A rektorválasztás kiemelkedő esemény az egyetem életében, a rektor tevékenysége, döntései érdemben és hosszú távon befolyásolják az intézmény működését.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusa június 10-i ülésén véleményezte a rektori pályázatokat, döntést hozva arról, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testületeként, az egyetemi autonómia egyik letéteményeseként melyik rektorjelölt kinevezését támogatja.
A szenátus tagjai június 5-én levelet kaptak a Műegyetem kancellárjától. E levél a BME konzisztóriuma külső tagjainak véleményét, az egyik rektorjelölt melletti állásfoglalását tartalmazta.
A jelenlegi rektor (hivatalból konzisztóriumi tag) értesítette a szenátus tagjait, hogy a konzisztórium ülésén a rektori pályázók meghallgatása után sem szóbeli értékelés, sem szavazás nem történt, állásfoglalás nem született.
A konzisztórium Nemzeti Felsőoktatási Törvényben rögzített feladata a stratégiai döntések megalapozása, a gazdálkodás szakmai támogatása, ellenőrzése. Személyi kérdésekben nincs hatásköre!
A fentiek alapján a konzisztórium levelének kancellár általi továbbítása a BME szenátusának döntési autonómiájába való példátlan beavatkozás.
Aggasztó, hogy olyan események terhelik a BME-n a rektorválasztás folyamatát, amelyek túllépik a jogszabályi kereteket, ellentétesek a BME szabályzataival és hagyományaival.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elutasítja az egyetemi autonómia csorbításának minden formáját! – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával az FDSZ.
Végül Prof. Charaf Hassant választották meg a BM rektorának.
