Az Európai Parlament szakbizottságai elfogadták az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) tervezetét, amelynek célja az uniós védelmi ipar megerősítése és Ukrajna támogatásának fokozása. A program növelné a tagállamok pénzügyi hozzájárulását, összehangolná a fegyverbeszerzéseket és ösztönözné a közös gyártást.
Az Európai Parlament képviselői április 24-én elfogadták azt a tervezetet, amelynek célja az európai védelmi ipar megerősítése, a hadiipari termelés felpörgetése, valamint Ukrajna további támogatása.
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi (ITRE), illetve a Biztonság- és Védelempolitikai (SEDE) Bizottság közös álláspontot alakított ki az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) létrehozásáról. A tervek szerint a tagállamok jelentősen növelnék pénzügyi hozzájárulásukat, összehangolnák a fegyverbeszerzéseiket, valamint közös beszerzéseket ösztönöznének.
A program céljai között szerepel a fegyverek, lőszerek és más válságkezeléshez szükséges termékek kínálatának növelése, a gyártási kapacitások bővítése, a szállítási idők csökkentése, valamint a készletek felhalmozása.
Kulcselemek az EDIP tervezetében:
„Európai vásárlás” elve: az EDIP kizárólag olyan termékeket finanszírozna, ahol az alkatrészek legalább 70%-a uniós vagy társult országokból származik.
Közös európai védelmi projektek: legalább hat tagállam részvétele, vagy négy, közvetlen katonai fenyegetésnek kitett ország együttműködése szükséges lenne. Ukrajna részvétele is támogatott.
Európai katonai értékesítési mechanizmus: központi katalógus, amely az uniós szintű keresletet erősítené.
Strukturált fegyverkezési együttműködés: önkéntes alapon a tagállamok közösen fejlesztenék, gyártanák és karbantartanák a védelmi eszközöket.
Ellátásbiztonsági rendszer: az alapvető védelmi termékek folyamatos hozzáférését biztosítaná, válsághelyzetekre is felkészülve.
Támogatás Ukrajnának
Az EDIP keretében létrejövő Ukrajna-támogató eszköz (USI) közvetlen befektetéseket irányoz elő az ukrán védelmi ipar korszerűsítésére és az EU-val való szorosabb integrációjára. Emellett lehetővé tenné az ukrajnai gyártású védelmi termékek uniós beszerzését, beleértve az ukrán haderő számára történő vásárlást is.
Képviselői vélemények
Marie‑Agnes Strack-Zimmermann, a Biztonság- és Védelempolitikai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Erős szabályozást akarunk, amely ösztönzi a közös beszerzést és megerősíti Európa védelmi képességeit.”
Raphaël Glucksmann szerint „Európa történelmi válaszút előtt áll. Egységre, ambícióra és elszántságra van szükség, hogy megszüntessük külső függőségeinket.”
François-Xavier Bellamy hozzátette: „Ez a jelentés hatalmas lépés Európa szuverenitásának és védelmi iparának megerősítésében.”
Következő lépések
A jelentést 70 igen, 46 nem és 8 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők jóváhagyták a tárgyalások megkezdését a Tanáccsal. A döntést a májusi plenáris ülésen jelentik be hivatalosan.
Háttér
Az Európai Bizottság 2024 márciusában terjesztette elő az EDIP-javaslatot. Az 1,5 milliárd eurós program célja, hogy áthidalja a 2025-ben kifutó sürgősségi intézkedések (ASAP, EDIRPA) és egy hosszú távú, fenntartható védelmi stratégia közötti átmenetet. Jelenleg az európai védelmi ipar több mint 2 000 kis- és középvállalkozásból, közepes méretű cégekből és nagy multinacionális vállalatokból áll, éves szinten 70 milliárd eurós forgalommal – olvasható az Európai Parlament honlapján.
A magyar történelem legnagyobb bankrablása zajlott le a fidesz hathatós támogatásával az elmúlt 12 évben.
Matolcsy György vezetésével kilapátoltak a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiból többszáz milliárd forintnyi közvagyont, hogy az Matolcsy György fiának, és annak barátainak zsebeiben landoljon, luxusvillákat építsenek belőle, vagy éppen eltőzsdézzék.
Mivel Varga Mihály a nyomok eltüntetésére máris az alapítványok megszüntetését indítványozta a miniszterelnöknél, a Demokratikus Koalíció parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az elszámoltatás érdekében.
A közvetlen felelősök az MNB alapítványain keresztül ürítették ki a kasszát fehérgalléros módszerekkel.
500 milliárd forintot tüntettek el, ami 2 millió nyugdíjas egyhavi nyugdíjának felel meg, a kormány és a fideszes képviselők pedig tudtak mindenről, de szándékosan félrenéztek.
A Demokratikus Koalíció szerint a fehérgalléros bankrablóknak jogszabállyal lehetőséget teremtő parlamenti döntéseket ki kell vizsgálni, a DK ezért követeli, hogy a vizsgálóbizottság hallgassa ki Matolcsy Györgyöt és az MNB összes, 2013 óta érintett vezető tisztségviselőit, hogy szembenézhessenek döntéseikkel és elmondhassák a nép képviselőinek a saját álláspontjukat – közölte hétfőn az MTI Nemzeti Közleménytárával a DK.
…”kivételek mindig vannak”…, mert a kis védett mocsári teknősök (Emys orbicularis) többsége augusztusban, szeptemberben kel ki a tojásból és azonnal a víz felé igyekszik. Azonban, ha az idő szeptemberben hamar hűvösre fordul vagy az anya túl későn rakta le a tojásokat, akkor a kicsik áttelelnek és csak a kellően meleg tavaszi napsugarak hatására bújnak elő a tojásból már áprilisban.
Ilyenkor az apró teknősök a vízig tartó útjuk során teljesen védtelenek.
A kis állatok ösztönösen tudják, merre kell menniük, de a hosszú és veszélyes út sokuk számára hamar véget ér, főleg, ha forgalmas autó- vagy kerékpárút is keresztezi azt, ezért túlélési esélyeiket javíthatjuk, ha ilyenkor átsegítjük őket a legközelebbi természetes vízhez.
A teknősök fészekrakó helye több száz méterre vagy akár egy-két kilométerre is lehet attól a vízállástól, vízfolyástól, ahol az anya él.
A tojásrakás időszakában ezért egyáltalán nem furcsa, ha egy teknős határozottan és céltudatosan távolodik a víztől, vagy olyan helyen találkozunk vele, ahol a közelben nincs is víz. A teknősök számára a növényzettel csak mérsékelten borított, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő helyek alkalmasak tojásrakásra. Épp ezért amikor a mocsári teknősök védelméről van szó, nemcsak a vizes élőhelyek megvédésre kell gondolni, de nagyon fontos a tojásrakó helyek védelme és fennmaradása is.
A májustól júliusig terjedő tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük. Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára, figyelve arra, hogy csak abba az irányba vigyük, amerre ő maga is igyekezett.
A felnőtt teknősöket semmiképp ne vigyük vissza a vízhez, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, hanem inkább nehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat.
A mocsári teknős (Emys orbicularis) Magyarországon – mint minden kétéltű és hüllő – védett. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint – közölte Facebook oldalána napokban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. (Szöveg és fotó: Kaszián Ágota, BfNPI)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök szombat reggel Rómában találkozott, első alkalommal a februári, kudarcba fulladt Fehér Házi egyeztetésük óta. A találkozó a Szent Péter-bazilikában zajlott, közvetlenül Ferenc pápa temetése előtt, és körülbelül 15 percig tartott.
A Fehér Ház közleménye szerint a megbeszélés „nagyon eredményes” volt. Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója bejelentette: „Trump elnök és Zelenszkij elnök ma privát találkozón vett részt, amely során nagyon termékeny megbeszélést folytattak. További részletek hamarosan következnek.”
Szerhij Nyikiforov, Zelenszkij szóvivője szintén megerősítette a találkozó tényét, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában.
A háttéregyeztetések már zajlanak egy újabb megbeszélés megszervezésére, akár még a temetés után.
A rövid találkozó során egy időre csatlakozott hozzájuk Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is. Mindketten közvetíteni próbálnak Trump és Zelenszkij között.
Trump péntek este a Truth Social platformon azt állította, hogy Kijev és Moszkva „nagyon közel áll egy megállapodáshoz” az ukrajnai háború tűzszünetéről. Kijelentését azután tette, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
„A főbb pontokban már megvan az egyezség” – írta Trump, és sürgette a feleket, hogy mihamarabb találkozzanak „a végső egyeztetések” érdekében.
A világ figyelme most arra irányul, vajon a Vatikán árnyékában kezdődő párbeszéd valóban elhozhatja-e a béke reményét Ukrajnában – írja a Politico.
Orbán Viktor egy tegnapi fideszes fórumon nyíltan bevallotta, hogy amint szerinte kívül előnyösebb lesz, mint belül, Magyarország ki fog lépni az EU-ból – emlékeztetett Dobrev Klára, a DK EP-képviselője mai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy ezek szerint már folyamatban van a Huxit, azaz a magyar kilépés előkészítése, már csak az időzítés a kérdés.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az António Costa, az Európai Tanács (ET) elnöke által összehívott csúcsszintű videokonferencián vesz részt a Karmelita kolostorban 2025. február 26-án. A videokonferenciát a jövő hétre tervezett, egynapos brüsszeli, rendkívüli európai uniós csúcstalálkozót megelőzően hívta össze az ET elnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
“Különösen ijesztő szavak ezek akkor, amikor tudjuk, hogy Orbán és környezete már nem kap ellopható pénzt az EU-tól. Orbán sokadjára beszél a kilépésről, hogy ezzel készítse fel a közvéleményt az EU-tagságunk elvesztésére” – fogalmazott a DK képviselője, hozzátéve: lehet, hogy Orbán nem érzi jól magát az EU-ban, de a magyarok EU-tagságát hagyja ki az EU-ellenes játszmáiból. “Ez a vörös vonal, amit még Orbán Viktor sem léphet át” – mondta.
“Mi, DK-sok mindig küzdeni fogunk hazánk EU-tagságáért. Ebből nem engedünk, akkor sem, ha ez a volt vagy jelenlegi fideszes szavazóknak nem tetszik. Akkor sem leszünk oroszpárti, ukránellenes politikai erő, ha a rogáni propagandán edződött jobboldali választók ezt akarják hallani. Akkor sem fogjuk elárulni az európai értékeket; az elfogadást és a jogállamot, ha ez kellene a választók többségének megszerzéséhez. Mert az a többség, amely elfogadja és magáévá teszi az orbáni világképet, ugyanúgy fog elbukni, mint az Orbán-rendszer” – fogalmazott Dobrev Klára.
Hozzátette: lehet óellenzékezni és lejáratni a DK-t, ahogy azt a Fidesznél tanítják, de mi vagyunk azok, akik ki merik mondani, hogy az EU-tagságunk elveszítése történelmi tragédia lenne. Mi vagyunk az utolsó remény arra, hogy legyen egyszer európai Magyarország! – zárta sajtótájékoztatóját a DK EP-képviselője. – közölte az MTI Nemzeti Közleménytárával csütörtökön a DK Sajtóiroda.
