A Magyar Turisztikai Ügynökség üdvözli a Liszt Ferenc repülőtér magyar tulajdonba kerülését.
A fővárosi repülőtér az ország elsődleges kapuja, 2023-ban a külföldi látogatók többsége repülőgéppel érkezett. A magyar turizmus elsőrendű stratégiai célja hazánk elérhetőségének fejlesztése. A Budapest Airport többségi állami tulajdonba kerülésével jelentős, a magyar turizmus nemzetközi pozícióját nagymértékben erősítő infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések valósulhatnak meg. A budapesti repülőtér hazatért.
2023 lett az új rekordév az ágazat hazai történetében, és a turizmus idén is repülőrajtot vett. Ehhez nagymértékben járult hozzá, hogy már tavaly szinte visszaépült a nemzetközi beutazóforgalom. Külföldről 2022-höz képest 18%-kal több, 7,1 millió vendéget fogadtunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint. A tőlük származó 19,7 milliós vendégéjszaka-forgalom több mint 12%-kal növekedett 2022-höz képest.
(A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálja 2024. június 6-án. Ezen a napon aláírásra került a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. A megállapodásnak köszönhetően a magyar állam vételár arányosan 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot. MTI/Koszticsák Szilárd)
A bővülési ütem idén tovább folytatódott, az év első 5 hónapjában keletkezett 7,2 milliós nemzetközi vendégéjszaka-szám már a tavalyit is közel 12%-kal múlta felül. A beutazások erőteljes visszaépülésében nélkülözhetetlen szerepet játszott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A legtöbb vendégéjszakát azokban a hazai desztinációkban – Budapest, Balaton, Debrecen és térsége – regisztrálták a szálláshely-szolgáltatók, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek.
“A Magyar Turisztikai Ügynökség üdvözli a reptér visszaszerzését. A monopolhelyzetű repülőtér többségi állami tulajdonba vétele kiemelt turizmusszakmai stratégiai lépés. Az MTÜ távlati célja, hogy 2030-ig hazánk elérje a legalább 20 milliós éves vendégszámot és az évi 50 millió vendégéjszakát. Az ágazat így eurómilliárdokkal javíthatja hazánk devizaegyenlegét, miközben GDP-hozzájárulása eléri legalább a 16%-ot. Ennek biztosításához elengedhetetlen lépés volt a BUD Airport állami tulajdonba vétele, ami mértékben erősíti a magyar turizmus nemzetközi pozícióját” – emelte ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságának elnöke.
Jelenleg a Liszt Ferenc reptéren keresztül több mint 130 légikikötővel áll közvetlen összeköttetésben hazánk, és több mint 40 légitársaság járatai állnak a nemzetközi utazók rendelkezésére. Az MTÜ folyamatosan együttműködik az európai útvonalhálózaton üzemelő légitársaságokkal, ezzel is ösztönözve a járatindításokat, a meglévő összeköttetések sűrítését, megtartását.
Az állami szerepvállalás erősödésével lehetővé válnak olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések, amelyek sikeresen erősíthetik a beutazóforgalmat. A repülőtér visszaszerzésével 2024-ben újraindulhatnak a 2019-ben már kiépült közvetlen járatok az amerikai és más távoli, nyugati és keleti nagyvárosokkal. A közvetlen nemzetközi járatnyitások pozitív hatása már látszik is, hiszen az idén áprilisi kínai járatnyitásnak köszönhetően Kínából 400%-os volt a vendégforgalom-növekedés tavaly a megelőző évhez képest – közölte honlapunkkal az MTÜ.
MOKK: sokan nem tudják, mi lesz a sorsa az elhunyt bankszámlájának.
Nem biztos, hogy mindent az kap, akire végrendeletben hagyták
Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen öröklési szabályok vonatkoznak a különböző vagyontárgyakra – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felméréséből. A több mint ötszáz válaszadó kétharmada nem tudta, hogy amennyiben egy bankszámlának van haláleseti kedvezményezettje, minden esetben ő kapja meg a számlán lévő pénzösszeget, még akkor is, ha végrendeletben azt az örökhagyó esetleg másra hagyta. A többség azzal sem volt tisztában, hogy mi lesz a fel nem vett utolsó havi nyugdíj sorsa, és csak minden második megkérdezett tudta, hogy az elhunyt autója használható a hagyatéki eljárás alatt is. Azzal azonban szinte minden válaszadó pontos ismerettel rendelkezett, hogy haszonélvezeti jogot nem lehet örökölni.
Az öröklési jogszabályokkal kapcsolatos ismereteket vizsgálta online felmérésében a MOKK.
A kérdőívet kitöltők kétharmada nem volt tisztában azzal, hogy a bankszámlán lévő pénzösszeg nem minden esetben örökölhető. Amennyiben a számla tulajdonosa megjelölt egy haláleseti kedvezményezettet, akkor a bankszámla nem lesz része a hagyatéknak, tehát nem is lehet azt megörökölni. Ilyenkor a bank, miután hitelt érdemlően értesült a bankszámla tulajdonos haláláról – például a halotti anyakönyvi kivonatból –, kifizeti a kedvezményezettnek a számlán lévő pénzt, még akkor is, ha az örökhagyó akár egy később kelt és érvényes végrendeletben másra hagyta az összeget. Érdemes tehát észben tartani, ki a haláleseti kedvezményezettje a számlának, és ha a számlatulajdonosnak megváltozik a szándéka vagy az életkörülményei, törölheti vagy módosíthatja a kedvezményezetti jelölést.
„A haláleseti kedvezményezett megjelölésével megelőzhető, hogy egy család hosszú hónapokig esetleg pénz nélkül maradjon, amennyiben csak egy bankszámlájuk volt. Ha a számlatulajdonos senkit sem jelöl meg kedvezményezettnek, akkor a halálát követően a bankok zárolják a számlát, és ahhoz majd csak a tényleges örökösök férhetnek hozzá a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
A hagyatéki eljárás alatt is használható az autó
A felmérésben részt vevők fele volt csak tisztában azzal, hogy néhány feltétel betartásával a hagyatéki eljárás alatt is lehet használni az elhunyt gépjárművét. Amennyiben a vezetőnek van érvényes jogosítványa, nála van a forgalmi engedély és a személygépjármű biztosítva is van, nem szükséges megvárni a jogerős hagyatékátadó végzést azért, hogy közlekedni lehessen vele. Minden második megkérdezett azt is tudta, hogy akinek külföldi vagyona, például egy horvátországi nyaralója van, arról is rendelkezhet a magyar nyelven szerkesztett végrendeletében. Alapvetően az örökhagyó teljes vagyonát egységként kezelik, így a külföldi vagyont is a magyar öröklési jogszabályoknak megfelelően adják át az örökösöknek. Ha azonban a magyar állampolgár örökhagyó utolsó tartózkodási helye külföldön volt, például ott élt és dolgozott, akkor főszabályként az adott ország öröklési törvényei vonatkoznak a teljeshagyatéki vagyontömegre, még a Magyarországon fellelhetőkre is.
A fel nem vett nyugdíj sem része a hagyatéknak
A felmérés résztvevőinek csak kevesebb mint fele tudta, mi lesz a sorsa az elhunyt utolsó havi, fel nem vett nyugdíjának. Az utolsó havi nyugellátás nem része a hagyatéknak, de nem is juthat hozzá bármelyik rokon, mint ahogy sokan azt gondolták. A fel nem vett, rendszeres szociális ellátások, mint a nyugdíj vagy a munkanélküli segély esetében a törvény szabályozza, ki veheti fel ezeket az örökhagyó halála után. A jogosult halála esetén ez elsősorban a vele együtt élő házastársa, ha nem volt házastársa vagy már ő sem él, akkor sorrendben a gyermeke, majd az unokája, szülei, nagyszülei és végül a testvére kaphatja meg a kifizetetlen nyugellátás jogcímén járó összeget, csak ezek hiányában veheti fel az örökös.
Szintén sok a tévhit azoknak a vagyontárgyaknak az örökléséről, melyekről az elhunyt öröklési szerződésben rendelkezett. Az idős korukra egyedül maradt, de rendszeres gondoskodásra, ápolásra szoruló embereknél egyre gyakoribb, hogy öröklési szerződést kötnek, amelyben úgy rendelkeznek, aki rendszeresen gondjukat viseli, ápolja őket a haláluk után, ő örökölje meg a teljes hagyatékukat vagy annak egy részét, például a lakásukat. Ilyenkor a törvényes örökösök még a kötelesrészre sem tarthatnak igényt minden esetben, ezt a felmérésben résztvevők kétharmada nem tudta. A jogszabályok szerint, ha az öröklési szerződés megkötése után eltelik két év, a törvényes örökösök az öröklési szerződésben foglalt vagyontárgyak után nem jogosultak még kötelesrészre sem. Ha azonban az örökhagyó az öröklési szerződés megkötése után két éven belül meghal, akkor a törvényes örökösöknek jár a kötelesrész, és ennek alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon és a ténylegesen nyújtott gondozás értékének különbözetét.
Néhány kérdésben azonban kimondottan tájékozottak a magyarok. Tízből kilencen helyesen jelölték meg, hogy a haszonélvezeti jog mindig egy adott személyhez kötődik, ezért nem is örökölhető, hanem a jogosult halálával megszűnik. A kitöltők kétharmada azzal is tisztában volt, hogy még egy érvényes végrendeletet is felülírhatnak az örökösök osztályos egyezséggel, ha másképp szeretnék elosztani az örökséget egymás között. Az osztályos egyezségnek csupán annyi a feltétele, hogy az örökösöknek meg kell állapodniuk a hagyatéki vagyontárgyak felosztásában, és valamit, még ha csak egy apróságot is, de minden törvényes örökösnek örökölnie kell.
Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amely segíti a betegek korai hozzáférését a legújabb daganatellenes gyógyszeres kezelésekhez.
Klinikai vizsgálatokra irányuló stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD). A kooperáció a vizsgálatok gyorsabb elindításán, valamint a kutatásokban résztvevők számának növelésén keresztül segíti a betegeket az innovatív daganatellenes gyógyszeres kezelésekhez. Mindennek a klinikai kutatások májusi világnapja ad kiemelt aktualitást, hiszen ilyen vizsgálatok nélkül nem lennének biztonságos, hatékony gyógyszerek.
A kutatás-fejlesztési célú szerződést Prof. Dr. Polgár Csaba, az OOI Főigazgatója, Dr. Simonyikné Illés Erzsébet, az OOI gazdasági igazgatója, valamint Dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója írta alá.
“A hazai klinikai kutatások és tapasztalatok gyorsítják a gyógyszerek elérhetőségét és finanszírozását, ezáltal javítva a betegek életminőségét és túlélési esélyeit. Közös célunk, hogy minél előbb elérhetővé tegyük a legújabb kezeléseket, emelve ezzel az egészségügy színvonalát. Fontosnak tartjuk a daganatok korai felismerését és kezelését, mivel ez javítja a betegek teljes gyógyulásának esélyét. A fázis I-II klinikai vizsgálatok lehetőséget biztosítanak az innovatív terápiák korai alkalmazására és tapasztalatszerzésre, ami segíthet a szélesebb körű gyógyító kezelések hazai elérhetőségének és alkalmazásának előmozdításában. A klinikai vizsgálatokban a szponzoráló cégek által biztosított gyógyszerek tehermentesítik a NEAK forrásokat, jelentős plusz bevételt jelentenek az Intézetnek és végül, de nem utolsó sorban hozzájárulnak az Európai Rákintézetek Szövetsége (OECI, Organization of European Cancer Institutes) által immár negyedik ízben elnyert komprehenzív onkológiai központ cím megtartásához is, aminek egyik feltétele, hogy a betegek legalább 10%-át klinikai vizsgálat keretében kezelje az Intézet.”– mondta Prof. Dr. Polgár Csaba, az OOI Főigazgatója.
“Szinte a kezdetektől dolgozunk együtt az Országos Onkológiai Intézettel. Az elmúlt nyolc évben összesen 42 klinikai vizsgálatban vettünk közösen részt. Jelenleg 25 vizsgálatunk zajlik az Intézetben, 160 beteg és 10 vizsgálatvezető bevonásával. Ezeknek a vizsgálatoknak a 28%-a korai, a többi későbbi fázisú, melyek nagyszámú ráktípust érintenek, mint például a tüdő, gyomor-bélrendszeri, húgyúti, nőgyógyászati, emlő- vagy fej-nyaki daganatok. Az Intézet ’fázis I.’ centruma kiemelt szerepet tölt be az MSD innovatív onkológiai készítményeinek korai tesztelésében. A célunk, hogy minél több rákbeteg minél hamarabb hozzáférhessen az új gyógymódokhoz.Az Országos Onkológiai Intézettel közösen végzett klinikai vizsgálataink nem csupán új, hatékony terápiák kifejlesztése miatt fontosak. Ezek révén a kutatók megbízható bizonyítékokat gyűjthetnek új diagnosztikai módszerek és beavatkozások értékeléséről, ami javíthatja az onkológiai betegségek korai felismerését és a betegek életkilátásait” – tette hozzá dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója.
Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezetője a stratégiai együttműködésről a következőket tartja fontosnak kiemelni:„együttműködésünk célja nemcsak a klinikai vizsgálatok számának növelése, hanem az innovatív klinikai vizsgálati eljárások előnyben részesítése, a kutatási koordináció támogatása és az Intézmény igényeire szabott képzési programok biztosítása. Ez a szorosabb kooperáció kutatási programunk jelentős mérföldköve, hiszen célunk, hogy olyan, áttörést jelentő innovációkat hozzunk az onkológiában, amelyek meghosszabbíthatják bizonyos típusú rákbetegek életét. A rák korai felismerésébe, diagnosztizálásába és kezelésébe történő befektetés jobb esélyt ad betegek számára és a betegség gazdasági költségeinek jelentős csökkentését teheti lehetővé.”
Az MSD jelenleg 290 helyszínen 1100 beteg önkéntes szerepvállalásával 85, szigorú etikai és hatósági normák által szabályozott klinikai vizsgálatot folytat Magyarországon, és évente közel 3 milliárd forintot fordít klinikai vizsgálatokra. Ennek kb. egyharmadát gyógyszer formájában biztosítja, amivel a gyógyszerkasszát tehermentesíti. Innovatív gyógyszercégként globálisan éves bevételének több, mint negyedét forgatja vissza kutatás-fejlesztésbe, hazánkban pedig az egyik legjelentősebb kutatási programmal rendelkező gyógyszeripari vállalat.
Az Országos Onkológiai Intézet 88 éve a magyar onkológia kiemelt betegellátási, kutatási, oktatási és módszertani központja. Közép- és Kelet-Európa első komprehenzív onkológiai központjaként az Intézet kiemelt célja a daganatos halálozás csökkentése, a betegek életminőségének javítása, az egyetemi hallgatók, szakorvos-jelöltek képzése, a szakorvosok és szakdolgozók továbbképzése, valamint az onkológiai terápiák fejlesztése az alapkutatástól a klinikai kutatásig.
A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát.
Annak érdekében, hogy a misszió biztosan megvalósuljon, egy tartalékos űrhajós kijelölésére is sor került, ő pedig a 35 éves villamosmérnök, Cserényi Gyula lesz. Ők fogják végigcsinálni a kiképzés utolsó fázisát.
Nagyon komoly feladatokat kell majd végrehajtaniuk, mind a fizikai, mind a mentális állóképesség szempontjából, hiszen a következő magyar űrhajósnak ki kell bírnia például azt a mintegy 48 órás utat is, amelyet egy kapszulában szinte egy helyben kell eltölteni, amíg a Nemzetközi Űrállomást elérik.
A kiválasztottak hamarosan az Egyesült Államokba utaznak, ahol az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), illetve egy szerződés alapján az Axiom Space nevű vállalat fogja biztosítani a kiképzésük utolsó fázisát – közölte hétfőn többek között az állami hírszolgálat (MTI).
(A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Kapu Tibor kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én)(A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én)
A Zed Films Kft. ezúton tájékoztatja a közlekedőket, hogy 2024. május 28-29. között katonai járművek felhasználásával filmforgatás kerül lebonyolításra Budapest VII. kerület Jósika utcában.
Az esemény során hatástalanított harckocsik, tüzérségi járművek kerülnek felvételre.
A filmforgatás miatt a Budapest VII. kerület Jósika utcában és Vörösmarty utcában forgalomkorlátozásra kell számítani, melyet rendőri biztosítás keretében bonyolítanak le.
A filmforgatás miatt a Budapest VII. kerület Jósika és Vörösmarty utca környékén megnövekedett hanghatásra kell számítani, ezért és a forgalomkorlátozás miatt a lakosság türelmét és megértését kérjük – közölte az MTI-vel pénteken a Zed Films Kft.
“A holnapi napon feljelentem Orbán Viktor miniszterelnököt, a Fidesz elnökét aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért.
A miniszterelnök, a pártja és a propagandistái hetek óta azzal kampányolnak, hogy az ellenzéki politikusok háborúpártiak, most már óriásplakátokon és videó hirdetésekben is ezt terjesztik. Elég volt!
A TISZA Párt és a mögötte álló szavazók mind békepártiak. Se háborút nem akarnak, se fegyverszállítást. Aki ezzel ellentétes állítást fogalmaz meg, annak bíróság előtt kell felelnie a szavaiért. Miniszterelnök Úr, ne legyen gyáva, ne bújjon a mentelmi joga mögé!
Büntető törvénykönyv 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást (a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.” – közölte Facebook oldalán szombaton Magyar Péter.
