A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, nem lesz megismételt főpolgármester-választás Budapesten – közölte Karácsony Gergely szerdán a Facebook-oldalán. Úgy fogalmazott, a döntés értelmében “a következő öt évben is én leszek Budapest főpolgármestere“.
Karácsony Gergely – aki a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP jelöljeként indult a június 9-én tartott főpolgármester-választáson, amelyet végül a választás érvénytelen szavazatainak június 14-i ellenőrzése után 41 szavazattal nyert meg – június 17-én adta be a Kúriának a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését, és a szavazásnak az egész városban való megismétlését kérő indítványát.
(Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP főpolgármester-jelöltje beszédet mond az önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a budapesti Városháza parkban 2024. június 10-én. MTI/Máthé Zoltán)
A főpolgármester szerdai Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta: “természetesen elfogadom a független magyar bíróság döntését”. A végleges eredmény kialakulásához vezető utat felidézve azt írta, hogy “a főpolgármester-választást is próbálták elcsalni, csak épp ez se sikerült”.
Azzal kezdték, hogy az ellenzéki szavazók összezavarásának szándékával egy napra tették az európai parlamenti és az önkormányzati választást. Aztán az utolsó pillanatban megváltoztatták a Fővárosi Közgyűlés megválasztásával kapcsolatos szabályokat, holott korábban ők maguk is elismerték, hogy ez ellentétes a legalapvetőbb jogállami elvekkel. Gondosan ügyeltek arra, hogy a legapróbb részletek is az Orbán-kormány egykori államtitkárának, Vitézy Dávidnak kedvezzenek” – áll a bejegyzésben.
Karácsony Gergely úgy folytatta: ravasz stratégiával két főpolgármester-jelöltet is indítottak. “A hivatalos fideszes jelöltnek csak az volt a feladata, hogy létével hitelesítse a valódi fideszes jelöltet az ellenzéki szavazók előtt, majd az utolsó lehetséges pillanatban visszalépjen a javára.”
Fel voltak háborodva, ha valaki szóvá tette, hogy összejátszanak és “a hazugságaik hangoztatására ketten együtt csaknem tízszer annyit költöttek a közösségi médiában, mint én a saját kampányomra“. Szentkirályi Alexandra utolsó pillanatban való visszalépésével kiderült az igazság, de kevés idő volt arra, hogy az minden választópolgárhoz eljusson. De még így sem sikerült nyerniük – írta a főpolgármester. Majd – mint folytatta – megpróbálkoztak a szavazatok újraszámolásával. Ennek elrendeléséhez semmilyen jogszabályadta feltétel nem teljesült, a javarészt a Fidesz szavazatszámlálóitól származó nyilatkozatok többségéről pedig utólag kiderült, hogy “valótlanságot állítottak”.
Szerinte az NVB által elrendelt újraszámolás végrehajtása pedig olyan kaotikus volt, amely nem biztosította a legalapvetőbb jogállami garanciákat sem.
“Nem vádolok senkit tudatos választási csalással, az azonban mégiscsak különös, hogy a fideszes polgármesterek által irányított kerületben az érvénytelen szavazatokhoz arányosítva közel két és félszer (!) annyi új Vitézy-szavazatot találtak, mint az ellenzéki kerületekben” – közölte Karácsony Gergely. Kiemelte, a választási folyamat átláthatatlansága miatt még azt is vállalta volna, hogy az egész városban ismételjék meg a főpolgármester-választást, “immár mentesen minden politikai és jogi manipulációtól”. “A Kúria jogerős döntése azonban ezt a vitát lezárta. A főpolgármesterségről természetesen nem mondok le, mondjanak le azok, akik félre akarták vezetni a budapestieket és akik képtelen voltak egy tisztességes újraszámlálást levezényelni” – írta Karácsony Gergely.
Átvették megbízólevelüket hétfőn a júniusi európai parlamenti (EP-) választáson mandátumot szerzett képviselők.
A megbízóleveleket Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke és Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke adta át a képviselőnek az Országgyűlés Barankovics István Irodaházában. Sasvári Róbert köszöntőjében felidézte: Sulyok Tamás köztársasági elnök március 12-én tűzte ki az Európai Parlament tagjainak választását június 9-ére, a lebonyolításban pedig több ezer ember dolgozott. Hozzátette: igen magas, csaknem 60 százalékos részvétel mellett zajlott a választás, közel 4,6 millió választópolgár adta le szavazatát.
Mint mondta, a Nemzeti Választási Bizottság június 14-én állapította meg az EP-választás eredményét, amely június 19-én emelkedett jogerőre, és ezt követően öt munkanap áll rendelkezésre a megbízólevelek átadására.
(Résztvevők a júniusi európai parlamenti (EP-) választáson mandátumot szerzett képviselők megbízólevelének átadásán az Országgyűlés Barankovics István Irodaházában 2024. június 24-én. Az első sorban Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke (b3), Sasvári Róbert, az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke (b4), Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője (b5), mellette a Fidesz-KDNP képviselői, Gál Kinga (j3), Hölvényi György (j2) és Szekeres Pál (j), a második sorban Schaller-Baross Ernő (j), László András (j2), Győri Enikő (j3) és Vicsek Annamária (j4). MTI/Szigetváry Zsolt)
Felhívta a figyelmet arra: 2024. július 1-jétől december 31-éig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hozzátette: ilyenkor az elnökséget adó ország az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is az európai figyelem központjába kerül. Közölte: a magyar elnökség 2024-ben éppen az uniós intézményi ciklusváltás idejére esik. Sasvári Róbert hangsúlyozta: az EP az unió legfőbb jogalkotó szerve, amelynek az Európai Bizottság és a tagállamok is elszámolással tartoznak.
Az EP-képviselők kulcsszerepet játszanak korunk olyan fontos kérdéseiben, mint az éghajlatváltozás, a migráció, az emberi jogok és a pénzügyi piacok szabályozása – mondta. Hozzátette, a magyar választópolgárok szavaztak a képviselőkre, akik öt évig fognak a választóikért, és a választókat képviselve dönteni az EP-ben.
Kérem, mindig hallják meg a választópolgárok hangját, folytassanak konzultációkat szakmai szervezetekkel, továbbá gondoskodjanak róla, hogy az Európai Parlamentben minél több vélemény és álláspont meghallgatást nyerjen – kérte a képviselőket az NVB elnöke.
(Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt képviselője (j2) átveszi megbízólevelét Nagy Attilától, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökétől (b2) és Sasvári Róberttől, az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökétől (b3) a júniusi európai parlamenti (EP-) választáson mandátumot szerzett képviselők megbízólevelének átadásán az Országgyűlés Barankovics István Irodaházában 2024. június 24-én. MTI/Szigetváry Zsolt)
A június 9-ei európai parlamenti választások eredménye alapján a Fidesz-KDNP listájáról 11-en, a Tisztelet és Szabadság Párt listájáról heten, az MSZP-DK-Párbeszéd-Zöldekéről ketten, a Mi Hazánk Mozgalom listájáról egy képviselő jutott be az EP-be.
A hétfői ünnepségen 15 képviselő vette át megbízólevelét. A Fidesz-KDNP részéről átvette megbízólevelét Deutsch Tamás, Gál Kinga, Hölvényi György, Szekeres Pál, Ferenc Viktória, Vicsek Annamária, Győri Enikő, László András és Schaller-Baross Ernő.
A Tisztelet és Szabadság Párt listájáról átvette megbízólevelét Magyar Péter, Tarr Zoltán, Kulja András, Lakos Eszter és Gerzsenyi Gabriella, a Mi Hazánk Mozgalom listájáról pedig Borvendég Zsuzsanna.
EP-képviselői megbízólevelét később veszi át Gyürk András és Győrffy Balázs (Fidesz-KDNP), Dávid Dóra és Kollár Kinga (Tisztelet és Szabadság Párt) valamint Dobrev Klára és Molnár Csaba (DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek). (MTI)
Befejeződött az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem konzorciumának együttműködése, a Koronavírus-fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorok vizsgálata és alkalmazása plazmaterápiában című projektben. A kutatás eredményeként fontos szabadalmakat indítottak el.
Az OVSZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint a projekt négyszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Befektetés a jövőbe pályázatán.
A projektben a koronavírus-fertőzéssel szemben természetes védettséget adó plazmaalkotók vizsgálata és alkalmazása volt a középpontban.
A plazmaterápiát, – amely több évtizedes múltra tekint vissza – a koronavírus okozta pusztítás ellen is kézenfekvő volt bevetni – írták. Használata a passzív immunitás elvét vette alapul, feltételezve, hogy a fertőzést enyhe tünetekkel átvészelők plazmájukban lévő ellenanyagoknak köszönhetik védettségüket, és ez a védettség súlyosabb betegeknek is átadható.
Az amerikai és európai gyógyszer-engedélyezési hatóságok ajánlásai is erre a feltételezésre épültek, és a plazmaterápia – ahol alkalmazták – működőképesnek bizonyult – ismertették a közleményben. A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen természetes faktorok teszik az enyhe tünetes vagy gyógyult betegektől származó (konvaleszcens) plazmát rosszabb állapotú betegeknél is hatékonyan alkalmazhatóvá, valamint milyen jelei vannak annak, hogy egy beteg nagyobb valószínűséggel kerül súlyos állapotba.
A projekt során a plazmából előállítottak egy új, koncentrált készítményt és elkészítették annak kísérleti vagy klinikai használatra alkalmas teljes előállítási dokumentációját.
A közleményben kiemelik, hogy az OVSZ és az ELTE kifejlesztett két különböző, de hasonló hatású, a természetben ebben a formában elő nem forduló molekulát, amely alkalmas a komplement rendszer aktivációjának gátlására, így a citokinvihar gátlására; a molekulák szabadalmaztatási eljárása folyamatban van.
Ugyanezen molekulák alkalmasak lehetnek arra, hogy viszonylag későn felismert szeptikus vagy más eredetű sokkot gátoljanak, az egyik leggyakoribb halálos kórházi szövődményben bevethetőek legyenek – olvasható a közleményben.
Hozzátették, a Virológia Nemzeti Laboratóriumban végzett vizsgálatok alapján a kifejlesztett anyagok egy része alkalmas volt arra, hogy a SARS-CoV-2 okozta súlyos, sejtes immunkárosító hatást kivédje.
A kutatás arra összpontosítva folytatódik, hogy előre jelezhető-e, ki kerül súlyos állapotba, és a súlyosabb állapotú betegekben kialakuló gyulladás, illetve citokinvihar közömbösíthető-e.
Idén 22. alkalommal rendezték meg az Infekciókontroll Társaság Kongresszusát, amelynek egyik központi témája volt többek között a környezeti infekciókontroll, de új megoldásokat is ismertettek, amelyek a kórházi fertőzések ellen lépnek fel hatékonyan.
A Balatonalmádiban megrendezett eseményt a Kongresszus fővédnöke, Dr. Müller Cecília Országos Tisztifőorvos nyitott meg. A konferencia központi témái között szerepelt a környezeti infekciókontroll, az egyéni kockázatértékelés kérdése, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának hatékony csökkentési lehetőségei és az irányító hatóságokkal történő párbeszéd fontossága.
A Caola Zrt. képviselői aktívan hozzájárultak a szakmai vitákhoz, tapasztalataik és javaslataik megosztásával. A rangos eseményen Dr. Száraz Anikó igazgatóhelyettes és Dr. Bánhegyi Péter, a Kutatás-fejlesztés vezető képviselték a vállalatot.
„Fontosnak tartjuk, hogy a kapcsolódó területeken dolgozó munkatársaink – műszaki dolgozók, gyógyszerészek – is részt vegyenek az ilyen fórumokon, mert így közvetlenül be tudnak kapcsolódni a hazai infekciókontrollal foglalkozó közösség munkájába” – mondta Dr. Bánhegyi Péter. „Ez a rendezvény lehetőség a tanulásra, ismereteink gyarapítására és a mindennapi munkánk során felmerülő nehézségek megbeszélésére” – tette hozzá.
A cég számára kiemelten fontos a szakmai közösségekkel való együttműködés és a legújabb kutatási eredmények alkalmazása. Az esemény lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők tapasztalatokat cseréljenek, és új innovatív megoldásokat ismerjenek meg az infekciókontroll területén.
Dr. Bánhegyi Péter a Caola sporocid hatású fejlesztésének az eredményeiről is beszélt, amelyek egyedülállóak a magyar gyártói piacon. „A sporocid fertőtlenítőszerek nem a gombaspórák, hanem a baktériumspórák ellen hatnak. Ez különösen fontos olyan baktériumok, mint a Clostridium difficile ellen, amelyek hasmenéssel járó gyomor-bélrendszeri gyulladást válthatnak ki, és váladék útján terjednek” – magyarázta Dr. Bánhegyi.
A sporocid hatású termékek fejlesztése kiemelt fontosságú az egészségügyi fertőzések megelőzésében, mivel a baktériumspórák rendkívül ellenállóak és hosszú ideig képesek túlélni kedvezőtlen körülmények között is. A Caola széleskörű termékspektruma hatékonyan hozzájárul a kórházi fertőzések kezeléséhez és megelőzéséhez.
Elkerülhetetlenné vált az útburkolat állagromlása miatt az M7-es felújítása több helyen még a nyáron – közölte a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. szerdán az MTI-vel.
Tavalyhoz hasonlóan a vakáció idejére nem terveztek munkálatokat Budapest és a Balaton között az autópályán – írták.
A nyári forgalom akadályozásának minimalizálásáért csak azokon a szakaszokon dolgoznak majd, ahol jelenleg is három forgalmi sáv áll a közlekedők rendelkezésére, és ezt is a forgalmi szempontból kevésbé terhelt napokon teszik majd – közölték.
A tájékoztatás szerint kedd és péntek között lesznek terelések júniusban és júliusban. A Budapest felé tartó oldalon, Székesfehérvár és az M0-ás autóút közötti szakaszon dolgoznak majd, ahol így is két sávon biztosított lesz a folyamatos haladás. Pihenőhelyen, csomóponti ágon is végeznek felújítást majd – ismertették a közleményben.
Az őszi időszakban elkerülhetetlen lesz, hogy a Balaton felé tartó oldalon is folytassák a felújítást – közölte a MKIF.
Kitértek arra, hogy az M7-es autópálya Érd és Székesfehérvár közötti szakaszán az aszfaltburkolat átlagéletkora meghaladja a 15 évet. Az utóbbi időben a pálya ezen szakaszának állapota több helyen is gyorsan romlott. Ezért ezen az 54 kilométeres autópálya-szakaszon a nyári időszakban, legalább 8 kilométer sávhosszban cserélik ki a tönkrement burkolatot – tudatták.
Az M7-es nyári felújítása is része Magyarország legnagyobb gyorsforgalmiút-felújításának. Ennek során a 2023 és 2025 közötti három évben az MKIF Zrt. által üzemeltetésre, felújításra átvett 1237 kilométerből 538 kilométer út újul meg – olvasható a közleményben.
“A néppárti frakció 97 %-os támogatással felvette a TISZA Párt képviselőit Európa legerősebb politikai csoportjába.
Ahogy a felszólalásomban elmondtam, ez egy különleges pillanat hazánk és a Néppárt számára is.
Külön örülök annak, hogy a döntésre az Európai Parlamentnek abban az épületében került sor, amelyet Antall József magyar miniszterelnökről neveztek el.
“A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez…” – közölte Facebook oldalánkedden Magyar Péter.
