A szív nemcsak pumpál: hogyan befolyásolja a szív egészsége az agyat és az érzelmeinket?
Évente körülbelül 60–65 ezer magyar ember veszti életét szív- és érrendszeri betegségek miatt – ez az egyik vezető halálozási ok hazánkban. A szakértők a legfőbb kiváltó tényezők között az egészségtelen életmódot, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a helytelen táplálkozást és a mozgáshiányt említik, de egyre több bizonyíték utal arra is, hogy a stressz és a szorongás ugyancsak jelentős rizikófaktor. A szív egészsége azonban nemcsak fizikai jólétünket befolyásolja, hanem kognitív működésünket és érzelmi egyensúlyunkat is – sőt, a legújabb kutatások szerint mindez oda-vissza hat.
A szív: nemcsak pumpa, hanem intelligens szerv
A legtöbb embernek a szívről elsőként az ugrik be, hogy ez a szerv felel a vérkeringés fenntartásáért. Ez igaz, de már régóta tudjuk, hogy a szív ennél sokkal többre képes. A kilencvenes évek felfedezései szerint a szívnek saját idegrendszere van – szenzoros neuritok révén –, amelyek hasonlóak az agysejtekhez. Ezért is hivatkoznak rá egyes kutatók úgy, mint „kis agyra”.
Dr. Bohács Krisztina, a GEM Tanulási Központ intelligenciakutatója szerint a szív és az agy kapcsolata egy kétirányú kommunikációs rendszer. „A szív nemcsak jeleket fogad az agytól, hanem jóval több információt is küld vissza, mint azt korábban feltételeztük. Rendelkezik saját intelligenciával, ami befolyásolja az érzéseinket, gondolkodásunkat és észlelésünket is.”
Érzelmek, szívritmus, testi-lelki egyensúly
A kutatások szerint a szív működése tükrözi aktuális érzelmi állapotunkat: amikor stresszesek, türelmetlenek vagy dühösek vagyunk, a szívritmus kaotikussá válhat. Ezzel szemben a pozitív érzések – mint a hála vagy a szeretet – kedvezően hatnak nemcsak a szívritmusra, hanem az általános testi és mentális egészségre is.
A szívritmus koherenciája – vagyis szabályos, harmonikus mintázata – az egyik kulcsa annak, hogy agyunkkal „összhangban” működjön. Ez a koherencia lehetővé teszi a tiszta gondolkodást, az érzelmi stabilitást és a teljes jelenlétet. Nem véletlen, hogy a legújabb neurokardiológiai kutatások szerint a magasabb szívfrekvencia-variabilitás (HRV) jobb kognitív teljesítménnyel jár együtt: javulhat a memória, a figyelem, a döntéshozatal és még a nyelvi készségek is.
Neurokardiológia: új irány az orvostudományban
A szív és agy kapcsolatának kutatása az elmúlt évtizedekben önálló tudományterületté nőtte ki magát: ez a neurokardiológia, amely a szív saját idegrendszerét, elektromágneses mezőjét, hormontermelését és az aggyal való kommunikációját vizsgálja.
Dr. Bohács Krisztina úgy véli, a holisztikus szemlélet – amely a testet és az elmét egységben kezeli – kulcsfontosságú lehet a jövő szív- és érrendszeri megelőzésében és terápiájában. „Az érzelmi jóllét, a tudatosság, a pozitív életérzések nem csupán mentálhigiénés szempontból fontosak, hanem közvetlenül támogatják a szív egészséges működését is.”
Mit tehetünk mi?
A tudományos háttér egyértelmű, de a gyakorlati tanulság legalább ilyen fontos: szívünk egészségéért nemcsak fizikai, hanem érzelmi és mentális szinten is felelősek vagyunk. A rendszeres mozgás, a helyes táplálkozás és az elegendő alvás mellett figyeljünk a lelki állapotunkra is – tanuljunk meg lelassulni, hálaérzetet gyakorolni, kapcsolatban lenni másokkal és önmagunkkal. ( A fotók forrása: GEM)