Különleges, giga méretű szállítmány a magyar utakon!
A több mint egy éven át tartó előkészületek után megkezdődött az eddigi legnagyobb szállítmány közlekedése Magyarországon!
A Felbermayr Transport- und Hebetechnik GmbH & Co KG csapata – német, osztrák, román és magyar szakemberek – több mint egy éve dolgozik azon, hogy eljuttassák a Mintiai hőerőműhöz, az 1 milliárd eurós beruházásához szükséges hatalmas berendezéseket.
Az első szállítmány 2025. február 14-én indul útnak. A 380 tonnás generátor először Amerikából érkezik hajón, majd a Dunán és a Tiszán megy Szegedre, és onnan indul el a több mint 300 km-es közúti szállítása.
A cél, hogy 2026-ra Európa legnagyobb és legmodernebb gázüzemű hőerőműve megkezdje a működését.
A szállítmány Magyarországon 44 km-t tesz meg, és az össztömege eléri a 720 tonnát, a hosszúsága 100 méter, a szélessége 6 méter, magassága pedig 5,4 méter lesz!
Az előkészületek során hídalátámasztásokat, vasúti átkelőhelyek biztosítását és útvonal ellenőrzéseket végeztek. A közlekedést folyamatosan kísérő rendőrségi járművek biztosítják.
Az út első szakaszán, a Tisza partjától a 43-as és 430-as főutak csomópontjáig, egy önállóan mozgó, SPMT (Self Propelled Modular Transporter) nevű tréler halad. Ennek különlegessége, hogy nincs szüksége vontató járműre, mivel egy vezérlőpanel segítségével irányítják.
Az első szállítmány 2 hét alatt éri el végső célját, de a következő hónapokban még három rekord méretű generátor is útnak indul!
Ez a projekt nemcsak a szállítási iparág számára fontos mérföldkő, hanem egy országos figyelemre méltó esemény is! – közölte Facebook oldalán pénteken a magyar Közút Nonprofit Zrt.
Egyre több vállalkozás panaszkodik arra, hogy csökken az ügyfelei száma, ikonikus üzletek, cégek húzzák le a rolót. Egy friss felmérés szerint többek között a visszautasítástól való félelem és a modern, digitális marketing hiánya is oka a kudarcoknak. A szakértő szerint Majka a jó példa arra, hogyan lehet hosszú távon fenntartható üzleti sikert építeni.
Egy, a közelmúltban több mint 100 vállalkozás megkérdezésével készült felmérés szerint a legtöbben úgy érzik, megnehezíti a fejlődésüket az ügyfélhiány, nem garantált az anyagi biztonságuk. A kutatás alapján három kategóriákba sorolhatóak azok a hátráltató tényezők, amelyek az ügyfélhiányt okozzák az egyes vállalkozásoknál. A válaszadók 33 százaléka a visszautasítástól való félelmet jelölte meg a kudarcok elsődleges okai között, vagyis nem mernek telefonálni, nincs proaktivitás.
30 százalék nyilatkozott úgy, hogy a csökkenő ügyfélszám a marketing- és kiáramláshiányra vezethető vissza, 20 százalék szerint pedig a nem megfelelő ügyfélszerzési stratégia jelenti a problémát.
Kasza Tamás lezárási specialista szerint a vállalkozások sikeressége gyakran azon múlik, hogyan kezelik a kihívásokat. A szakértő hangsúlyozza, hogy az ügyfélhiány elkerülése nem csak arról szól, hogy több ügyfelet találjanak a cégek. A túlélés és a fejlődés garanciája a hitelesség, az innováció és az erős piaci jelenlét kialakításának együttes alkalmazása.
A marketing ma már nem működik vizuális tartalmak nélkül
„Világos ügyfélszerzési stratégia nélkül nehéz növekedni. Olyan tervre van szükség, amelynek része a marketing, az értékesítés és az ügyfélkezelés is” – fogalmaz Kasza Tamás.
A specialista szerint azok a cégek, amelyek nem követik a piac változásait, hamar elveszítik versenyelőnyüket. Kiemelte, hogy a marketing világában a videós tartalmak és a személyes márkaépítés egyre nagyobb szerepet kapnak, mégis sok vállalkozó – különösen a 40-es, 50-es korosztály – fél attól, hogy kamera elé álljon, vagy megossza a gondolatait a nyilvánossággal. „Gyakran úgy érzik, hogy nem tudják felvenni a versenyt a Z generációval ezen a térfélen, vagy, hogy nincs mit mondaniuk, pedig minden embernek van egyedi meglátása és tapasztalata, amely értékes és érdekes lehet mások számára” – hangsúlyozta a szakértő.
A lezárási specialista szerint a sikeres vállalkozók, influencerek, művészek – mint például Majka – pontosan tudják, hogyan kell kihasználni az online tér, a közösségi platformok adta lehetőségeket.
„Majka egy marketinges” – fogalmazott Kasza Tamás
„Az ügyfélszerzés nem szerencse kérdése, azon is múlik, hogy a vállalkozás vezetése hajlandó-e cselekedni. Ha ki mer lépni a komfortzónájából, és kapcsolatot építeni a célközönséggel, hosszú távon is fenntartható sikert érhet el” – tette hozzá. „Amikor Majka új videója elérte a 6 milliós nézettséget, azonnal bejelentette a koncertjét, tökéletesen időzítve a következő lépést. Nem csupán tartalmat gyártott, hanem tudatosan építette a márkáját, és fenntartotta a figyelmet, a klipben pedig olyan témáról beszél és olyan külsőségeket alkalmaz, ami polgárpukkasztásnak számít, de mégis önazonos” – magyarázta a szakértő. A vállalkozások számára is elengedhetetlen, hogy megtalálják a saját hangjukat, és ne féljenek azt megmutatni” – emelte ki.
Baj, ha kifogy a szufla
A szakértő úgy véli, Majka sikere nemcsak tehetségből fakad, hanem a belefektetett munka, az alkalmazkodás és a tudatos stratégia kombinációjából.
„A folyamatos képzés, a tanulás is része annak, hogy a vállalkozások jól tudjanak működni a piacon” – tette hozzá Kasza Tamás. „A siker egyik kulcsa az önfejlesztés. Egy jó cégvezető proaktívan keresi azokat az eszközöket és technikákat, amelyekkel versenyelőnyt szerezhet” – tette hozzá az „ügyfélbőség” megteremtésének stratégiáit feltáró, hamarosan ismét megrendezésre kerülő Kasza-nap vezető előadója. Azok a vállalkozók, akik rendszeresen képzik magukat, követik az iparági trendeket, és hajlandók új módszereket kipróbálni, sokkal nagyobb eséllyel tudják fenntartani és növelni ügyfélkörüket.
A lezárási specialista, nemzetközi tréner szerint a digitális marketing, az értékesítési stratégiák vagy akár a személyes márkaépítés területén való fejlődés elengedhetetlen.
Kasza Tamás az ügyfélhiány fő okaként említette azt is, hogy a cégek hibás döntéseket hoznak, nem innoválnak időben, vagy egyszerűen kifogy a szufla az alapítóból. „Majka sikere ugyanakkor azt mutatja, hogy a jó helyzetfelismerés, az önazonosság és a folyamatos fejlődés segíthet elkerülni ezeket a hibákat” – tette hozzá
„Az ügyfélhiány nem végzet, hanem egy lehetőség a fejlődésre és az innovációra” – összegezte Kasza Tamás.
Magyarország étele 2025: a gasztronómia kulturális örökségünk.
Múlt szombaton Szolnok adott otthon a Magyarország étele 2025 elnevezésű élőmunkás, melegkonyhai szakácsverseny selejtezőinek. A megmérettetés célja, hogy ételcsodákon keresztül hirdessék a magyar gasztronómia változatosságát és sokszínűségét, egyúttal megerősítsék nemzeti összetartozásunkat is. A versennyel a szervezők szeretnék elérni azt is, hogy 60 évnyi kihagyás után is szülessenek újra magyar ételek.
A versenyt az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (Séfklub), a Szolnoki Szakképzési Centrum és a Debreceni Egyetem rendezi, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága közreműködésével.
(Fotók: Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete)
„A gasztronómia kulturális örökségünk, amelyet kötelességünk megőrizni, majd átadni azt a jövő magyar konyhaművelői számára” – hangsúlyozta Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke.
A szervezők közlése szerint a népszerűsítő munka révén ezek az ételek nem csak a különleges éttermek étlapjain jelennek majd meg.
Asztalos István az eseményen elmondta azt is: a kiváló minőségű hazai termékek felhasználása színesíti gasztronómiánkat, annak élményét gazdagítja, és hozzájárul a helyi gazdaság támogatásához, valamint az egészséges táplálkozási szokások kialakításához és népszerűsítéséhez.
„A jövő generációinak is szükségük van arra, hogy saját kultúránkat megismerjék, megértsék annak felépítését, majd abból építkezve, a multikulturális gasztronómia világában is megtartsák a Kárpát-medence hagyományait és nemzeti kultúránkat” – tette hozzá az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke.
Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Önkormányzat elnöke üdvözölte, hogy már második alkalommal rendezik meg a versenyt a városban. Arról is beszélt, hogy Szolnokon mindig is nagy hagyományai voltak a gasztronómiai képzésnek. A vendéglátás, a turizmus, az idegenforgalom a vármegye egyik legfőbb kitörési lehetősége. Hozzátette, örömmel fogadta, hogy a Kunság témát választották a szervezők, és olyan merész alapanyaghoz mertek nyúlni, mint a juh és – bárányhús.
Kalmár Andrea, a Szolnoki Szakképzési Centrum Főigazgatója elmondta, büszkeség számukra, hogy a rendezvény szervezőivé váltak. „Örömmel fogadunk minden olyan kezdeményezést, amely a kollégák és a diákok fejlődését, szakmai tudásának bővítését szolgálja.”
Tizenhat csapat jutott tovább
Ebben a fordulóban – a versenykiírásnak megfelelően – a csapatok otthon készítették el a versenyételeiket, amelyeket a helyszínen, a befejező műveleteket elvégezve kellett tálalniuk. Az elődöntőből tizenhat csapat jutott tovább. A döntőt április 26-27-én rendezik a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán.
A nap legjobbja, így a középdöntő első helyezett étele a „Kis-kun pusztai báránypecsenye” lett, mely konfitált préselt bárány csülök, langyos vargánya zselé spirállal, savanyított zöldségekkel, zöldséges bárány hússal töltött tésztával, kapros juhtúrós tejföllel, rozmaringos pecsenyelével, cékla párlatos cékla kaviárral, Erős Pistás búzakalász ropogóssal készült.
A továbbjutó tizenhat étel fantázianeve a következő:
Kis-Kun pusztai báránypecsenye
Kunsági harmónia
Nyakatekert bárány
#kun_ság
Kunsági ízek és tradíció
Kunsági örökség
Nagykunsági délibáb
Kun földeken barangolva
Jászsági spicces bárány
Improvizációk
Birkatündér - Egy mesés étel, ami mindenkit elbűvöl
Kunsági szívesség - Egy tányér a kunsági vendégszeretet jegyében
Szabolcsi útravaló
A kunság kincsei
Jász-Kun Harmónia
Bárányok hallgatnak
Bevált az újfajta, elemző-ellenőrző módszer a NAV-nál.
Százszázalékos megállapítással zárultak az ellenőrzések egy fesztiválon, ahol csak elektronikusan lehetett fizetni. A fizetési rendszer és a bankkártyás fizetések adatait hasonlította össze a NAV az online pénztárgépek adataival.
Az elemzés pontos volt, az ellenőrzésre kiválasztott húsz cég összességében majd kétezerszer nem adott nyugtát és több millió forintnyi bevételt titkolt el.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai egy fesztiválon ellenőriztek. A revizoroknak nemcsak az a cég tűnt fel, amelyik három alkalmazottját feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatta, hanem az az adózó is, amelyik fizetéskor egyáltalán nem használta a pénztárgépet, és csak a banki fizetés bizonylatát adta át.
A revizorok is csak banki bizonylatot kaptak, nyugtát nem.
A próbavásárlás után megvizsgálták a pénztárgép adatait. Kiderült, hogy a cég órák óta nem rögzítette a bevételeket a pénztárgépben, ez alatt több mint félmillió forintnyi nyugtát „felejtett el” kiállítani.
A jelentős számú mulasztás miatt a NAV elemezte a több napos fesztivál összes árusának részletes pénzügyi forgalmi adatait. A revizorok a kitelepült adózókat beazonosították, majd a bankkártyás, illetve a fesztivál saját kártyás fizetési adatait tételesen összehasonlították az érintett adózók online pénztárgépi nyugtáival.
A több forrásból érkező elektronikus adatok elemzése egészen pontos képet adott a fesztiválon árusítók valós forgalmáról. Az IT és a revizori elemzések után a NAV végül 20 cégnél indította el az ellenőrzést.
A rendkívül aprólékos, összetett munkán alapuló elemzések visszaigazolták a kockázatokat, mert ezek alapján a NAV százszázalékos megállapítási aránnyal, mind a húsz vizsgált adózónál nyugtamulasztásokat állapított meg.
Kiderült, a vizsgált cégek összesen majd kétezer esetben nem állítottak ki nyugtát a pénztárgépben. A NAV több mint 13 millió forint bírságot szabott ki.
Az ellenőrzések még folyamatban vannak, de az érintett cégek eddig – pótolva a bevallásukban eltitkolt adót – mintegy tízmillió forintot befizettek az államkasszának – közölte Facebook oldalán vasárnap a NAV.
Versenyhivatal: nem volt egyértelmű a DIGI tájékoztatása a díjkorrekcióról, 111 millió forintos bírságot kapott.
Megbírságolta a DIGI távközlési szolgáltatót a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert a cég nem egyértelműen kommunikálta a 2023. január 1-től érvényes előfizetői-díjemeléssel, illetve a 2023 májusától érvényesített inflációkövető díjkorrekcióval kapcsolatos feltételeket; a jogsértés miatt 111 millió forintos bírságot kapott a cég.
A GVH honlapján közzétett tájékoztató szerinta vállalkozás olyan módon alakította ki kereskedelmi gyakorlatát, hogy a várható fogyasztói értelmezést figyelmen kívül hagyta, akik így nem kaphattak objektív képet a díjemelések következményeiről.
A nemzeti versenyhatóság a bírság mellett kötelezte a céget az általa vállalt fogyasztói kompenzáció teljesítésére.
A cég elismerte a jogsértést, és lemondott a jogorvoslati jogáról.
A GVH a vizsgálat során megállapította: a DIGI 2022 novemberében egyidőben tájékoztatta a fogyasztókat a 2023. január 1-től érvényesített előfizetési díj emeléséről és az általános szerződési feltételekbe (ÁSZF) szintén 2023. január 1-től bekerülő – és májustól érvényesített – automatikus inflációkövető díjkorrekció szabályáról.
A cég kommunikációjából azonban nem volt egyértelmű az előfizetők számára, hogy két eltérő, csupán egyidőben bevezetett díjemelésről kaptak tájékoztatást, mivel az következetlen és tartalmilag ellentmondó volt.
A DIGI ezzel azt a benyomást kelthette az előfizetőkben, hogy a hűségidő mindkét díjemeléssel szemben védelmet jelent, holott az ÁSZF módosítással bevezetett díjkorrekció a hűségidő alatt is érvényesült – írták.
A vállalkozás az eljárás során együttműködött a GVH-val, elismerte a jogsértést, jogorvoslati jogáról lemondott, valamint tevőleges jóvátételt is vállalt.
Ezekre figyelemmel a GVH Versenytanácsa 111 millió forint bírságot szabott ki a DIGI-re, és kötelezte az általa vállalt jóvátétel teljesítésére, amelynek keretében a cég jóváírja a májusi díjkorrekció miatti, hűségidőszak alatt érvényesített többletdíjat azoknak az érintett időszakban szerződött új előfizetőknek, akik a visszatérítés időpontjában is a DIGI előfizetői – közölték. (MTI)
