Elvágják a csapot: A Meta leállítja a politikai hirdetéseket az EU-ban
Brüsszel kontra Big Tech – újabb felvonás: a Meta, amely a Facebook és az Instagram anyavállalata, bejelentette, hogy 2025 októberétől megszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban. Az indok: az EU tavaly elfogadott rendelete, amely a politikai hirdetések átláthatóságát követeli meg, a cég szerint „gyakorlatilag végrehajthatatlan”.
A Meta szerint az új szabályozás olyan jogi és működési akadályokat állít a hirdetési rendszerük elé, amelyekkel nem tudnak vagy nem akarnak megbirkózni. Így inkább lehúzzák a rolót – legalábbis az EU-ban.
Ez a döntés közvetlenül érinti a magyar kormányt is, amely az elmúlt években milliárdokat költött Facebook-hirdetésekre, hogy célzott kampányokkal érje el a választókat – különösen a választási időszakokban.
A K-Monitor korábbi gyűjtései alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Rogán Antal vezette kommunikációs központ, rendszeresen százmilliós, összességében milliárdos összegeket szórt el a Facebookon kormányzati és politikai célú hirdetésekre, beleértve a migráció, háború, szankciók és „Brüsszel” elleni kampányokat is.
A Meta lépése tehát a kormány legfontosabb online kampányfelületét vágja el az uniós választások előtt. A kérdés az, hogy a kormány hogyan fogja pótolni ezt a kommunikációs csatornát – új platformokra költözik, saját csatornákat épít tovább, vagy megpróbálja jogi úton visszaszorítani az uniós szabályozást?
A Meta döntését nem lehet elszigetelten értelmezni: a Google már 2024 végén szintén leállította a politikai hirdetéseket az EU-ban, és a Facebook anyavállalata is évek óta harcban áll az uniós szabályozókkal. Júliusban fellebbezést nyújtott be az Európai Bizottság 200 millió eurós adatvédelmi bírsága ellen, és továbbra is bírálja a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós törvénycsomagot (DSA).
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója idén év elején egyenesen „cenzúrának” nevezte az EU szabályozási törekvéseit, és azt állította, hogy a bírságok lényegében „vámként” működnek az amerikai techcégek ellen.
A mostani döntés tehát több, mint egy egyszerű üzleti lépés: nyílt politikai üzenet is Brüsszel felé, miközben az uniós tagállamok – köztük Magyarország – politikai szereplői alkalmazkodni kénytelenek egy olyan digitális térhez, ahol egyre kevesebb a fizetett kampány lehetősége.