A Nemzetközi Raeliánus Mozgalom nyitott kapus konferenciát szervez Budapesten.
“A Nemzetközi Raeliánus Mozgalom örömmel jelent be egy nyitott konferenciát, amelyet június 22-én, szombaton tartanak a budapesti Zenith Hotelben. A rendezvény délután 3 és 19 óra között lesz.
A konferencia során óránként egy ismeretterjesztő videót mutatnak be, amely az Elohim, földönkívüli alkotóink üzeneteit illusztrálja. A jelenlévő előadók betekintést nyújtanak és válaszolnak a hallgatóság kérdéseire az Elohim üzenetének tartalmával kapcsolatban, amely üzenet az egész emberiségnek szól.
Nincs isten, nincsenek rejtélyek, nincsenek csodák, csak tudományos szakadék létezik a mi civilizációnk és az Elohim földönkívüli civilizációja között, amely a földi élet minden formáját a laboratóriumban megteremtette. A tudományos fejlődésnek köszönhetően ma már megérthetjük eredetünket, és képesek vagyunk helyesen értelmezni a munkájukról szóló ókori Szentírást.
december 13-án az Elohim felvette a kapcsolatot egy fiatal francia újságíróval, Raellel, és megkérték, hogy terjessze ezt a kinyilatkoztatást, és építsen fel egy földönkívüli nagykövetséget, hogy fogadhassa őket.
Esemény részletei:
Időpont: június 22. szombat
Óraidő: 15:00-19:00 videovetítés és betekintés minden órában.
Helyszín: Hotel Zenit, Budapest Apàczai Csere János u.7
A Raelian Mozgalom meghív minden érdeklődőt, hogy vegyen részt ezen az egyedülálló eseményen, amely lehetőséget kínál az Elohim üzeneteinek és tanításainak közeli megismerésére.
További információért kérjük, forduljon a Nemzetközi Raeliánus Mozgalomhoz hivatalos weboldalunkon vagy közösségi oldalainkon keresztül.” – közölték a szervezők.
Az Európai Unió Bíróságának június 13-i ítélete nem kötelezi Magyarországot illegális migránsok befogadására.
Mit mond az ítélet?
Magyarország
nem tette lehetővé, hogy nemzetközi védelemre jogosult személyek az uniós és más nemzetközi megállapodásokban és szabályokban előírt módon folyamodhassanak a magyar hatóságokhoz védelemért;
nem tette lehetővé, hogy a nemzetközi védelemért folyamodó személyek kérelmük elutasítása, illetve fellebbezésük esetén a fellebbezés jogerős elbírálásáig meghatározott esetekben Magyarországon maradjanak;
illetve nem alkalmazta az uniós jogszabályok által előírt eljárásokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során.
A Bíróság azt is megállapította, hogy Magyarország kötelezettségszegése a többi tagállamra hárítja az uniós jog betartásának felelősségét, ami pénzügyi következményekkel is jár.
Ezzel súlyosan megsérti a szolidaritás és a felelősségvállalás tagállamok közti igazságos elosztásának elvét – közölte Facebook oldalán pénteken az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
Jelentősen növekszik a meteorológiai károk száma Magyarországon: 2023-ban az előző évhez képest majdnem 30 százalékkal több meteorológiai kárbejelentés érkezett a lakásbiztosítási piacon vezető Alfa Biztosítóhoz, amely rekordösszeget, több mint 6 milliárd forintot fizetett a károsultaknak. Az elmúlt öt év adatait vizsgálva kiderül, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt ma már nagy vihar az év bármelyik hónapjában lecsaphat, ezért a kármegelőzés fontos, de igazán megnyugtató megoldást csak a biztosítás jelent.
A meteorológiai károk látványos növekedése az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokkal hozható összefüggésbe – hívják fel a figyelmet az Alfa Biztosító szakértői. 2024 júniusának első 11 napjában 9656 kárbejelentés érkezett hozzájuk (ezekre több mint 860 millió forintot fizettek ki), ami kiemelkedő szám, hiszen egy átlagos hónapban 7500-8000 bejelentést kapnak.
(Viharos napokon segítettek a lakosságnak a tűzoltók Nógrád vármegyében is 2024. júniusában. Fotó: BM OKF Médiaszerver)
Az elmúlt öt év adatai emelkedő tendenciát mutatnak: a társasághoz 2023-ban 78 330 kárbejelentés érkezett a rendkívüli időjárási eseményekhez kapcsolódóan (szemben a 2022-es év 55 208 bejelentésével), amelyek nyomán a társaság több mint 6 milliárd forintot fizetett ki a károsultaknak (míg 2022-ben 3,79 milliárd forintot).
Az elmúlt öt év legmagasabb meteorológiai kárára 8,8 millió forintot egy árvíz sújtotta Heves vármegyei ház tulajdonosainak fizette ki az Alfa a tavalyi évben. A jégverés miatt kifizetett legnagyobb kártérítés több mint 6,5 millió forint volt (2021-ben), villámcsapásra 5,6 millió volt a rekord (2021-ben), vihar miatt 4,9 millió (2021-ben), míg felhőszakadás miatt 3,6 millió forint (2019-ben). A szélsőséges időjárási jelenségek nem kímélik az ország egyetlen területét sem, a fenti káresetek az ország egész területét lefedik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyétől Somogyig.
Az elmúlt 5 év legviharosabb hónapja 2023 augusztusa volt, amikor is 19 411 kárbejelentéssel keresték meg a Biztosítót, a lista második helyén 2020 februárja (9817 db bejelentés), a harmadikon 2022 januárja szerepel (9172 db bejelentés).
Ami a tavalyi évet illeti, Budapestet, valamint Pest és Baranya vármegyét érte a legtöbb viharkár.
(Grafika: Alfa Biztosító)
2023 legnagyobb káreseménye az augusztus 4-5-i budapesti vihar volt, amely után 12 903 darab meteorológiai kárbejelentés érkezett az Alfa Biztosítóhoz. Vidékről a legtöbb kárbejelentés Kaposvárról (2104 db), Kisvárdáról (1307 db) és Székesfehérvárról (1003 db) érkezett, míg a fővárosi kerületek közül a XVIII. (1449 db), a XVII. (1357) és a XXI. (1299) szerepel az első három helyen. A meteorológiai károknál a május és augusztus közötti hónapok számítanak a főszezonnak, ám az éghajlati viszonyok változásából eredően egyre inkább kitolódik ez az időszak.
„Az ingatlanok esetében a kármegelőzés szempontjából fontos a rendszeres karbantartás, de a kármegelőzéshez hozzátartozik az is, hogy a szabadban elhelyezett tárgyainkat is óvjuk az időjárás viszontagságaitól. Ezek lényeges lépések, de az egyre szélsőségesebb meteorológiai eseményekre igazán megnyugtató védelmet a biztosítás ad. Fontos, hogy évente megvizsgáljuk, akár szakértő segítségével, hogy a meglévő biztosításunk elegendő fedezetet nyújt-e az ingatlanunkat és az ingóságainkat fenyegető károkra. Szükség esetén célszerű átdolgozni a régebbi konstrukciókat” – emelte ki az adatok kapcsán az Alfa Biztosító.
A kárrendezés folyamata egyre inkább az elektronikus csatornákra terelődött az elmúlt években: a személyesen, kárszakértő közreműködésével végrehajtott kárfelmérések aránya folyamatosan csökken, és emelkedik a fotó vagy videó segítségével dokumentált esetek száma. Digitalizációban az Alfa Biztosító élen jár: az online ügyfélszolgálatra az ügyfelek 46 százaléka regisztrált – ez az arány idén várhatóan eléri az 50 százalékot –, miközben az online kárbejelentések aránya éves átlagban meghaladta a 60 százalékot, de havaria időszakban akár a 80 százalékot is elérheti. Az új, gyors és kényelmes ügyfélszolgálati applikáció, az AlfaGo népszerűségét jelzi, hogy már több mint 100 ezer ügyfél töltötte le.
Budapestre érkezik a Museum of Failure kiállítás, amely sikertelen termékek bemutatásával egyedülálló betekintést nyújt az innovációba. A kiállításon több mint 200 vállalkozás terméke található, olyan érdekességekkel, mint a Colgate fagyasztott lasagnája és a Coca-Cola Blak kávéja.
A múzeum azt mutatja be, hogy a tévedés része az innovációs folyamatnak, és az úttörő ötletekhez vezető út szerves lépcsőfoka. A Museum of Failure-t 2017-ben alapította Dr. Samuel West, és több mint 12 országban volt már sikeres.
Június 14-én megnyílik Budapesten a sokak által várt Museum of Failure kiállítás, amely a világ minden tájáról származó, kudarcot vallott termékek és szolgáltatások lenyűgöző gyűjteményét mutatja be. A 1053 Budapest, Múzeum körút 37. szám alatt található egyedülálló kiállítás 2024. augusztus 25-ig tart.
A Museum of Failure több mint 200 érdekes tárgyat mutat be, évente újabb tárgyakkal bővül, amelyek lenyűgöző betekintést nyújtanak a kudarcoknak az innováció útján betöltött kulcsfontosságú szerepébe. Dr. Samuel West, a kiállítás kurátora és mozgatórugója hangsúlyozza, hogy az innovációhoz tanulni kell a múlt hibáiból.
“Az innovációnak kudarcra van szüksége” – állítja Dr. West. “Minden fejlődés, nemcsak a technológiai, a múltbeli kudarcokból és hibákból való tanulásra épül. A múzeum célja, hogy termékeny beszélgetéseket ösztönözzön a kudarcról, és arra inspiráljon bennünket, hogy vállaljunk érdemi kockázatokat”
A múzeum globális sikere
A Museum of Failure 2017-es indulása óta a világ 12 városába utazott, többek között Washington DC-be, New Yorkba, Calgaryba, Tajpejbe, Minneapolisba, Saint-Étienne-be, Párizsba, Sanghajba, Helsingborgba, Hollywoodba és Los Angelesbe. Most Budapest is csatlakozik ehhez az illusztris listához, és a magyar közönség is megismerheti ezt az elgondolkodtató kiállítást.
Miért fontos a sikertelenség?
Társadalmunk gyakran a siker megszállottja, de az igazság az, hogy valódi sikert nem érhetünk el a bukás megtapasztalása nélkül. A kiállítás küldetése, hogy rávilágítson a haladás eme kritikus aspektusára. Dr. West felismerte, hogy a sikertelenségtől való félelem az innováció egyik legfőbb akadálya. A kiállítás célja, hogy ezt a blokkot lebontsa azáltal, hogy bemutatja, hogy még a legnagyobb és legsikeresebb vállalatok (pl. Atari, Amazon, Facebook,Sony, stb) és személyek is szembesültek hibás ötletekkel.
A Museum of Failure mögött az az elképzelés áll, hogy egy olyan vonzó platformot hozzon létre, amely közvetíti a balsikerekből való tanulás fontosságát. A kiállítás a fiaskók nyílt megbeszélésével arra ösztönzi a látogatókat, hogy vállalják a kockázatvállalást és az innovációt. Megmutatja, hogy a nem a vég, hanem inkább a sikerek közötti üres hely – közölte honlapunkkal Csiki Anita a Starpath Agency tulajdonosa.
A rektorválasztás kiemelkedő esemény az egyetem életében, a rektor tevékenysége, döntései érdemben és hosszú távon befolyásolják az intézmény működését.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusa június 10-i ülésén véleményezte a rektori pályázatokat, döntést hozva arról, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testületeként, az egyetemi autonómia egyik letéteményeseként melyik rektorjelölt kinevezését támogatja.
(Fotó archív. Diplomaosztó a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen)
A szenátus tagjai június 5-én levelet kaptak a Műegyetem kancellárjától. E levél a BME konzisztóriuma külső tagjainak véleményét, az egyik rektorjelölt melletti állásfoglalását tartalmazta.
A jelenlegi rektor (hivatalból konzisztóriumi tag) értesítette a szenátus tagjait, hogy a konzisztórium ülésén a rektori pályázók meghallgatása után sem szóbeli értékelés, sem szavazás nem történt, állásfoglalás nem született.
A konzisztórium Nemzeti Felsőoktatási Törvényben rögzített feladata a stratégiai döntések megalapozása, a gazdálkodás szakmai támogatása, ellenőrzése. Személyi kérdésekben nincs hatásköre!
A fentiek alapján a konzisztórium levelének kancellár általi továbbítása a BME szenátusának döntési autonómiájába való példátlan beavatkozás.
Aggasztó, hogy olyan események terhelik a BME-n a rektorválasztás folyamatát, amelyek túllépik a jogszabályi kereteket, ellentétesek a BME szabályzataival és hagyományaival.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elutasítja az egyetemi autonómia csorbításának minden formáját! – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával az FDSZ.
Végül Prof. Charaf Hassant választották meg a BM rektorának.
A Tisza Párt be fogja bizonyítani a magyar embereknek, hogy a politika lehet szép, igazságos és őszinte – értékelte az önkormányzati és az európai parlamenti (EP-) választások eredményét Magyar Péter a Tisza Párt eredményváró rendezvényén hétfő hajnalban Budapesten.
“Ma egy korszak lezárult, a jövő elkezdődött”. A legnagyobb eredmény az, hogy ez a vég kezdete “a Fiatal Demokraták Szövetségének, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének” – fogalmazott a Tisza Párt EP-listavezetője.
(Magyar Péter, a Tisza párt európai parlamenti listavezetője, a párt alelnöke beszédet mond a Tisza párt kampányzáró demonstrációján a Hősök terén 2024. június 8-án. MTI/Koszticsák Szilárd)
Hiába “a sok, propagandára elégetett milliárd, hiába a háborús pszichózis, a gyűlöletpropaganda”, a magyar emberek átláttak a szitán. A Fidesz soha ilyen gyenge eredményt nem ért el az EP-választásokon – jelentette ki, hozzátéve: nincs visszaút, ez a lejtő, amin korábban Gyurcsány Ferenc is elindult, ezen fel lehet gyorsulni.
Magyar Péter szerint ebben a helyzetben eldöntheti a Fidesz, amely “elvesztette az emberek bizalmát”, hogy a következő hónapokban előrehozott választásokat rendezzenek-e Magyarországon. Annál is inkább – folytatta -, mert “a költségvetés helyzete miatt megszorítások jönnek Magyarországon”, kérdés, hogy ez túlélhető-e.
Az is ambivalens helyzet, hogy megsemmisült pártoknak még van országgyűlési képviselete Magyarországon. Ezeknek a pártoknak semmilyen ajánlatuk nem volt és nem is lesz – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: a Fidesz kezében van a döntés, hogy kihasználják-e a hátralévő két évet arra, hogy “továbbra is kirabolják a hazájukat”.
Kérdésekre válaszolva közölte: nincs döntés arról, hogy beül-e a Fővárosi Közgyűlésbe vagy az Európai Parlamentbe. Emlékeztetett, korábban azt nyilatkozta, hogy nem ül be az Európai Parlamentbe, de erről sincs döntés, majd a párt eldönti.
Az Európai Parlamentben a Tisza Párt a néppárti frakcióba fog beülni. Ezzel kapcsolatban Manfred Weber frakcióvezetővel a múlt héten volt egy informális telefonbeszélgetése és abban maradtak, hogy az eredmények beérkezése után megküldik a hivatalos jelentkezésüket, és talán már a jövő héten csatlakozhatnak is a frakcióhoz – mondta Magyar Péter. (MTI)
