Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szombati videójában kiemelte, hogy a kormány kiemelt célja a magyar emberek jó egészségügyi ellátása és az egészségügyi dolgozók megbecsülésének növelése. Ennek érdekében az egészségügyre fordított kiadások összegét jelentősen növelték.
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy az egészségünk a legnagyobb kincsünk, és ha betegek vagyunk, akkor a legjobb ellátást és gyógyulási esélyeket szeretnénk. 2010-hez képest a kormány ma majdnem az akkori összeg háromszorosát fordítja az egészségügyre.
(Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. február 16-án. MTI/Bruzák Noémi)
Szentkirályi Alexandra kiemelte a béremeléseket:
Márciustól újabb, átlagosan 20%-os béremelés várható az ápolók számára.
A legutóbbi béremelés 2023 júliusában volt, 18%-kal emelve a béreket.
2010 óta mintegy négyszeresére emelkedik az egészségügyi szakdolgozók keresete.
2010-ben az ápolók havi átlagkeresete 170 900 forint volt, most pedig majdnem meghaladja a 800 ezer forintit.
A kórházak és rendelők fejlesztése is kiemelt terület:
Felújítottak 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást.
23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást építettek.
A Magyar Falu Program keretében 600 falusi orvosi rendelőt újítottak fel vagy építettek.
Támogatják az orvosok és az ápolók eszközbeszerzéseit is.
2010 óta több mint ezer mentőautót cseréltek le.
Új sürgősségi ügyeleti ellátást működtetnek a mentőszolgálat közreműködésével.
Szentkirályi Alexandra beszámolt a digitalizáció eredményeiről is:
Sok egészségügyi szolgáltatás elérhető már interneten: orvosi receptek, egészségügyi dokumentumok és időpontfoglalás is.
A kormányszóvivő köszönetet mondott az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájáért, és további fejlesztéseket ígért a kórházakban, a falvakban és a városokban egyaránt. (MTI/Google Gemini)
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2023 nyarán alakított munkacsoportot az illegális dohánykereskedelemmel szemben. A legújabb intézkedés részeként a NAV egyeztetésre hívta a piaci szereplőket, valamint az Országos Dohányboltellátó Kft. és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága képviselőit. A többoldalú megbeszélésen a felek megegyeztek: össztüzet zúdítanak a feketekereskedelem résztvevőire.
A NAV szakmai területeinek szakemberei az egyeztetésen közös érdek mentén gondolkodtak a dohányipari szereplők képviselőivel. Azonnali és jövőbeli cselekvésben megnyilvánuló irányvonalakat szabtak kommunikációs, bűnügyi, rendészeti és adózási területeteket is érintően.
(Fotó: archív. Csempészcigarettát találtak a pénzügyőrök Letenyénél egy személyautóban.)
A február végi értekezleten egyeztették azokat az egymásnak átadható információkat, amelyek az illegális kereskedelem elleni harcban, az eredményes felderítésben, a keresleti és kínálati oldal visszaszorításában alapozzák meg a felderítési hatékonyságot. Az egyeztetésen szóba került a jogszabálymódosítások kezdeményezésének lehetősége is annak érdekében, hogy egy egyértelműbb, a hatósági jogalkalmazást jobban támogató jogi környezet adjon alapot a költségvetési bevételek maximális biztosítására.
A találkozón a NAV bűnügyi szakterületének vezetői helyzetképet vázoltak az elmúlt időszak felderítéseiről, az illegális dohánygyárak felszámolásáról, a nagyobb bűnügyek nyomozásában elért sikerekről, miközben hangsúlyozták, hogy ez a „projekt” még korántsem befejezett, tennivaló akad bőven.
(Fotó: NAV)
A jövőben nagyobb hangsúlyt kap a prevenció és a kommunikáció, melyben szerepet vállalnak a dohánypiaci szereplők is, miközben a jogsértések terén a bűnügyi, rendészeti és adószakmai szakemberek dinamizálják a kooperációt, hogy még több eredményt érjenek el a felderítések során.
Szóba került, hogy a hagyományos dohánytermékek illegális piacának visszaszorítása mellett, az új típusú dohánytermékek kontrollja is kerüljön a fókuszba. Egységes küldetésnek tekinthető, hogy gátat szabjunk az Elf Bar és a Poco Bar, vagyis az ízesített, elektronikus cigaretták – mint népszerű fogyasztói termékek – illegális beszerzési útvonalainak.
A NAV és szövetségesei leszögezték: társadalmi szerepvállalásként közös, elsöprő kampányt kell indítaniuk az ellenőrizetlen helyről származó, egészségre fokozottan veszélyes dohánytermékek térhódításával szemben – tudatta honlapunkkal pénteken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Fotók: NAV)
Megdőlt az országos és a fővárosi hajnali melegrekord is szerdán – közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján csütörtökön.
Azt írták: szerdán is folytatódott a februárban megszokotthoz képest jóval enyhébb időjárás. Tatabánya Dózsakert meteorológiai állomáson szerdán hajnalban 11,1 Celsius-fokot mértek, amivel megdőlt az erre a napra vonatkozó hajnali országos melegrekord.
A korábbi rekord 10,5 fok volt, amit Keszthely és Zalaegerszeg Andráshida állomásain mértek, még 1994-ben.
Közölték azt is: a fővárosban, Lágymányoson 9,7 fok volt szerda hajnalban, amivel megdőlt az erre a napra vonatkozó fővárosi hajnali melegrekord. A korábbi rekord 8,9 fok volt, amit Budapest Országút állomáson 1912-ben regisztráltak – tudatta csütörtökön az állami hírszolgálat.
Az elmúlt évben megnőtt a postai dolgozók elleni erőszakos cselekmények száma, ezért a Magyar Posta több intézkedést is bevezetett a munkatársak, különösen a kézbesítők biztonságának erősítésére, és bűnmegelőzési kommunikációs kampányt indít a lakosság körében – közölte a társaság kedden az MTI-vel.
A kampányban hangsúlyozzák, hogy a Magyar Posta minden ügyfélkapcsolati munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja, így a kézbesítő is közfeladatot ellátó személy, ezért az ellene elkövetett bűncselekmény tettesei szigorú büntetésre számíthatnak.
(Fotó: archív. police.hu)
A nagyösszegű készpénzkifizetések idején a biztonsági kockázat növekedésével számol a cég, ezért fokozott figyelmet fordít a kézbesítők testi épségének védelmére – írták. Ismertették, tavaly több mint 70 erőszakos eset, fenyegetés vagy garázdaság érte a postásokat, a bántalmazások döntő hányada a kézbesítésekkel kapcsolatos.
Felidézték, hogy idén februárban Szolnokon egy elhaladó gépkocsiból gumilövedékkel lőttek meg egy kézbesítőt, majd a támadók elhajtottak. Az ügyben a Magyar Posta feljelentése alapján már folyamatban van a rendőrségi nyomozás.
Hozzátették, hogy a bántalmazások döntő hányada kézbesítéssel kapcsolatos konfliktusból adódik.
A Magyar Posta ezért rendszeresen tréningezi a kézbesítőit, hogy adott esetben kellő lélekjelenléttel és felkészültséggel kezeljék a konfliktusokat; segélyhívós készülékkel látják el őket, a tartózkodási helyük pontos jelzését pedig GPS-helymeghatározóval biztosítják – írták.
A cég egyúttal a lakosság együttműködését is kéri abban, hogy a küldemény átvétele során a kézbesítő által kért, átvételt igazoló okmányokat készítsék elő és mutassák be.
A közlemény szerint a kiemelt kockázatú időszakokban a rendőrség járőrei és a polgárőrök szintén figyelik a kézbesítőket, valamint a posták környékét, így a tettesek rendszerint gyorsan rendőrkézre kerülnek.
A vármegyei rendőrfőkapitányságok helyszíni bűnmegelőzési célú, interaktív oktatásokat is szerveztek, hogy a postások felismerjék a gyanús jelenségeket, és haladéktalanul jelenthessék azokat a vállalat biztonsági szolgálatának – olvasható a közleményben.
A Magyar Posta a csomagkézbesítés növekedésre számít a 2024. március 28-tól hatályos kormányrendelet alapján, amely előírja, hogy minden webáruház üzemeltetőnek biztosítania kell az egyetemes postai szolgáltatóval történő szállítási módot is.
A Magyar Posta webshopokat és társaságukat érintő változásról kiadott korábbi tájékoztatójában kiemelte, a kormányrendelet továbbra is lehetővé teszi, hogy a fogyasztó szabadon válasszon futárszolgálatot, tehát nem biztosít kizárólagosságot a Magyar Postának, azaz nem csorbul a webshopok szerződéskötési szabadsága, bármely futárszolgálattal megállapodhatnak az együttműködésről.
A Magyar Posta az MTI érdeklődésére közölte, hogy logisztikai üzletága, az MPL szegmensében stabilan a második legnagyobb piaci szereplő Magyarországon, a belföldön kézbesített online kereskedelmi küldemények volumene alapján 2023-ban és 2022-ben is a második helyet foglalta el a csomagpiacon.
Kiemelték, a társaságnál évről évre dinamikusan nő a belföldi csomagszolgáltatás, jelentős növekedést értek el a koronavírus-járvány időszakában, bár azt követően a tendencia kissé visszaesett, 2023-ban ismét 10 százalék felett bővült a kezelt csomagok száma.
A társaság a kormányrendelet kapcsán dinamikusan, de akár hirtelen megugró extra terhelésre is számít. A posta logisztikai hálózata felkészült arra, hogy az egyre intenzívebb e-kereskedelemi csomagforgalmat is kezelni tudja, ennek érdekében fejlesztik, automatizálják és digitalizálják folyamataikat, szolgáltatásaikat – írták.
Tavaly év végére 550-re emelték csomagautomatáik számát, ami 41 ezer rekeszt jelen, az idén további 100 csomagautomatával bővítik a hálózatot. Célzottan oda telepítik az automatáikat, ahol az az ügyfeleknek a legpraktikusabb, például bevásárlóközpontokba, tömegközlekedési csomópontokra, benzinkutakhoz, pénzintézetek közelébe – közölte a Magyar Posta.
Hozzátették, emellett országszerte mintegy 2200 postán, és 253 ponton – Mol benzinkutakon, Coop üzletekben és Média Markt áruházakban – is lehetővé tették a küldemények átvételét.
Felvették a kapcsolatot a legnagyobb webshopmotor-fejlesztőkkel, hogy a postai, kézbesítési szolgáltatáslehetőségét határidőre elérhetővé tegyék rendszereikben a jogszabály alapján – közölte a Magyar Posta Zrt. az MTI érdeklődésére vasárnap.
Kevésnek tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a hatósági munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát, és érdemi változást sürget.
A MASZSZ szerdai közleményében az MTI-nek azt írta, kivételesen jó hírnek tekinti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban bejelentette: drasztikusan megemelik a munkaügyi vétséget elkövető munkáltatókra kiróható munkaügyi bírságok összegét.
A sokszorosára emelt, akár 100 millió forintos büntetési tételekkel mégsem teljesen elégedett a szakszervezeti szövetség. Úgy vélik, hogy a súlyos pénzbüntetés mit sem ér, ha az ellenőrzések száma az elmúlt évek alatt drasztikusan csökkent. Ráadásul, azok többsége még feltárt vétségek után is legtöbbször mindössze figyelmeztetéssel zárul – hangsúlyozta közleményében a MASZSZ.
A szövetség nem a büntetési tételt kevesli, hanem a munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát. Információi szerint ez utóbbi nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést adnak ki az ellenőrök.
Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke úgy véli, a kontroll hiányából fakadó látencia nem fog megváltozni csupán a büntetési tételek jogszabályi módosításától. Ráadásul, amennyiben a szabálytalanságokért továbbra is legtöbbször mindössze figyelmeztetés jár, a módosítás csak a “vétkesek” töredékénél fogja éreztetni hatását.
Az elnök hangsúlyozta, munkáltatóként minden cégtulajdonosnak biztosítania kell az alapvető foglalkoztatási feltételeket. Aki nem tudja garantálni az alkalmazottja munkajogi biztonságát – például feketén foglalkoztatja -, az ne legyen munkáltató – szögezte le Zlati Róbert.
A MASZSZ véleménye szerint a változáshoz a büntetési tételek drasztikus megemelése mellett lényegesen több ellenőrzésre is szükség van, amire egyébként az uniós irányelv elfogadásával jogi kötelezettséget is vállalt Magyarország – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.
