A védekezési intézkedések betartása megállíthatja a ragadós száj- és körömfájás terjedését, a legfontosabb tehát a szabályok fegyelmezett követése – hangoztatták a szakértők pénteken Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem tartott sajtótájékoztatón.
Sótonyi Péter, az intézmény rektora kiemelte, hogy a vírus súlyos és ragályos betegséget okoz, amely gyorsan és könnyen terjed, nem gyógyítható, tünetei nem enyhíthetők, súlyos gazdasági károkkal jár. Hozzátette: a betegséget három hete jelentették be az egyetemen, amely ezt követően azonnal elméleti, majd gyakorlati képzésben részesítette az összes hallgatóját.
Elmondása szerint ebben a helyzetben az egyetlen megoldás a fertőzött állatok mozgásának korlátozása. Az állattartó telepeken dolgozók és a szakemberek komoly felelősséget viselnek – mutatott rá -, egész Európa élelmezése múlhat azon, hogy sikerül-e a vírus terjedését megállítani.
Ha átterjedne a vadállományra, az további súlyos következményekkel járhat, és még nehezebb lenne a kór megfékezése.
Hangoztatta, hogy a fertőzött állatok leölése uniós jogszabályi kötelezettség, és azért is szükség van rá, mert a betegség okozta fájdalom nem csökkenthető.
Fodor László korábbi járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető szerint nehéz megállapítani, hogyan került belföldre a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus, mert a levegőben is terjedhet. A vakcinázásnak vannak gyenge pontjai, hiszen például a sertés gyakorlatilag nem vakcinázható, ezért kell a fertőzés helyhez kötésére törekedni.
Süth Miklós rektorhelyettes, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgatója szerint lakossági karanténról még korai beszélni, most az állattartó telepekre kell összpontosítani. Fontos az ott dolgozók fertőtlenítése, ruhacseréje, amikor elhagyják a fertőzött területet, de a környéken élőknek is be kell tartaniuk az óvintézkedéseket.
Tenk Miklós járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető ismertette, hogy a vírus igen ellenálló, akár hónapokig is képes fertőzni, a fertőzött állatok trágyája is továbbíthatja a betegséget. Vírusra fogékony fajok a vadon élők között is vannak, és figyelembe kell venni, hogy a megzavarásuk hozzájárulhat a vírus terjedéséhez.
Kocsner Tibor, a Biobiztonsági Testület Főtitkára szerint a vírust legtöbbször emberek hordják szét figyelmetlenségből, a könnyű terjedés miatt oda kell figyelni a takarmányszállításra, a gépjárművek mozgására is.
Komoly felelősségük az állatorvosoknak a kezdeti tünetek észrevétele, ha pedig már nincs járványkitörésre utaló jel, jöhet a végfertőtlenítés. Ezt követően üresen kell tartani a telepet, csak ezután lehet ismét állatot tartani. Országos szinten ugyanakkor csak az jelenthet biztonságot, ha Szlovákiából is eltűnik a betegség, mert a korlátozás alá eső területeik közel vannak a magyar határhoz – tette hozzá.
Ózsvári László, a Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék vezetője kifejtette, hogy a végfertőtlenítés után legalább 30 nap múlva lehet a helyi zárlatot, majd a védő- és megfigyelési körzetet feloldani. Az állatok és állati termékek kereskedelmének a mentesség a feltétele, a nemzetközi előírások szerint erre 3 hónapot kell várni.
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója közölte, hogy jelenleg az északnyugati országrészben van két fertőzött telep, de a vírus hatása országos, hosszabb távú következményei egyelőre beláthatatlanok. Most a védekezésre kell fordítani minden energiát, a piaci bizalom helyreállítása ezután következhet – jelentette ki. (MTI)