“Néhány évvel ezelőtt indult el az egész magyar felsőoktatást gyökeresen átalakító folyamat, az államiról az alapítványi fenntartói modellre való áttérés. Nagy hatású változások indultak el, melyek egyik – az érdekvédelem szempontjából is – legfontosabb ígérete az volt, hogy a szféra egésze számára tartósan versenyképes, értékálló jövedelmi viszonyokat teremtenek.
A modellváltott felsőoktatási intézményekben a korábban egységesen alkalmazott közalkalmazotti, valamint felsőoktatási bértáblák érvényüket vesztették, így az alapítványokra hárult annak lehetősége és egyben felelőssége, hogy az egyetemek munkavállalóinak a felsőoktatás társadalmi és gazdasági jelentőségének megfelelő jövedelmet biztosítsanak.
A kép meglehetősen vegyes, hiszen a helyzet ugyan minden alapítványi fenntartású intézményben javult, de ennek mértéke és arányai jelentősen különböznek, különösen a kezdőbéreket illetően. Bár van olyan intézmény, ahol a felgyorsult inflációt képesek voltak valamelyest ellensúlyozni, de a korábbi emelések hatását az áremelkedések mindenütt erősen lerontották.
Ez a helyzet nem tartható fenn! Követeljük, hogy a kormány emelje meg a felsőoktatási béreket, különben azok az elvárások, melyeket a modellváltó egyetemekkel szemben támasztottak és az a teljesítménycélok, amelyeket az egyetemek elé kitűztek még inkább teljesíthetetlenek lesznek.
A hazai felsőoktatásban lezajlott modellváltással erősödött a modellváltó intézmények finanszírozása, mely pozitív hatással volt dolgozóik bérezésére is. Ez a gyakorlat mesterségesen generált egyenlőtlenséget a modellváltáson átesett és az állami fenntartásban maradt intézmények között. Utóbbiak e téren hátrányos helyzetbe kerültek, a kormány máig adós a versenyhátrány megszüntetésével.
Az egyébként üdvözlendő pedagógus béremelés ráirányította a figyelmet az oktatás egészére kiterjedő, átgondolt bérrendezés hiányára, tovább súlyosbítva az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók bérhelyzetét, különösen a kezdőbérek, garantált illetményelemek tekintetében.
Az állami fenntartású egyetemeken elmaradt a versenyképes, megtartó erejű garantált bérrendszer kialakítása, az ezzel járó feszültségek szinte elviselhetetlenné váltak. A közoktatási bérfejlesztés közvetlen szívóerőt gyakorol ezen egyetemeken, elsősorban a természettudományos területen dolgozókra.
Többször felmerült a lehetőség, hogy ezek az intézmények is áttérhetnének alapítványi fenntartásra, ám ez esetben nemcsak elvesztenék pályázati forrásaik jelentős részét, de renoméjuk, nemzetközi szakmai kapcsolataik látnák kárát.
Ez a bizonytalan helyzet nem tartható fenn! Követeljük, hogy a kormány emelje meg a felsőoktatásban dolgozók bérét, vezesse be a garantált bér nemzetgazdasági átlagjövedelemhez kötött éves emelését, vizsgálja felül, tegye inflációkövetővé a képzési normatívákat.” – közölte kedden az MTI Országos Sajtószolgálatával a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
A szóvivő és kommunikációs szakma, valamint a média kiválóságait jutalmazták hétvégén a XVIII. Jótékonysági Szóvivő Bálon az elmúlt hétvégén.
A Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének (MSZE) budapesti eseményén első ízben influenszer kategóriában is átadták a szervezet elismerését. A jótékonysági rendezvény előtt és az est során a Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete számára gyűjtötték az adományokat.
(A NAV szóvivője, Kis Péter András a díjátadón. Fotó: NAV – Facebook)
A szervezet tagjai a “Szavak Embere” díjjal dr. Kis Péter Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivőjét, míg a “Hiteles Tájékoztatásért” díjjal dr. Szlávik János infektológus-főorvost tüntették ki.
Életműdíjat vehetett át dr. Juhász Árpád, geológus, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja, az MTV és a TV2 ikonikus szerkesztője több évtizedes szakmai munkájáért. Influenszer kategóriában Szabó András Csutit jutalmazták.
Médiadíjat vehetett át Ch. Gáll András (Index), Köböl Anita (ATV), Máté Pál (Sport TV) és Perjési Tamás (HírTV), míg az első alkalommal kiosztott Nébih Médiadíjjal a Kossuth Rádió Hajnal-táj szerkesztőségének munkáját ismerték el.
A Szóvivő Bál hagyományosan jótékonysági esemény, melynek idei kedvezményezettje a Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete volt, és most először már a bált megelőzően is várták a felajánlásokat a szervezők.
Egy kiemelkedő támogatónak köszönhetően végül az egyesület elnöke, Perczel Tímea több mint egy millió forintos adománylevelet vehetett át a bál kezdetén – közölte az MTI-vel a Magyarországi Szóvivők Országos Egyesülete.
Árvízvédelmi készültség van érvényben a Tiszán, a Bodrogon, a Taktán és a Sajó torkolati szakaszán az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén – közölte hétfőn a Facebook-oldalán a szervezet.
A tájékoztatás szerint az igazgatóság munkatársai mintegy 334 kilométeren látnak el nappali figyelő- és őrszolgálatot első- és másodfokú árvízvédelmi készültség keretében. A szervezet működési területén a vízmozgás legnagyobb részt apadó vagy stagnáló, gyenge áradás már csak a Tisza Tiszapalkonya alatti szakaszán jellemző.
(A fotó illusztráció. Árvíz a Murán Letenyénél 2022. májusában)
Tokaj térségében a folyó vasárnap reggel óta apad, a Tiszalöki Vízlépcsőnél tegnap délután tetőzött az árhullám. Tiszakeszi térségében még tart a gyenge áradás, de napközben megkezdődik a vízállások stagnálása, Tiszabercelnél pedig hétfőn készültségi szint alá süllyednek a vízállások – írták.
A Bodrog teljes hosszában lassú ütemben apad, az apadás gyorsulása a Tisza Tokajnál tapasztalható ütemesebb apadása után várható, melyre keddtől lehet számítani. A hét végére, jövő hét elejére a folyó teljes hazai szakaszán első fok alatti vízszintek valószínűek – közölték.
A Sajó jelentős részén apadás tapasztalható, egyedül Kesznyéten térségében és a folyó torkolathoz közeli szakaszán stagnálnak a vízszintek, míg a Taktán a hétfő reggeli vízállás tetőzés közeli állapotnak tekinthető. A kesznyéteni árvízkapu Takta felőli oldalán lassú emelkedés tapasztalható, a kapu nyitására csütörtökön vagy pénteken lehet számítani.
A vízügyi igazgatóság működési területén a 3307-es számú, ároktői komphoz vezető út két szakaszát a Tisza magas vízállása miatt a közútkezelő lezárta, Ároktő és Tiszacsege között a komp nem üzemel – olvasható a bejegyzésben.
Emellett a 36107-es út Kesznyéten és Sajóörs közötti szakaszán a Sajó áradása miatt teljes útlezárás van érvényben, a folyó magas vízállása miatt pedig Muhi és Köröm között nem közlekedik a komp.
A tájékoztatás szerint az igazgatóság mind a hét belvízvédelmi szakaszán, összesen harminckét szivattyútelepen van elrendelve belvízvédelmi készültség, az elmúlt nap alatt a befogadó folyókba mintegy 690 ezer köbméternyi belvíz átemelése történt meg. MTI
Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen.
A magyar lakosság döntő többsége védett a kanyaró ellen, mert vagy átesett a betegségen vagy megkapta a védőoltást – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kedden közleményben az MTI-vel.
Azt írták: Magyarországon hazai eredetű kanyarómegbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 21 évben a behurcolt, illetve behurcolt fertőzéssel összefüggő esetből 81-et jelentettek.
Hozzátették: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójában 2022-ig Magyarország is igazolta, hogy legalább 36 hónapig nem fordult elő a kanyaró járványos terjedése, azaz a betegség behurcolása után nem kezdődött meg az országon belüli terjedés, így Magyarországon “elimináltnak tekinthető” a betegség.
A kanyaró cseppfertőzés útján terjed, lázzal, köhögéssel, orr-garat huruttal, kötőhártya-gyulladással és bőrkiütéssel, a betegség tüdő- vagy akár agyhártyagyulladáshoz is vezethet, egyes esetekben a betegség halálos kimenetelű is lehet – írták.
A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart.
A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A bőrkiütések a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A betegség természetes úton történő átvészelése élethosszig tartó védettséget biztosít. Mivel a betegségnél csak tüneti kezelés áll rendelkezésre, a leghatékonyabb védekezés ellene a két dózisból álló, kombinált MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás.
Kiemelték: Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalék.
Az NNGYK azt ajánlja, ha egy közösségbe új gyerek érkezik, ellenőrizni kell, hogy megkapta-e az életkorának megfelelő valamennyi védőoltást. Ha nem, azt minél előbb pótolni kell. A kanyaró elleni védőoltási kötelezettség 20 éves korig áll fenn.
A hatóság azt ajánlja, hogy külföldre, kanyarójárvánnyal érintett területre utazásnál elsősorban a kisgyermekek védelme indokolt, miután az anyai eredetű immunitás 1 éves kor körül általában megszűnik, az első védőoltásra pedig 15 hónapos korban kerül sor.
Ennek megfelelően – írták – nem ajánlott a 15 hónaposnál fiatalabb, illetve oltatlan kisgyermekek számára az utazás. Amennyiben valamely oknál fogva csecsemő utazása elengedhetetlen, abban az esetben feltétlenül meg kell kapnia a kanyaró elleni védőoltást.
Kitértek arra, hogy az oltás már 9 hónapos kortól alkalmazható. Az oltást követően az immunitás mintegy két hét múlva alakul ki. A 15 hónapos kor előtt végzett oltást azonban a második életév során (lehetőleg 15 hónapos korban) meg kell ismételni – olvasható az NNGYK közleményében.
A WHO januárban arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly január és október között harmincszorosára emelkedett a kanyarós esetek száma a WHO európai régiójában a megelőző év egészéhez képest. A Közép-Ázsiáig terjedő térséghez tartozó 54 államból 40-ben mutatták ki a ragályos betegséget több mint 30 ezer regisztrált esettel. tavalyelőtt mindössze 941 megbetegedést jelentettek.
Nyugat-Európában Nagy-Britanniában volt a legtöbb kanyarós megbetegedés 183 esettel.
Az adatok szerint tavaly 21 ezer ember szorult kanyaró miatt orvosi kezelésre, és öt meg is halt a kór következtében. 2020 és 2022 között mintegy 1,8 millió csecsemőnél mulasztották el a kanyaró elleni oltást.
A Momentum szombat este 6-kor is tüntetést tartott a Sándor-palota előtt, amelyen Hodász András volt katolikus pap mellett Donáth Anna Momentum-elnök és Bedő Dávid országgyűlési képviselő is felszólalt.
Bedő a tüntetésen elmondta: a Momentum kezdeményezi a közvetlen államfőválasztást, mert a Fidesz által jelölt köztársasági elnökök sorra megbuknak – morálisan és politikailag is.
(Novák Katalin köztársasági elnök (k) és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (j), mielőtt a díszegység felvonja Magyarország lobogóját az államfő beiktatási díszceremóniáján az Országház előtt, a Kossuth téren 2022. május 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd.)
Donáth a tüntetésen elmondta:
A lemondások azt üzenik, hogy igenis van ráhatásunk arra, hogy mi történik Magyarországon. Igenis félnek az emberek dühétől.
Hozzátette: Novák lemondott, de nem azért, mert megszólalt a lelkiismerete, hanem mert a Karmelitából ráparancsoltak.
Novák megpróbált amögé is bújni, hogy milyen nehéz nőként a politikában. “Valóban nehéz, de nem azért, amit ő mond. Ő nem nőként, emberként volt képtelen megőrizni az integritását.
Ennek az országnak szüksége van erős női politikusokra, mint például Solt Ottilia vagy Kósáné Kovács Magda, de nem olyan példákra van szükségük, mint Novák vagy Varga Judit.
Hozzátette: Orbán Viktor most két nő szoknyája mögé bújt, de továbbra is magyarázattal tartozik.
Kína-nappal ünnepli a 25 éves kínainyelv-oktatást a Károli Gáspár Református Egyetem.
A 2023/2024. tanév második félévének első tanítási napján a kínai újév alkalmából, a sárkány évének kezdetén, február 12-én Kína-napot szervez a Károli Gáspár Református Egyetem Kelet-Ázsia Intézete. A sárkány a kínai kultúrában címmel szerveződő programok a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Reviczky utca 4-6. szám alatti oktatási épületében várják az érdeklődőket.
A rendezvényen a sárkány évének jelentőségéről, a sárkánykirály kultuszáról, a kínai orvoslásban emlegetett sárkányokról és a sárkányhajó-fesztiválról hallhatnak előadásokat a résztvevők az egyetem Kínai Tanszékének oktatóitól és meghívott, elismert szakemberektől.
Ebédidőben Li Mengyi, a Street Kitchen sztárséfjének előadásában a résztvevők a kínai étkezési szokásokról is tanulhatnak, majd meg is kóstolhatják a kínai újévi ételeket. A délutáni programrészben a Taoist Tai Chi oktatóinak vezetésével tajcsi bemutatót láthatnak az érdeklődők, valamint a Teavolution közreműködésével teakóstolóval is várják a látogatókat. Horváth Janisz kalligráfus irányításával a sárkány írásjegyét írhatják és gyakorolhatják a vállalkozó szelleműek, Sárközi Ildikó Gyöngyvér pedig a Tenyérnyi Kína című program keretében különleges kínai tárgyakat mutat be.
A nap fénypontja a 14:30-kor kezdődő sárkánytánc. Az érdeklődők kínai szakértő irányítása mellett maguk is beállhatnak sárkánytáncosnak és megtáncoltathatják a kínai sárkányt.
A Kína-nap nemcsak izgalmas programokra hívja a kínai kultúra és nyelv iránt érdeklődőket, hanem egyben ünnepi alkalom is az intézmény egészének: a Kelet-Ázsia Intézet ugyanis idén ünnepli a kínainyelv-oktatás megindulásának 25. évfordulóját. Az első károlis hallgatók számára az 1999-2000. tanévben nyílt először lehetőség a kínai nyelv tanulására. 2013-ban indult el a Keleti nyelvek és kultúrák alapszakon a kínai specializáció, 2020-ban pedig a kínai szakirány.
A világjárvány miatt a Kínai Tanszék első nagyszabású rendezvénye az idei Kína-nap, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
