A minden korábbinál sikeresebb nyári forgalmat követően 2 millió 200 ezer utassal, közel 20 százalékos utasszám növekedéssel zárja az október 23-ig tartó 178. személyhajózási szezont a BAHART. A hazánkban tapasztalható turisztikai konjunktúrát jól mutatja, hogy a személyhajók 857 ezer utast szállítottak, amely az előző évi rekord eredményt is 19%-kal haladja meg.
A kompok fedélzetén pedig 1 millió 380 ezer utazót köszönthettek ez idáig, ami mintegy 27 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor. Az év végéig pedig várhatóan a 2023. évi 1,4 milliós rekord is megdőlhet majd.
A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) kiemelkedő eredményei részben a települések között közlekedő menetrendi hajóknak köszönhető, amelyek 617 ezer utast szállítottak az idei szezonban. A legkedveltebb járatok 2024-ben is a Fonyód-Badacsony, valamint a Siófok-Balatonfüred-Tihany útvonalak voltak, amelyeken az új katamaránok, Tomaj és Balaton is közlekedtek.
A Magyarország Kormányának több mint hatmilliárd forintos támogatásából megépített és idén márciusban átadott két-két új komp és katamarán a teljes szezon alatt rendkívül népszerű volt az utasok körében. Jól mutatja ezt, hogy a Fonyód-Badacsony útvonalon idén már közel 250 ezren utaztak, ami az előző évhez viszonyítva 20%-os növekedést jelent. Míg a legtöbb utast, szám szerint 140 ezret a Fonyód és Badacsony között közlekedő új Tomaj katamarán szállította a két part között.
A sikerekhez hozzájárultak a séta és nosztalgiahajók is, amelyekre összesen 195 ezer utas váltott jegyet, 50 ezerrel több, mint tavaly. A legnépszerűbb sétahajós, naplementés kikötők Balatonfüred, Keszthely, Siófok, Balatonlelle és Balatonalmádi voltak, míg a nosztalgiahajók közül a Helka, a Jókai és Kelén fedélzetéről gyönyörködtek leginkább az utasok a Balatonban.
A bulihajókra Balatonbogláron és Révfülöpön, Siófokon, valamint Fonyódon és Badacsonyban szálltak fel a legtöbben, míg a gyerekhajók Keszthelyen, Balatonmáriafürdőn és Balatonlellén vonzották a legtöbb utast. A programhajókra összesen 29 ezren váltottak jegyet, a rendezvényhajókon pedig 14 ezer fő utazott idén.
Továbbra is folyamatosan nő a Balaton környéki aktív turisták száma, amit igazol az is, hogy idén a tavalyinál is 6%-kal több, mintegy 175 ezer kerékpárt szállítottak a BAHART hajóin.
Egyre inkább teret hódít az online és automata jegyértékesítés is. Míg tavaly 69 ezer alkalommal vették igénybe a BAHART online jegyértékesítő felületének szolgáltatásait, idén 25%-kal többen 86 ezren vásároltak maguknak így jegyet. Mellettük pedig további 74 ezer utas használta a kikötőkben elhelyezett jegyárusító automatákat.
A tavalyi sikereknek köszönhetően az október 26-án kezdődő őszi szünet alatt Siófok, Balatonfüred és Keszthely kikötőiben még minden nap sétahajózásra várják az új és klasszikus nosztalgiahajók az utasokat, míg hétvégente és az ünnepnapokon menetrendi hajók indulnak Fonyód-Badacsony, illetve Siófok-Balatonfüred-Tihany között.
Mindezek mellett a népszerű települési eseményekhez és ünnepnapokhoz is kapcsolódnak programok, így október 26-án Halloween gyerekhajó indul Siófokról és Balatonfüredről, míg november 9-én a XXII. Gardália Napok alkalmából indul sétahajó-járat Tihanyból. A kompok pedig 30 percenként közlekednek az őszi szünetben a két part között.
A Balaton négyévszakos kínálatához az előszezoni, valamint a késő őszi járatok közlekedtetésével a BAHART és a balatoni hajózás jelentős mértékben hozzájárul. A gazdaság új fellendülésének egyik legfontosabb hajtóereje a turizmus. Az ágazat rekord szintű adataikhoz pedig a BAHART kiváló eredményei is jelentős mértékben hozzájárulnak, ami a fogyasztás élénkülésén keresztül támogatja a gazdasági fejlődést.
A kompok az őszi szünetet követő időszakban is folyamatosan közlekednek az év minden napján. November 3-ig Szántódrévből 7:00 és 19:00 között, míg Tihanyból 7:15 és 19:15 között indulnak, 30 perces időközönként. Ezt követően hétköznapokon 60, hétvégéken pedig 30 perces időközönként közlekednek a két rév között – tudatta honlapunkkal a BAHART, a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata. (Fotók: archív/MTÜ)
A gombaszezon kezdetével megnövekedtek a gombafogyasztás utáni megbetegedések is, jelenleg a gombamérgezési események száma a tízszeresére emelkedett az átlagos eseményszámhoz képest.
A gombaszezonban nem csak a mérgező fajok okoznak problémát, hanem a helytelenül elkészített és tárolt gombás ételek is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezúton is felhívja a gombagyűjtők figyelmét, hogy az általuk gyűjtött gombát minden esetben mutassák be gombaszakértőnek.
(Októberben is található a zalai erdőkben az ehető, ízletes bronzos vargánya. Fotók: Letenye Média)
A hosszan tartó nyári kánikula egy országos esőzéssel ért véget. Az Alföldön és a hegyvidéken egyaránt 100-150 mm csapadék hullott le. Az őszi jó idővel nagy tömegben jelentek meg a kalapos gombák: mind az ehető fajok, mind a teljes gombatermés 90%-át jelentő nem ehető és mérgező fajok.
A réteken és legelőkön az első nagy tömegben megjelenő gomba a karbolszagú csiperke, amely mérgező gombafaj, a mostani szezonban is számos mérgezést okozott. Az idő lehűlésével először csökken, majd teljesen eltűnik a mezei szegfűgomba, amit szinte a legtöbben keresnek és gyűjtenek az országban. Átveszi a helyét több apró méretű mérgező, réten és legelőn növekvő tölcsérgombafaj, amelyek miatt minden évben több megbetegedés fordul elő.
Az alföldi telepített erdeinkben nagy mennyiségben látható a közkedvelt nagy őzlábgomba, a szemcsésnyelű fenyőtinóru, az ehető csiperke, az érdestinóru és a szintén sokak által kedvelt ördögszekér laskagomba. Azonban megjelent a bolygatott területeken, árokpartokon és erdőszéleken az ugyancsak minden évben megbetegedéseket okozó kerti őzlábgomba is.
(Ízletes, ehető nagy őzlábgomba egy Kistolmács környéki, zalai erdőben)
Az ország teljes területén nagy tömegben van jelen a gyilkos galóca, ami a gombavizsgálati helyeken minden évben jelentős mennyiségben megtalálható, a gombafajokat nem ismerő gyűjtők bemutatásra kerülő kosaraiban.
Ilyenkor legtöbben a hegyvidékekben keresnek gombát, ahol nagy számban jelentek meg az ehető és a mérgező gombafajok. A kellemes idő hatására még nem tűntek el a nyári fajok sem: a nyári, bronzos és ízletes vargánya, az érdestinóru, a molyhos tinóru fajok.
Megjelennek az ősszel gyűjthető fajok is: a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba, a fenyő és gyűrűstinóruk, az ehető galambgombák és tejelőgombák, a közkedvelt rizike fajok, valamint a trombitagombák. Viszont ezzel együtt nagy tömegben bukkannak fel a nem ehető és mérgező gombafajok.
A legtöbb mérgezési esetért felelős két faj jelenleg a nagy döggomba és a világító tölcsérgomba.
A galócák közül szinte minden faj megtalálható: a gyilkos galóca, a légyölő galóca, a párducgalóca, a citromgalóca, de más mérgező nemzetségek fajai is nagy számban fordulnak elő az erdőkben: például a susulykák vagy a fakógombák.
Az idő lehűlésével természetesen az őszi gombák teljesen átveszik a szerepet: többek között a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba és a gyűrűs tuskógomba.
Tehát a jelenlegi időjárási körülmények között rengeteg gombát gyűjthetnek az emberek a természetben. Ízletes gombaételek készülhetnek, azonban a hatóság a gombagyűjtés veszélyeire is szeretné felhívni a figyelmet. Fontos tudni, hogy a szezon során a mérgező fajok mellett, a helytelenül elkészített és tárolt gombás ételek is kiválthatnak megbetegedéseket.
Aki nem rendelkezik kellő fajismerettel, vizsgáltassa be az általa gyűjtött vadon termő gombát gombaszakellenőrrel. Azonban a Nébih szerint a legbiztonságosabb megoldás, ha minden gombagyűjtő megteszi ezt. A gombaszakellenőri vizsgálat ugyanis életeket menthet! Kulcsfontosságú, hogy laikusként se fogyasszunk, és ne is ajándékozzunk ellenőrizetlen gombát! – közölte honlapján a NÉBIH.
Felkészültünk a téli hajléktalanellátásra, van elég férőhely, ezért senkinek nem kell az utcán tölteni a hideg éjszakákat – jelentette ki a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, az ezzel kapcsolatos egyeztetést követő sajtótájékoztatóján.
Fülöp Attila elmondta: az egyeztetésen a hajléktalanellátás minden résztvevője jelen volt, köztük az önkormányzatok, a mentőszolgálat, a rendőrség, a polgárőr szövetség, valamint a hajléktalanellátók képviselői.
Ma Magyarországon a központi költségvetésből mintegy 16 milliárd forintot biztosítanak hajléktalanellátásra – közölte az államtitkár hozzátéve: ennek nagyjából a fele a fővárosba kerül, ami arányban van a Budapesten élő hajléktalanok számával.
Elmondta, a hajléktalanellátás alapvetően önkormányzati feladat, amelyhez a kormányzat garantálja a forrásokat. Az önkormányzatok ezt a feladatot civil és egyházi szereplőkkel közösen látják el.
Fülöp Attila közölte, az említett 16 milliárd forinton felül mintegy 252 millió forintot osztanak ki egy már lezajlott pályázat keretében a következő hetekben.
Ezt a hajléktalanellátó szervezetek alapvetően három feladatra fordíthatják: egészségügyi ellátás biztosítására a hajléktalanellátó intézményekben, önálló lakhatásra, valamint az ellátó szervezetek munkatársainak képzésére.
A hajléktalan emberek rendelkezésére álló férőhelyekről szólva elmondta: jelenleg Magyarországon csaknem 20 ezer férőhely áll rendelkezésre, ennek egyik része a nappali ellátást jelenti, a másik része a bentlakásos ellátást, a harmadik pedig az éjszakai krízis férőhelyeket.
Ez utóbbiból 5648 van országosan, és jelenleg az ilyen férőhelyek mintegy 33 százaléka szabad – tette hozzá.
Fülöp Attila rámutatott: a mostani kihasználtság alapján, figyelembe véve a november elsején kinyitó plusz férőhelyeket azt látni, hogy van elég szabad férőhely. (MTI)
A vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) világszerte az egyik leggyakoribb tízlábú rákfajjá vált a véletlen és direkt telepítések hatására.
Ebben nagy szerepe van az emberi felelőtlenségnek, tudatlanságnak, hiszen számos természetes vízbe bekerült, főleg a kevésbé jártas hobbi állattartóknak köszönhetően.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén – ami magában foglalja Veszprém, Zala vármegyét és Somogy vármegye Balatonhoz közeli, északi részét –, napjainkig nem volt ismert a vörös mocsárrák előfordulása.
Az igazgatóság és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet munkatársai idén októberben azonban mind a Balatonban és annak vízrendszerében, mind a Séd vízrendszerben is kimutatták a vörös mocsárrák jelenlétét, ami komoly aggodalomra ad okot.
A vörös mocsárrák a hazai viszonyok között is igen jól érzi magát. Az eddigi hazai előfordulási helyein is gyors terjeszkedésbe kezdett.
A mocsárrák egy igen agresszív faj, ahol felbukkan, ott a vízi élőlények fajösszetétele gyorsan megváltozik.
Azonban nem csak ezzel, hanem az általa hordozott kórokozók által is megtizedeli az őshonos tízlábú rákfajaink állományait.
Jelen esetben a Bakony és Balaton térségében elsősorban a folyami rákra és kecskerákra jelent nagy veszélyt – számolt be honlapján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
Életének 85. évében csütörtök hajnalban meghalt Kozma Imre atya, katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője – közölte a karitatív szervezet az MTI-vel.
Azt írták, hogy az atya 1940. június 4-én Győrzámolyban született. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett.
Kozma Imre atyát 1963-ban szentelték pappá, első állomáshelye Tát-Dorogbányán volt, majd áthelyezték Budapestre; 1968 és 1977 között a Ferenciek terén álló Alkantarai Szent Péter templomban szolgált.
Pályafutásának következő állomása a zugligeti Szent Család plébániatemplom volt, ahol a közösség tagjainak konkrét segítő feladatokat kellett vállalniuk, ekkor alakult ki az az önkéntes hálózat, amely később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapját adta.
Az 1989-ben megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökeként a szegények, idősek, hajléktalan emberek ellátását szervezte meg.
A zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort a Budapesten gyülekező keletnémet családok előtt, ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius akcióját indította el, melynek során 48 ezer menekültet fogadtak be Magyarországon – áll a közleményben.
A romániai forradalom alatt segélyszállítmányokat juttatott el a szükséget szenvedő településekre, a délszláv háború alatt kórházi osztályokat, bentlakásos intézményeket és nagy számú civil lakosságot menekített át Magyarországra az általa vezetett szervezet.
Felhívásaira önkéntesek százai jelentkeztek, közben országszerte megalakultak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjai.
Kiemelték, hogy három és fél évtized alatt a szeretetszolgálat az egyik legnagyobb magyarországi karitatív szervezetté vált, amely szociális, oktatási és egészségügyi ellátásokból is hálózatot épített ki, intézményeiben és önkéntes csoportjaiban naponta átlag 17 ezer emberről gondoskodik.
1997-ben Kozma Imre atya felvételét kérte a Betegápoló Irgalmasrendbe, mely irányítása alatt megerősödött, és kórházaival az egészségügyi ellátás jelentős szereplőjévé vált – írták.
Ötvenhét évesen lett szerzetes, és 82 éves koráig vezette a rend hazai szervezetét.
Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel: 1996-ban az Év emberének választották, 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott, 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európa Polgár díjjal ismerték el életművét, és több település önkormányzata is díszpolgári címet adományozott Kozma Imre atyának – áll a közleményben.
Közös edukációs kampányt indított az Országos Mentőszolgálat Alapítvány és Arató András, vagyis Hide the Pain Harold. A világszerte ismert magyar mémlegenda a tőle megszokott humorral ötvözve ismert slágerekre mutatja meg az újraélesztés helyes módját.
A cél, hogy felhívják a figyelmet a laikus újraélesztés fontosságára, hirtelen szívhalál esetén az első 3-4 perc ugyanis létfontosságú, és a másodpercenkénti két mellkasnyomás életet is menthet.
Október 16-a az Újraélesztés Nemzetközi Napja. Az életmentés sikerének legfontosabb feltétele a gyorsan megkezdett és folyamatosan végzett mellkaskompresszió, valamint egy defibrillátor készülék lehető leghamarabb történő alkalmazása. Az időben megkezdett újraélesztéssel akár megháromszorozhatjuk a beteg túlélési esélyeit, azonban ha késlekedünk, minden egyes perccel 10 százalékkal csökken az életben maradás valószínűsége.
Az újraélesztés helyes módjára hívja fel a figyelmet az Országos Mentőszolgálat Alapítvány legújabb edukációs kisfilmje, melynek főszereplője Arató András. A Hide the Pain Harold művésznéven világhírűvé vált 79 éves magyar mémsztár elsőre igent mondott a megkeresésre.
A hirtelen szívhalál Magyarországon is az egyik vezető halálokok közé tartozik, naponta átlagosan 70 embert érint, és az esetek nagy részében közterületen történik meg a baj. Éppen ezért sokszor idegeneken múlik, hogy a beteg életben marad-e. Sokan viszont a pánikhelyzetben leblokkolnak, éppen ezért az edukációs kampány fő szlogenje is az: „merj cselekedni!”
Cápajelmezben és Shakirára is gyakorolt
Ezt teszi Arató András is, aki a kisfilmben a legkülönbözőbb stílusú dalokra gyakorolja az újraélesztést. A lényeg viszont mindig ugyanaz: másodpercenként kétszer nyomja a mellkast, 5-6 centiméter mélyen, kemény talajra fektetve, nyújtott kézzel, határozott mozdulatokkal.
„Szívesen elvállaltam ezt a kampányforgatást. Egyrészt a mentősökhöz apósom révén van némi kötődésem, másrészt pedig egy nagyon pozitív célt szolgál. Mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy szükség van újraélesztésre. Fontos, hogy nem szabad ilyenkor bepánikolni” – fogalmazott Arató András.
Elárult annyi kulisszatitkot is, hogy a videóban látható szettjei közül a cápajelmezzel alaposan meggyűlt a baja. Egyrészt nem is hasonlított túlzottan az állatra, másrészt kicsi volt rá, harmadrészt pedig a cápa feje lebukott. Végül kitömték, egy stábtag pedig felmászott egy létrára és damillal tartotta felülről, hogy csúcson legyen a vízi ragadozó.
Arató András élvezte a közös munkát, és reméli, sokakat bátorít majd a videó, ha szükség lesz segítségükre. Elmondása szerint ha olyan helyzetbe kerülne, hogy újra kell élesztenie valakit, valószínűleg ugyanígy felül tudna kerekedni kezdeti félelmein, és ő is segítene.
Dr. Czakler Éva mentőorvos, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, számukra is inspiráló volt, hogy Arató András mennyire lelkiismeretesen odatette magát a forgatáson.
„Fontos, hogy növelni tudjuk az újraélesztési hajlandóságot a lakosság körében. Szó szerint életbevágó tehát, hogy minél többen lássák és megosszák kisfilmünket, hiszen laikusként sokat tehetünk egy ember életéért, míg ki nem érkeznek a mentők” – nyilatkozott a szakember.
Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány pontokba is szedte az újraélesztés lépéseit, hogy így nyomatékosítsa a teendőket.
Vizsgáld meg a beteget. Szólítsd meg, ha nem reagál, ellenőrizd a légzését! Ha nem lélegzik, első dolgod a mentők hívása legyen (112), és maradj vonalban.
Az újraélesztéshez fogd össze az ujjaidat. Az ujjbütykök mindig felfelé nézzenek. A kezed pedig maradjon nyújtva.
Találd meg a ritmust a saját stílusodban, másodpercenként kétszer nyomd a mellkasát, 5-6 centi mélyen, kemény talajra fektetve, nyújtott kézzel, határozott mozdulatokkal.
Addig folytasd a mellkasnyomásokat, amíg magához nem tér, vagy ki nem érnek a mentők.
Sőt, egy Spotify lejátszási listát is összeállítottak, rajta csupa olyan zenével, amelynek ritmusa jó ütemet ad a mellkasnyomások végzéséhez:
