A karácsonyi őrület egyre korábban rúgja ránk az ajtót: idén már októberben felkerültek a karácsonyi díszek a bevásárlóközpontokra, de a fenyőfa-idény is egyre korábban kezdődik. Noha a fenyőtelepek költségei nőttek, sokan döntenek úgy, hogy nem emelik az árakat az idei szezonban, az online fenyővásárlás pedig egyre népszerűbb.
Alig ment le a Halloween-őrület, máris karácsonyi díszben pompázik a legtöbb üzlet. Sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy alig néhány hét, és itt a karácsony, így ha szeretnék elkerülni az ünnepek előtti kapkodást és tumultust, már a fenyőt is beszerzik. Az árak évről évre nőnek, tavaly azonban elértek egy lélektani határt, ami miatt több kereskedő is úgy döntött, idén már nem emel árat.
„A nordmann fenyő a legdrágább, tízezer forint körül van métere, ez azonban érthető is, hiszen ez a fajta igényli a legtöbb gondoskodást, ráadásul kétszer annyi időbe telik, míg kivághatóvá válik, mint a lucfenyő. A luc ennek megfelelően körülbelül a nordmann árának a feléért megy, az ezüstfenyő pedig valahol a kettő között helyezkedik el, ennek 6-7 ezer forintot ér métere. Tavaly egy olyan lélektani határt értek el a fenyőárak, hogy – bár a költségeink nőttek – idén nem tervezünk áremelést, sőt, számos akcióval és nyereményjátékkal is készülünk” – magyarázza Udvardy Bence, a www.fenyofa.com tulajdonosa.
(Fotó: fenyofa.com)
Nem környezetbarátabb a műfenyő
A szakértő arra is rávilágított, hogy egyre népszerűbb az online rendelés, ami november elsejével indul. Sokan már ekkor leadják a rendelést, hogy ezt a karácsonyi teendőt kihúzhassák a listáról, és a legszebb fák közül választhassanak.
„Azt látjuk, hogy évről évre többen rendelik online a karácsonyfát, ennek az is az oka, hogy nem kell bajlódniuk a szállítással, ráadásul a mintegy 1500 feltöltött fa a legszebbek közül kerül ki. A pandémia alatt kezdett berobbanni az online favásárlás, és azok mellett, akik akkor minket választottak, egyre többen választják mások is ezt a lehetőséget” – tette hozzá Udvardy Bence.
A szakértő szerint sokak számára szempont a környezetvédelem is, ám ezzel kapcsolatban számos tévhit tartja magát még ma is. A műfenyő ugyanis nem feltétlenül a legkörnyezetbarátabb megoldás.
„Az általunk feltöltött fákat még kivágatlan állapotban fotózzuk és csak azokat vágjuk ki, amelyeket megvásároltak. Ilyenkor azonnal telepítünk is helyette másikat, ami azért is kulcsfontosságú, mert a növendék fák rengeteg széndioxidot képesek megkötni. A messziről – például Dániából – importált fák a szállítás miatt nagy terhet rónak a környezetre, ahogyan a műfenyők előállítása is, ráadásul ezek sokkal nehezebben bomlanak le, a bomlástermék pedig kifejezetten káros” – tette hozzá Udvardy Bence.
A szakértő szerint az idei karácsony slágere immár hagyományosan a nordmann, ebből is a két méter körülieket keresik a leginkább.
„A legtöbben a 2,2-2,5 méteres nordmannt választják, mert ez a legszebb és ez kezd el a legkésőbb hullani. A földlabdás fák eladása egyre inkább visszaesik, aminek az is lehet az oka, hogy 5-6 éves fákról van szó, amelyeknél már rizikósabb az átültetés és kisebb eséllyel maradnak életben” – magyarázta a www.fenyofa.com tulajdonosa.
Haladnak a megvalósítás felé a hazai orvosegyetemek és egészségipari vállalkozások által felkarolt hallgatói fejlesztési ötletek. A diákok projektjei több hazai és külföldi konferenciát megjártak, a legjobbak pedig már a saját vállalkozásukat készítik elő.
Az EIT KIC nevű projekt egy sokszereplős összefogás a hazai egészségügyi innováció ösztönzésére.
(Fotó: PTE ÁOK)
Egyrészről rangos orvosegyetemek (a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara és a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara), másrészről pedig az egészségipar magyarországi kulcsszereplői működnek együtt annak érdekében, hogy minél több kapcsolódási pont keletkezzen az akadémiai és az üzleti szféra között. A felek együttműködése ugyanis ösztönzi a friss ötleteket és hátteret ad ezek megvalósításához.
Az EIT KIC keretében a partnerek szerveztek két egészségügyi témájú hackathont, azaz ötletversenyt egyetemistáknak és fiatal kutatóknak.
A Hack4Cure – Adatból egészség, majd Ötletből egészség néven futó eseményeken olyan megoldásokat keresett a zsűri, amelyek digitális és egyben fenntartható megoldást kínálnak egy létező problémára, megkönnyítik a betegek vagy az egészségügyi dolgozók hétköznapjait.
A legjobb ötletek azóta jó úton járnak a megvalósulás felé.
A hackathonokon negyven csapat vett részt. Közülük a legjobb nyolc kapott meghívást a Preaccelerator programba, amelynek végén remélhetőleg startupként termékké fejlesztik és piacra viszik az ötleteiket. A program eddigi eredményeinek értékelése folyamatban van – tudatta honlapunkkal a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara.
“Pintér Sándor és Takács Péter fizetését csökkentsék, ne a kórházak vezetőijét!
Csökkenteni fogják a kórházak vezetőinek fizetését, ha átlépik az Orbán-kormány által meghatározott adósságszintet, jelentette be Takács Péter egészségügyi államtitkár.
A Demokratikus Koalíció azt javasolja, hogy Pintér Sándor és Takács Péter fizetése is csökkenjen adósságátlépés esetén.
Az Orbán-kormány volt az, aki tönkretette az egészségügyet, aki úgy kivéreztette a kórházakat, hogy most már több helyen nincs fűtés, nincsenek eszközök, és sokszor még orvos sem.
Vérlázító, hogy most már fizetésmegvonással is fenyegetnek, miközben kizárólag Orbán Viktor és a Fidesz a hibás az egészségügy szétveréséért.
Orbán Viktor elárulta a magyarokat azzal, hogy a betegek életét veszélyezteti elhibázott döntéseivel.” –tudatta az MTI Országos Sajtószolgálatával(OS) Kálmán Olga, a DK frakciószóvivője.
Költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználásának gyanújával tett feljelentést az Integritás Hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) három olyan projekt miatt, amely a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programban (Mahop) összesen 487 millió forint európai uniós támogatásban részesült a Nógrád vármegyei Kazár és Mátraverebély községben.
A hatóság azt közölte hétfőn az MTI-vel, hogy a halastavak létrehozását célzó beruházások támogatási kérelmében szereplő összköltség 973 millió forint volt, a támogatások kedvezményezettje egy budapesti székhelyű egyéni vállalkozó, akinek a telephelyei a két településen találhatók.
A hatóság megállapította, hogy a kedvezményezett a projektek időtartama alatt (2018 és 2023 között) nem végzett engedélyezett halgazdálkodási tevékenységet, mivel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mint halgazdálkodási hatóság nyilvántartása alapján nem rendelkezett halgazdálkodási joggal.
Amikor a vállalkozó benyújtotta támogatási kérelmét, olyan korábbi számlákkal akarta igazolni a halászati tevékenységet, amelyek időpontjában ezen kívül vízjogi üzemeltetési engedéllyel sem rendelkezett. Ennek híján a kedvezményezett a megítélt támogatást jogosulatlanul vette igénybe, valamint azt a Mahop céljaival nem összeegyeztethető módon használta fel – írták.
Kiemelték, hogy a projektek kapcsán a vállalkozó nem lett volna jogosult összesen 117 millió forint gépbeszerzési támogatásra sem, mivel a pályázatokban előírt 20-200 hektárnyi alapterületű halastónál jóval kisebb alapterület volt csupán az üzemeltetése alatt.
A hatóság valószínűsíti, hogy a támogatás kedvezményezettje a projektben elvárt mutatók alátámasztására valótlan gazdasági eseményeket tükröző dokumentumokat, például fiktív számlákat nyújtott be.
Jellemző példának nevezték, hogy a kedvezményezett halértékesítési bizonylatokkal akarta bizonyítani a halgazdasági működését, azonban a NAV adatai szerint az ötéves vizsgált időszakban kizárólag annak végén, 2023. december 15. és 2023. december 23. között állított ki nyugtákat, összesen 704-et, bruttó 17 421 467 forint összegben.
“Vagyis 9 nap alatt a kedvezményezett átlagosan 4 perc 46 másodpercenként állított ki nyugtát, átlagosan bruttó 24 746 forint összegben, ami töredéke a támogatási kérelemben bemutatott számlák értékének” – jegyezték meg.
A fentiek miatt a hatóság fiktív számlakibocsátás és költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt tett feljelentést.
Hozzátették, hogy összeférhetetlenség is fennállt a projektben érintett ajánlattevők, szállítók és a kedvezményezett között: összesen nettó 623 millió forint értékű számlát (ennek a fele uniós támogatás) olyan szállítók állítottak ki, amelyek nem voltak függetlenek a kedvezményezettől. Ezen számlák értéke a projektek során elszámolható csaknem 900 millió forintos összköltség közel 70 százaléka volt.
A hatóság megalapozottnak találta a kettős finanszírozás gyanúját is: két támogatott projektben az azonos tárgyú, de különböző vállalkozásokkal kötött halastó-kivitelezési szerződésekben nem beazonosítható az, miként oszlottak meg a feladatok, ráadásul a kivitelezők feltételezhetően nem rendelkeztek megfelelő kapacitásokkal sem a szerződések teljesítéséhez.
Az Integritás Hatóság lezárt vizsgálata a nyomozások előtt máris eredményt ért el, ugyanis annak nyomán a Mahop irányító hatósága, az Agrárminisztérium már leállította a támogatási összeg kifizetését, kizárta a kedvezményezettet a támogatási rendszerből, visszavonta a támogatói okiratot, elállt a szerződésektől, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást pedig visszaköveteli – áll a közleményben.
Már két hellyel előzik a román bérek a magyart az uniós ranglistán.
“Csak Bulgáriát előzve, az utolsó előtti helyen áll Magyarország az Európai Unió országai között a teljes munkaidőben dolgozók átlagbére tekintetében.
Sőt Románia már két hellyel vezet hazánk előtt, vagyis a román átlagbérek is elhúztak a magyartól.
A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány megszorításai és a fideszes milliárdosokat gazdagító intézkedései miatt előzték meg a román átlagfizetések a magyar dolgozókét.
A magyar gazdaság egyaránt szenved az uniós pénzek elmaradásától, az Orbán-családig érő korrupciótól, a forintárfolyam zuhanásától és a brutális áremelésektől.
Mi, szociáldemokraták ezért akarjuk felszámolni az orbáni korrupciót és megszorításokat, hogy az uniós pénzek végre Magyarországra kerüljenek, a fideszes milliárdosok helyett a magyar emberekhez.” –közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával (OS) szombaton a Demokratikus Koalíció.
(Fotó: archív. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Donald Trump találkozója a korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. július 11-én. Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Az elmúlt időszakban rengeteget lehetett hallani róla, hogy engedély nélkül fotóztak, videóztak főként nőket Budapesten és országszerte, de nemzetközi szinten is.
A közösségi média-oldalakról is számos képet töltöttek le, majd rakták fel ezeket egy Motherless nevű 18+-os oldalra, ahol AI generálta átalakítások, nyilvános mosdókban, tömegközlekedésen készített fotók szerepelnek. A szakértő szerint nehéz megakadályozni a lesifotózást, ám a felkerült képekkel kapcsolatban már több lehetőségünk van.
A jelenség ellen több hazai influenszer is szót emelt és több magyar nő, aki felismerte magát a képeken, feljelentést is tett a rendőrségen. Az eset világszerte elborzadást váltott ki, sokakban pedig ennek kapcsán felmerült a kérdés, vajon mit tehet, aki azt veszi észre, hogy az engedélye vagy tudomása nélkül lefényképezik vagy levideózzák az utcán, valamilyen üzletben vagy éppen az otthonában az ablakon keresztül.
A szakértő szerint ez azért nehéz helyzet, mert az áldozat nem ismeri a tettest, ha ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, sok esetben úgy zárul le az ügy, hogy soha nem tudják meg a kilétét, így nehéz bármiféle ellenlépést tenni.
(Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász)
„Nagyon nehéz bebizonyítani ez ilyen jogellenesen készült képekkel kapcsolatban, hogy ki az elkövető. Akkor azonban, amikor a kép felkerül a netre, akkor már személyes adattal való visszaélésről beszélünk, ami bűncselekmény. Megsérti a GDPR rendelkezését, ami arról szól, hogy előzetesen tájékoztatni kell az illetőt arról, hogy mikor és hol fog megjelenni a kép” – fejtette ki dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász.
A nyomozó hatóság a visszaélések jelzése után a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. Törvény vonatkozó rendelkezései szerint intézhet megkereséseket a tárhelyszolgáltatók felé adatok szolgáltatása érdekében, valamint jelzéssel él a bűncselekményt megvalósító tartalmat illetően a szolgáltató irányába. A tárhelyszolgáltatók részére ugyanakkor bárki közvetlenül jelzéssel élhet a sértő tartalmakkal kapcsolatban, amely jelzés a visszaélések bejelentésére a honlapokon biztosított email címen tehető meg. Ez utóbbit javasolja az adatvédelmi szakjogász is.
Ha eddig nem tudtuk, mi a DPO, most érdemes megjegyezni
„Ha már felkerült valahová a fénykép, az a legegyszerűbb útja, hogy levetessük azt, ha az adott portálhoz fordulunk, hiszen nekik is felelősségük van abban, hogy mi jelenik meg az oldalon, mint ahogyan lennie kell adatvédelmi felelősnek (DPO) is. A fénykép és a videófelvétel is személyes adatnak minősül. A tárhelyszolgáltató, mire lefuttatja az eljárást, az hónapokig vagy akár egy évig is eltarthat, az adatvédelmi felelősnek azonban harminc napos határideje van a válaszadásra. A DPO-t az adatkezelési tájékoztatóban találhatjuk meg, ahol lennie kell egy névnek és email címnek vagy valamilyen konkrét elérhetőségnek” – magyarázta dr. Tóth Judit Lenke.
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban már bevezették a Digital Services Act-et, azaz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely az online közvetítőket és platformokat szabályozza és szűri az ilyen jellegű tartalmakat, az életkort, a gyűlöletbeszédet, az erőszakos tartalmat, illetve azt, hogy a tartalom ne ütközzön bűncselekménybe. Dr. Tóth Judit Lenke arra is rávilágított, hogy egy tanulási folyamaton megyünk keresztül, hisz míg az ilyen esetekre mindenki felkapja a fejét, alapvetően rengetegszer fotózunk úgy, hogy nem is gondolunk bele, hogy ezzel másoknak esetleg kárt okozhatunk a tudtunkon kívül.
„Az a legnagyobb probléma, hogy viszonylag friss a törvény, nekünk azonban még nincs adatvédelmi kultúránk. Legyen szó akár egy lovaglóóráról vagy sportfoglalkozásról, ahol képek készülnek a gyerekekről, szülőkről, bele sem gondolunk, hogy ezek a képek nem feltétlenül csak ott jelennek meg, ahová szánjuk, egy kedves posztnak vagy egy foglalkoztatás promóciózásának nevében. De ott vannak azok a képek is, amiket úgy készítünk, hogy nem is vesszük észre az embereket a háttérben. Ezt meg kell tanulnunk, kezdjünk el engedélyt kérni azoktól, akik a képen szerepelnek vagy fotózzunk úgy, hogy más ne látszódjon rajta.” – tanácsolja a szakember.
(Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász)
A cégek is pórul járhatnak, ha nem figyelnek
Dr. Tóth Judit Lenke arra az új trendre is kitért, ami a TikTokon és egyéb felületeken hódít, és amelynek az a lényege, hogy az utca emberét kérdezik meg egy-egy témával kapcsolatban, majd felteszik az elkészült videót valamelyik platformra.
„Ilyenkor mindig kellene lenni a kamera mellé kirakva egy konkrét adatkezelési tájékoztatónak. Felhasználóként látnunk kell ugyanis, hogy ki az adatkezelő, melyik cégnek vagy kinek a nevében készül a videó, ki az adatfeldolgozó, mennyi a megőrzési idő, vagy éppen milyen jogalapon kezelik a felvételt. Ezek a GDPR 12. és 13. cikkelye szerinti tájékoztatási kötelezettségek, ami nem csak a jogszabály miatt fontos, hanem azért is, mert e nélkül a nyilatkozó nem fogja tudni, hogy kihez fordulhat, ha bármiféle problémája van a későbbiekben a felvétellel kapcsolatban. Ez pedig a cégek esetében is fontos tényező, hiszen a jogszabályt nekik kell betartani” – magyarázta a szakértő, aki azt is elárulta, hogy egy vállalkozás akár többmilliós bírságra is számíthat, ha elmulasztja az adatvédelmi törvényben foglaltakat.
„Az adatvédelmi bírságolási gyakorlat rengeteget emelkedett az elmúlt időszakban. Ezt azért emelték drasztikusan, mert a magyarországi gyakorlat sokkal kisebb összegekkel operált, ám a hatóságok szerették volna elkerülni, hogy egy magyar leányvállalattal rendelkező külföldi cég jóval kevesebb bírságot fizessen, mint máshol Európában. Magánemberként, ha például átkukucskálunk a szomszéd kertjébe, már annak minősül, hogy megsértettük a személyes szféráját és több ezer Eurós bírságra számíthatunk” – tette hozzá a szakember, aki szerint a cégeknek érdemes segítséget kérnie adatkezeléssel kapcsolatban, hogy az esetleges buktatókat el tudják kerülni.
A magyar jogrend szerint pedig sérelemdíj is járhat akkor, ha az illető, akiről a felvétel készült, érintettként a bírósághoz fordul. Sérelemdíj esetében nem kell bizonyítani az összegszerűséget személyiségi jogi sérelem lévén. Ilyenkor automatikusan megítél a bíróság egy bizonyos összeget, amelyek Magyarországon egyelőre jellemzően még inkább az alacsony kategóriába tartoznak.
