A kínai BYD megerősítette: minden a tervek szerint halad szegedi gyárának építése kapcsán, a gyártás elindítását továbbra is 2025 végére ütemezik. A vállalat ezzel nem csupán első európai autógyárát hozza létre Magyarországon, de tovább erősíti hosszú távú elköteleződését is az európai és magyar piac iránt.
A BYD Hungary közlése szerint a szegedi üzem csúcskapacitása továbbra is évi 300 ezer jármű lesz, és ezzel az egyik legnagyobb elektromosautó-gyártó bázissá válhat a kontinensen. A projektben jelenleg több mint 150 magyar és európai beszállító minősítése zajlik, ami a helyi ellátási lánc megerősítését szolgálja.
A kínai gyártó tervei változatlanok – ezt Joó István kormánybiztos, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója is megerősítette, reagálva az utóbbi hetekben felröppent sajtóértesülésekre. Mint hangsúlyozta: a BYD „kitart Magyarország mellett”, és nem módosított a gyár megvalósításának vagy a termelés felfuttatásának ütemtervén.
224 tárgyalási forduló és több ezer munkahely
A beruházásról szóló döntés 2023 decemberében született meg, miután a kínai vállalat 224 tárgyalási forduló után végül Magyarország mellett tette le a voksát. Az építkezés a 300 hektáros szegedi ipari területen 2024-ben indult el, és a gyár várhatóan több ezer, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoz létre.
A BYD Magyarország iránti elköteleződését az is jelzi, hogy európai üzleti központját a hollandiai székhelyről Budapestre költözteti. Ez az átszervezés önmagában legalább kétezer magasan képzett szakember – köztük marketingesek, HR-esek és adatelemzők – számára jelent majd új karrierlehetőséget a fővárosban.
Két kutatás-fejlesztési projekt is indul
A vállalat májusban két jelentős K+F beruházást is bejelentett, összesen 250 millió euró értékben, hazai egyetemekkel együttműködésben.
Az egyik projekt (105,1 millió euró) célja egy mesterséges intelligenciára épülő vezetéstámogató rendszer kifejlesztése, amely képes valós időben elemezni a közlekedési helyzeteket, és ennek alapján „tanulni” az optimális vezetési viselkedést.
A másik, 141 millió eurós fejlesztés a hajtáslánc-technológia továbbfejlesztésére, valamint az elektromos járművek teljesítményének és energiahatékonyságának növelésére irányul.
Komáromban is bővít a BYD
A szintén Magyarországon található, már 2017 óta működő komáromi gyár is új lendületet kap: a meglévő elektromos buszgyártás mellett hamarosan elektromos meghajtású teherautók is készülnek majd itt. Ez a fejlesztés 620 új munkahelyet teremt a térségben, és tovább szélesíti a BYD hazai gyártási portfólióját.
Egy globális szereplő nyomában
A 2003-ban alapított BYD Auto, a BYD multinacionális technológiai vállalat autóipari részlege, a világ egyik legnagyobb elektromosjármű-gyártója. A vállalat úttörőként teljesen leállította a belső égésű motorral szerelt autók gyártását, és kilenc egymást követő évben vezette a tölthető személygépkocsik eladásait Kínában.
Elfogták a Media1.hu, Telex, HVG és más portálok ellen DDoS-támadásokat indító férfit
A Nemzeti Nyomozó Iroda azonosította és elfogta azt a 23 éves budapesti férfit, aki 2023 óta célzott DDoS-támadásokkal bénította meg több magyar hírportál – köztük a Media1.hu, vipcast.hu, Telex, HVG, 444, 24.hu és Ellenszél.hu – működését.
A támadások célpontja volt a bécsi székhelyű International Press Institute (IPI.media) is.
A nyomozás során kiderült, hogy az elkövető előre megtervezett, ismétlődő támadásokat indított, bér-DDoS szolgáltatásokat és online eszközöket használva.
A fiatal „Hano” néven tevékenykedett, és személyeskedő üzeneteket is hagyott a támadások során.
A Július 9-én történt házkutatás során az elkövetőt kihallgatták, informatikai eszközeit lefoglalták.
A férfi szabadlábon védekezik, az eljárás és a digitális bizonyítékok vizsgálata még folyamatban van – közölte hétfőn a rendőrség.
„Nem lehet abbahagyni” – Hadházy Hatvanpusztára hív, folytatódnak a tüntetések
Hiába telt el hónapok óta az első demonstráció, a tiltakozások nem értek véget – jelentette ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szombaton Budapesten. A Ferenciek terén megtartott tüntetésen, amely immár a tizennyolcadik volt a gyülekezési törvény módosítása és a közélet átláthatóságát ellehetetlenítő törvényjavaslat ellen, a politikus világossá tette: nemhogy nem fáradtak el, de új lendülettel készülnek a következő megmozdulásra.
„A hatalom elbizonytalanodott, de nagyon téved, aki azt hiszi, most már csak a centiket kell vágni. Nem tudjuk, mi vár ránk ősszel, mit csinál majd a kormány tavasszal – ezért nem lehet leállni” – figyelmeztetett Hadházy.
(Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a gyülekezési törvény módosításának visszavonásáért és a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat elfogadása ellen tartott, általa meghirdetett újabb budapesti tüntetésen a Ferenciek terén 2025. július 19-én. MTI/Hegedüs Róbert)
A képviselő felidézte Orbán Viktor március 15-i beszédét, amelyben a miniszterelnök még azt ígérte: húsvétra minden készen lesz, megtiltják a Pride-ot, betiltanak civil szervezeteket és újságokat, sőt, magyar állampolgárokat is kitilthatnak majd az országból. Ehhez képest – mutatott rá Hadházy – a Pride idén az egyik legnagyobb tömegtüntetéssé vált, és az úgynevezett „ellehetetlenítési törvényt” sem merték eddig megszavazni.
„Túl keveset értünk el ahhoz, hogy elégedettek legyünk, de túl sokat, hogy feladjuk” – fogalmazott a politikus. Szerinte az elmúlt hetek tüntetései bebizonyították, hogy létezik még ellenállás Magyarországon: a rendszer nem tudja teljesen elnyomni azokat, akik követelni mernek. A rendszer zavart – állítja Hadházy –, az ellenzék pedig példát láthatott abban, mi is az a követelés, és hogyan lehet politizálni az utcáról.
Külön kiemelte: bekerült a köztudatba az is, hogy a választásokat manipulálhatják, és egyre több politológus és közszereplő meri ezt kimondani.
A folytatásról is beszélt. Mint mondta, augusztus 2-án Hatvanpusztára hívja az embereket, hogy ott tartsák meg a következő demonstrációt. Ennek oka egy nemrég megjelent Orbán-interjú, amelyben a miniszterelnök kijelentette: semmi köze a birtokhoz, az az édesapjáé, és „egyébként is csak egy gazdasági épület”.
„Na most mit lehet ilyenkor tenni, ha az ember gyanakszik, hogy ez az ember szokott hazudni? Mit lehet csinálni? Oda kell menni, megnézni!” – jelentette ki Hadházy.
A képviselő szerint nem lehet abban bízni, hogy a hatalom magától majd visszakozik. „Nem panaszkodni kell, nem üzengetni, hanem ki kell követelni a tisztességes választások feltételeit. Ki kell követelni ezeknek az aljas törvényeknek a visszavonását.”
„Ha van parázs, akkor meggondolják, hogy öntenek-e rá olajat. De ha csak hűvös hallgatás van, akkor jönni fog a benzin – tonnaszámra” – zárta beszédét a politikus.
Palackból remény: 230 millió forint támogatást kaptak gyermekgyógyászati intézmények a MOHU-tól
Mintegy 230 millió forint támogatás jutott három kiemelt gyermekegészségügyi intézményhez a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. jóvoltából – jelentették be csütörtökön Budapesten, az adomány ünnepélyes átadásán. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika és a Bethesda Gyermekkórház egyenként 77 millió forintban részesült. Ez az összeg a REpont visszaváltó automatáknál a “jótékonyság” gombot választó fogyasztók felajánlásaiból gyűlt össze.
A támogatást Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója adta át az érintett intézmények vezetőinek: Nagy Anikónak (Heim Pál), Szabó Attilának (Semmelweis) és Velkey György Jánosnak (Bethesda).
Runtág hangsúlyozta: örömteli, hogy a környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás ilyen módon kapcsolódhat össze. Mint mondta, a rendszer indulása óta több mint 2,5 milliárd italcsomagolás került visszaváltásra, így nem a természetben végzi, hanem újrahasznosításra kerül.
A program nem ér véget: júliustól a jótékonysági felajánlásokat hátrányos helyzetű családokhoz juttatják el a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével.
Életmentő fejlesztések indulnak a támogatásból
A Heim Pál kórház a gyermekbaleseti osztály komplex átalakítására használja fel a forrást – jelentette be Nagy Anikó főigazgató. Mint elmondta, évente 46 ezer gyermeket látnak el, és több mint 3500 esetben műtétre is szükség van. A fejlesztés célja a súlyos traumát elszenvedő gyermekek hatékonyabb, fájdalomcsökkentő ellátása.
Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem gyermekklinikájának vezetője kiemelte, hogy a három támogatott intézmény biztosítja a magyarországi fekvőbeteg gyermekellátás egyharmadát. Az egyetem egy új, alacsonyabb sugárterhelésű, de részletesebb képalkotást biztosító röntgenberendezést vásárol a támogatásból.
Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint a MOHU rendszere kettős haszonnal jár: egyrészt csökken a környezetszennyezés, másrészt az egészségügy is profitál. Intézményük az égéssebészeti részleg fejlesztésére és egy új sportegészségügyi központ kialakítására fordítja a támogatást.
Az extrém hőség ingadozóbbá tette a közlekedés pontosságát júniusban, a célzott infrastrukturális beavatkozásoknak és a flotta, elsősorban a vontatójármű-állomány megerősítésének köszönhetően azonban javult a MÁV-csoport járatainak pontossága az előző évekhez képest – közölte a MÁV szerdán az MTI-vel.
A közleményben ismertetik, hogy az idén júniusban 2024 júniusához viszonyítva 4 százalékkal, 2023 júniusához képest pedig 1 százalékkal közlekedtek pontosabban a vonatok.
Júniusban a vonatok 3,37 százaléka, a VOLÁN-járatok 0,39 százaléka, a HÉV-ek 0,05 százaléka késett legalább 20 percet.
A MÁV Személyszállítási Zrt. júniusban 114,3 millió forintot fizetett az utasoknak késési biztosításként a legalább 20 percet késett vonatokra és autóbuszokra váltott jegyek után.
Kitértek arra, hogy júniusban több jelentősebb haváriahelyzet volt, amely az egész hónap menetrendszerűségére negatív hatással volt.
A meghibásodások június 4-től pünkösdszombatig kiemelten a dunántúli vasútvonalakon – Székesfehérvár, a Balaton és Tatabánya-Győr térségében – okoztak fennakadásokat a vasúti közlekedésben.
A pünkösdi hétvégét követően mindenütt javult a menetrendszerűség, a leginkább érintett balatoni vasútvonalakon júniusban 72 százalék körül alakult, ami a 2024. júniusi értéknél már kismértékben jobb.
Hegyi Zsolt vezérigazgató, MÁV-csoport vezérigazgatója szerdai Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusban is folytatódtak azok a kedvező tendenciák, amelyeket a célzott pályafelújítások és az újabb mozdonyok szolgálatba állítása alapoztak meg.
A MÁV közleményében hangsúlyozta, hogy a főszezonra való felkészülés részeként végrehajtott intézkedések nyomán további, érdemi javulást várnak a következő időszakra.
Ezt a júliusi vihar során – elsősorban a balatoni északi parti vonalon – elszenvedett pályakárok ugyan nem segítik, de a vasúttársaság célja továbbra is az, hogy a korábbi éveknél nagyobb számú motorvonat bevetésével és a pálya helyreállításával folytatódhatnak a kedvező menetrendszerűségi tendenciák a térség vonatközlekedésben.
