Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta Orbán Viktort, amiért a magyar miniszterelnök a választási kampány részeként Ukrajnát is célkeresztbe vette. Az ukrán Pravda beszámolója szerint az elnök különösen azt sérelmezi, hogy Orbán újra és újra Ukrajna uniós csatlakozását használja belpolitikai fegyverként – legutóbb például „lehetetlennek” nevezte Kijev EU-integrációját.
Üzentek az ukránok
„Csak ne rángassatok bele minket a választásaitokba” – fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve: Orbán ténylegesen ezt teszi, amikor blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását. Szerinte ez a stratégia végső soron nem fog működni, mert – mint mondta – „az emberek ott továbbra is támogatják Ukrajnát”.
(2024. július 2-án Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA)
Az ukrán elnök egy magyar ellenzéki kutatásra hivatkozott, amely szerint a magyarok 70%-a támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, bár az ukrán Pravda szerint a valós szám inkább 60% körül mozoghat.
Zelenszkij szerint bár Orbán egyértelműen ellenzi a csatlakozást, „nincs joga olyan lépéseket tenni, amelyek blokkolják azt, mert ez egy másik állam sorsáról szól”. Azt is hangsúlyozta, hogy ahogyan Ukrajna sem avatkozik bele Magyarország belügyeibe, úgy Budapestnek sincs joga gátolni Ukrajna jövőjét.
Az ukrán elnök élesebb hangot is megütött, amikor kijelentette: Orbán „nagyon veszélyes dolgokat” tesz az Európai Unió számára. Hozzátette: Ukrajna erről tájékoztatja partnereit is.
Szíjjártó is üzent
A magyar kormány sem hagyta válasz nélkül az ukrán elnök kritikáját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon reagált, és visszautasította Zelenszkij megjegyzéseit. „Ukrajna elnökének meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy igenis minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy beleszóljon Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának ügyébe!” – írta.
Szijjártó szerint nem szabad elfelejteni: Ukrajna akar belépni egy olyan szervezetbe, amelynek Magyarország már tagja, és nem fordítva. „Úgyhogy hangnemet is ennek megfelelően kellene választani Kijevben…” – üzente az ukrán vezetésnek.
Orbán az X-en üzent
“Magyarország nélkül nincs ukrán EU-csatlakozás. Minden magyarnak lesz beleszólása ebbe. Akár tetszik, akár nem. Nálunk így mennek a dolgok.” – üzent az X-en (egykori Twitter) vasárnap Orbán Viktor.
Az utóbbi években, különösen Ferenc pápa egészségi állapotáról szóló hírek kapcsán, egyre gyakrabban merül fel a kérdés: ki lehet az utódja? A pápaválasztás mindig nagy érdeklődést vált ki a világban, és ilyenkor a katolikus egyház „papabile”-nak, azaz pápajelöltnek tartott bíborosaira terelődik a figyelem. Ezen nevek között rendszeresen felmerül Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása is. De valójában mennyire reális, hogy ő legyen a következő pápa?
Ki Erdő Péter?
Erdő Péter 1952-ben született Budapesten. Római jogász, teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt rektora. 2003 óta bíboros, ugyanebben az évben nevezték ki esztergom-budapesti érsekké. Több szinóduson is fontos szerepet játszott, 2005-ben és 2013-ban részt vett a konklávén, tehát már kétszer is pápaválasztó volt. 2006 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke volt, ami megadta neki a nemzetközi ismertséget és súlyt.
(Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvétvasárnapi ünnepi szentmisét celebrál az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban 2025. április 20-án. MTI/Kovács Attila)
Mi szól mellette?
Konzervatív, de nem szélsőséges: Erdő Pétert gyakran sorolják a mérsékelt konzervatív táborba, ami sok bíboros szemében előny lehet a Ferenc pápa utáni iránykeresés időszakában.
Intellektuális súly: Kiemelkedő teológiai tudása, római jogi jártassága, és akadémiai múltja révén tekintélyes főpap a vatikáni körökben.
Szervezeti tapasztalat: Több fontos egyházi testületben töltött be vezető szerepet, így jól ismeri a római kúria működését.
Kelet-közép-európai háttér: A Vatikán nyitni próbál a globális egyház irányába. Erdő nem latin-amerikai, de nem is nyugat-európai – ezáltal képviselhet egy kevésbé reflektorfényben lévő, de jelentős régiót.
Mi szól ellene?
Magyarország megítélése: A jelenlegi magyar kormány és az egyház viszonya szoros. Ez nem lenne önmagában gond, de a nemzetközi médiában és politikában tapasztalható megosztottság hatással lehet a magyar főpap megítélésére is.
Nem tartozik a favoritok közé: Bár neve időről időre felmerül, a vatikáni háttéralkukban eddig nem számított kulcsszereplőnek.
Alacsony profil: Erdő Péter tudatosan kerüli a médiaszerepléseket, nem karizmatikus szónok, és nem rendelkezik olyan tömegvonzással, mint például Ferenc pápa vagy II. János Pál. Egyesek szerint a mai világban ez hátrány.
(Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be húsvét vigíliáján a budapesti Szent István-bazilikában 2025. április 19-én. MTI/Lakatos Péter)
Reális esély?
Bár Erdő Péter pápasága nem tűnik valószínűnek az első helyen emlegetett „papabile” bíborosokhoz képest – mint például a filippínó Luis Antonio Tagle, a kanadai Marc Ouellet, vagy a vatikáni államtitkár Pietro Parolin –, mégsem lehet teljesen kizárni. Egy konklávé mindig képes meglepetést okozni, különösen akkor, ha a bíborosok kompromisszumos jelöltet keresnek.
Erdő Péter személyében egy kiegyensúlyozott, tapasztalt, nem megosztó, és az egyházi hagyományokhoz hű vezető kerülne az egyház élére – ha a Szentlélek és a bíboros testület így akarná.
Lehet-e Erdő Péter a következő pápa?
A válasz: lehet, de nem valószínű. Neve ugyan szerepel a lehetségesek listáján, de nem tartozik a favoritok közé. Mégis, a történelem során láttunk már meglepetéseket. Ha a világ egy kiegyensúlyozott, stabil, és teológiailag szilárd vezetőt keres – Erdő Péter neve nem fog teljesen eltűnni a kalapból. (Chat GPT)
Jövő keddtől ismét Magyarországon készítenek 360 fokos utcaképeket a Google különleges kamerarendszerrel felszerelt autói – közölte a Google kedden az MTI-vel.
A járművek elsősorban Budapesten, valamint városokban és azok környékén, továbbá a vidéki térségek közútjain haladnak majd.
A személyes adatok és a magánszféra védelme érdekében a képek közzététele előtt az arcokat és rendszámokat elhomályosítják, hibabejelentésként pedig bárki kérheti további részletek utólagos felismerhetetlenné tételét is.
A közlemény szerint a Google utcakép-szolgáltatása Magyarországon 2013 óta működik, és azóta többször frissült, hogy minél pontosabban kövesse a környezet változásait.
A Street View autóval nem megközelíthető, különleges belföldi helyszíneket is bejárhatóvá tesz virtuálisan.
A szolgáltatás világszerte csaknem 280 milliárd képet készített a világ több mint 100 országában és területén – tették hozzá.
Szabó Csaba r. dandártábornok, Tolna vármegyei rendőrfőkapitány Szabolcsba utazik, dr. Hablicsek Nikoletta r. ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Ügyeleti Főosztály vezetője Szekszárdra költözik.
Dr. Hablicsek Nikoletta r. ezredes a második nő hazánkban, aki rendőr-főkapitányságot irányít – az első dr. Somssich Gabriella r. dandártábornok, Nógrád vármegye rendőrfőkapitánya.
A rendőrfőkapitányok megbízása közgyűlési meghallgatásukat követően válhat véglegessé –közölte szerdán Facebook oldalán a Rendészeti Államtitkárság.
Eltűntek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjáról a vadon élő állatok száj- és körömfájás tesztjeinek eredményei. A hatóság néhány napja valamilyen okból már nem teszi közzé a vizsgálatok részletes adatait -számolt be a G7.
A járvány kirobbanása után a Nébih egy külön aloldalt hozott létre, ahol minden egyes teszt eredményét meg lehetett nézni, dátum, megye és állatfaj szerint szűrve. Mostanra azonban változtattak: az oldalon már csak azt lehet látni, hogy a minták tesztelésre alkalmasak voltak-e, magukról az eredményekről – vagyis, hogy fertőzött volt-e az állat – semmilyen információ nincs.
A járvány háttere
A száj- és körömfájás közel fél évszázad után 2025 tavaszán jelent meg újra Magyarországon. Az első fertőzött állatot március elején egy kisbajcsi telepen mutatták ki. Azóta négy további gazdaságban azonosítottak fertőzéseket, legutóbb két hete Rábapordányban.
Bár a betegség az esetek 95-99 százalékában nem halálos a fertőzött állatokra nézve, súlyos szenvedést, maradandó károsodásokat okozhat, és rendkívül gyorsan terjed. A járvány megfékezése érdekében az érintett telepeken több mint 10 ezer állatot kellett leölni.
A száj- és körömfájás nemcsak állategészségügyi, hanem komoly gazdasági probléma is. Az érintett hús- és tejtermékeket szinte lehetetlen exportálni, emiatt már hetekkel ezelőtt megteltek a hazai hűtőraktárak eladatlan árukkal.
Miért különösen aggasztó a változás?
A legnagyobb félelem a járvány kitörése óta, hogy a vírus a vadállományba is átterjed. A vadon élő állatok, például vaddisznók megfertőződése esetén a járvány lényegében kezelhetetlenné válna, hiszen a vadállatokat nem lehet elkülöníteni vagy mozgásukat korlátozni.
A vaddisznók különösen veszélyes terjesztői lennének a vírusnak, mivel nagy mennyiségben ürítik azt, így a fertőzés rendkívül gyorsan elterjedhetne nagy területeken.
Kérdések válaszok nélkül
A G7 szerkesztősége megkereste a Nébih-et és az Agrárminisztériumot is, hogy megtudja, miért szűntek meg a részletes adatszolgáltatások, találtak-e az utóbbi napokban fertőzött vadállatokat, illetve visszakerülnek-e az eredmények a honlapra. Megkereséseikre azonban semmilyen választ nem kaptak.
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a járványkezelés eddig is gyengítette a hatóságokkal szembeni közbizalmat. A korábban közölt adatok eltüntetése tovább rontja ezt a helyzetet.
A járvány kommunikációját korábban több szakértő is élesen bírálta a G7-nek nyilatkozva. Véleményük szerint a félreinformálás és a fontos adatok visszatartása nemcsak a belföldi bizalmat rombolja, de a nemzetközi partnerek körében is fokozza a bizalmatlanságot Magyarországgal szemben.
