A tavalyi év a várakozás éve volt, az utolsó hónapok ingatlanpiaci fellendülése azonban optimizmusra ad okot. Előkerülnek a megtakarítások és visszatérnek a befektetők, ezekkel a várakozásokkal indul az év.
Sokan mondogatják, hogy a befektetők nem fogják visszaönteni a pénzt az ingatlanpiacra, így nem nő majd a kereslet, de ez nem így van – fejti ki véleményét Gadanecz Zoltán a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa. Egyfelől nemcsak befektetők vannak a vevők között, a szükségvásárlók mellett sok külföldi teszi a Golden Visa-alapok mellett vagy helyett ingatlanba a vagyonát.
Ők jellemzően azok, akiknek már van valamilyen kapcsolata Magyarországon, üzleti vagy egyéb szálakkal kötődnek az országhoz. Másfelől pedig, ha nem is a régen megszokott számban és arányban, de továbbra is érkeznek befektetők az ingatlanpiacra.
Az állami intézkedések is azt mutatják, hogy a gazdaság fellendítésének egyik fontos eszközeként kívánja használni a kormány az építőipart. Azzal számolnak, hogy ennek a területnek a fellendülése meg tudja mozdítani a gazdaság más szegmenseit is. Sajnos ez csak részben igaz, a támogatások árfelhajtó hatása sokszor “megeszi” a kapott összeget, így nem tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, sem a családok, se a költségvetés számára.
Ugyanakkor az is látszik, hogy sokan a tőzsde helyett ide irányítják a pénzüket vagyis téglába teszik a vagyont. Ez a mozgás nagy cégek megszületését hozta, melyek beruházásaikkal folyamatos mozgásban tudják tartani az újépítésű lakások piacát, ami, jó esetben, az ingatlanpiac egészére hatással van.
Persze a nemzetközi trendek begyűrűzésével is számolni kell, de ezek nem ugyanúgy zajlanak le minden országban. Elég megnézni például a 2008-ban összeomló floridai ingatlanpiacot, ahol a 80 százalékos áresés sem volt ritka. Ilyen Magyarországon nem történt, nálunk a legszélsőségesebb esetekben is maximum 40 százalékkal csökkentek az árak.
A GDN Ingatlanhálózat szakemberei szerint 75 százalék annak az esélye, hogy a 2025-ös évben fellendül a piac, emelkedik a tranzakciószám. Ennek okai pedig az állami szabályozás, a nemzetközi piacok eseményei és a lassan visszatérő befektetői bizalom.
Kapcsolódó