A fagyhalál áldozatainak száma november végéig 42-re emelkedett – tudatta a Magyar Szociális Fórum a helyzetet jól ismerő, de magukat megnevezni nem kívánó forrásokra hivatkozva.
Az előző év azonos időszakához képest nőtt a szabad ég alatt elhunyt hajléktalan áldozatok száma, és magas maradt a fűtetlen helyiségekben kihűlt emberek aránya.
Tavaly télen 213-an szenvedtek fagyhalált, egész évben pedig 247-en – tájékoztatott honlapján még december 4-én a Magyar Szociális Fórum.
MÁV: 15 éve nem történt a vasút hibájából halálos baleset.
Tizenöt éve nem történt a vasút hibájából halálos közlekedési baleset, de abban van felelőssége a társaságnak, hogy mindenki figyelmét felhívja a szabályok betartására – közölte Hegyi Zsolt a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebookra vasárnap feltöltött videójában.
A balesetek elkerüléséért a következő hónapokban mintegy háromszáz átjáróba helyeznek el táblákat, rajtuk a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámmal és a vasúti szakasz azonosítójával – tette hozzá.
(Fotó: Facebook. Hegyi Zsolt videójából)
Az embereket arra kérte a vezérigazgató, hogy vészhelyzet esetén hívják a táblán feltüntetett telefonszámot, mondják be az azonosítót, így azonosítva a helyszínt.
Ezzel szerinte tragédiák előzhetők meg, a hívás beérkezése után a MÁV dolgozói azonnal intézkedhetnek a vonatforgalom megállítására.
Megjegyezte, a projekt Budapesten és Pest vármegyében kezdődik, mert ott vannak a legnagyobb és a legforgalmasabb átjárók, de később az egész országra kiterjesztik. Idén tizenöttel több baleset volt a vasúti átjárókban mint tavaly, és kétszer annyian haltak meg ilyen balesetben, mint egy éve – mondta Hegyi Zsolt.
Mivel az idén az “érzékszerveket befolyásoló eszközök miatt bekövetkezett balesetek száma” is megemelkedett, a vasúttársaság jövőre a kampány folytatásaként a vasúti átjárók előtti aszfaltra felfestett figyelmeztető piktogramokkal hívja fel a figyelmet a közlekedés közbeni telefonálás és fülhallgató használat veszélyeire – közölte honlapján a MÁV.
A köz szolgálatáért végzett tevékenység és a példaértékű szakmai munka elismeréseként tíz kategóriában adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított szakmai díjakat szerda este Budapesten.
Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, filmrendező, a Művészetek Palotája vezérigazgatója az ünnepségre küldött videóüzenetében úgy fogalmazott, a díjátadón “a bennünket körülvevő kortárs magyar kultúra kiemelkedő alakjait ünnepeljük, akik értékteremtő tevékenységükkel gazdagítják mindennapjainkat”, akik “nemcsak szakmai kiválóságukkal, hanem emberségükkel és hivatás iránti szenvedélyükkel is kiemelkednek”.
Az elismerések nem csupán jutalmak, hanem kifejezik azt is, hogy “észrevesszük és megbecsüljük azokat, akik munkájukkal értéket hoznak létre és összekovácsolják közösségeinket”, valódi kultúrát és tudást közvetítenek a társadalom számára – tette hozzá.
A Karinthy-gyűrűt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a szolnoki Szigligeti Színház volt igazgatója kapta.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a díjazottat méltatva azt mondta, hogy az egyik legnépszerűbb nevettető a nagy klasszikusoktól a 20. századi szerzőkig, a drámától az operettig, a színház mellett filmekben, tévé- és rádiójátékokban is megmutatta tehetségét.
Színészként és rendezőként mintegy 200 bemutatót jegyez, de nemzedékek ismerik jellegzetes hangjáról is, amelyet világsztároknak és magyar rajzfilmkaraktereknek – mások mellett Mekk Eleknek – kölcsönzött – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy az 1975-ben alapított díjat az idén 50. alkalommal adják át a szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért.
Az egy nemzetben való gondolkodás ügyének előmozdításáért járó Duna-díjat Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja vehette át.
Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója kiemelte, hogy Vidnyánszky Attila mind rendezőként, mind vezetőként a nemzet egységét képviseli.
A Nemzeti Színház élén eltöltött évek alatt nemcsak a színházi kultúra magas színvonalát tartotta fenn, hanem a határon túli magyar színházakat is bevonta az anyaországi kulturális keringésbe, a Magyar Teátrumi Társaság és a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi elnökeként pedig generációk gondolkodását és jövőjét alakítja a magyar kultúra fejlődésének szolgálatában – fogalmazott a vezérigazgató.
Hozzátette, hogy a díjazott munkássága egyszerre szól a szakmának és a közönségnek, egyaránt üzen a múltnak és a jövőnek, életútja bizonyíték arra, hogy a művészet ereje nemcsak megőrizni, hanem megújítani is képes a kultúrát.
A Sára-Csoóri-életműdíjat Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Macskafogó alkotója vehette át. Az életműdíjjal egyszerre két személyiségnek állít emléket az alapító: a nemzet művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező Sára Sándornak, valamint a nemzet művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszé- és prózaíró Csoóri Sándornak.
Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Mező Gábornak ítélte oda a kuratórium. A Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett újságíró Magyarország 1945 utáni történetét, a rendszerváltást, valamint a posztkommunista hatalomátmentést kutatja. Az M5 kulturális csatorna nézői a kommunista időszak gazdasági maffiájáról szóló Vörös polip című műsorból, a Kossuth rádió hallgatói pedig Az este házigazdájaként ismerhetik.
A díjjal a Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Duna Televízió alapító kurátora, valamint a közmédia számos műsorának házigazdája és közreműködője előtt tisztelegnek.
Herczeg Ferenc-díjban Nagy Katalin, az M5 kulturális csatorna és a Kossuth rádió szerkesztője részesült. Az elismeréssel a 161 éve született író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Figyelő című lap szerkesztő-újságírója, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító.
A Magyar Rádió egykori zenei igazgatója, a Zeneakadémia hajdani főigazgatója, a Corvin-lánccal és Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus emlékére alapított Dohnányi Ernő-díjat Szvorák Katalinnak, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekesnek ítélte oda a kuratórium.
Dióssy Klári, a Duna és a Kossuth rádió műsorvezetője kapta a Wacha Imre-díjat, amely a rádiós és televíziós munkatársakat több mint 50 évig oktató beszédtanárnak, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével és Arany Kazinczy-díjjal kitüntetett életműdíjas nyelvésznek állít emléket.
A magyar nemzeti hírügynökség alapítója, az MTI kiemelkedő szerkesztője és parlamenti tudósítója előtt tisztelgő Egyesy Géza-díjban Ternovácz István, a közmédia délvidéki tudósítója, a Kossuth rádió Határok nélkül és a Hajnal-tájban című műsorának munkatársa részesült.
(Budapest, 2024. december 11. Mezei Zsolt, az MTVA Hírigazgatóságának csatornaigazgató-helyettese (b) átadja Gyukity István-díjat Császár Attilának, a MTVA Hírigazgatóságának hírterületi vezető szerkesztőjének a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított szakmai díjak átadásán a Thália Télikertben 2024. december 11-én. MTI/Kovács Attila)
Az MTVA 2021-ben elhunyt hírigazgató-helyettesének emlékére alapított Gyukity István-díjat Császár Attila, az M1 aktuális csatorna riportere vehette át.
A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének emléket állító Knézy Jenő-díjat Szöllősi György, az Európai Sport Média alelnöke, az MTVA Sportkoordinációs Szerkesztőbizottságának elnöke és a Nemzeti Sport főszerkesztője kapta.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a közszolgálati média díjait 2024-ben is a Hollóházi Porcelánmanufaktúra készítette. (MTI)
Annak a diáknak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt és nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult, december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
A tanulói, hallgatói jogviszony megszűnése után még október 31-éig érvényes azoknak a diákigazolványuk, akik idén nyár elején fejezték be tanulmányaikat. Ha a volt diák nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el – és más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra –, akkor december 16-ától (a diákigazolvány lejártát követő 46. naptól) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez idén havonta 11 300 forint, naponta 380 forint. A járulékfizetést a tanulónak, hallgatónak nem kell bejelentenie, azt a NAV automatikusan előírja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatása alapján.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetni. Az adószámla az Ügyfélportálon keresztül elérhető és pár kattintással befizethető az összeg.
Ha valaki önálló átutalást indít, akkor a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számláját kell feltüntetni, amelynek száma: 10032000-06055826. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet be kell írni.
Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a volt diák helyett – hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet fizesse meg.
A fizetési lehetőségekről és az igénybe vehető fizetési könnyítésekről további információ található a NAV honlapján a:
A Tisza Párt a nyomozóhatóságokhoz fordult egy korábbi önkéntese ügyében, aki a gyanú szerint szabálytalanul járt el és a pártnak szánt támogatásból hárommillió forinttal nem tudott elszámolni – közölte Magyar Péter pártelnök pénteken az MTI-vel.
Kiemelte, hogy pártja nem kap egy fillér állami vagy külföldi támogatást sem, minden pártfinanszírozási jogszabályt szigorúan betartanak. Hisznek az átláthatóság fontosságában is, ezért minden negyedévben elérhetővé teszik a párt pénzügyi beszámolóját.
(Magyar Péter Nagykanizsán 2024. december 12-én. Fotó: hungarianpress.hu)
Hozzátette, a lehető legköltséghatékonyabban igyekeznek eljárni minden szükséges kiadás esetén, más pártoktól eltérően soha nem rendelnek meg túlárazott szolgáltatásokat.
Kitért arra: a Tisza Párt kiemelten körültekintően kezeli mind a támogatóit, mind a tőlük kapott támogatásokat. A pénzbeli támogatások kezelésével csak erre kijelölt emberek foglalkozhatnak.
A párt nem engedélyezi másoknak támogatások gyűjtését és az erről való tárgyalásokat sem. Ha ilyen eset merül fel, akkor azonnal közbelépnek – jelezte.
“Ha bármilyen szabálytalanságot tapasztalunk, akkor következetesen és azonnal megtesszük a szükséges lépéseket, ahogy azt egy konkrét ügyben meg kellett tennünk a tegnapi napon” – írta Magyar Péter.
Novemberben tíz vonatból valamivel több, mint hét vonat közlekedett pontosan, ami elmarad az októberi eredményektől – közölte a weboldalán vasárnap közzétett havi riportjában a MÁV.
Azt írták, a novemberi havazás a kötöttpályás közlekedési rendszer olyan meghatározó pontjain okozott havária helyzeteket, amik az ország szinte teljes vasúti közlekedésére kiterjedtek.
Hozzátették, az olyan esetek, mint a szolnoki és kelenföldi váltófűtés meghibásodás, a számos, köztük jelentős vonalakon a felsővezetékre történt fakidőlések miatti zárlatok, valamint a Kelenföldi pályaudvar térségében bekövetkezett nagy kiterjedésű, így Nyugat-Magyarország teljes közlekedését érintő felsővezeték-szakadás és a Déli pályaudvarnál történt “tiltó jelző meghaladás” olyan mértékben növelték meg az eljutási időket, hogy a novemberi adat végül kedvezőtlenebb lett az októberinél.
Közölték, a havazás okozta műszaki problémák mellett a kárelhárítás időigénye és a mentesítő járatok megszervezésével, átvezénylésével kapcsolatos kihívások játszottak főszerepet abban, hogy novemberben megnövekedett a jelentős, hatvan perc feletti késések száma. Az októberi, már javulást mutató adatokhoz képest a több mint 93 ezer közlekedő vonatból 445 járat 60-120 perc között késett, 80 vonat késése pedig meghaladta a két órát novemberben.
Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója közösségi oldalán az enyhe romlást mutató adatok kapcsán azt írta, a magyar vasútvonalak olyannyira szoros kölcsönhatásban vannak egymással, hogy ha csupán három-négy érzékeny ponton egyszerre, egymással párhuzamosan történik valamilyen természeti vagy műszaki havária helyzet, akkor az már az egész ország vasúti közlekedését negatívan befolyásolja.
Aláhúzta, akár egyetlen nap is képes egy teljes hónap menetrendszerűségi adatait lerontani. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a legérzékenyebb hálózati pontok megerősítése, illetve a rendkívüli helyzetek mostaninál hatékonyabb, összehangoltabb kezelése rövid időn belül ellenállóbbá, üzembiztosabbá teheti a magyarországi vasúti közlekedést – közölte.
A vezérigazgató bejegyzésében rámutatott, ennek érdekében végzik el az öt pontos akcióterv pályafelújítási beavatkozásait, amik a legérzékenyebb pontokon erősítik meg a magyar vasutat. Hozzátette, a januárban induló Országos Haváriaközpont pedig nemcsak az utasok pontosabb tájékoztatásában jelent majd érdemi segítséget, hanem a minél gyorsabb tovább utaztatásában is.
A társaság a vasúti adatok után december közepéig az autóbuszos közlekedésre és a HÉV-re vonatkozó adatokat is közölni fogja. Jövő év januárjától pedig egyetlen, integrált havi közlekedési riportban számolnak majd be az előző időszak adatairól “menetrend szerint” minden hónap 16-án. Közölték, a MÁV-csoport új, havi riportjára háromszor több látogató volt kíváncsi, mint a korábbi, hasonló adatközlésekre. (MTI)
