online megoldások valamelyest növelték részesedésüket, a NAV megoldása kissé visszaszorult, ugyanakkor így is tartja a tavaly megszerzett 2. helyét. A legfeljebb közepes méretű vállalkozások közül online számlázóprogramot 10-ből 6-an használnak, körükben a Számlázz.hu-t 46 százalék választotta.

Azt is megállapították, hogy a kkv-k közel fele, míg az egyéni vállalkozók háromnegyede nyitott arra, hogy a folyamatok és adminisztráció terén több feladatot a számlázóprogramra bízzon: leginkább a vevői adatok programba importálása, előlegszámla és díjbekérő kiállítása, fizetési felszólítás küldése, a bejövő számlák megjelenítése és a számlázó bankszámlával történő összekötése fontos a számukra.

Kilenc egyetem százharminckét hallgatója vett részt a Mérnökök Ligáján

Kilenc egyetem százharminckét hallgatója vett részt a Mérnökök Ligáján

Idén 10. alkalommal indította útjára az Unilever Magyarország Kft. a Zyntern.com-mal kooperálva a felsőoktatásban résztvevő hallgatók körében a Mérnökök Ligája esettanulmányi versenyét, melyen az elmúlt 10 évben több mint 300 csapat vett részt. A háromfős csapatok egy valós eseten keresztül bizonyíthatták elméleti és gyakorlati tudásukat, hiszen egy konkrét gyári problémára kellett ötletes és hatékony megoldást találniuk.

2022-ben a Mérnökök Ligájára 9 egyetem összesen 132 hallgatója jelentkezett. A jelentkezőkből 23 csapat jutott be a döntőbe. A döntős csapatok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem hallgatói közül kerültek ki. Külön öröm, hogy 25 női műszaki hallgató is jelentkezett a versenyre, akik közül ketten döntős csapatok tagjai.

Figyelembe véve a témát és a döntő helyszínét, a jelentkezők két különböző feladat közül választhattak, melyek mindegyike egy-egy gyártási folyamat innovációját tűzte ki céljául. A feladatok többek között a pályakezdők angol nyelvű, prezentációs, LEAN problémamegoldó, valamint pénzügyi tervezéshez fűződő kompetenciáit vették igénybe. Mindemellett a zsűri a győztesek kiválasztása során értékelte a szemléletességet, a kreativitást, az összefüggések és kontextusok bemutatását, valamint az Unilever Magyarország Kft. értékeinek megjelenítését is (úgy mint biztonság, emberközpontúság, minőség, fenntarthatóság).

Az Unilever Magyarország Kft. az esettanulmányi verseny alatt folyamatos támogatást biztosított a hallgatóknak, így például a versenyzők gyárlátogatáson mérhették fel élesben a terepet, valamint folyamatosan tudtak konzultálni az Unilever mérnökeivel is. Az 3 hetes folyamat eredményeként a megálmodott innovációkat a hallgatóknak az Unilever Magyarország Kft. gyáraiban kellett szakmai zsűri előtt angolul prezentálni. A zsűritagok között kifejezetten érintett mérnökök is voltak, akik a leginkább gyakorlati szempontból vizsgálták a megoldásokat, hiszen ezeket az innovációkat a vállalat valóban be szeretné vezetni a későbbiek során.

A dobogós mérnökhallgatók értékes nyereményeket kaptak, de a többiek sem tértek haza üres kézzel. A hallgatók elmondása alapján az esettanulmányi verseny kifejezetten értékes tapasztalat volt számukra, főleg azért, mert a tudásukat egy nemzetközi vállalat is elismeri. Nem is akárhogy, hiszen jelenleg is számos olyan kolléga dolgozik a vállalatnál, akik szintén a Mérnökök Ligáján keresztül csatlakoztak az Unileverhez, amely az egyik vezető FMCG vállalat, hiszen a világ 50 legértékesebb márkája közül 14-et gyárt.

Az Unilever részéről Vadim Markin nyírbátori gyárigazgató elmondta, hogy “A ma valutája a készség, és ezzel a versennyel éppen ezeket a ‘skilleket’ tudják a fiatalok kiépíteni. Az Unilever számára pedig ez a verseny több, mint egyszerű rendezvény: hiszen egyetemi kurzusok, Facebook oldal épül azzal a céllal, hogy a hallgatók beleláthassanak az Unilever gyárainak mindennapjaiba és karrierlehetőségeibe.”

Tárkány-Szűcs Zoltán veszprémi gyárigazgató pedig így fogalmazott: “A Mérnökök Ligája programunk egyik pozitív hozadékaként idén nyáron is több mérnök és ‘mérnök hölgy’ jelölt kezdi meg nyári szakmai gyakorlatát a gyárban. Mindez kiválóan bemutatja a verseny iránti lelkesedést mind a hallgatók, a vállalat és persze egyetemek körében is.”

Logisztikai szövetség:  évi 5 millió tonna gabona érkezhetne Ukrajnából Magyarországon át

Logisztikai szövetség: évi 5 millió tonna gabona érkezhetne Ukrajnából Magyarországon át

Sürgősen fejleszteni kell a határ menti vasúti infrastruktúrát, meg kell nyitni a Záhony–Csap határátkelőt a teherforgalom előtt

Kulcsszerepet játszhat a magyar vasút az ukrán exportermékek világpiacra juttatásában, valamint az Ukrajnába irányuló humanitárius és gazdasági szállításokban, ami Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sokmilliárd forintos bevételt jelentene a következő években. Ehhez alapvető fontosságú a határmenti vasúti infrastruktúra azonnali fejlesztése kormányzati és uniós forrásokból, ellenkező esetben a környező országok profitálnak a megváltozott szállítási útvonalak miatti lehetőségből. Akár évi 5 millió tonna gabona és egyéb, nagy mennyiségű áru haladhatna át Magyarországon, ugyanis a határ mentén – Záhonyban és Fényeslitkén – már most jelentős átrakási kapacitás áll rendelkezésre, amit azonban a vasúti pálya állapota miatt jelenleg nagyon korlátozottan lehet kihasználni.

Az Ukrajnában zajló háború jelentősen átrajzolta a korábbi logisztikai-szállítási útvonalakat, az új helyzetben számottevő igény mutatkozik arra, hogy ukrán gabonaexport tetemes része Magyarországon keresztül jusson el a világpiacra. A napokban az Európai Bizottság is szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a humanitárius szállítmányok mellett egyéb szükséges árukhoz a takarmányoktól a műtrágyákig.

A jövőben a vasútra támaszkodik az ukrán export

Az exportra szánt gabonamennyiség – a különféle piaci források szerint – akár elérheti az évi 20 millió tonnát. „Mivel Ukrajna elveszítette tengeri kikötőit, a gabona kizárólag vasúton tud kijutni az országból, és a piaci-szakmai konszenzus szerint a következő 2-3 évben szinte biztosan a vasút lesz a gabonaszállítások elsődleges eszköze. A környező országok között most komoly verseny indul azért, hogy minél nagyobb legyen a részarányuk a szállításban ” – hangsúlyozza Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke.

Hazánknak lehetősége lenne a jelenlegi forgalmon túl akár évi 5 millió tonna gabona átrakására és vasúti szállítására, ami az ebben részt vevő állami és piaci szereplőknek, illetve a költségvetésnek – pályahasználati díjak, adók és járulékok formájában – évi sokmilliárd forintos bevételt generálnának.

Gyors vasúti fejlesztések kellenek az ukrán-magyar határon

Az Ukrajnából érkező árut át kell rakodni teherautókra vagy széles nyomtávú vágányról az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra. A határ magyar oldalán, Záhonyban, illetve az átadás előtt álló fényeslitkei East-West Gate terminálon jelentős az átrakási kapacitás – évi 10 millió tonna –, de ezek kihasználásához sürgős fejlesztésekre lenne szükség. A térség vasúti infrastruktúrája az elmúlt évtizedekben ugyanis nagyon leromlott, a többletforgalom kezelésére nincsenek meg a minimális feltételek sem.

Az MLSZKSZ állami és piaci szereplőkkel is egyeztetve összegyűjtötte azokat a legfontosabb beavatkozási pontokat, amelyek meglépése esetén Záhony térsége, a vasúti logisztika és a magyar gazdaság a legtöbbet profitálhatna a helyzetből” – mondta Fülöp Zsolt. A szövetség szerint összesen mintegy 46 milliárd forint kormányzati támogatás szükséges, amelynek egy jelentős része uniós forrásokból később lehívható lenne, ugyanis az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) következő pályázati felhívásai keretében támogathatók lesznek az Ukrajnával való közlekedési összeköttetések javítását célzó projektek, így a vasúti összeköttetésekre és a vasúti-közúti terminálokra vonatkozóak is. 

Az MLSZKSZ javaslatai:

  • A vasúti infrastruktúra ütemezett felújítása

A rossz infrastruktúrát gyorsan és hatékonyan a MÁV eszközeivel kellene az eredeti – az 1990-es kapacitásoknak megfelelő – állapot szerint helyreállítani, a MÁV-nak biztosított célzott állami forrásokkal. Az infrastruktúra felújítására összesen 38 milliárdforintos támogatásra lenne szükség, ebből a kormányhatározatban már korábban megítélt 12,5 milliárd forint folyósítását fel kellene gyorsítani.

  • Munkaerő-megtartó támogatás

Körülményekhez alkalmazkodó, rugalmas munkaerő-megtartó támogatási programot kellene elindítani, mert a térségben hiány van szakképzett munkaerőből Debrecen és Nyíregyháza jelentős elszívóhatása miatt. A vállalkozások munkaerőellátottsága kritikus szinten van, a meglévő munkaerő megtartásához is támogatásra van szükség.

  • Az átrakodó- és tárolókapacitás fejlesztése

Az átrakási kapacitás Záhony térségében a vasúti infrastruktúra gyors felújításával és újabb kapacitások kiépítésével jelentősen növelhető. Az igények kiszolgálása érdekében elsőként a konténeres gabonaszállítás fejlesztésére lenne szükség. Mindez mobil rakodógépek beszerzésével, illetve ennek támogatásával egyszerű lenne, ezzel a megoldással ráadásul az áru hamarabb eljut az adriai kikötőkbe, mint a gabonaszállító kocsikból álló szerelvények. Második lépésként ki kellene alakítani mintegy 20–25 ezer tonna átmeneti (1–2 heti gabonaforgalomnak megfelelő mennyiségre) gabonatárolási kapacitást a záhonyi térségben, úgy, hogy ezek egyéb áru tárolásra is alkalmasak legyenek. Ezek előkészítésére, tervezésére, illetve finanszírozásához a térségi logisztikai cégeinek szintén szüksége lenne állami támogatásra.

Emellett szükség lenne normál nyomtávú gabonaszállító vasúti kocsik beszerzésére is. A kapacitásfejlesztés és a technológiai korszerűsítés tervezésére és megvalósítására az átrakótermináloknak előzetes számítások szerint 3 milliárd forintos támogatásra lenne szükségük.

  • A határkeresztezés felgyorsítása

Jelentősen korszerűsíteni/gyorsítani kellene a magyar és ukrán oldal közötti áruforgalmi határkeresztezési folyamatokat, mert jelenleg egy tehervonat átadás-átvétele több óra. Emellett a Záhony–Csap közötti határkeresztezés sürgős megnyitása elengedhetetlen a többlet vasúti teherforgalomnak. Továbbá gondoskodni kellene vasúti határhíd rendszeres karbantartásáról, a vasúti fuvarlevél digitalizálásáról és egyszerűsítésről, illetve a modern technológiák, OCR kapuk beépítéséről stb.

  • A szövetség kéri a Magyar Kormány segítségét, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket az ukrán féllel, valamint kérje az unió támogatást is, minthogy schengeni határról van szó.

A záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztései hozzájárulnának ahhoz is, hogy Magyország aktív szerepet vállalhasson a háborút követő újjáépítéshez kapcsolódó logisztikában is” – mondta Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy javaslataik hangsúlyozottan azzal a céllal készültek, hogy a megvalósuló fejlesztések a háború vége, és az ellátási láncok átalakulása esetén is a térség fejlődését szolgálják, és semmiképpen se legyenek később kihasználatlanok.

(A fotó forrása: mapio.net)

A magyar banki ügyfelek több mint harmada figyel a fenntarthatóságra a vásárlásai során

A magyar banki ügyfelek több mint harmada figyel a fenntarthatóságra a vásárlásai során

A hazai banki ügyfelek 97%-a szerint a klímaváltozás valódi probléma, és 70%-uk szerint ez ellen kell leginkább tenni napjainkban – derül ki a Mastercard frissen publikált kutatásának adataiból. A riportból az is kiderül, hogy a bankok úgy segíthetnek az ügyfeleknek, ha komfortossá és láthatóvá teszik a fenntarthatósági törekvéseiket, hiteles megoldásokat nyújtanak, melyek könnyen az ügyfelek mindennapjaiba illeszthetőek. A Mastercard törekszik arra, hogy segítse partnereit, hogy hatékonyan vehessenek részt a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A mostani kutatás elsősorban a helyi célok elérését erősítheti, de a bankok és ügyfeleik a Priceless Planet Koalíción keresztül a globális erőfeszítésekből is kivehetik a részüket. A kezdeményezés 5 év alatt 100 millió fa ültetését tűzte ki célul.

A kutatásban megkérdezettek közel 40%-a váltott már környezetbarát termékre az elmúlt fél évben, emellett több mint harmaduk fizetett többet fenntartható termékért vagy szolgáltatásért. Ugyanakkor bizonytalanok abban, hogyan tudnak eleget és jól tenni a környezetért, mert kevés visszajelzést kapnak az egyéni törekvéseikről. A válaszadók közel 80%-a az őket körülvevő szolgáltatóktól várja, hogy segítse őket a zöldebb döntésekben.

A fenntarthatóság az ügyfelek pénzügyi döntéseit is egyre jobban befolyásolja: 65% akár váltana is fenntarthatóságot szem előtt tartó szolgáltatóra. Kevesen ismerik a saját bankjuk zöld intézkedéseit, de 80% vár konkrét lépéseket a bankjától: legyen karbonsemleges és a fenntartható értékekkel összhangban működjön.

„A bankok és pénzügyi szolgáltatók partnereként látjuk, hogy milyen komoly erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóságért. Szeretnénk segíteni őket abban, hogy mélyebben is rálássanak a folyamatosan növekvő ügyféligényekre és így hatékonyabb lépéseket tehessenek saját zöld szolgáltatásaik és azok kommunikációja terén” – mondta a kutatás kapcsán Rácz Anna, a Mastercard fenntarthatóságért felelős marketing szakértője.Amikor azokról a környezeti problémákról kérdezték a résztvevőket, amitől a leginkább tartanak, legtöbben a levegő szennyezettségét, a gyakoribb természeti katasztrófákat, illetve a termőföldek csökkenő száma miatti lehetséges élelmiszerhiányt említették.

A környezettudatos szemlélet a magyar banki ügyfelek több, mint harmadának vásárlási szokásait is befolyásolja. Az elmúlt 6 hónapban az ügyfelek közül 39% váltott azért egy termékre vagy szolgáltatásra, mert környezetbarátnak ítélte. 37% aktívan keresett ilyen terméket vagy szolgáltatást, 35% pedig a drágább terméket választotta azért, mert környezetbarátnak ítélte. Emellett többet fizetnének helyi termelőtől származó termékért (63%) vagy megújuló energiaforrásért (50%)

A kutatás során arról is megkérdezték a magyarokat, hogy mi az, ami megkönnyítené számukra, hogy környezettudatosabbak legyenek. A válaszadók 72%-a gondolja úgy, hogy segítené ebben, ha nyomon tudná követni, mivel tesz jót a környezetnek. Ugyanez az arány a Z generáció esetében 82%. 52% szeretne több környezetbarát termék vagy szolgáltatás közül választani, 49% pedig örülne, ha a környezettudatos termék vagy szolgáltatás könnyebben lenne elérhető.

Z generáció több, mint harmada (35%), mondta, hogy fizetne egy olyan applikációért, ami megmutatja a karbonlábnyomát, ez több mint a duplája az 50 és 60 év közöttiek arányának (17%).

A pénzügyeket tekintve is érdekes eredményeket hozott a kutatás. A hazai ügyfeleknek kevesebb, mint harmada véli úgy, hogy bankja tesz a környezetvédelemért, ugyanakkor csak 9%-uk ismeri saját bankja környezetbarát, fenntarthatóságot célzó termékeit, szolgáltatásait. Az ügyfelek közel 80%-a a banktól várja a környezettudatos magatartást pénzügyi kérdésekben: segítse és ösztönözze őket a fenntartható döntésekben és kínáljon nekik minél több fenntartható szolgáltatást.

Ma már az emberek számára a zöld bankolás nem csak papírmentességet jelent. A válaszadók 54%-a szeretné, ha a bankja kedvezményt adna a környezettudatos vásárlások után, 50% szeretne több környezetbarát banki terméket és szolgáltatást, 24% szeretne személyre szabott környezettudatos tanácsokat a költései alapján. Sőt, ha bankkártyákról van szó, az ügyfelek fele (51%) azt a megoldást választaná, hogy elsősorban a mobilbankjába érkező digitális kártyát kapjon, amely mellé a plasztik kártya csak opcionálisan választható. A csak digitális kártya, illetve csak plasztik kártya mellett voksolók aránya közel azonos (19, illetve 20%)

Ugyanakkor a hazai ügyfelek 82%-a egyetért azzal, hogy a digitális pénzügyi megoldások hozzájárulnak a környezet védelméhez. Ez magyarázat lehet arra, hogy 77%-uk digitálisan intézi az ügyeit. A digitális ügyintézés, habár elsősorban kényelmi szempont, szorosan összekapcsolódik más olyan tevékenységekkel is, melyet az emberek kifejezetten a környezetért tesznek.

Saját vállalkozást indító nőknek indul pályázat

Saját vállalkozást indító nőknek indul pályázat

Május 22-ig lehet jelentkezni az AWE Hungary elnevezésű, kifejezetten női vállalkozókat ösztönző programra. A kiválasztott 25 résztvevő számára a vállalkozásuk létrehozásához és növekedéséhez szükséges támogatást kapják meg egy nemzetközi tapasztalatok alapján, a magyar vállalkozói környezetre szabott 10 hónapos program során. A végén pedig a legígéretesebb 3-4 vállalkozó között közel 7 millió forint támogatást osztanak ki.

Az AWE Hungary (Academy for Women Entrepreneurs) programba olyan 25-55 év közötti nők jelentkezését várják, akiknek van vállalkozási ötletük, amit meg szeretnének valósítani, vagy nagyon korai szakaszban van még a vállalkozásuk, így a program lendületet tud adni a számukra. A május 22-ig beérkező pályázatok közül összesen 25 női résztvevőt választanak ki az ország minden részéből, Pest megye és Budapest kivételével. A program fontos része, hogy vidéki vállalkozások megvalósítását támogatják, így a bekerülés feltétele, hogy a vállalkozást helyben indítsák el.

(Fotó: AWE Hungary. A tavalyi nyertesek)

Heti 7 óra, 10 hónapon át

“A 10 hónapos program lehetővé teszi a résztvevő nők számára, hogy megerősítsék vállalkozói készségeiket, felépítsék az üzleti modelljüket egy angol nyelvű oktatási program, illetve folyamatos mentorálás segítségével. Így megkapják azt a tudást, eszközöket és kapcsolatrendszert, amely a vállalkozás létrehozásához szükséges. Olyan résztvevőket keresünk, akik legalább heti 7 órát tudnak az ötletükkel foglalkozni, hogy sikeresen meg tudják azt valósítani” – mondta Bedő Beatrix a Fenntartható Vállalkozásokért Alapítvány vezetője.

A program megkoronázása, egy őszi esemény, ahol minden résztvevő prezentálja a kidolgozott üzleti tervét. A legígéretesebb 3-4 vállalkozó között 20 000 dollár vissza nem térítendő támogatást osztanak szét, amelyet a vállalkozás elindítására fordíthatnak a nyertesek.

Fenntartható vállalkozások

A 2021-es program végén 5 nyertest hirdettek ki, így olyan vállalkozások beindításában segített az AWE, mint a Csiriboo családi kívánságlista alkalmazás, vagy a Nanoplanet eszköz fejlesztése, ami mikrozöldek termesztését és applikáción keresztüli árusítását támogatja. “Az ötlet, az álom elindítása csak az első lépés. Nekem abban segített az AWE, hogy hogyan tud hosszú távon fenntarthatóan működni a vállalkozásom. Így magabiztosan állok a jövő elé, látom az előttem lévő feladatokat és utat” – mondta Mátyusné Gálik Zsuzsanna, a Liliom Születésközpont alapítója.

Magyarország 2021-ben először csatlakozott az AWE globális hálózatához, amely a program alap tananyagait biztosítja az Amerikai Nagykövetségen keresztül, a Fenntartható Vállalkozásokért Alapítvány szakmai irányításával, mely az Impact Hub Budapest vállalkozásfejlesztési programjait működteti. Idén ugyanez a kör szervezi és bonyolítja le a programot, így az előző év tapasztalatait beépítve viszik véghez az idei AWE Hungary-t.

A háború miatt spórolnak a németek

A háború miatt spórolnak a németek

Egyre inkább jellemző a takarékoskodás a kiskereskedelemben Németországban, amióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.
A kölni székhelyű ECC kiskereskedelmi kutatóintézet adatai szerint az ukrajnai háború és számos termék gyorsan emelkedő ára néhány hét alatt sokak vásárlási szokásait változtatta meg Németországban.

A változás abban áll, hogy az emberek óvatosabban költenek és igyekeznek visszafogni fogyasztásukat, gyakrabban vásárolnak a diszkontokban, kerülik a márkás, drága termékeket és jobban odafigyelnek az akciós ajánlatokra.
A fogyasztók csaknem kétharmada, 64 százaléka szeretne többet spórolni a közeljövőben a vásárlás során – mutatták ki a kutatásban, amelyben azt is vizsgálták, hogy milyen megoldások, stratégiák jellemzők.

(Németország zászlaja. Fotó: Wikipédia)

Az első számú takarékossági intézkedés az árak összehasonlítása és a több akciós vásárlás. A felmérés szerint a fogyasztók nagy többsége, 61 százaléka a korábbinál jobban figyel az árakra, és gyakrabban él az akciós ajánlatokkal.
Az emberek kreatívak és találnak megoldásokat a megszokott színvonal fenntartására a költségek ugrásszerű növekedése nélkül, így például ismét igyekeznek nem túl sokat vásárolni, hogy semmit se kelljen kidobni – magyarázta a felmérés adatait Robert Kecskes, a GfK piackutató társaság kiskereskedelmi szakértője az ARD országos közszolgálati televízió hírportálján közölt összeállításban.

A második fő takarékoskodási módszer a lemondás a drágább, márkás termékekről. Az ECC felmérése szerint majdnem minden második német fogyasztó – 48 százalék – gyakrabban választ a kiskereskedelmi láncok olcsóbb, sajátmárkás termékei közül.
A hármas számú takarékossági intézkedés a vásárlás a diszkont áruházakban a szupermarketek és a szaküzletek helyett. Ezt mutatják a GfK adatai is, amelyek szerint a diszkontok piaci részesedése hosszú idő után ismét növekedik.

A spórolás negyedik jellemző módja a fogyasztás visszafogása. Az ECC felmérése szerint az ukrajnai háború miatt különösen a bútorvásárlásokat halasztották el, és a válaszadók egyharmada a divat és az elektronika területén is tartózkodik az új beszerzésektől. Azonban ez a jelenség várhatóan az élelmiszer-kiskereskedelmet sem kerüli el – véli a GfK szakértője, aki szerint meglehet, hogy az emberek a drágulás miatt ritkábban esznek majd húst, vagy egy kanállal kevesebb kávéport tesznek a szűrőbe.

Az utóbbi hetek fejleményéi sok fogyasztót “sokkolnak”, hiszen azt remélték, hogy a koronavírus-világjárvány után minden visszatér a normális kerékvágásba, de “jött a háború, és vele együtt a tehetetlenség érzése” – mondta Robert Kecskes, hozzátéve, hogy mindez felerősíti az emberek aggodalmait, félelmeit, ami világosan látszik a fogyasztói magatartásban – közölte az állami hírszolgálat. (MTI)