A Szkeptikus Társaság Egyesület idén is meghirdeti a Laposföld-díjat.
A „kitüntetést” azon országosan ismert személynek vagy szervezetnek adományozzuk, aki az elmúlt évben magyar nyelven, széles nagyközönség előtt terjesztett tévhiteket, álhíreket, áltudományos vagy tudományellenes nézeteket, összeesküvés-elméleteket, esetleg svindli termékeket és ezzel megítélésünk szerint a legnagyobb társadalmi kárt okozta, erodálva a tudomány és a tények társadalmi elismertségét.
A díjazott kiválasztásában az eddigi évekhez hasonlóan idén is a közönség segítségét kérjük. A folyamat 3 lépésből áll: április első hetében egy kérdőív kitöltésével lehet jelölni jogi vagy természetes személyeket, pontos és érthető indoklással, valamint a jelölés megalapozottságát alátámasztó forrás megjelölésével.
A második héten lehet szavazni a közzétett végleges jelöltlistán szereplőkre a Társaság által felügyelt Facebook csoportban, amihez regisztráció nem, csupán a Facebook profil megléte szükséges.
Április közepén közzétesszük az 5 legtöbb szavazatot kapott jelölt („A döntősök”) névsorát, majd a Szkeptikus Társaság tagsága belső szavazással dönti el, hogy a közönségszavazat favoritjai közül kit tart a leginkább érdemesnek az idei Laposföld-díjra, amelyet a Föld napján, sajtónyilvános rendezvény keretében adunk át.
További részletek megtalálhatók a Szkeptikus Társaság web– és Facebook oldalán – közölte az MTI-vel kedden a Szkeptikus Társaság Egyesület.
A németországi lakosú, orosz állampolgárságú 39 és 30 éves férfiakat egy ismeretlen személy bízta meg azzal, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében külföldi állampolgárságú, az államhatár átlépéséhez érvényes úti okmányokkal nem rendelkező személyeknek nyújtsanak segítséget a magyar-horvát, illetve a magyar-osztrák államhatár illegális átlépésében.
(A fotó illusztráció)
A vádlottak első alkalommal 2023. november 19-én németországi lakóhelyükről külön személygépkocsikkal indulva Horvátországba utaztak, ahol legalább egy-egy fő, ismeretlen honosságú és személyazonosságú, az államhatár átlépéséhez érvényes úti okmánnyal nem rendelkező személyt vettek fel a személygépkocsijukba, majd a horvát-magyar államhatárt Letenyénél, ezt követően a magyar-osztrák államhatárt Kőszegnél átlépve Ausztriába szállították őket, ily módon segítséget nyújtottak a horvát-magyar, illetve a magyar-osztrák államhatár illegális átlépéséhez.
Ezt követően a vádlottak 2023. november 24 –én ismeretlen megbízójuk utasítására ismét Horvátországba, Kutina városába utaztak két személygépkocsival, ahol egy menekülttábor közelében 7 felnőtt és 7 gyermek, magát csecsen származású orosz állampolgárnak valló, az államhatárok átlépéséhez érvényes okmányokkal nem rendelkező személyt vettek fel azért, hogy őket a horvát-magyar, majd a magyar-osztrák államhatárt illegálisan átlépve, Horvátországból Magyarországon keresztül Németországba szállítsák.
A fuvar teljesítéséért a vádlottak 14. 000,-Euro fizetséget kaptak volna.
A vádlottak a horvát-magyar államhatárt Letenyénél lépték át, majd a 75. számú főúton közlekedtek, amikor rendőri ellenőrzés alá vonták őket.
A férfiakkal szemben a Lenti Járási Ügyészség embercsempészés bűntette miatt emelt vádat, melyben 5 év 8 hónap Magyarországról történő kiutasítás mellett 2 év 10 hónap börtönbüntetés kiszabására tett indítványt a napokban – tudatta honlapunkkal dr. Németh Eszter, a Zala Vármegyei Főügyészség ügyésze, helyettes sajtószóvivője.
Négy évvel ezelőtt, 2020. március 28-án rendelték el Magyarországon az első kijárási korlátozást, amelyet aztán számos járványügyi intézkedés követett. A pandémia alapjaiban változtatta meg az életünket, ám a legtöbbünk számára a járvány már a múlté. Vannak azonban olyan családok, ahol ez az időszak kitörölhetetlen nyomot hagyott: ma világszerte több mint 10 millió olyan gyermek él, akinek édesanyja vagy édesapja koronavírusban halt meg. Magyarországon több mint 1600 gyermek veszítette el valamelyik szülőjét a Covidnak „köszönhetően”.
„Mielőtt felvitték az intenzív osztályra, a feleségem megígértette velem, hogy vigyázni fogok a gyerekekre. Akkor nem értettem, miért ilyen fontos ez neki, de ma már tudom: Adrienn pontosan tudta, hogy ha ígéretet teszek, akkor azt be is tartom. Sokáig egyedül a fogadalmam miatt maradtam életben”– mondja Tamás, aki 2021 áprilisában veszítette el akkor 38 éves feleségét.
(A fotó illusztráció. Pixabay)
Tamás felesége a várandóssága 21. hetében járt, amikor a koronavírus-fertőzés okozta nehézlégzés miatt kórházba került. Adriennt már az intenzív osztályon ápolták, és a keringését is támogatni kellett, amikor kiderült: kisbabáját a vártnál jóval korábban, sürgősségi császármetszéssel kell megszülnie. Kislánya 2021 március végén 770 grammal jött a világra, Adrienn pedig alig néhány nappal élte túl gyermeke születését.
Tamásnak szinte ocsúdnia sem volt ideje a gyászból: az akkor még inkubátorban fekvő koraszülött kisbabájáról, valamint két és fél éves kisfiáról egyaránt gondoskodnia kellett.
Nem múlt el nyomtalanul
A koronavírus-járvány miatt világszerte csaknem 7 millió ember veszítette életét, Magyarországon pedig mintegy 48 ezer ember halt meg a Covid következtében. Bár a betegség többségében idős és beteg emberekre jelentett komoly veszélyt, a járványnak nem egyszer fiatal, életerős nők és férfiak is áldozatul estek. A koronavírus-járványnak köszönhetően eddig több mint 10 millió gyermek maradt árván.
A gazdaságilag elmaradottabb régiókban mind a Covid által okozott halálesetek száma, mind az árván nevelkedő gyermekek száma magasabb: Dél- és Dél-Kelet-Ázsiában mintegy 2,7 millió, Afrikában pedig csaknem 2,2 millió gyermek veszítette el legalább egy szülőjét. E családok életét nemcsak az elhunyt családtag iránti fájdalom nehezíti meg. A járvány 4 áldozatából 3 férfi, aki a legtöbb családban az elsődleges kenyérkereső volt – így az apa hiánya a családtagok számára sokszor súlyos egzisztenciális válságot is jelent.
Magyarországon a Covid-járvány miatt több mint 1600 gyermek maradt árván. Az árva és félárva gyermekeknek sokféle támogatásra van szükségük: a családtagok, barátok, valamint a közelebbi és távolabbi ismerősök segítsége a gyászban újjászerveződő családok életében nagyon sokat jelent. A koronavírus miatt árván maradt gyermekekről 2021 óta itthon a Regőczi Alapítványis gondoskodik.
(Czompóné Bernadett és gyermekei Herczegh Anitával)
„Amikor Jánost elveszítettük, egymásnak adtak minket a barátaink, szinte minden este máshol vacsoráztunk. Egy idő után persze azt mondtam: nem menekülhetünk örökké itthonról – de akkor ez hatalmas segítség volt. Volt olyan helyi vállalkozó, aki a házunk tisztasági festését kedvezményes áron vállalta, de kaptunk segítséget a helyi szaküzletből is” – meséli Czompóné Bálint Bernadett. Férje, János alig két héttel az első Covid-tünetek jelentkezése után, 2021. március 30-án, 51 éves korában halt meg. Bernadett azóta három gyermeküket, a 17 éves Hannát, a 13 éves Gergőt és a 11 éves Emesét neveli egyedül.
Fontos, hogy a gyerekek értsék: ők egy traumatikus esemény túlélői
„A férjem elvesztése után az első év abszolút a gyerekekről szólt. Ők voltak a legfontosabbak a számomra. Szerettem volna őket mindenben segíteni ahhoz, hogy ezt a tragédiát feldolgozzák és ezzel együtt tudjanak élni – úgy, hogy az édesapjuk emléke mégis örökre velük maradjon” – mondja Bernadett.
Az édesanya azt mondja: lánya, Hanna sokáig egyáltalán nem beszélt az édesapjáról, és minden energiáját, figyelmét a tanulásnak szentelte. A feleségét elveszítő Tamás elmondása szerint kisfia már négyéves volt, mire végre megszólalt – akkor azonban kiderült, hogy már teljes mondatokban tud beszélni.
„A gyerekek és felnőttek gyásza között fontos különbség, hogy a gyermekeké gyakran kisebb intenzitással, de késleltetve jelentkezik, és sok esetben egy életforduló (pl. egy iskolaváltás, érettségi stb.) is felidézi a szülő elvesztésével járó fájdalmat. A legfontosabb, hogy ezekben a helyzetekben „kibírjuk” a gyerekeinket – akkor is, ha éppen nincs kedvük semmihez, ha nagyon dühösek, vagy éppen mindennel bajuk van” – magyarázza Révész Renáta Liliána pszichológus, gyásztanácsadó, meseterapeuta.
A szakértő hozzáteszi: a gyermekek gyásza függ a gyermek életkorától és személyiségétől is. Fontos azonban, hogy a gyerekek értsék: ők egy traumatikus esemény túlélői, és az ettől való távolodás segít az hétköznapi életbe való visszazökkenésben.
„Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az elveszített édesapa vagy édesanya emlékét, a hozzájuk fűződő szép élményeinket, a közös örömeinket ne lenne fontos megőrizni – hiszen a gyermek magát az életet is az elhunyt szülőjének köszönheti”– teszi hozzá a szakértő.
„Az utóbbi évtizedben a magyar közoktatás számos átalakítást élt meg, miközben válsága elmélyült.
Ennek számos szakmai és politikai oka van, a legnyilvánvalóbbak a tanári szakma társadalmi presztízsének csökkenése, a munkaterhelés aránytalan és folyamatos növelése, a bérek versenyképtelensége.
A kormány a tanárképzést többször megpróbálta átalakítani, és a részben saját politikájának köszönhető tanárhiányt gyors, de a hosszútávú következményekkel nem számoló intézkedésekkel enyhíteni.
Ennek legújabb megnyilvánulása, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 2024. szeptember 1-től oktatással foglalkozó tudományos műhely kezdi meg működését, 2025. szeptemberétől pedig tanárképzés indul.
A nagy gyakorlattal rendelkező képzőhelyek évek óta súlyos beiskolázási gondokkal küzdenek, melyeket egy újabb pedagógusképzési hely nem old meg, de súlyosbít.
Azért is átgondolatlannak tartjuk a tervet, mert az NKE-n semmilyen hagyománya nincs a tanárképzésnek, hiányzik a tapasztalt oktatói kar, ráadásul a természettudományos tanárképzés komoly infrastrukturális hátteret feltételez, amely ebben az esetben teljesen hiányzik.
Megalapozottabb lenne egy olyan hosszútávú intézkedéscsomag, amely a tanári pályát tartósan vonzóvá teszi, a hagyományos képzőhelyeket erősíti, megújulásukat segíti.
Követeljük, hogy a kormány a pedagógusképzés átalakítására irányuló elképzeléseit egyeztesse a pedagógusok és a pedagógusképzők szakmai, érdekvédelmi szervezeteivel!” – tudatta az MTI Országos Sajtószolgálatával csütörtökön a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
A kamionstopot szakmai kezdeményezésre az éjszakai időszakokban 22 óra és másnap reggel 6 óra között, 8 órás időtartamokban felfüggesztik.
A nehéz tehergépjárművek hétvégi forgalomkorlátozása a húsvéti hétvégén összesen 72 órán át lenne érvényben. A kamionstopot azonban az éjszakai időszakokban 22 óra és másnap reggel 6 óra között az áruellátás zavartalansága érdekében részlegesen felfüggesztik.
A korlátozásban érintett járművek így csak rövidebb ideig nem közlekedhetnek a hazai utakon.
(A fotó illusztráció)
Az ünnepekre tekintettel a kamionstop főszabály szerint március 28. (csütörtök) 22 órától – március 29. (péntek) 22 óráig, továbbá március 30. (szombat) 22 órától – április 1. (hétfő) 22 óráig lenne érvényben.
A hatályos rendelkezések alapján a közlekedésért felelős miniszter a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben átmenetileg felfüggesztheti a korlátozást.
A kamionstopot szakmai kezdeményezésre az éjszakai időszakokban 22 óra és másnap reggel 6 óra között, 8 órás időtartamokban felfüggesztik, így az ünnepi kamionstop a következők szerint alakul:
Március 29-én, pénteken 6 órától 22 óráig, március 31-én, vasárnap 6 órától 22 óráig, április 1-jén, hétfőn 6 órától 22 óráig.
Az érintett járművek április 1-jén 22 órától a megszokott rend szerint közlekedhetnek.
A szakmai szervezetek kezdeményezésén alapuló intézkedés lehetővé teszi, hogy a hazai vállalkozások hatékonyan tudják kiszolgálni a hosszú hétvégék miatt megnövekedett áruigényeket – közölte az MTI-vel csütörtökön a Építési és Közlekedési Minisztérium.
Résztvevők a KDNP Ültessünk, hogy élhessünk elnevezésű faültetési akciójának újabb állomásán, a Zala megyei Lentiben 2024. március 27-én, szerdán.
(Fotók: MTI/Katona Tibor)
(Pál Attila, a Fidesz Lenti Szervezetének elnöke, a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke, Molnár Adrienn, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselőjelöltje és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára (b-j) a KDNP Ültessünk, hogy élhessünk elnevezésű faültetési akciójának újabb állomásán, Lentiben 2024. március 27-én)
