A nap során négy állomáson találkozik az érdeklődőkkel, érintve a térség természeti, történelmi és gazdasági értékeit is. A program minden állomása nyilvános, a részvétel ingyenes.
Reggeli túra a Kis-Balatonon
A nap 9 órakor indul Balatonmagyaródon, a Kányavári-szigeten található „Búbos vöcsök” tanösvényen. A természetkedvelők egy közös sétán vehetnek részt Magyar Péterrel, amely során szó eshet a térség ökológiai értékeiről és természetvédelmi kihívásairól.
Koszorúzás Kehidakustányban
Délben Kehidakustányban folytatódik a program: a Deák Ferenc Emlékháznál és Történelmi Emlékhelynél tartanak megemlékezést. Magyar Péter koszorút helyez el a haza bölcsének szobránál, és rövid beszédet is mond. A helyszín címe: Kúria utca 3., Kehidakustány.
Délutáni látogatás egy ökogazdaságban
Délután 16 órakor Zalaszentlászlón, a Gyógynövények Völgye ökológiai gazdaság lesz a következő állomás. A látogatás során Magyar Péter megismerkedik a fenntartható mezőgazdaság helyi példájával, és beszélget a termelőkkel a vidéki gazdaság lehetőségeiről. A gazdaság címe: Vörösmajor 0154, Zalaszentlászló.
Esti beszéd Zalaszentgróton
A nap zárásaként 18:30-tól Zalaszentgróton, a Ligetben mond beszédet a pártelnök. A rendezvény helyszíne a Szabadság téren található. Itt várhatóan országos politikai kérdésekről, a TISZA Párt programjáról és a közelgő választásokról is szó lesz.
A program időpontjai és helyszínei tájékoztató jellegűek, az időjárás és más körülmények függvényében változhatnak. A szervezők azt javasolják, hogy az érdeklődők kövessék a TISZA Párt hivatalos felületeit az esetleges módosításokért – tájékoztatta a Letenye Médiát hétfőn a TISZA Párt Sajtója.
Ma Zalába látogat Magyar Péter – Galamboktól Keszthelyig tart az országjárás következő állomása
Ma Zala megyében folytatódik Magyar Péter országjárása. A TISZA Párt elnöke a „80 nap Magyarország körül – Út a működő országhoz” elnevezésű sorozat hétfői, július 28-i programja során három zalai helyszínen találkozik az érdeklődőkkel.
Délelőtt 10 órától Galambokon, a Galambok Majorban élő „Magyar Infóval” jelentkezik, amelynek fókuszában a magyar agrárium jövője áll. A rendezvény célja, hogy párbeszédet indítson a vidéki gazdálkodók és a politikai döntéshozók között az ágazat kihívásairól és lehetőségeiről.
Délután 16 órától Hévízen, a Tófürdő Deák téri bejáratánál tart nyilvános beszélgetést, amely a turizmus, a helyi gazdaság és az önkormányzatiság témaköreit érintheti.
Este 19 órakor Keszthelyen, a szabadtéri színpadnál (a móló bejáratánál) zárul a nap, ahol Magyar Péter ismét beszélgetésre invitálja az érdeklődőket.
A TISZA Párt vezető politikusa eddig minden állomáson közvetlen hangvételű fórumokat tartott, ahol kérdezni is lehetett tőle – ez most sem lesz másképp – számolt be a Dél-Zala Press.
A programról további részletek és frissítések a mukodoorszagot.hu oldalon érhetők el.
Elvágják a csapot: A Meta leállítja a politikai hirdetéseket az EU-ban
Brüsszel kontra Big Tech – újabb felvonás: a Meta, amely a Facebook és az Instagram anyavállalata, bejelentette, hogy 2025 októberétől megszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban. Az indok: az EU tavaly elfogadott rendelete, amely a politikai hirdetések átláthatóságát követeli meg, a cég szerint „gyakorlatilag végrehajthatatlan”.
A Meta szerint az új szabályozás olyan jogi és működési akadályokat állít a hirdetési rendszerük elé, amelyekkel nem tudnak vagy nem akarnak megbirkózni. Így inkább lehúzzák a rolót – legalábbis az EU-ban.
(A fotó illusztráció: kormany.hu)
Ez a döntés közvetlenül érinti a magyar kormányt is, amely az elmúlt években milliárdokat költött Facebook-hirdetésekre, hogy célzott kampányokkal érje el a választókat – különösen a választási időszakokban.
A K-Monitor korábbi gyűjtései alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Rogán Antal vezette kommunikációs központ, rendszeresen százmilliós, összességében milliárdos összegeket szórt el a Facebookon kormányzati és politikai célú hirdetésekre, beleértve a migráció, háború, szankciók és „Brüsszel” elleni kampányokat is.
A Meta lépése tehát a kormány legfontosabb online kampányfelületét vágja el az uniós választások előtt. A kérdés az, hogy a kormány hogyan fogja pótolni ezt a kommunikációs csatornát – új platformokra költözik, saját csatornákat épít tovább, vagy megpróbálja jogi úton visszaszorítani az uniós szabályozást?
A Meta döntését nem lehet elszigetelten értelmezni: a Google már 2024 végén szintén leállította a politikai hirdetéseket az EU-ban, és a Facebook anyavállalata is évek óta harcban áll az uniós szabályozókkal. Júliusban fellebbezést nyújtott be az Európai Bizottság 200 millió eurós adatvédelmi bírsága ellen, és továbbra is bírálja a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós törvénycsomagot (DSA).
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója idén év elején egyenesen „cenzúrának” nevezte az EU szabályozási törekvéseit, és azt állította, hogy a bírságok lényegében „vámként” működnek az amerikai techcégek ellen.
A mostani döntés tehát több, mint egy egyszerű üzleti lépés: nyílt politikai üzenet is Brüsszel felé, miközben az uniós tagállamok – köztük Magyarország – politikai szereplői alkalmazkodni kénytelenek egy olyan digitális térhez, ahol egyre kevesebb a fizetett kampány lehetősége.
Az uniós átlagnál jóval kevesebb halat eszünk, pedig kiváló élelmiszer, az egyik legegészségesebbnek tartott étrend, a mediterrán diéta alapját is képezi. Van bennünk félelem a szálkás balatoni halak kapcsán, holott megfelelő irdalás, időzített sózás, valamint egy kevés citrom, némi zöldfűszer, vaj és olaj segítségével bárki készíthet otthon is ízletes és egészséges halételeket – hívja fel a figyelmet Bede Róbert, mesterszakács, a TV Paprika séfje a július 26-i balatoni halak napja kapcsán.
Bár a balatoni halakat sokan a nyaraláshoz kötik, valójában egész évben ott lenne a helyük a konyhában.
A Balaton élővíz, élő kultúra, élő gasztronómia
Idén már 21. alkalommal ünnepeljük a balatoni halak napját július végén, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet Magyarország legnagyobb természetes vizére.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 34 különböző halfajt és közel 8500 egyedet tart számon. A legismertebb balatoni halaink közé tartozik a ponty, a keszeg, a garda, a harcsa és a fogassüllő.
Bede Róbert, a TV Paprika Tájak, ízek, hagyományok és a Kerti konyha című műsorok házigazdája évek óta a hazai alapanyagok lelkes népszerűsítője. A július 26-i balatoni halak napja alkalmából arra buzdít mindenkit, hogy fogyasszon több halat, mert a hal kiváló fehérjeforrás, egészséges, könnyen emészthető és változatosan elkészíthető. Ráadásul, ha több balatoni halat eszünk, akkor több helyi, természetes alapanyagot építünk be az étrendünkbe.
„A szálkáktól nem félni kell, hanem jól kell elkészíteni a halat. A megfelelő irdalást pár alkalom után el lehet sajátítani és van olyan balatoni hal is, aminek a szálkáját sütés után akár el is ropogtathatjuk” – mondja Bede Róbert, aki szerint nem kell túlgondolni a recepteket. Elég néhány friss zöldfűszer – petrezselyem, lestyán vagy bazsalikom –, pár szelet citrom, só, és máris kész egy finom fogás.
Egyszerűen, de jól: így készül Bede Róbert szerint az igazán finom hal
A mesterszakács néhány kulcslépésre hívja fel a figyelmet, amivel bárki tökéletes halételt készíthet:
Sütés előtt fél órával érdemes besózni a halszeleteket, hogy ne essenek szét és az ízük is jobban érvényesüljön.
Ne szeleteljük túl vékonyra a halat, legalább 1 cm vastagságú szeletek maradjanak.
Melegítsünk óvatosan vajat, majd a habját távolítsuk el, így tiszta zsiradékot kapunk.
Ehhez adjunk kevés olajat, és ebben süssük körbe a halat serpenyőben.
Végül tegyük 4–6 percre előmelegített sütőbe, akár citromkarikákkal lefóliázva.
„A balatoni halak nemcsak a nyaralás hangulatát idézik meg, hanem igazi értéket képviselnek a tányéron egész évben” – emeli ki Bede Róbert. (Fotókredit: Próbakő Kommunikáció)
Túlmutat az állatvédelem határain: a kóbor állatok válsága Magyarországon
A kóbor állatok helyzete ma már nem csupán állatvédelmi kérdés – társadalmi, közbiztonsági és gazdasági problémává nőtte ki magát. Több millió kóbor állat kóborol az utcákon, miközben a menhelyek kapacitása a töredékük befogadására sem elegendő. Az ivartalanítás, mint megelőző eszköz, mégis alig kap figyelmet.
Túlterhelt menhelyek, reménytelen küzdelem
A statisztikák riasztóak: több mint 500 ezer kóbor kutya, és 3 millió kóbor macska él jelenleg Magyarországon. Az állatvédő szervezetek teltházzal működnek, miközben mindössze a kóbor kutyák 4%-át, a kóbor macskák 1%-át sem tudják befogadni. A menhelyeknek nem feladatuk a lakosság problémás állatait kezelni, mégis elvárásként nehezedik rájuk, hogy megoldják az utcára tett, szaporított, megunt vagy felelőtlenül elajándékozott állatok sorsát.
A társadalmi nyomás hatalmas, miközben az állatvédők saját forrásokból, sokszor emberfeletti munkával próbálják enyhíteni a helyzetet. Az állami szerepvállalás gyenge, a felelősség szinte kizárólag a civileken nyugszik.
A körforgás, ami nem áll meg
A probléma egyik fő oka az ellenőrizetlen szaporulat. Egy nőstény kutya vagy macska évente többször is ellik, akár 5-8 kölyköt alkalmanként. Ilyen szaporasággal öt év alatt akár 12 ezer utód is születhet egyetlen állattól származó vonalon. Ráadásul a gazdával rendelkező, de kijáró vagy nem ivartalanított állatok is jelentős szerepet játszanak a kóborállomány újratermelődésében.
Mindez oda vezet, hogy a probléma folyamatosan újratermelődik. Az ebrendészeti telepek bővítése legfeljebb tüneti kezelés, tartós megoldást nem hoz. Ráadásul az állatok tömeges begyűjtése vagy kiirtása sem erkölcsileg, sem szakmailag nem elfogadható 2025-ben.
Egyetlen megoldás: a megelőzés
A “A mi felelősségünk” kezdeményezés célja éppen erre hívja fel a figyelmet: a megelőzés az egyetlen valódi megoldás. Ahogy Pompár Ágnes, az Ébredő Bolygó Alapítvány elnöke is fogalmazott:
„A kóbor állatok tömeges eltávolítása – vagy likvidálása – eddig egyetlen országban sem vezetett tartós eredményre. A hosszú távú megoldás alapját a prevenció kell, hogy képezze.”
A nemzetközi példák szerint az ivartalanítás és visszahelyezés a leghatékonyabb módszer a kóbor állatok számának csökkentésére. Ha ezt Magyarországon is következetesen alkalmaznánk, néhány éven belül látványos javulást lehetne elérni. Nemcsak az utcákon csökkenne az állatok száma, hanem a menhelyek terhei is csökkennének, az állatorvosi kapacitások pedig felszabadulnának.
Közös felelősség
Az állatvédelem nem magánügy. Az önkormányzatok, az állatorvosok és a lakosság közös szerepvállalására van szükség. Erről beszélt Wieden Krisztina, a Hangya Közösség Alapítvány elnöke is:
„Ha nyitottak vagyunk a változásra, több millió gazdátlan állat szenvedését akadályozhatjuk meg.”
A kóbor állatok kérdésköre ma már nem halogatható tovább. A jelenlegi rendszer nem képes kezelni a válságot, a valódi változáshoz szemléletváltás, és cselekvés kell közösen.
