A kelet-európai országokban a magyarok a legjobban informáltak, ha a szén-monoxid veszélyeiről van szó – derült ki a Resideo, egy lakossági biztonsági és kényelmi megoldásokat kínáló globális vállalat friss kutatásából. A reprezentatív felmérés során a román, cseh, lengyel, szlovák és magyar lakosság tudását és szokásait vizsgálták.

A felmérés során kiderült, hogy a magyarok közül tudják a legtöbben, hogy a tüzelőanyaggal működő berendezésekből szén-monoxid szivárgás keletkezhet. A megkérdezett magyarok 82 százaléka helyesen azt válaszolta, hogy a földgázzal, fával, szénnel, palackozott gázzal vagy fűtőolajjal működő fűtőberendezések vagy vízmelegítők használata esetén szén-monoxid keletkezhet. A magyarok után a lengyelek (75%), a csehek (74%) és a szlovákok (68%) voltak a legtájékozottabbak, a legkevésbé informáltak a románok voltak (62%).

white and black bird flying on blue sky
Photo by cottonbro on Pexels.com

Annak ellenére, hogy a fűtőberendezések veszélyeivel a legkevésbé a románok vannak tisztában, közülük tudták a legtöbben, hogy mit kell tenni szén-monoxid-mérgezés esetén. E téren néhány százalékkal meg is előzték a magyarokat, de azért mi sem szerepeltünk rosszul: a megkérdezett magyarok 93 százaléka kinyitná az ablakokat és ajtókat, majd kikapcsolná a fűtőberendezést, 80 százalékuk pedig kihívná a mentőket, vagy a katasztrófavédelmet. Érdekes, hogy a lengyelek majdnem 8 százaléka mondta azt, hogy távolságot tartana a mérgezést szenvedett személytől.

Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy évről-évre egyre több helyre riasztják a tűzoltókat szén-monoxid miatt. A mérgezéssel járó esetek száma viszont csökkenő tendenciát mutat, ami egyértelműen az érzékelők elterjedésének köszönhető. 2021-ben 1037 esethez riasztották a tűzoltókat, 261 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 21 emberen pedig már nem lehetett segíteni. Gyakori tévhit, hogy csak a régi gázkazánok meghibásodása vezethet szén-monoxid kialakulásához. Minden nyílt lánggal működő fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a szén-monoxidnak, ez lehet egy cserépkályha, vaskályha, vagy akár kandalló is.

Ott keletkezik szén-monoxid, ahol remekül szigetelő ablakok vannak, és a nyílt égésterű fűtőeszköz, vagy a működő vízmelegítő közelében nincs elegendő oxigén. Nem megoldás, ha néha kinyitják az ablakot, állandó és automatikus szellőzésre van szükség, ezért a nyílászárókba légbevezetőt kell szerelni.

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok csaknem 70 százaléka gyakran ellenőrizteti a tüzelőanyaggal működő berendezéseit és 40 százalékuk szén-monoxid vészjelzővel is rendelkezik – ezzel a vizsgált országok között a középmezőnyben helyezkedünk el.

Bognár Gábor, a Resideo regionális kereskedelmi igazgatója elmondta: „azt tapasztaljuk, hogy Európa-szerte egyre több ember van tisztában a fűtőberendezések veszélyeivel. Fontosnak tartjuk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a berendezések gyakori ellenőriztetése, a mérgezés tüneteinek korai felismerése és a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező vészjelző berendezések használata életeket menthet.