A Nemzeti Egészségügyi Programok közül az onkológiai betegségterületet magába foglaló Nemzeti Rákellenes Program szolgált mintaként a többi egészségügyi program kidolgozásához. Az első Nemzeti Rákellenes Programot 1993-ban Prof. Dr. Kásler Miklós állította össze, Prof. Dr. Ottó Szabolcs onkológussal az Országos Onkológiai Intézet (OOI) akkori főigazgató-helyettesével és az intézet munkatársaival.
Az Országos Onkológiai Intézet a magyar onkológia epidemiológiai, szervezési, módszertani, terápiás, kutatási és oktatási központja. Hazánkban és a környező országokban az egyetlen komprehenzív rákcentrum, és az egyetlen egészségügyi betegellátó intézet, amely nemzetközi akkreditációval rendelkezik.
Prof. Dr. Kásler Miklós miniszteri utasításainak megfelelően egyetlen rosszindulatú daganatos műtét sem kerülhetett halasztásra.
Az Országos Onkológiai Intézet a daganatos betegek védelme és biztonságos, fertőzésmentes ellátásának biztosítása érdekében mentesült a COVID-19 fertőzött betegek ellátása alól, és a járvány alatti korlátozások csak annyira érintették az intézetet, amennyire a járványügyi szabályok szerint szükséges volt.
A daganatos betegek kezelése a korábbi időszaknak megfelelő ütemben zajlott a betegellátás, műtétek – transzplantációk is -, és a betegek ellátása folyamatos és zavartalan. Eközben az OOI műtüdő kapacitása és intenzív terápiás orvosainak Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetbe (OKPI) való átvezénylésével, ilyen formában az Országos Onkológiai Intézet is jelentős részt vállalt a COVID-19 fertőzött betegek ellátásában.
Emellett tehermentesítve az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetet, a járvány teljes ideje alatt átvette az OOI az OKPI mellkassebészeti ellátását, illetve COVID-19 PCR labort üzemeltettek folyamatosan (heti 7 napon át), ahol biztosították az OKPI és a Szent János Kórház COVID-osztályainak PCR szűrését.
A kúraszerű ellátásban változás nem volt tapasztalható, ugyanis a betegek kezelése ugyanúgy folytatódott az Intézetben. A várakozási idő nem nőtt meg, sőt még csökkent is. Minden páciens a kezelést (gyógyszeres vagy sugaras) 2 héten belül meg tudta kezdeni.
A legfrissebb adatok alapján a járóbeteg forgalom és a fekvőbetegek száma júniusra már 10 %-os növekedést mutatott, ami a járványügyi helyzet javulásával magyarázható, ugyanígy a műtétek száma is emelkedett – az elektív műtétek engedélyezése miatt – 25 %-kal.
A tüdőtranszplantációban a 2019 és 2020-as évek január-júniusi időszakával összehasonlítva 20 %-os növekedés volt tapasztalható a járvány ellenére is. MTI/OS
