Versenyhivatal: nem volt egyértelmű a DIGI tájékoztatása a díjkorrekcióról, 111 millió forintos bírságot kapott.
Megbírságolta a DIGI távközlési szolgáltatót a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert a cég nem egyértelműen kommunikálta a 2023. január 1-től érvényes előfizetői-díjemeléssel, illetve a 2023 májusától érvényesített inflációkövető díjkorrekcióval kapcsolatos feltételeket; a jogsértés miatt 111 millió forintos bírságot kapott a cég.
A GVH honlapján közzétett tájékoztató szerinta vállalkozás olyan módon alakította ki kereskedelmi gyakorlatát, hogy a várható fogyasztói értelmezést figyelmen kívül hagyta, akik így nem kaphattak objektív képet a díjemelések következményeiről.
A nemzeti versenyhatóság a bírság mellett kötelezte a céget az általa vállalt fogyasztói kompenzáció teljesítésére.
A cég elismerte a jogsértést, és lemondott a jogorvoslati jogáról.
A GVH a vizsgálat során megállapította: a DIGI 2022 novemberében egyidőben tájékoztatta a fogyasztókat a 2023. január 1-től érvényesített előfizetési díj emeléséről és az általános szerződési feltételekbe (ÁSZF) szintén 2023. január 1-től bekerülő – és májustól érvényesített – automatikus inflációkövető díjkorrekció szabályáról.
A cég kommunikációjából azonban nem volt egyértelmű az előfizetők számára, hogy két eltérő, csupán egyidőben bevezetett díjemelésről kaptak tájékoztatást, mivel az következetlen és tartalmilag ellentmondó volt.
A DIGI ezzel azt a benyomást kelthette az előfizetőkben, hogy a hűségidő mindkét díjemeléssel szemben védelmet jelent, holott az ÁSZF módosítással bevezetett díjkorrekció a hűségidő alatt is érvényesült – írták.
A vállalkozás az eljárás során együttműködött a GVH-val, elismerte a jogsértést, jogorvoslati jogáról lemondott, valamint tevőleges jóvátételt is vállalt.
Ezekre figyelemmel a GVH Versenytanácsa 111 millió forint bírságot szabott ki a DIGI-re, és kötelezte az általa vállalt jóvátétel teljesítésére, amelynek keretében a cég jóváírja a májusi díjkorrekció miatti, hűségidőszak alatt érvényesített többletdíjat azoknak az érintett időszakban szerződött új előfizetőknek, akik a visszatérítés időpontjában is a DIGI előfizetői – közölték. (MTI)
Néhány éve még nem is létezett, ma pedig már a mindennapjaink része a mesterséges intelligencia. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az AI befolyásolja mindennapjainkat, de eddig nem létezett ezzel kapcsolatban semmiféle szabályozás. Ám február elejétől Európa-szerte kötelező minden AI-t használó cégnek közzétenni, hogy milyen kockázatot jelent ez ügyfeleinek, ha pedig tiltott célra használta, köteles megszüntetni.
Február 2-én lépett életbe az Artificial Intelligence Act (AI Act), az EU első rendelete a mesterséges intelligenciáról (AI/MI). A szabályozás mindenkit érint, de leginkább a mindennapi életben, vásárlóként, fogyasztóként, ügyfélként láthatjuk hasznát. A jogszabály minden szervezetre és vállalatra vonatkozik, amely MI-t fejleszt, értékesít vagy használ az Európai Unió területén, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy azon kívül működik.
Ma már egyre több szervezet – leginkább technológiai, egészségügyi, biztonságtechnikai cég, pénzintézet, szolgáltató, startup, kormányzati intézmény – egyszerűsíti működését és gyorsítja fel folyamatait mesterséges intelligencia vagy chatbot használatával. Az automatizáció és a digitalizáció miatt Magyarországon is egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia alkalmazása.
Előny a cégeknél az AI
A vállalkozások számára jelentős költség-és időmegtakarítást eredményez az AI használata. Adatvezérelt döntéshozatallal nőhet a hatékonyság és a termelékenység, személyre szabott lehetőségeket tudnak kínálni, innovatívabb szolgáltatásokat, termékeket fejleszthetnek. A mesterséges intelligencia képes gyorsan felismerni biztonsági fenyegetéseket, például kibertámadásokat, eredményesebb banki csalásfelismerő rendszereket, videómegfigyelő rendszereket lehet működtetni a segítségével.
Segítség, vagy a magánéletbe való befurakodás a MI használata?
A talán misztikusnak tűnő alkalmazások köznapi szituációkban is működhetnek: például bolthálózatok kamerákat okosíthatnak fel és akár arcfelismerés, vagy a vásárlók boltban megtett útja alapján alakíthatják a marketingjüket. Extrém esetben lehetséges, hogy ezek alapján tudják, mikor vett a vevő utoljára intim higiéniai terméket és előrejelzik, mikor kell neki újra vásárolnia.
Az AI az élet számos más területén is megjelenhet, új kockázatokat és problémákat, de lehetőséget is teremtve. Az egészségügyben segítheti a diagnosztikát, betegségek korai felismerésében, személyre szabott kezelési tervek meghatározásában alkalmazható. Az oktatásban, elektronikus tanulási felületeken a tanuló teljesítménye, tudása alapján egyéni előrehaladási, fejlődési lehetőséget kínálhat. Segíthet a munkaerő-kiválasztásban, a dolgozók hatékonyságának mérésében, ám kockázatot jelent a diszkrimináció vagy igazságtalan döntéshozatal és veszélyt hordozhatnak az adatvédelmi visszaélések. Sokszor előfordul a fekete doboz-hatás, azaz, hogy átláthatatlan a működés, nem érthető, hogyan és miért hozott meg egy döntést egy MI rendszer és az milyen hatással van az érintettekre.
A cél az, hogy úgy használják a cégek az AI-t, hogy az ne sértse senki magánéletét
Az AI Act célja nem a teljes tiltás, hanem az, hogy a MI rendszerek biztonságosak legyenek, minden fejlesztő és működtető felelősen alkalmazza a mesterséges intelligenciát, biztosított legyen az alapvető jogok védelme, a magánélethez és a méltányos bánásmódhoz való jog. A vállalkozásokat is védi, mivel az egységes szabályozási keret csökkenti a nemzetközi versenyből adódó káoszt és támogatja a tisztességes versenyt.
„Meg kell vizsgálni mindenkinek, aki AI alkalmazást használ, hogy ennek milyen kockázati besorolása van: tiltott, magas, közepes vagy alacsony. Az AI ACT hatályba lépésekor meg kell szüntetni a tiltott tevékenységeket és ezeket megfelelően dokumentálni is kell az elszámoltathatóság jegyében” – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász. Kiemelte: az AI Act célja, hogy biztonságos, átlátható és emberközpontú mesterséges intelligencia alkalmazásokat hozzanak létre, miközben az MI elősegíti az innovációt.
4 szint alacsony kockázattól a tiltottig
Az AI Act kockázati szintek alapján osztályozza az MI-rendszereket.
Elfogadhatatlan kockázatú rendszerek – ezeket betiltják. Tiltott az emberek manipulálása vagy a tömeges megfigyelés, tudatalatti befolyásolás, megtévesztő technikák alkalmazása, munkahelyeken és oktatási intézményekben érzelemfelismerő funkcióval bíró rendszerek léte és olyan alkalmazások, melyek személyek vagy csoportok sebezhetőségét használják ki. A jogszabály megakadályozza például, hogy MI alapú hitelminősítő rendszer indokolatlanul elutasítson valakit, vagy hogy arcfelismerő technológia sértse a magánéletét.
Magas kockázatú rendszerek – szigorú szabályozás alá esnek.
Ezek többek között az egészségügyi diagnosztikai MI-k és önvezető autók rendszerei.
Korlátozott kockázatú rendszerek – átláthatósági követelmények vonatkoznak rájuk:
ilyenek például a chatbotok.
Minimális kockázatú rendszerek – ezek szabadon használhatók. Ide sorolhatóak például a játékok vagy egyszerű MI-eszközök.
Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban?
A szabályozásból kitűnik, hogy fontos eleme a vásárlók, fogyasztók védelme, de még nincs konkrét iránymutatás, hogy honnan tudhatjuk, hogy a szolgáltató tevékenységére milyen kockázati besorolás vonatkozik. A cégeknek segítség is rendelkezésére is áll, hogy megfeleljenek az összetett szabályozásnak.
„A módszertant és a tájékoztatás módját nekünk kell kidolgozni és ismertté tenni. A minősítést a cégeknek kockázatértékelési szempontrendszer alapján kell meghatározni. Magas kockázat esetén a tájékoztatáson kívül szükséges a hatásvizsgálat, kell lennie az MI-szabályzatnak, valamint szükségessé válhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bevonása is. A fogyasztóknak pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az automatikus döntéshozatal ellen tiltakozhassanak” – részletezte Dr. Tóth Judit Lenke.
Horvátországban pénteken életbe lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti – írta a Jutarnji List című horvát napilap.
A zágrábi kabinet hetven alapvető szükségleti cikk árát határozta meg hatóságilag a pénzromlás mértéke miatt, és három feltételt szabott a boltok felé. Az egyik, hogy a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani. A másik, hogy minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel, ki kell választani egy terméket.
Vagyis azokból a spagetti tésztákból például, amelyek a bolt kínálatában szerepelnek, egyet a hatósági áron kell értékesíteni, és amennyiben a kijelölt termék elfogy a kínálatból, helyette ugyanabban a kategóriában egy újabbat kell felajánlani.
A harmadik, hogy a boltokban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a vevőket az árstopos termékekről. Ezek lehetnek plakátok a bejáratnál, illetve más jól látható helyen az üzletekben.
A feltételek figyelmen kívül hagyásáért, illetve a szabályok megsértéséért az ellenőrök pénzbírságot szabhatnak ki, amelyek 3000-től 30 ezer euróig (1,2 millió -12 millió forint) terjedhetnek.
Eközben az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore” nevű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra hívta fel az állampolgárokat a magas árakat alkalmazó boltok ellen. Ez a harmadik péntek, hogy azt kérik a polgároktól: semmit ne vásároljanak a boltokban, de a kávézókban, éttermekben és benzinkutakon sem, hogy felhívják a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre.
Továbbá szombattól egy hétre a Konzum horvát üzletlánc bojkottját is meghirdették. Erről internetes oldalukon szavazhattak a vásárlók, akik három felkínált boltlánc közül választhattak.
Az ezt megelőző héten három üzletláncot bojkottáltak: az Eurospint, a Lidlt és a DM-et. Emellett az összes kiskereskedelmi üzletláncban forgalmazott szénsavas üdítőre, palackozott vízre és mosogató-, valamint mosószerre is bojkottot hirdettek hét napra.
Az első pénteken az egynapos bojkott után a horvát adóhivatal adatai szerint a kiskereskedelemben több mint ötven százalékkal csökkent a forgalom az egy héttel korábbi péntekhez képest. Míg a második pénteken ez az adat már csak negyven százalék körüli volt.
Szakértők szerint várható volt, hogy a második pénteken valamivel kevesebben csatlakoznak a felhíváshoz, egyrészt mert némileg alábbhagyott a lelkesedés, másrészt mert az embereket megzavarta ez a sok bojkott (három üzletlánc, általános bojkott, több termék), de úgy vélték: még mindig jelentős számú ember reagált a kezdeményezésre. (MTI)
Versenyképesek a budapestiekkel a dubaji ingatlanárak.
Hírek szerint a közeljövőben mérsékelheti az Egyesült Arab Emírségek kormányzata azt a limitet, amellyel tartózkodási engedélyt is kaphatnak a Dubajban ingatlant vásárló külföldiek. A jelenlegi 750 ezer helyett 400 ezer dirham, mintegy 45 millió forint lehet a belépési minimum, ami jelentősen megdobhatja a Perzsa-öböl partján épülő ingatlanok iránti így is erőteljes magyar érdeklődést és vásárlási kedvet.
Egy ilyen intézkedés nagy mértékben katalizálhatja a bevándorlást Dubajba, ahol a cégek keresik a képzett munkaerőt. Ázsiából nagy számban érkeznek kétkezi munkások, de a vállalkozó szellemű európaiaknak nagy lehetőségeket tartogat a térség, mert dübörög a gazdaság, 2024-ben 4 százalékkal nőtt a GDP, a kormányzat támogató környezetet teremt, az áfa 5 százalék, emellett csak a 9 százalékos profitadó terheli a bevételeket, a 100 ezer dollárt meghaladó részre. Ezért is fektet egyre több magyar dubaji ingatlanba, ami elsősorban nem lakhatási lehetőség jelent, hanem hosszú távú üzletet és biztosítja a kint tartózkodást.
Új vásárlói réteg a piacon
„Néhány éve az itt ingatlant vásárlók valóban „csak” ingatlant vettek, most az alacsonyabb értékű lakások vásárlásával a céljuk az is, hogy vízumot szerezzenek” – magyarázza Bencsik Tamás, a Livin’ Experts ügyvezető-társtulajdonosa. „Turistaként a schengeni országokból érkezők 180 napon belül, legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak Dubajban”.
A dubaji ingatlanpiacon tevékenykedő Livin’ Experts ügyvezető-társtulajdonosa elmondta azt is, hogy már nemcsak a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek fordulnak az Egyesült Arab Emírségek felé, hiszen az árak a középosztálybeli magyarok számára is bőven elérhető közelségbe kerültek.
„Korábban azok a magyarok vásároltak itt ingatlant, akik több 100 milliós nagyságrendben gondolkodtak, most már azok is jönnek, akik eladtak otthon egy 40-50-60 milliós lakást és a pénzt itt akarják befektetni” – tette hozzá a szakértő. „Sőt, aki igazolt jövedelemmel rendelkezik Magyarországon, Dubajban is hitelképes a kiszemelt ingatlan vételárának 50 százalékig, vannak hitelintézetek, amelyek speciálisan külföldiek ingatlanügyleteit finanszírozzák.”
A Livin’ Experts ügyvezető-társtulajdonosa eddigi tapasztalatai alapján a magyar vásárlók három fő csoportra oszthatók:
A befektetők (60%), aki közül sokan soha nem is jártak Dubajban, csupán az ingatlanpiac lehetőségei miatt döntenek a vásárlás mellett. Ők általában hosszú távú hozamot keresnek, és nem feltétlenül saját használatra vásárolnak. A nyaralót vásárlók (30%), akik rendszeresen látogatják Dubajt, évente többször is eltöltenek itt néhány hetet, a fennmaradó időszakban pedig kiadják az ingatlanjukat, így extra bevételhez jutnak. És vannak a kiöltözők (10%), ők a következő 2-3 évben Dubajba tervezik áthelyezni az életüket, a vállalkozásukat, ezért kész ingatlant vagy új építésű projektet keresnek.
Bencsik Tamás beszámolt arról is, hogy a Covid-válság okozta visszaesését követen, 2021 óta meredeken emelkedik az ingatlaneladások száma a térségben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy irodájukban a magyar ügyfelekkel kötött üzletek aránya 2024-ben 430 százalékkal nőtt 2023-hoz képest.
Sztereotípia, hogy csak luxuslakás épül Dubajban
A térség ingatlanpiaca nem egységes. Míg Magyarországon – különösen a fővárosban – az ingatlanpiac viszonylag homogén, Dubaj egy tudatosan megtervezett város, a különböző városrészei eltérő fejlődési szakaszban vannak, a lakások elhelyezkedése pedig nagymértékben meghatározza a lehetséges hozamokat.
„A magyarok jellemzően alacsonyabb értékű ingatlanokat vásárolnak, de a tengerparti lakásokat keresik a leginkább, töretlen a pálmasziget és a Dubai Marina sikere” – mondja Bencsik Tamás. „Azonban, ha a vásárlók nyitottak, megfogadják a tanácsunkat és elsősorban a hozamot, az értéknövekedést tartják szem előtt, nem biztos, hogy a Marina vagy a Downtown lesz számukra a legjobb választás. Egy olyan városrészben, amely még a fejlődés elején tart, jelentős kedvezménnyel lehet ingatlant vásárolni, elsősorban a tervező asztalról” – fogalmazott.
A szakértő Dubaj sajátosságai között említette azt is, hogy mielőtt egy ingatlanfejlesztési projekt elindulna, az infrastruktúra már kiépül. Azonban az iskolák, kórházak, bevásárlóközpontok és egyéb szolgáltatások sok esetben csak később, az első lakók beköltözése után készülnek el. Emiatt ezeken a területeken érdemes 5-8 év távlatában gondolkodni, hiszen ez idő alatt egy teljesen új városrész képes kinőni a semmiből.
Határ a csillagos ég
A dubaji ingatlanárak rendkívül széles skálán mozognak. 45 millió forintért egy stúdiólakás már elérhető, de az általában fél órás autóútra van a tengerparttól.
„A legkelendőbbek a medencés garzonok, jellemzően 75 millió forint körüli indulási árral, de értékelhető tengerparti ingatlant 1,5 millió dirham alatt (ez már bőven 100 millió forint feletti árat jelent) nem nagyon lehet vásárolni, a határ pedig a csillagos ég” – árulja el Bencsik Tamás.
A Livin’ Experts február 21-22-én, kétnapos roadshow-t szervez a budapesti Al Habtoor Palace-ban, ahol az érdeklődők közelebbről is megismerkedhetnek a dubaji ingatlanpiac sajátosságaival, A helyszínen személyes konzultációkra is lehetőség lesz, sőt, akár konkrét projekteket is ajánlanak a szakértők a potenciális befektetőknek. Az érdeklődők a cég weboldalán az ingyenes webináriumon tehetik fel előzetesen kérdéseiket a cég képviselőinek február 19-én. (A fotók forrása: Livin’ Experts)
Február 1-jével indította el „A magyarok egészsége többet érdemel” címmel országos, köztéren és online zajló társadalmi kampányát a Magyar Orvosi Kamara, amelyhez az orvoskollégák mellett valamennyi honfitársunk csatlakozhat, aki úgy érzi, hogy egyetért a kampány céljával.
Bár a Kamara 350 óriásplakát kihelyezését tervezte országszerte, jelenleg azonban mindössze 70 ponton találkozhatnak a fő üzenetekkel a nagyvárosokban, mivel a hazai plakátcégek jelentős része a kampány kezdete előtt rövid idővel kilépett a megállapodásból, és nem vállalta a már kinyomtatott plakátok kihelyezését. Ezért a kampány fókusza az online térbe került.
Akit érdekel, hogy melyek azok a statisztikai adatok, amelyeket nem lehetett ma Magyarországon a széles nyilvánosság számára közzétenni, az látogasson el a tobbeterdemel.hu oldalra, ahol megismerheti a tényeket.
A kampány hivatalos weboldalán egyúttal bárki támogathatja aláírásával a Kamara kezdeményezését, aki úgy gondolja, hogy a magyarok egészsége többet érdemel.
A Kamara kampányának célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségmegőrzés és a gondosan működtetett betegellátó-rendszer fontosságára. Ez a magyar orvostársadalmat képviselő köztestületnek nemcsak erkölcsi kötelessége, hanem számára az egészségügyi kamarákról szóló törvény is feladatul rendeli, hogy a szakmai ügyek és az érdekképviselet mellett „a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, az egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának javításához”.
Március elejétől a kampány az online térben folytatódik, a köztéri plakátkampány lezárásaként az egészségügy melletti nyilvános kiállást tervez a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) március 8-án. A pártpolitikától szigorúan független esemény részleteit később ismertetjük, de a szervezők arra kérik a politikai pártok képviselőit, hogy azon ne vegyenek részt, a résztvevők pártszimpátiájukat ne itt fejezzék ki.
Az egészségügy össztársadalmi ügy, amely túlmutat a politikai meggyőződésen – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával szerdán a Magyar Orvosi Kamara.
