A legjobb energiaosztályú klíma is sokat fogyaszt, ha koszos! Mérnöki számítás igazolja, hogy karbantartás nélkül olyan sokat romlik a klímaberendezések hatásfoka, mintha három-négy kategóriával rosszabb berendezést vásároltunk volna.
Az energiaválság miatt a korábbinál kétszer magasabb villamosenergia- és hétszer magasabb gázenergiadíjat fizet a magyar háztartások harmada. A gázfűtés ára annyival drágább lett, hogy gyakran megéri árammal fűteni. Azonban nagyon oda kell figyelni, hogy a villamos árammal működő berendezések a lehető legtakarékosabban üzemeljenek.
Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a klímaberendezések használata, melyek már nemcsak a nyári melegben tesznek jó szolgálatot, hanem a fűtési szezonban is. A modern inverteres klímák olyan hatékony hőszivattyúk, melyekkel olcsóbban lehet fűteni, mint földgázzal. Egy mai átlagos, A+ energiahatékonyságú klímával a lakossági, rezsicsökkentett áramárral negyedével olcsóbban lehet egy lakást kifűteni, mint a szintén rezsicsökkentett földgázzal. Ha a kedvezményes H tarifát is beszerelteti valaki, 50 százalékosra ugrik ez a megtakarítás!
Mindez azonban csak akkor igaz, ha megfelelően karban van tartva a készülék: „Kiszámítottuk, hogy az elkoszolódott klíma hatékonysága harmadával csökken, így az A+++ berendezések hatékonysága A osztályúra változik. Az extrém módon elkoszolódott, elhanyagolt berendezésnél a különbség akkora is lehet, mintha gázzal fűtenénk” – figyelmeztetett Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök, a Polar Klíma komfortklimatizálási szakértője.
A Polar Klíma számításából kiderült, hogy mekkora eltérések vannak a különböző energiaosztályú klímák fűtési költsége között. A különbség önmagáért beszél, megéri az odafigyelés.
Hónapokon belül megtérülő beruházás
Az éves klímakarbantartást már 5–10 ezer forintért is el lehet végeztetni, és ennek akár a többszöröse is lehet az az áramdíj, amit meg lehet takarítani a hatékonyabb működéssel. A karbantartás két kiemelten fontos részből áll: meg kell vizsgálni, hogy megfelelő-e a nyomás a kültéri és beltéri egységek közötti csövekben, amivel csak ritkán adódik probléma.
Minden esetben szükséges a kültéri és beltéri egység tisztítása, az erre lerakódó kosz jelentősen rontja a hatékonyságot. Egyrészt a hőcserélő lamelláin megülő por és egyéb szennyeződés csökkenti azt a felületet, ahol hatékonyan meg tud történni a hőcsere. Különösen a nyári hűtés során, az akár 50–60 °C-ig felmelegedő kültéri alkatrészekre tud odatapadni a szennyeződés.
„A vékony lamellák között megülő szennyeződés csökkenti azt a légmennyiséget, amit a ventilátor át tud áramoltatni. Emiatt romlik a hőcsere hatékonysága. A nagyobb légellenállás miatt pedig a klíma zajterhelése is növekedhet” – foglalta össze a fő problémákat Medgyesi Tamás.
A karbantartás idejét is érdemes jól megválasztani: nemcsak a közlekedésből vagy légszennyezésből adódó por okozhat gondot, hanem a környezeti hatások is. A nyárfavirágzás idején jelentős mennyiségű pollen kerülhet a klímaberendezésbe is. Ahol tudják, hogy sok ilyen fa van, érdemes a virágzás után a karbantartást elvégezni.
A szakember szerint a karbantartásokat a több százezer forint értékű klímaberendezéseken azért sem érdemes elhagyni, mert ha rendszeresen elvégzik azokat, akkor lehet hosszú távon is fenntartani a magas hatásfokot. Az egyre vastagabb és kémiailag is a lamellákra kötődő szennyeződést az idő múlásával egyre kevésbé lehet eltávolítani.
Kevés használat mellett is szükséges a rendszeres tisztítás
„A klímára is érdemes úgy tekinteni, mint egy autóra: ha hónapokig nem használnak egy utcán tárolt személygépkocsit, akkor az egyrészt teljesen elkoszolódik. Ez csak a kisebbik baj, a túl sok állás után számos, elöregedésből fakadó hiba is felléphet” – hozott egy közérthető példát Medgyesi Tamás, a Polar Klíma komfortklimatizálási szakértője.
Ahogy egy éveken át karbantartás nélkül használt autót sem lehet egykönnyen ismét jól működővé tenni, a klímák esetében is következménye lesz, ha évekig nem törődnek velük. Azzal sem érdemes a tulajdonosoknak nyugtatni magukat, hogy csak néhány hetet használják nyaranta a hűtésre használt berendezéseket. A koszolódás szinte ugyanakkora problémát jelent, mintha egész évben hűtésre és fűtésre is folyamatosan működött volna a berendezés.
