A munkavállalók harmada nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett, és csak minden tizedik megkérdezett fogadja el a kevesebb, mint 200 ezer forintos nettó bért, derül ki a DMA ponthu Kft. által végzett online kutatásból. A felmérésből az is kiderült ugyanakkor, hogy hiába kínál valaki magas fizetést vagy teljesítménybért, az a legkevésbé érdekli az alkalmazottakat, akik ezzel szemben inkább biztos állásra vágynak. Érdekesség, hogy a cégek zöme nincs is tisztában vele, hogy mi motiválja valójában a munkavállalóikat.
A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és az infláció miatt olyan sebességgel változtak meg a munkavállalók preferenciái, hogy azt a cégek sem voltak képesek mostanáig lekövetni. A DMA ponthu Kft. által több mint 200 dolgozó és cégvezető bevonásával készült felmérés rámutatott: a pénz már nem minden, hiába gondolják azt a vállalatok, hogy magas jövedelemmel bárkit meg lehet szerezni.
Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora, arról beszélt, az elmúlt években többször is megismételték ezt a kutatást, a mostani eredményeken viszont még ők is meglepődtek. Megváltozott ugyanis a motivációs lista sorrendje: míg korábban az volt a legfontosabb a munkavállalók számára, hogy megbecsüljék őket, most sokkal inkább arra fókuszálnak, hogy az őket foglalkoztató cég stabil háttérrel rendelkezzen, biztos állást tudjon ajánlani, előrelépési lehetőséggel.
Egy egytől ötig terjedő skálán – melyen az 1-es az egyáltalán nem fontos, az 5-ös a nagyon fontos – a válaszadók átlagban 4.6-osra értékelték, hogy biztos legyen az állásuk. Arra a felvetésre, hogy mennyire motiváló, ha elismerik munkájukat, átlagban 4.36-os pontszámot adtak a kitöltők. Ezzel szemben a sok pénz csak 3-as átlagot kapott, a teljesítménybér pedig csak 2-eset, ezzel a motivációs tényezők közül az utolsó két helyeken szerepelnek.
„Természetesen továbbra is fontos a munkavállalóknak, hogy kapjanak visszajelzést, elismerést a feletteseiktől, de a nehéz gazdasági környezetben az még fontosabb, hogy biztosnak érezzék a megélhetésüket. A biztos állás még azt is jelenti, hogy a cég rendszerébe a munkavállaló látja, hogy pontosan hogyan illeszkedhet bele, és hogy mit és hogyan kell majd elvégeznie. Érdekesség, hogy ezzel szemben a cégvezetők szerint még mindig elismerésre vágynak leginkább az emberek, a megváltozott motivációs tényezőket tehát még a többségnek nem sikerült lereagálnia” – mondta.
Igaz, hogy a pénz nem boldogít
Dienes Martin közölte, a kutatás szerint a munkavállalók több mint egyharmada országos átlagban nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett, ami jóval magasabb, mint a jelenlegi bruttó átlagkereset Magyarországon. Nagyjából ugyanennyien válaszoltak úgy, hogy nettó 400 ezer forint körüli jövedelmet tartanának elfogadhatónak, de 200 ezer forintnál kevesebb bért csak tízből egy válaszadó fogadna el.
„Ebből is látszik, hogy a pénz ugyan számít a munkavállalóknak, de csak pénzzel már nem lehet motiválni senkit. Senki nem fog csak azért munkát váltani, mert máshol magasabb bért kapna, ha nem lát előrelépési lehetőséget vagy biztos rendszerrel, háttérrel dolgozó céget. 2023-ban alap, hogy a dolgozókat kifizetik, ezzel nem lehet lázba hozni őket. Sokkal inkább azt várják el a foglalkoztatójuktól, hogy legyen egy jövőképük, amire építhetnek” – mutatott rá.
Hozzátette, nem az a lényeg, hogy egy cég sok milliós tartalékkal rendelkezzen, hanem az, hogy próbáljon fejlődni, és ezt érezzék a dolgozók is. Az álláshirdetésekben sem elég már feltüntetni a csalogató munkabért, csak ennyi összkommunikációval képtelenség meggyőzni az embereket.
A DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora mindent összegezve arról beszélt, ahhoz, hogy egy cég meg tudja tartani a minőségi munkaerőt, szemléletváltásra van szükség. Elmondása szerint ma arra kell törekednie a vállalatoknak, hogy biztos állást teremtsenek a dolgozóknak, és ők is tisztában legyenek azzal, hogy nincs veszélyben a munkahelyük. Rendszerben kell gondolkozni, hogy a dolgozók se stresszesen menjenek be az irodába, telephelyre, és olyan embereket kell felvenni, akiket képesek vagyunk motiválni, zárta a gondolatait.
Egy magyar fejlesztésű alkalmazás nem csak hatékonyabbá teszi a munkára jelentkezést, de rengeteg új munkavállalót von be olyan munkákra, amelyeket évek óta nehéz betölteni. Modern társkereső applikációknál alkalmazott módszerekkel hozzák össze a munkakeresőket és munkáltatókat, amivel már 3000 műszakot töltöttek be rövid és hosszú távra.
Egyre többen keresnek rugalmas feltételekkel munkákat, a Giggle nevű alkalmazás létrehozói szerint pedig nem csak világszerte, de Magyarországon is errefelé tolódik a piac. Ez a munkavállalóknak olyan lehetőségeket biztosít, ami egy hosszú távú, állandó munkahelyen nem lenne elérhető, viszonzásul pedig többen tudnak olyan időszakokban vagy munkakörökben dolgozni, ahol most hiány jelentkezik.
„Európán belül már megfigyelhető ez az irány, itthon azonban még sok a kiaknázatlan lehetőség a rugalmas, alkalmi munkák kínálata terén. A munkakeresők számára egyre fontosabb az azonnaliság, vagyis hogy gyors legyen a jelentkezés, minél előbb munkába tudjanak állni és a kifizetés is minél hamarabb megtörténjen. Új munkavállalók bevonzása terén sokat segít az előre elköteleződés minimalizálása, aminek eredményeként olyan álláskeresők is kipróbálnak például vendéglátós munkákat, akiknek soha eszébe nem jutna hasonló állandó állások között böngészni. Fontos szempont továbbá, hogy a pontos munkaidő, a feladatkörrel és kifizetéssel kapcsolatos feltételek, valamint a pontos lokáció előre világosak legyenek a jelentkezők számára” – fejtette ki Sebestyén Ádám, a Giggle egyik alapítója.
Rövid távra keresve hatékonyan találnak tartós munkavállalókat is
A társkeresős alkalmazások módszereihez hasonló megoldásokat alkalmazó applikáció a fenti feltételekre építve szélesíti ki az elérhető álláskeresők körét, ezáltal a munkáltatók rövid távra keresve hatékonyan találhatnak akár tartós munkavállalókat is.
„Azáltal, hogy máshogy szólítjuk meg őket, sokkal könnyebben létrejön egy match, azaz találkozás. Egyetemistákat, diplomásokat vagy szakképzett munkavállalókat másodállásban vagy két munkahely között vonunk be új munkakörökbe, sőt saját csapatunkba is több állandó szakembert találtunk így platformunkon keresztül. Videós előszűrésekkel és értékelésekkel tesszük könnyebbé az elbírálást, míg az automatizált elfogadási és lemondási folyamattal villámgyorssá válik a toborzás. Ha hosszú távra keresnek alkalmazottat a munkaadók, akkor is műszak alapon találkoznak, ez a match az esetek többségében pedig visszatérő munkavállalássá alakul át. Ez sokaknak nem komfortos az elején – olyan, mintha elvesztenék a kontrollt – de az eredmények igazolják, hogy jól működik!” – tette hozzá Birizdó Ádám, a giggle.hu másik alapítója.
A magyar startup alapító szerint miközben a fizetés egy fontos szempont az első találkozás létrejöttéhez munkakereséskor, az nem feltétlenül az elsődleges döntési faktor a munkavállalók megtartása szempontjából.
„Az órabérek átlaga sajnos lassabban növekszik, mint az infláció – jelenleg kicsivel 2000 Ft alatti. Mivel az jól látható az alkalmazásból, hogy a jelentkezők száma az órabérrel együtt szépen növekszik, célunk a piaci egyensúly kialakításához mindkét fél lehetőségeit alakítani. A visszatérő munkavállaláshoz az órabér azonban már nem mindig az elsődleges szempont, az alapvető munkakörülmények, a megfelelő betanítás és transzparens feladatleírás, valamint a jó társaság a rugalmas munkavállalók körében szintén fontos kritériumok. Mindezen feltételek folyamatos alakításával és csapatunk azonnali és dedikált munkájának köszönhetően az effektív no-show (azaz a munkára meg nem jelenés) tartósan mindössze két százalék körüli az alkalmazást használók körében” – magyarázta Birizdó Ádám.
A munkaerőhiány nem oldható meg szakemberek keresésével
A Giggle alapítói szerint egy likvidebb, igazán jól működő munkaerőpiachoz vezető út sok feladattal és kompromisszummal van mindenki számára kikövezve, de jó úton járnak partnereikkel. Az alkalmazás sikerét jelzi, hogy a napokban megrendezett HRBEST díjátadón az év HR-szolgáltatói megoldása díját a Giggle nyerte el, ami talán a lehető legjobb szakmai elismerés az országban HR területen.
„Az első lépés, hogy sok év után végre mindenki elfogadja a szakemberhiányt, és ne a meglévő piacon keresse a hiányzó tapasztalatot, hanem lehetőségeket teremtsünk új munkavállalók számára kiépíteni azt. Érdemes a feladatszervezés és folyamatszervezés teljes átgondolásával kezdeni, törekedve arra, hogy az új munkavállalók betanítása és fejlesztése egyre könnyebbé váljon, ne pedig elkerülni akarjuk azt” – mesél a kezdeti nehézségekről a két Ádám.
„Amikor az állandó és rugalmas munkaerő összhangban tud dolgozni, mindenkinek könnyebb az élete. Nyugaton és fehér galléros szakmákban elfogadott, hogy az alkalmi munkaerő bére magasabb, mint az állandóé, ezért a kétféle szakember jól megél egymás mellett – ebben itthon még látunk fejlődési lehetőséget. Rengeteg tettrekész 18-30 év közötti fiatal, vagy éppen tapasztalt középkorú keres rajtunk keresztül munkát, legyen az reggel, este vagy hétvégén – a mi feladatunk megtalálni a közös feltételeket. Ha ezek alapján a saját működésébe minden partnerünk be tudna illeszteni egy rugalmas munkavállalói kört, az minden eddiginél reziliensebbé tenne vállalkozásokat és iparágakat is hosszú távon.” – zárják gondolatmenetüket az alapítók.
Hosszú távon, a nyersanyagok és a munkaerő drágulása miatt, az újépítésű ingatlanok sem lesznek olcsóbbak. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, a beruházók nem estek pánikba, mert bár érzik, hogy kevesebbszer csörög a telefon, ha csörög, abból általában eladás lesz. Újabb projektek is indulnak, a vállalkozók ugyanis azzal kalkulálnak, hogy az idén elkezdett ingatlanokat kulcsrakész állapotban jövő nyáron még drágábban tudják eladni, ha addig nincs is rájuk vevő.
Az ingatlanpiac szűkülése ellenére egyáltalán nem csökkent az újépítésű lakások átlag négyzetméterára, sőt, egyes területeken további drágulás volt tapasztalható. A gyenge forintárfolyam magasabb nyersanyagárakat eredményezett, és a munkaerő is érezhetően drágult. Ezeket a többletköltségeket pedig ahogy eddig is, úgy a jövőben is a vásárlókra fogják áthárítani a beruházók.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a közeli átadású újépítésű lakások négyzetméterára súrolja a másfél millió forintot Budapesten. Aki viszont mer nagyobbat kockáztatni, most nagyot nyerhet.
„Ha valaki hajlandó alaprajzról vásárolni egy 2024-ben vagy akár azt követően elkészülő lakást, akkor kifoghat egymillió forintos négyzetméterárakat is. Itt viszont vannak kockázati tényezők, amit sokan nem mernek bevállalni, a szükségvásárlóknak pedig ez szóba sem jöhet, hiszen azonnal költöznének” – mutatott rá.
Minimális az építési vállalkozók lemorzsolódása
A szakértő elmondta, a jelenleg zajló építkezéseket biztosan be fogják fejezni, a gazdasági visszaesés nem olyan mértékű, hogy ezekre a lakásokat ne legyen vevő. Mindenki szondázza a piacot és azt vizsgálják, hogy kedvezményekkel hogyan tudnak újabb vevőket szerezni.
Gadanecz Zoltán azt mondta, a beruházók azt tapasztalják, hogy ritkán csörög a telefonjuk, ugyanakkor amikor hívják őket, akkor komoly az érdeklődő és akár 1.5 millió forintos négyzetméteráron is kifizeti a kiválasztott lakást.
„A beruházók már kiheverték azt a pofont, amit a 2008-as világválság okozott számukra. Rengeteg építési vállalkozó ment tönkre akkor, hiszen az újépítésű lakásokat évekig nem tudták értékesíteni, akkor is csak áron alul. Most azt tapasztaljuk, hogy minimális a lemorzsolódás, inkább a kivitelezőkkel próbálnak alkudozni a jobb üzlet reményében. Az biztos, hogy a versenyben arányaiban többen benne maradnak, mint másfél évtizeddel ezelőtt” – magyarázta a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.
Gadanecz Zoltán végezetül példaként említette, hogy a kisebb társasházat építő beruházókat az sem zavarja, ha félúton nem tudja eladni az adott lakásokat, mert kulcsrakészen jövő nyáron nagyobb kaszálhat vele, az árak ugyanis vélhetően feljebb kúsznak majd. Egyértelműen látszik tehát, hogy nem esett pánikba a piac.
A TanfolyamGuru 4200 fős mintán végzett felmérése alapján a ma tanfolyamra jelentkezőknek az oktatási, nevelési, illetve a kereskedelmi képzésekre esik leggyakrabban a választása. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy nagyobb arányban végeznek tanfolyamokat a nők, mint a férfiak, ami hozzájárul ahhoz, hogy az általuk preferált képzések állnak a népszerűségi lista élén.
A felméréséből látható, hogy a TanfolyamGuru honlapon tanulási lehetőséget keresők között a nők aránya 65,28%, míg a férfiaké 34,72%. A felhasználók kor szerinti megoszlása: 24,05%-uk 35-44 éves, 19,63%-uk 25-34 éves, 20,12%-uk 45-54 éves, 13,65%-uk 55-64 éves, 12,17%-uk 18-24 éves és 10,39%-ot tesz ki a 65 év felettiek aránya.
„Legnagyobb számban (13,7%) a dajka képzések iránt érdeklődnek az oldalunk látogatói, de a pedagógiai asszisztens (6%) és a gyógypedagógiai asszisztens (2%) képzések is nagyon kedveltek. A dajka képzéshez csak általános iskolai végzettség szükséges, míg az utóbbi kettőhöz érettségivel is kell rendelkezni” – avatott be Szabó Andrea, a TanfolyamGuru oktatási szakértője.
Kereskedelmi képzéseket szintén sokan keresnek. A TanfolyamGuru oldal felhasználóinak 5%-a szeretne élelmiszer, 1%-a pedig vegyi áru területen képesítést szerezni, és szintén 1% dolgozna a jövőben üzletvezetőként.
„Több nő tanul felnőttképzésben, mint férfi, és ezek a szakmák a nők körében is népszerűek. Emellett a dajka, az élelmiszer eladó, a ruházati eladó, a műszaki eladó, a drogerista, a vegyi áru eladó és a barkácsáruházi eladó képzések már alapfokú iskolai végzettséggel is megkezdhetők” – emelte ki Szabó Andrea, hozzátéve, hogy ezek egyértelműen sikerképzésnek számítanak, hiszen folyamatosan van rájuk igény, mind a kereskedelemben, mind az oktatásban nagy kereslet van a szakképzett munkaerőre.
Vonzó életpálya a kereskedelem
A kereskedelemben folyamatosan nőnek a bérek, emellett részmunkaidős állásokat is kínálnak, ami nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé. Elmondhatjuk, hogy mindegyik válságálló szakma, hiszen bolti eladókra és élelmiszer eladókra minden körülményben szükség van. Komoly munkaerőhiány figyelhető meg a kereskedelmi szektorban, így aki ilyen irányú képzést választ, arra számíthat, hogy rövid időn belül el tud majd helyezkedni.
„Az új képzési rendszerben szétbontották a kereskedelmi szakmákat, például felbontották az eladó képzést és az élelmiszer és vegyi áru eladó képzést, így specializáltabb ismereteket szerezhetnek a tanulók, mint a korábbi OKJ képzések során. Ugyanakkor, ha valaki több területhez is szeretne érteni, az iskolák általában biztosítanak kedvezményes lehetőséget kombinált képzésre” – tudtuk meg a TanfolyamGuru oktatási szakértőjétől.
Felértékelődtek a pedagógusokat segítő szakmák!
„Az oktatásban sajnos hatalmas hiány van az óvodapedagógusokból, tanítókból, tanárokból és fejlesztőpedagógusokból, éppen ezért az ő munkájukat segítő szakmák felértékelődtek” – mutatott rá Szabó Andrea.
A gyógypedagógiai asszisztens bölcsődében, integrált óvodában, iskolában, speciális óvodában, iskolában, speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban és felnőtt fogyatékosok intézményeiben felsőfokú végzettségű szakember irányítása mellett végzi szakirányú munkáját.
A pedagógiai asszisztens óvodában, iskolában, gyermekotthonban, lakásotthonban és egyéb gyermeknevelő és gondozó intézményben helyezkedhet el, és szintén felsőfokú végzettségű szakemberrel együttműködve tevékenykedik.
A dajka bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, gyermekotthonban dolgozó szakember. A gondozás és nevelés intézményeiben dolgozó pedagógusok és kisgyermeknevelők segítőtársa a gyermekek nevelésében, gondozásában. A dajka képzésnél fontos változás, hogy a végzettséggel már bölcsődékben is lehet dolgozni.
A globális alapanyagellátási problémák által megtépázott gyártó és termelő szektorokat soha nem látott kihívások elé állítja az idei év. Már 2021 is a csúcsok és mélypontok időszaka volt, de 2022-ben kritikus hatások érhetik az ipari szereplőket. A Work Force HR szolgáltató tapasztalatai szerint azoknál a cégeknél, akik kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak, rendszeresek az elakadások, leállások és ezek létszámleépítésekkel is járhatnak. Meglátásaik szerint az autóipari szereplők nehezebb helyzetben vannak, mint az elektronikai, vagy FMCG cégek, de mindenki számára felmérhetetlen kockázatot jelent a fennálló gazdasági helyzet.
Mára szinte nem maradt olyan piaci szereplő, mely ne szenvedné meg a globális ellátási problémákat. Amíg a pandémia alatt az autók iránti kereslet beszakadt, addig az elektronikai cikkek termelése rohamosan megnőtt, így ez a szektor kötötte le a chipgyártók kapacitásait. Ebből fakad azonban, hogy a korlátozások enyhülésével felpörgő autógyártáshoz nem maradt megfelelő volumen. A Work Force HR szolgáltató legjelentősebb üzleti partnerei a gyártás, termelés területéről, azon belül is az autóipar és elektronikai vállalatok közül kerülnek ki, így a munkaerő-kölcsönző cég közvetlenül tapasztalja ezen szektorok kihívásait.
(Czellecz Zoltán. Fotó: Work Force)
Czellecz Zoltán, a cég vezetője azt mondja, 2021-et a tervezhetetlenség és a hektikus igények jellemezték. „Sokszor érkeztek be olyan munkaerőre vonatkozó megrendelések, melyeket később teljesen váratlanul mondtak vissza. Az egyik pillanatban még nagy erőkkel toboroztunk, majd egyik percről a másikra kellett ezeket a projekteket leállítanunk. Tapasztaltunk olyat is, hogy a már meglévő munkaerő-állományt is csökkentették bizonyos cégek.” A szakértő elmondta, hogy a korábbi évek során tapasztalt ütemes és kiszámítható gyártási terv teljesen összeomlott számos ügyfelüknél, jellemzően az autógyártók és autóipari beszállítók körében. Az elektronikai partnerek jóval stabilabbak voltak, jobban meg tudták tervezni a létszámukat, valamint a várható csúcsidőszakokat. Czellecz Zoltán hozzátette, hogy mindezek ellenére nekik sikerült jó évet zárni, azonban rengeteget kellett ezért dolgozniuk és még több veszteséget elszenvedniük.
„Különböző, iparági visszajelzések alapján azzal számoltunk, hogy 2022 második negyedévének végére többé-kevésbé rendeződni fognak az ellátási láncok problémái és tervezhetőbbé válnak a folyamatok. Ezt az ukrán-orosz háború teljesen felrúgta. Február vége óta extrém üzleti kockázatokkal működnek a cégek” – nyilatkozta a szakértő. Az energiabiztonság most kritikus kérdés, emellett a szükséges nyersanyagok bányászata és szállítása is egyre bizonytalanabb. Ezt a HR szolgáltató testközelből tapasztalja, hiszen az ügyfélkörében vannak olyan cégek, akik kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak. Ezeknél folyamatosak az elakadások, leállások és létszámleépítések. Az alapanyag-, és alkatrészutánpótlás megoldásáig nem várhatunk érdemi javulást ezen a területen. A cégvezető hozzátette, fontos kiemelni, hogy a háború okozta krízis nem egy gazdasági konjunktúra időszakában érte az ipari szereplőket, hanem egy már megtépázott piaci helyzetben fokozta problémáikat.
Az vitathatatlan, hogy a globális cégek esetében több eszköz áll rendelkezésre, ami a problémák kezelését illeti. Ha egy adott régió destabilizálódik, egy multinacionális vállalatnak meg van a kellő tapasztalata, és gyártási kapacitása ahhoz, hogy a problémás területekről áttelepítse a termelést egy másik övezetbe. Egy regionális vagy adott esetben magyar cég esetében ez a tér nagyon beszűkül, esetleg abban tudnak gondolkodni, hogy a gyártás egy részét kiszervezik. Az viszont kérdés ilyenkor, hogy ennek a logisztikai, és más költségeit hogyan tudják optimalizálni és a felmerülő kiadásokat tudják-e érvényesíteni áraikban. Czellecz Zoltán szerint ez egy bizonytalanabb és kevesebb választási lehetőséget tartogató út. A rendelkezésre álló információk tekintetében azonban nincs nagy különbség a globális és regionális partnerek között. „A legnagyobb cégek esetében sem látom azt a nyugodtságot, mely arra engedne következtetni, hogy naprakészebb információkból pontosabban tudnak tervezni. Mindenki számára felmérhetetlen kockázatot jelent ez a mostani szituáció, legyen szó bérmekkora vállalatról.”
A HR szolgáltató cégvezetője hozzátette: vannak az idei évnek olyan negatív vonzatai, amik a munkaerő-kölcsönzés piacát kifejezetten érintik. A megugró infláció nagyban nehezíti a szállásoltatást, ami a Work Force esetében jelentős kiegészítő eleme a foglalkoztatásnak, hiszen sokszor távolról hoznak munkaerőt. Ezt tovább súlyosbítja az ukrán menekültek és hozzátartozóik elszállásolására irányuló nyomás. A növekvő fuvarozási költségek is kihívást jelentenek, ez kiemelten érezhető a munkavállalók buszos utaztatásánál. „2021 ujjgyakorlat volt ahhoz képest, ami most jön. Számunkra jelenleg az a legfontosabb, hogy egyensúlyozzuk ezeket a kockázatokat ügyfeleink számára. Azon dolgozunk, hogy ne maradjanak munkaerő nélkül, amikor szükségük van rá, valamint a munkavállalóinkon se csapódjon le ez a hektikusság. Partnereinkkel közösen megtaláljuk a megoldásokat, de nehéz időszaknak nézünk elébe” – nyilatkozta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.
