A nők egészségtudatosabbak, mint a férfiak, de a járványhelyzet hatására csaknem minden második válaszadó komolyabban veszi az egészségmegőrzést. – Ha fel kell sorolnunk, mit tanultunk az elmúlt másfél év tapasztalataiból, akkor az egészség megőrzésének fontossága előkelő helyet foglal el ezen a listán – ezt igazolja a Béres Gyógyszergyár és a Szeretlek Magyarország.hu közös felmérése.
Miről árulkodnak a számok?
Egyértelműen úgy tűnik, hogy a járványhelyzet egyik pozitív hozadéka, hogy jobban értékeljük az egészségünket – a megkérdezettek legnagyobb arányban (44%) legalábbis ezt jelölték meg az elmúlt időszak pozitívumaként. A járványhelyzet hatására rögzült szokások között vezet az immunrendszer támogatása (50%), az alapos kézmosás és a stressz levezetése csak utána következik 42-42%-kal.
Szinte teljes az egyetértés abban a kérdőív alapján, hogy a saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk – 94% vélekedik így, és nem hárítaná át ezt a családjára, a munkahelyi közegre vagy az államra. A válaszolók a közepesnél kicsit jobban tartják magukat egészségtudatosnak – egy ötfokú skálán 3,61-es értéket eredményezett a válaszok összesítése. Talán azért is érzik, hogy van még mit javítani a tudatosságon, mert a járványidőszak erősen korlátozta a lehetőségeket: a legnagyobb arányban (39%) ugyanis azt találták a válaszadók problematikusnak, hogy a bezártság miatt nem tudtak eleget mozogni.
Sokan találkoztak közvetve vagy közvetlenül a koronavírussal
A válaszolók egynegyede (26%) érzi csak úgy, hogy szinte kicsattan az egészségtől, olyan remekül van. Kétharmaduknak (67%) vannak kisebb egészségi gondjai, míg 100-ból hatnak komoly problémái vannak.
A kérdőív kíváncsi volt arra is, hogy vajon hányan találkoztak közelebbről COVID-fertőzéssel – akár mert megbetegedtek, akár mert egy hozzátartozójuk volt érintett, esetleg gyanús volt, hogy megfertőződtek, de nem sikerült kideríteni, hogy így van-e.
A többségnek (54%) volt valamilyen személyes élménye a koronavírussal kapcsolatban, 46% mondta azt, hogy nem érintette semmilyen formában.
Az 55 év feletti kitöltők esetében ez az arány még nagyobb: 57%-ukat nem érintette a koronavírus, ezért elmondható, hogy valamelyest sikeres volt az idősebb emberek megvédése.
Bezártság, kevés mozgás, túl sok evés – így születik a „karanténháj”
A koronavírus azon túl is megnehezítette az életünket, hogy nagyon sokakat komolyabban megbetegített. A válaszadók leginkább a bezártság miatti kevesebb mozgást (39%) érzékelték problémának. A mozgás hiánya jobban zavarta a nőket, mint a férfiakat (44% vs. 34%), illetve a budapestieket, mint a vidékieket (49% vs. 35%). A felmérésben résztvevők több mint egynegyede (27%) azt is nehezményezi, hogy nem tudott könnyen orvoshoz eljutni. 22% nevezte meg problémaként azt, hogy túl sokat evett, vagy legalábbis nem túl egészséges ételeket fogyasztott.
Érdekes különbség, hogy a női válaszadók listáján sokkal előrébb, a második helyre került problémaként – még a túl sok evést is beelőzte -, hogy túl sokat szorongtak – 29% érezte így. A férfiaknak ezzel szemben csak 13%-a számolt be arról, hogy a túlzott szorongás zavarta volna.
Barátunk lett-e a kézfertőtlenítő?
A járvány sokunkat ráébresztett a pozitív dolgokra is: a felmérésben a résztvevők több választ is megjelölhettek, ezek alapján 44%-uk jobban értékeli most az egészségét, 38% jobban figyel saját magára és másokra, 33% még inkább fontosnak tartja, hogy támogassa immunrendszerét, 32% jobban figyel a higiéniára, 24% többet mozog, sétál.
Új szokások is kialakultak, amelyek közül a megkérdezettek körében egyértelműen az immunrendszer támogatása vezet, 50%-kal. Az alapos kézmosás és a stressz levezetése 42%-kal a második helyre került.
A válaszolók egyharmada vezette be új szokásként, hogy hord magával kézfertőtlenítőt – bár a kézfertőtlenítő leginkább a nőknek lett jó barátja, ők jóval magasabb arányban válaszolták azt, hogy immár hordanak maguknál, mint a férfiak (41% vs. 23%). Bár a megkérdezettek 39%-ának nehézséget okoztak a bezártság miatti korlátozott mozgási lehetőségek, a válaszadók 32%-a mégis gyakrabban mozgott, sportolt. 29% arra a gyakorlatra is áttért, hogy ha valami megoldható online, legyen szó megbeszélésről, vagy vásárlásról, akkor arra törekszenek. Az online ügyintézés sokkal elfogadottabb a budapestiek körében, mint a vidékieknél (43% vs. 25%), illetve a felsőfokú végzettségűeknél a középfokú végzettségűekhez képest (40% vs. 19%).
Mi tesz minket egészségtudatossá?
Az egészséges táplálkozást gondolják legtöbben az egészségtudatosság alappillérének (85%). Második helyen a sport, mozgás (79%), harmadik helyen az immunrendszer támogatása (69%) áll. De a válaszolók közel kétharmada fontosnak tartja a minőségi alvást (65%), és a stressz kezelését (62%) is. A rendszeres szűrővizsgálatok (43%) vagy az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk követése (22%) már kevésbé hangsúlyos elemei az egészségtudatosságnak a válaszadók szerint.
Éles a különbség a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők válaszai között: előbbiek minden opciót nagyobb arányban jelöltek meg, legnagyobb különbség a minőségi alvás (75% vs. 56%), és a stresszkezelés (71% vs. 54%) szerepének megítélésében van.
Az eredmények alapján a nők egészségtudatosabbnak tűnnek, mint a férfiak: minden lehetséges választ magasabb arányban jelöltek be, a legjelentősebb, közel 20%-os eltérés a stresszkezelés megítélésében van a nemek között.
Ha saját magukról kell megállapítaniuk a válaszadóknak, hogy mennyire egészségtudatosak, akkor már nem ilyen markáns különbség látszik a nők és a férfiak között: a nők 21%-a, a férfiak 15%-a tartja magát teljes mértékig egészségtudatosnak. Az ötfokú skálán mért 3,61-es átlag összeredményként arra utal, hogy még van hova fejlődni egészségtudatosság terén.
Immunrendszert támogató készítményekkel az egészségért
Az egészség megőrzése érdekében a felmérésben résztvevők közül a legtöbben immunrendszert támogató készítményeket szednek a (63%), ügyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra (57%), sok időt töltenek szabad levegőn (51%), heti 2-3 alkalommal sportolnak (50%). Még a stresszoldásra is szán időt a válaszolók több mint egyharmada (35%).
„Az elmúlt másfél évben nagyon sokan döbbentek rá arra, hogy immunrendszerünknek mennyire fontos szerepe van szervezetünk egészséges működésében, és mennyire fontos támogatni a megfelelő működését. Talán most látszott igazán, hogy mennyire örökérvényű id. dr. Béres József híres mondása: „Csak azt tudnám minél többekkel megértetni, hogy sokkal könnyebb az egészségünket megvédeni, mint betegségből felépülni.” Felértékelődött a prevenció, hogy a betegségek megelőzését egészséges életmóddal, helyes táplálkozással segítsük, továbbá rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra is, hogy a lehető leghamarabb észrevehessük, ha problémánk adódik” – hangsúlyozza a Béres Gyógyszergyár szakértője.
Ismét elmondható, hogy a nők jóval egészségtudatosabbnak bizonyulnak a férfiaknál:
a nők inkább szednek immunrendszert támogató készítményeket (69% vs. 57%), sportolnak heti 2-3 alkalommal (55% vs. 45%), vagy ügyelnek a táplálkozásukra (63% vs. 49%), mint a férfiak.
A megkérdezettek legnagyobb része helyesen úgy gondolja, hogy az életmódunk van leginkább hatással egészségi állapotunkra. Második helyre került a genetikai háttér, harmadik helyre a környezeti hatások, negyedikre pedig az egészségügyi rendszer állapota. Ennél a kérdésnél nem volt szignifikáns különbség a válaszadók demográfiai adatait illetően.
Négyszer több férfi iszik rendszeresen alkoholt, mint nő
Arra is kíváncsi volt a kérdőív, hogy ki milyen kockázati tényezőknek teszi ki magát, amivel befolyásolja egészségi állapotát.
A legtöbben (54%) azt jelölték meg, hogy van rajtuk némi súlyfelesleg. A válaszolók egyharmada (33%) a kevés alvást is okolja a rosszabb egészségi állapotáért, egynegyede (25%) pedig úgy véli, hogy túl sok stresszel jár a munkája.
23% az egészségtelen ételek fogyasztását érzi hibás szokásnak, 15% dohányzik, 14% rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt. A férfi válaszolók csaknem egynegyede (24%) mondta azt, hogy rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt – a nőknél csak 6%-os ez az arány.
A válaszadók elég egyöntetűen úgy látják, hogy saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk – 95% jelölte meg ezt az opciót válaszként, csak 4% véli úgy, hogy az állam felelőssége, hogy megfelelő ellátást biztosítson.
Mindent összevetve elmondható, hogy a fővárosi, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők csoportja a leginkább egészségtudatos, ők tesznek meg legtöbb mindent egészségük megőrzéséért.
Az 1033 válaszadó részvételével zajló nem reprezentatív felmérés a Szeretlek Magyarország.hu közreműködésével 2021. május 26-június 18. között zajlott.
