Súlyos aggodalmakat fogalmazott meg Magyarországgal szemben az Európai Parlament jogállamisági bizottságának delegációja, amely kétnapos budapesti látogatása után éles kritikával illette az Orbán-kormányt. A képviselők szerint a helyzet „gyorsan rossz irányba halad”, és a demokratikus normák, valamint az uniós alapértékek súlyos sérelmet szenvednek.
Tineke Strik holland EP-képviselő, a delegáció vezetője a látogatás záró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: számos területen tapasztaltak visszalépést, különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a civil társadalom mozgástere és az esélyegyenlőség kapcsán. Strik szerint ezek a fejlemények egyre kevésbé egyeztethetők össze az EU jogállamisági és emberi jogi normáival.
A delegáció külön is hangsúlyozta az LMBTQ közösség elleni célzott kormányzati lépéseket. Strik kiemelte: a magyar hatóságok gyakran külföldi beavatkozásként bélyegzik meg az uniós finanszírozású civil szervezetek tevékenységét, és ezzel valójában a civil társadalom szisztematikus visszaszorítását végzik.
Sophie Wilmès, Belgium volt miniszterelnöke a sajtószabadság helyzetét bírálta, mondván, a piaci reklámbevételek 80%-át kormánypárti médiához irányítják, miközben a független újságírókat elzárják az információforrásoktól és a döntéshozóktól.
A lengyel Michał Wawrykiewicz egyenesen úgy fogalmazott: „a jogállamiság nyílt tagadásával” szembesültek, és hozzátette, hogy a magyar kormány több esetben megtagadta a delegációval való találkozást. A viselkedést „agresszívnak és durvának” nevezte.
Krzysztof Śmiszek lengyel baloldali képviselő szerint az LMBTQ közösséget már most is jogi korlátozások sújtják, és a helyzet további romlása a gyűlölet-bűncselekmények növekedéséhez vezethet.
A baszk politikus, Pernando Barrena a civil szervezetek elleni fellépéseket, így például a Budapest Pride-ot érintő elnyomó intézkedéseket emelte ki. Úgy fogalmazott: „meg kell állítani a magyar kormány büntetlenségét” az uniós alapjogok sorozatos megsértésében.
A látogatás apropóját egy frissen elfogadott alkotmánymódosítás adta, amelyet a kritikusok az emberi jogok elleni jelentős eszkalációnak neveztek. A módosítás lehetővé teszi a Pride-rendezvények tilalmát, az arcfelismerő technológia alkalmazását a résztvevők azonosítására, és a velük szembeni szankciók kiszabását.
A jogszabály egyúttal csak két nemet ismer el jogilag, és ezzel a nemi identitás szabad megélésének lehetőségét is korlátozza, amit a kormány a „gyermekek védelmére” hivatkozva indokol.
Tineke Strik a végén világossá tette: a delegáció arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza a nyomást a magyar kormánnyal szemben, és ne nézze tétlenül az uniós értékek aláásását.
A LIBE-bizottság látogatása egy újabb állomása annak az évek óta tartó konfliktusnak, amely Magyarország és az uniós intézmények között húzódik. A tét nem csupán pénzügyi – hanem az, hogy meddig lehet még jogállamiságnak nevezni azt, ami jelenleg Magyarországon történik. (Forrás: The Guardian)