Az árak emelkedésével sokan új közlekedési formákat választanak, a városok közötti utazásra az autómegosztás lehet a leggazdaságosabb

Noha december 31-ig még biztosan hatósági árakon tankolhatunk, a globális infláció miatt sokan már most az autós közlekedés költséghatékonyabb alternatíváit keresik. A közúti közlekedés résztvevőinek egyre több anyagi próbatétellel kell szembenézniük, így autósként és utasként egyaránt mérlegelni kell, hogy milyen utazási forma lehet a leggazdaságosabb, különösen nagyobb távolságok esetében.

man holding the steering wheel while driving
Photo by Tobi on Pexels.com

Mára már szinte mindenki tapasztalhatta az egész világot sújtó infláció hatásait a saját bőrén is. A növekvő élelmiszerárak mellett azonban nem csak vásárlási szokásainkat kell újratervezni, de az élet minden egyéb területén is érdemes optimalizálni a kiadásainkat. Noha Magyarországon jelenleg hatásági árakon tankolhatunk, a közlekedési szokásaink mégis változhatnak majd a jövőben. Az emelkedő utazási költségeknek egyértelműen a kevésbé fejlett infrastruktúrával rendelkező városok és falvak lakói lehetnek az egyik legnagyobb vesztesei. A rossz tömegközlekedésű településekről utazók ugyanis rákényszerülnek az autóhasználatra, így nem meglepő, hogy az ő közlekedési szokásaikat a növekvő árak nem befolyásolják – vélik a GKI szakértői. Legalábbis nem oly módon, ahogyan elsőre gondolnánk.

Az állam és az önkormányzatok által működtetett tömegközlekedés ezeken a helyeken általában lassabban reagál az utazási igényekre, így egyéb lakossági alternatívák jelenthetnek megoldást a problémára. Azok körében, akik gyakran kényszerülnek a városok közötti távolság leküzdésére, a telekocsi rendszere régóta ismert fogalom, hiszen az autómegosztás lehetővé teszi a költséghatékony közlekedést a települések infrastruktúrájától függetlenül. A telekocsi szolgáltatást használók a költséghatékonyság mellett olyan szempontokra is érzékenyek, mint az időhatékonyság és a rugalmasság, amit a tömegközlekedési eszközök jellegükből adódóan többnyire csak a nagyvárosokat összekötő kiemelt útvonalakon tudnak kielégíteni.

smiling woman sitting inside car
Photo by mentatdgt on Pexels.com

Az autósok és utasok is költséghatékony megoldást keresnek

Ma, ha autóval szeretnénk eljutni Budapestről Nyíregyházára, 9 literes átlagfogyasztással számolva 10 150 forintos benzinköltséggel kell számolnunk. Amennyiben telekocsival szeretnénk megtenni ugyanezt az utat, úgy hozzávetőlegesen 4000-5000 forintos költséggel kell számolnunk. Sofőrként pedig minél több személlyel osztjuk meg az autónkat, annál kisebb üzemanyagköltség jut egy főre, így nem meglepő, hogy anyagi előnyei miatt folyamatosan nő a telekocsi népszerűsége az autósok és utasok körében egyaránt.

,,A pandémia időszakában a korlátozások ellenére is forgalomnövekedést észleltünk. A Budapestről Pécsre, Debrecenbe vagy akár Szombathelyre utazó autósok két utas felvételével akár 70%-kal is csökkenteni tudják útiköltségeiket, ezért egyre többen teszik tele kocsijukat. Azt tapasztaljuk, hogy mind az autósok, mind az utasok körében a költséghatékonyság az első számú szempont, amikor a telekocsizást választják. Ezt követi a rugalmasság és a gyorsaság, majd a környezetvédelem” – mondta Prácser Attila, az Oszkar.com Telekocsi szolgáltatás társalapítója.

Út a zöldebb jövő felé?

A személygépkocsi használat optimalizálása nem csupán az egyéneknek jelenthet pénztárcabarát megoldást, hanem a klímakatasztrófa elleni harcban is jó eszközünk lehet. Az autók ugyanis az európai közúti közlekedésből adódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 60,7 százalékáért felelősek, derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019-es értekezéséből. Akár a saját autónkat osztjuk meg, akár utasként veszünk részt a telekocsi szolgáltatásban, csökkentjük ökológiai lábnyomunkat és közlekedésünk károsanyag-kibocsátását, hiszen mindkét esetben kevesebb jármű lesz egyidőben az utakon. Prácser Attila szerint annak ellenére, hogy a telekocsi használatakor nem a környezetvédelem az elsőszámú szempont, a pazarlás redukálásával nem elhanyagolható annak jelentősége a fenntarthatóság viszonylatában.