Felmondási hullám nyár után: mit jelez, és hogyan előzhető meg?
Ahogy véget érnek a nyári szabadságolások, sok cégnél megindul a felmondások hulláma – ez a tendencia évről évre visszatér. A jelenség nem véletlen: a nyaralás alatt sok munkavállaló elgondolkodik a jövőjén, és nem ritkán úgy dönt, hogy nem tér vissza a régi munkahelyére.
Egy nemzetközi kutatás szerint a szabadság után hazatérők 70%-a kezd új állás után nézni, szeptember elején pedig a kilépési arány akár 19%-ra is emelkedhet.
Piroska Gyula, a Seminar Consulting alapítója szerint a szeptemberi távozások egyértelmű indikátorai a hiányos cégvezetésnek és szervezeti problémáknak.
A szakértő szerint megelőzhető lenne a tömeges elvándorlás, ha a vezetők tudatosabban építenék fel a csapatukat, jobb embereket választanának, megfelelően támogatnák őket a beilleszkedésben, és példát mutatnának.
A jó álláshirdetés, a céges küldetéssel azonosuló munkatársak kiválasztása, valamint a valóban használható betanítási anyagok – ezek Piroska szerint mind alapfeltételei egy stabil csapatnak.
Ha mégis felmerül a távozás gondolata, a vezető nyitottsága, és akár egy belső karrierváltás is megoldást jelenthet – de ha a dolgozó menni akar, nem érdemes marasztalni.
A szeptemberi fluktuáció tehát nem törvényszerű, hanem a vezetői munka minőségének tükre. Aki időben lép, annak nem kell tartania az ősztől.
A többieknek viszont drága lecke lehet a nyári pihenés utáni kijózanodás.
MÁV: új figyelmeztető piktogramok a balatoni vasúti átjárókban
A MÁV-csoport az Érj haza biztonságban kampány részeként idén az aszfaltra festett piktogramokkal hívja fel a figyelmet a vasúti átjáróknál a telefonhasználat és fülhallgatóviselés veszélyeire.
A jól látható jelek a gyalogosok figyelmét hivatottak felhívni arra, hogy a közlekedés közbeni telefonálás vagy zenehallgatás veszélyes lehet, különösen a vasúti átjárókban.
A pilotprogram a Balaton-parti településeken folytatódott, ahol 43 vasúti átjáróban jelentek meg a figyelmeztető jelek.
Bízunk benne, hogy ezek a látványos jelzések még képernyőnézés közben is segítenek megelőzni a baleseteket – közölte Facebook oldalán szombaton a MÁV-csoport. (Fotó: MÁV-csoport – Facebook)
A szúnyoggyérítő konzorcium cáfolja a magzatkárosító hatás vádját
Határozott közleményben reagált a szúnyoggyérítést végző konzorcium a sajtóban megjelent állításokra, miszerint a hazai kémiai szúnyogirtás során használt deltametrin nevű szer fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatokban. A konzorcium vezetői szerint a vádak megalapozatlanok és téves információkon alapulnak.
A vita csütörtökön robbant ki, amikor több sajtóorgánum is idézte Kemenesi Gábor virológust, aki a Pesticide Action Network – egy növényvédőszer-ellenes civil szervezet – közlése alapján felvetette, hogy a deltametrin magzatkárosító lehet.
(A fotó illusztráció. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – Facebook)
A konzorcium ezt az állítást alaptalannak tartja, és hangsúlyozza, hogy a szer biztonságosnak minősített az Európai Unió teljes területén, évtizedes toxikológiai és környezeti vizsgálatok alapján.
A közlemény szerint a gyérítés során felhasznált mennyiség rendkívül alacsony: évente mindössze 1 gramm deltametrint permeteznek hektáronként, néhány alkalommal. Ez az adag tizede annak, amit a mezőgazdaságban alkalmaznak.
A konzorcium hangsúlyozta, hogy ilyen dózis és kitettség mellett nem létezik olyan tudományosan alátámasztott adat, amely emberi fejlődési rendellenességgel hozná összefüggésbe a szert.
A közlemény kitér a rezisztencia kérdésére is. A konzorcium tájékoztatása szerint Magyarországon eddig nem mutattak ki olyan biológiai vizsgálattal igazolt deltametrinrezisztenciát, amely a humán egészségügy szempontjából jelentős csípőszúnyog-fajokat érintené. Az 50 ismert hazai szúnyogfaj közül mindössze egynél azonosították a rezisztenciagént, de ennek hatása nem bizonyított.
A szúnyogirtási gyakorlatot – állítják – szigorú szabályok szerint, a népegészségügyi előírásokat betartva végzik. Az elmúlt két évben fokozott hatósági ellenőrzés mellett folytak a gyérítések, és egyetlen eljárás sem indult a munkavégzéssel kapcsolatban.
A közlemény végén a konzorcium vezetői – Fekete Gábor, a Corax-Bioner Zrt. vezérigazgatója és Reisinger Mátyás, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének elnöke – élesen bírálták a virológus megszólalását: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy egy virológus kutató tett pánikkeltő nyilatkozatot humán toxikológiai témában, indokolatlan félelmet keltve a lakosságban.”
Nem indul eljárás a megtiltott gyűlés résztvevőivel szemben.
Egy magánszemély 2025. június 16-án bejelentést tett 2025. június 28-án Budapesten tervezett vonulásos gyűlés megtartása érdekében. A Budapesti Rendőr-főkapitányság eljárása során megkereséssel élt a gyűléssel érintett közterület felett rendelkezésre jogosult Fővárosi Önkormányzat irányába, ahonnan az a válasz érkezett, hogy a bejelentéssel érintett helyszínen és időben önkormányzati rendezvényt tartanak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett „Budapesti Büszkeség – Budapest Pride”-nak elnevezett rendezvényt a Budapesti Rendőr-főkapitányság – mivel megalapozottan feltehető volt, hogy a gyülekezési törvényben tilalmazott gyűlés megtartására irányult – határozattal megtiltotta.
A határozatot a törvényeknek megfelelően a rendőrség eljuttatta a szervezőkhöz, akik így tudomást szereztek arról, hogy a gyűlés megtartása jogellenes. Mivel a határozatot a szervezők a bíróságon nem támadták meg, így az jogerőre emelkedett.
A szervezők a hatósággal nem kezdeményeztek egyeztetést, és – noha a tiltásról tudomásuk volt – ezzel ellentétes kommunikációt folytattak: az embereket a gyűlésre hívták, azt állítva, hogy az nem jogellenes.
Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és az önkormányzati szerepvállalás sokak számára bizonytalanságot okozhatott a jogi értelmezést illetően, feltételezhették, hogy a hatályos szabályok betartásával vesznek részt a rendezvényen.
A fentiekre tekintettel, a résztvevőkkel szemben a rendőrség nem indít eljárást – közölte a rendőrség honlapjánhétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitányság. (Fotó: archív)
