A júniusi önkormányzati választáson csaknem 7700 polgármesterjelölt indul, több mint négyötödük függetlenként – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adataiból.
Az NVI adatai szerint 7680 polgármesterjelöltet vettek nyilvántartásba, ebből 6297-et függetlenként. Öt évvel ezelőtt 7363 polgármesterjelölt indult.
Budapesten a 23 kerületben 107 polgármesterjelölt indul, vagyis kerületenként átlagosan négynél több (4,6), és ezzel itt a legnagyobb az induló polgármesterjelöltek átlagos száma. Öt évvel ezelőtt a 23 kerületben 79 polgármesterjelölt volt.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 78 településen 216 jelölt indul, ezzel itt a vármegyék között a legtöbb az egy településre jutó polgármesterjelöltek száma (2,7). Az egy településre számított legkevesebb polgármesterjelölt Vas vármegyében van, itt 216 településre 435 jelölt jut (átlagosan 2).
A Baranya vármegyei Kölkeden és Nagydobszán, a Pest vármegyei Szigetszentmiklóson és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Sényőn van a legtöbb, szám szerint kilenc nyilvántartásba vett polgármesterjelölt. A települések több mint negyedében – 853 helyszínen – azonban csak egy polgármester-jelölt indul, a települések több mint harmadában (1091 településen) pedig két polgármesterjelölt van.
Azon a 3011 településen, ahol a lakosság száma nem éri el a tízezret, egyéni listán választják meg a képviselő-testületek tagjait, eredetileg 14 528-at. A Vas vármegyei Bozsokon azonban jelöltek hiányában a jelenlegi adatok szerint elmarad a képviselő-testületi választás. Az NVI nyilvántartása szerint 33 488 egyéni listás jelöltet vettek nyilvántartásba a választási bizottságok, ebből 30 634-en függetlenként indulnak.
A legtöbb egyéni listás jelölt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaburán indul, itt 51 jelölt van a hat képviselői helyre, a Heves vármegyei Halmajugrán 46 jelölt verseng a hat képviselői helyért, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nagykállón pedig 42 a nyolc helyért.
A 166, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz. Az 1586 egyéni választókerületi mandátumért 6762-en versengenek, vagyis átlagosan 4,3 jelölt indul egy képviselői helyért. A jelöltek közül 488-an függetlenként indulnak, a többiek egy vagy több jelölőszervezet jelöltjeként.
A főpolgármester-választásra négy jelöltet vettek nyilvántartásba.(MTI)
Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.
„A magyar lakosság körében végzett kutatásunk kimutatta, hogy a járvány utáni utazási kedv végleg magára talált: az aktív korosztály harmada rendszeresen utazik, míg azok közül, akik tavaly még otthon maradtak, idén már minden tizedik ember tervez valamilyen utazást” – hangsúlyozta Sályi Réka, az Everguest marketing igazgatója. „Különösen figyelemre méltó, hogy a rendszeresen utazók 83 százaléka idén ismét útnak indul, ami azt jelzi, hogy a turizmus iránti lelkesedés nem csupán visszatért, hanem erősebb, mint valaha.”
Az aktív korosztály harmada rendszeresen utazik
A válaszadók több, mint fele (54%) egy alkalommal, több, mint negyede (26%) két alkalommal, 11 százaléka három alkalommal, míg 9 százaléka négy vagy több alkalommal utazott az elmúlt évben több napra belföldre vagy külföldre. Ebben az évben az utazók 54 százaléka ugyanannyiszor tervez útra kelni, mint tavaly, 32 százalék kevesebb, 14 százalék viszont több alkalommal.
A felmérés rámutatott, hogy a férfiak és a budapestiek az aktívabb utazók, míg a vidékiek kevésbé gyakran vállalnak utazást. A férfiak 43 százaléka, míg a nők csak 29 százaléka szeretne idén utazni. Településtípus alapján a budapestiek 56 százaléka, a városiak és a községekben lakók 31-31 százaléka tenne ugyanígy. Az idősebb korosztály visszafogottabban tervez vakációt, a fiatalabbak és a középkorúak viszont hasonló mértékben vágynak a kikapcsolódásra: mind a fiatalok, mind a középkorúak 44 százalékának, míg az idősebb korosztályból 18 százaléknak vannak 2024-es utazási tervei. Az iskolázottság alapján nem látható különbség az utazási kedvben.
Idén is mindenki a Balatonra tart
A magyarok körében továbbra is verhetetlen a Balaton, a válaszadók 76 százaléka szeretne idén a Balatonnál nyaralni. A megkérdezettek több mint ötöde (21%) viszont úgy válaszolt, hogy anyagi okok miatt nem tud eljutni idén a Balatonra.
Elképesztően sikeres Budapest belföldi turizmus kampánya
A főváros iránti érdeklődés tovább növekedett, köszönhetően a sikeres belföldi kampányoknak. A válaszadók majdnem háromnegyede (69%) szeretne idén Budapestre látogatni. Azok, akik továbbra sem szeretnének Budapestre utazni, azt elsősorban a főváros zsúfoltságával és a magas árszínvonallal indokolták.
„Ez az eredmény elképesztő növekedésnek minősül, ugyanis 2021-ben még mindössze a válaszadók 22,3%-a jelezte, hogy érdekelné Budapest nyaralási céllal. Az továbbra is elmondható, hogy – más nagyvárosokhoz hasonlóan – Budapestnek a külföldi vendégkörre kell elsősorban alapoznia. Ugyanakkor az ország fővárosának turisztikai vonzereje a belföldi vendégkör számára is tagadhatatlanul egyre erősebb” – értékelte a kutatás eredményét, Belán Miklós, az Everguest alapító ügyvezetője. „Az továbbra is kérdés, hogy ezt az érdeklődési szintet mikor sikerül konkrét foglalásokká alakítania Budapestnek. Továbbra is érdemes figyelembe venni a belföldi és a külföldi fizetőképes kereslet alakulását.”
Elszálltak az árak
Arra a kérdésre, hogy vajon hatással lesz-e az infláció 2024-ben is az utazási és az étteremlátogatási lehetőségekre, a válaszadók 60 százaléka válaszolt igennel. A válaszadók 89 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, egyetért-e azzal, hogy a magyar szállodákban elszaladtak az árak az elmúlt évben.
„Annak ellenére, hogy idénre már jelentősen csökkent az infláció mértéke, a tavalyi évi áremelkedések komoly aggodalmakat keltenek az utazók körében” – értékelte a kutatás eredményét Belán Miklós az Everguest alapítója.
Kiderült mennyit járunk étterembe
Az Everguest-Tárki kutatás vizsgálta az éttermi látogatások népszerűségét is, amiből kiderült, hogy évente minden második magyar jár étterembe legalább egyszer. Az étterembe járó magyarok közül 61% csak néhány alkalommal jut el étterembe, de közel 20 százalék havonta egyszer is megengedheti magának a sokaknak luxusnak számító szolgáltatást. Azoknak, akik 2023-ban egyáltalán nem jutottak el vendéglátóhelyre, mindössze 10%-a válaszolta azt, hogy idén fog étteremben fogyasztani.
(A fenti kérdésre azok adtak már csak választ, akik legalább egyszer terveznek étterembe menni az év során.)
Eszerint azok közül, akik tavaly jártak vendéglőben, 70 százalék tervezi azt, hogy az is idén felkeresi valamelyik vendéglátóhelyet, további 18 százalék pedig már fogyasztott is. Közülük 61 százalék gondolja azt, hogy néhány alkalommal fog étteremben fogyasztani, 18 százalékuk havonta egyszer, és csak 7 százalék azok aránya, akik ezt legalább heti rendszerességgel tervezik. A kutatás kitér az infláció hatására is az éttermi fogyasztási szokásokra vonatkozóan. A megkérdezettek nagy része (85%) szerint már 2023-ban is túl magasak voltak az árak a hazai éttermekben.
A kutatás az Everguest megbízásából a TÁRKI szakembereinek segítségével Magyarország felnőtt korú lakosságára reprezentatív, 1023 fő megkérdezésével készült.
A Kormány számára kiemelten fontos a daganatos megbetegedések korai felismerése, ezért a vastagbélszűrés országos kiterjesztéséről döntött. Vastagbélszűrésre minden érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező, 50–70 éves életkor közötti nő és férfi jogosult két évente. Az érintettek értesítést fognak kapni a vizsgálatról.
A szűrőprogram megvalósításához idén 1,4 milliárd, 2025-ben pedig több mint 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A vastag- és végbélrák a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte, az összes rákos eset körülbelül 10 százalékát teszi ki, és a daganatos megbetegedésekkel összefüggő halálozások második vezető oka. Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján évente körülbelül 10 ezer új esetet jelentenek, amelynek mintegy fele halálos kimenetelű.
A megbetegedés elsősorban az idősebbeket érinti, az esetek többsége 50 év felettieknél fordul elő. A vastag- és végbélrákot gyakran előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a kezelési lehetőségek már korlátozottak. Azonban a betegség még a daganat kialakulása előtt kiszűrhető, így megakadályozható hogy kialakuljon a tumor.
Vastagbélszűrésre minden érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező, 50–70 éves életkor közötti nő és férfi jogosult két évente. Hazánkban a szűrés kétlépcsős módszertannal történik, melynek első lépcsője a székletbeli rejtett vér kimutatása. Ez egy teljesen fájdalommentes, otthoni mintavétellel kezdődik, majd a mintát laboratóriumban elemzik.
A második lépcsője a nem-negatív székletvér-teszttel rendelkezők esetén végzendő kolonoszkópia.
A korai felismerés életet ment. Az érintettek értesítést fognak kapni és kérjük, hogy saját érdekükben minél nagyobb számban vegyenek részt a szűrővizsgálatokon – hívta fel a figyelmet a Belügyminisztérium.
A MÁV-Start a vakáció előtt már egy hónappal, május 13-tól az előszezoni menetrend szerint, sűrűbben indítja a vonatokat a Balatonhoz, “ezzel is elősegítve a tó térségének turisztikai hozzáférését, fejlődését” – tudatta a vasúttársaság az MTI-vel vasárnap. Közölték: nemcsak több vonattal, hanem “nagyobb kerékpárszállítási kapacitással, emelt színvonallal, valamint többletszolgáltatásokkal készülnek”.
A Déli pályaudvar és Fonyód, illetve Balatonszentgyörgy között az előszezonban már elindulnak a kétóránként közlekedő Déli-Parti InterRégiók. Az egész évben Budapest és Keszthely között kétóránként közlekedő Balaton InterCitykben 1. osztályú kocsi, továbbá az előszezon egy részében, május 25-től étkezőkocsik is közlekednek.
Ezenkívül a főváros és Nagykanizsa közötti Tópart InterCityket is igénybe lehet venni. Hétvégi és ünnepnapokon az előszezonban is közlekedik Szob és Fonyód között a népszerű Jégmadár expresszvonat. Péntek és szombat éjszaka a Bagolyvonatokkal a déli parton Keszthely és a Déli pályaudvar között biztosítják az utazást.
Az északi part és a főváros között visszatérnek hétfőtől a Kék Hullám expresszek, a Vízipók sebesvonatok és a hétvégi Katica InterRégiók – közölték.
Az előszezontól nemcsak a Helikon InterRégiókkal, hanem a Tanúhegy expresszvonatokkal is el lehet jutni Győrből Keszthelyre. Ugyanide Szombathelyről pedig a Lesence expresszvonattal lehet átszállás nélkül utazni. Szombathely és az északi part (Badacsony, Balatonfüred) között napi egy Kék Hullám expresszvonat biztosít közvetlen kapcsolatot.
Pécset a nyugati parttal és a Balaton fővárosával, Siófokkal a Fenyves expresszvonat kapcsolja össze, amely már május elsejétől közlekedik naponta egészen az utószezon végéig, majd pedig november 3-ig hétvégenként és ünnepnapokon.
A tájékoztatás szerint június 22-től, a főszezoni menetrend indulásától “további vonatokat állítanak az utasok szolgálatába, hogy megkönnyítsék a balatoni kirándulásokat, nyaralásokat”. Ekkortól a keleti országrészt (Miskolc, Debrecen, Békéscsaba, Szeged és Szolnok térségét) is közvetlen járatokkal kapcsolják össze a Balatonnal.
A jegyvizsgálók, az autóbusz-vezetők, a mozdonyvezetők, a HÉV járművezetők és a rendészek is közfeladatot ellátó személyek, tettleges bántalmazásuk bűncselekménynek számít, az elkövető súlyos büntetésre, akár szabadságvesztésre is számíthat – jelentette ki a MÁV Zrt. az MTI-hez eljuttatott közleményében szombaton.
A május 11-i közlekedési kultúra napja alkalmából a társaság megerősítette, hogy elítéli a munkatársai ellen elkövetett erőszak minden formáját.
Minden egyes esetben rendőrségi feljelentést tesznek – emelték ki, hozzátéve, hogy a fedélzeti-, állomási- és testkamerák segítségével, illetve a rendőrségnek köszönhetően sikerül elfogni az elkövetőket. Megjegyezték, hogy a MÁV-START 169 testkamerát szerzett be az elmúlt években a jegyvizsgálók számára.
A tájékoztatásban írtak szerint legtöbbször a menetjegy nélkül vagy nem megfelelő jeggyel utazók jegyellenőrzésekor alakulnak ki konfliktusok, és hangsúlyozták, hogy a bántalmazó és garázda viselkedés a fizikai sérülések mellett lelki traumát okoz az áldozatoknak, és az utasok biztonságérzetét is rontja.
A közleményben kitértek arra is, hogy bár az elmúlt pár évben csökkent a társaságnál dolgozó közfeladatot ellátó személyek elleni erőszakos cselekedetek száma, de 2023-ban közel 40 százalékkal több ilyen eset történt, mint előtte.
Tavaly 78 alkalommal szenvedtek el erőszakos támadást jegyvizsgálók – emelték ki.
Idén, az első negyedévében már 24 eset történt. A szóbeli fenyegetéseken túl előfordult, hogy leköpték, megdobálták, vagy sörrel öntötték le a jegyvizsgálót, az agresszív utasok többször erőszakosan léptek fel, lökdösték, megütötték, megrúgták vagy késsel megsebesítették a jegyvizsgálót – részletezték.
Említést tettek a közleményben egy rendszeresen agresszív csoport tagjairól, akik rendre Ercsiben szállnak fel és Érd felsőig vesznek jegyet, de Kelenföldig utaznak. Az őket számonkérő ellenőrt egy alkalommal szóváltás után dobócsillaggal támadták meg – írták.
Ismertették azt is, hogy a Volánbusznál havonta többször történik fizikai támadás a munkavállalók ellen, a szóbeli atrocitás pedig mindennapos.
Az elmúlt közel egy évben 109 esetben kényszerültek az autóbusz-vezetők rendőri segítséget kérni, 33 eset fajult a tettlegességig – tudatták.
Közölték, az egyik eset során 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett a Volánbusz munkatársa, több helyen eltörött az orra, több foga kilazult, arcán és felsőtestén számos zúzódás keletkezett. Egy másik autóbuszvezetőt fej-, borda- és bokasérülések, súlyos zúzódások miatt szállítottak kórházba.
Számos esetben 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek a megtámadott dolgozók, illetve többször személyes anyagi kár is keletkezett, mert a bántalmazások során többük szemüvege is eltört – tették hozzá. Bemutattak egy tavaly márciusban, Érd és Tárnok között történt esetet is, amely végén két év börtönt és két év közügyektől való eltiltást kapott egy nő, aki az utasokba és az autóbusz-vezetőbe is belekötött, a sofőrt pedig kétszer meg is ütötte – írta közleményében a MÁV Zrt.
Levelet hozott a ”postás”. Bár a nevét senki nem merte adni hozzá. Örülök, hogy kiálltunk magunkért és, hogy milliókkal a hátunk mögött elértük, hogy egy évtized után a Fidesz propaganda zászlóshajója, a “köz”televízió nem tudja megakadályozni, hogy élő választási vitaműsort rendezzenek. Én ott leszek.
“A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény által előírtak értelmében lezárult az európai parlamenti választásra az ajánlásgyűjtés és a listaállítás időszaka, a listát állító pártok névsora ismertté vált. Gratulálunk, hogy pártja sikeresen listát állított a június 9-ei európai parlamenti választásra!
A közmédia valamennyi, az EP-választáson listát állító jelölő szervezet részvételével, az Európai Unió fontos témáit érintő vitát tervez. Kérjük, hogy a vitán való részvételi szándékukat elektronikus úton, legkésőbb 2024. május 17., péntek, 12.00 óráig jelezzék az sajtoiroda@mtva.hu e-mail címen! A vita pontos részleteiről (helyszín, időpont stb.) a későbbiekben adunk tájékoztatást az Önök részére.
Tisztelettel, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.” –közölte Facebook oldalán a Tisza párt alelnöke.
(Magyar Péter, a Tisza párt európai parlamenti listavezetője, a párt alelnöke beszédet mond a debreceni Református Nagytemplom előtt tartott anyák napi nagygyűlésen 2024. május 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd)
