Kína-nappal ünnepli a 25 éves kínainyelv-oktatást a Károli Gáspár Református Egyetem.
A 2023/2024. tanév második félévének első tanítási napján a kínai újév alkalmából, a sárkány évének kezdetén, február 12-én Kína-napot szervez a Károli Gáspár Református Egyetem Kelet-Ázsia Intézete. A sárkány a kínai kultúrában címmel szerveződő programok a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Reviczky utca 4-6. szám alatti oktatási épületében várják az érdeklődőket.
A rendezvényen a sárkány évének jelentőségéről, a sárkánykirály kultuszáról, a kínai orvoslásban emlegetett sárkányokról és a sárkányhajó-fesztiválról hallhatnak előadásokat a résztvevők az egyetem Kínai Tanszékének oktatóitól és meghívott, elismert szakemberektől.
Ebédidőben Li Mengyi, a Street Kitchen sztárséfjének előadásában a résztvevők a kínai étkezési szokásokról is tanulhatnak, majd meg is kóstolhatják a kínai újévi ételeket. A délutáni programrészben a Taoist Tai Chi oktatóinak vezetésével tajcsi bemutatót láthatnak az érdeklődők, valamint a Teavolution közreműködésével teakóstolóval is várják a látogatókat. Horváth Janisz kalligráfus irányításával a sárkány írásjegyét írhatják és gyakorolhatják a vállalkozó szelleműek, Sárközi Ildikó Gyöngyvér pedig a Tenyérnyi Kína című program keretében különleges kínai tárgyakat mutat be.
A nap fénypontja a 14:30-kor kezdődő sárkánytánc. Az érdeklődők kínai szakértő irányítása mellett maguk is beállhatnak sárkánytáncosnak és megtáncoltathatják a kínai sárkányt.
A Kína-nap nemcsak izgalmas programokra hívja a kínai kultúra és nyelv iránt érdeklődőket, hanem egyben ünnepi alkalom is az intézmény egészének: a Kelet-Ázsia Intézet ugyanis idén ünnepli a kínainyelv-oktatás megindulásának 25. évfordulóját. Az első károlis hallgatók számára az 1999-2000. tanévben nyílt először lehetőség a kínai nyelv tanulására. 2013-ban indult el a Keleti nyelvek és kultúrák alapszakon a kínai specializáció, 2020-ban pedig a kínai szakirány.
A világjárvány miatt a Kínai Tanszék első nagyszabású rendezvénye az idei Kína-nap, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A Kisfarsang programjaival, a többi között busócsoportok bemutatóival, kisbusók és gyermek maskarások farsangolásával, táncházakkal kezdődik meg a hat napon át zajló, 15 helyszínen több mint 160 programot kínáló mohácsi busójárás csütörtökön.
Az ország legnagyobb téltemető, tavaszköszöntő eseményén, a február 8. és 13. között zajló hagyományőrző népszokáson a szervezők korábbi közlése szerint rekordszámú, 2500 maskarás és 71 busócsoport vesz részt.
(Rosta Endre busómaszk-faragó népi iparművész munka közben a mohácsi Busó udvarban 2024. február 5-én. A tervek szerint minden eddiginél több, 2500 maskarás és 71 busócsoport vesz részt a mohácsi sokácok téltemető, tavaszköszöntő népszokásán, az idén február 8. és 13. között zajló busójáráson. Fotók: MTI/Ruprech Judit)
A farsang utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján már délelőtt elkezdődnek az események a Maszkot ölt apraja, nagyja című nyitórendezvénnyel a helyi ifjúsági központban, majd a térség iskoláinak számára vetélkedőt rendeznek.
Délután három óra előtt indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermek maskarások, így jankelék és kisbusók szabad farsangolása veszi kezdetét, a későbbiekben pedig gyyermek néptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatókat a város főterén.
A csütörtöki rendezvényt tárlatok és táncházak is színesítik: a Széchenyi téren busójárási eszközöket mutatnak be, és Népek találkozása a mohácsi Dunánál címmel megnyílik a Kanizsai Dorottya Múzeum – a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program segítségével – megújult állandó tárlata.
Pénteken busómaszkfaragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból nyílik kiállítás, folklórműsorokat tartanak, zenekarok lépnek fel a Busóudvarban, a baranyai horvát népviseletekről szóló kötetet mutatnak be, míg a Piac téren Versendi Kovács Józseffel és zenekarával tartanak horvát táncházat.
Szombaton a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok tartanak bemutatókat, lakodalmas menetet, valamint megnyílik a népművészeti és kézműves vásár.
A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnap tartják meg.
A busók február 11-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén. A nap során is megtekinthetik az érdeklődők a busócsoportok farsangi készülődését, de lesz bábkoncert, ételkóstoltatás is.
A hétfői rendezvények között lesz interaktív farsangi gyermekfoglalkozás, a busók hagyományosan házról házra járnak majd a Kóló téren és a környező utcákban.
Kedden a kísérőrendezvények mellett tartják meg a busójárást lezárő fő attrakciót: a délutáni felvonulást követően gyújtják meg az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót. A szervezők az MTI érdeklődésére korábban azt közölték, hogy az esemény hat napjára mintegy 110 ezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap 40-45 ezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban. A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben. A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.
Február 4-e a Rákellenes küzdelem világnapja, melynek alkalmából a Béres Alapítvány 5000 üveg Béres Cseppet adományozott a daganatos betegek részére. A 12 millió Ft értékű termékadományból a daganatos betegeket segítő szervezetek – “A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítvány, a Magyar Rákellenes Liga, a Rákbetegek Országos Szervezete, a Magyar ILCO Szövetség és a Magyar Hospice Alapítvány – részesülnek. A készítményeket Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke Rozványi Balázsnak, a Magyar Rákellenes Liga elnökének adta át.
(Fotók: Béres Alapítvány)
A Rákellenes küzdelem világnapját 2000-ben hirdették meg a betegek testi és lelki támogatására, ugyanakkor fontos feladata, hogy ráirányítsa a figyelmet a betegségre, és kiemelje a megelőzés, valamint a megfelelő kezelés fontosságát és lehetőségeit. Id. dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotójának munkássága szorosan kötődött a daganatos megbetegedések elleni küzdelemhez, melyben nagy jelentőségű volt azon felismerése, hogy bizonyos nyomelemek nélkülözhetetlen élettani fontossággal bírnak a szervezetben zajló anyagcsere folyamatokban, illetve az immunrendszer megfelelő működésében.
“Alapítványunk megalakulásától kezdve, id. dr. Béres József kutatási eredményeire támaszkodva, kiemelt figyelmet fordít a daganatos betegségben szenvedő embertársaink támogatására. 2000 óta pedig, mióta a világ deklarált nappal figyelmezteti az emberiséget a rákos megbetegedések ellen való bátor küzdelemre, természetes, hogy mi is ott vagyunk az élharcosok között. A karitatív szervezetekkel való együttműködésünk során szerzett tapasztalatokból tudjuk, hogy a betegek számára nagyon sokat jelent a Béres Alapítvány segítsége. Ezért teszünk jószívvel erőfeszítéseket és vállaljuk fel a betegek szolgálatát most is, amikor a bizonytalan gazdasági környezet súlyos nehézségekkel terheli a vállalatokat.” – mondta Béres Klára az adomány átadásakor.
“A Magyar Rákellenes Liga legfontosabb célja, hogy folyamatosan segítsünk a rákbetegeken. Ezért nagyon örülünk annak, hogy a Béres Alapítvánnyal már több, mint harminc éve fennálló, jó kapcsolatnak köszönhetően sok tízezer adag adományként kapott Béres Cseppel támogathattuk a daganatos betegeinket. Ők nagyon várják, és örülnek, amikor megkapják, hiszen tudják, hogy ezzel erősíthetik a szervezetüket. Az ő nevükben is köszönöm a Béres Alapítvány nagyvonalú támogatását” – köszönte meg az adományt Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
A Béres Alapítvány széleskörű társadalmi tevékenységének egyik alappillére az egészség védelme érdekében való munkálkodás, az egészségtudatosság fejlesztése, az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés lehetőségeinek feltárása, a betegek gyógyulásának elősegítése. Fennállása óta 8 milliárd forintot meghaladó értékben nyújtott termék és anyagi segítséget sok százezer embernek. Az Alapítvány több mint 30 éve tartó jószolgálati munkájában kiemelkedő fontosságú a daganatos betegek támogatása.
Nőtt azok száma is, akik vitatták a pénzkövetelést.
Lejárt tartozások miatt több mint 419 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly a közjegyzőknél, 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az esetek túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti lejárt pénzkövetelést kívántak érvényesíteni a jogosultak, döntően követeléskezelő, mobil- és közműcégek.
Egyszerűsítette az eljárást, hogy tavaly októbertől az elektronikus ügyintézésre kötelezettek, például a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek számára teljesen elektronikussá vált az ügyintézés. 2022-höz képest 7,5 százalékkal nőtt azok aránya, akik valamilyen okból vitatták a követelést.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, hogy jogtalan követelés esetén, vagy aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás behajtása miatt végrehajtás is indulhat vele szemben. Amennyiben ugyanakkor jogos a követelés, így a kötelezett nem vitatja a tartozást, de például átmeneti pénzzavarban van, akkor bizonyos méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel részletfizetést vagy fizetésre halasztást is kérhet a közjegyzőtől.
A fizetési meghagyásos eljárás harmincmillió forint alatt a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igényérvényesítésnek, azaz, hogy pereskedés nélkül hozzájusson jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyást közjegyzőnél, legyen szó vissza nem fizetett kölcsönről, lejárt számlákról vagy például bérletidíj-tartozásról.
2023-ban 419 546 fizetési meghagyást kezdeményeztek, 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.A kérelmek több mint 99 százaléka tízezer és hárommillió forint közötti követelést takart, és szinte kizárólag jogi személyek, legnagyobb részben követeléskezelők, mobilszolgáltatók és közműcégek indították. Annak ellenére, hogy harmincmillió forint alatt a fizetési meghagyás a legyorsabb módja a lejárt tartozások érvényesítésének, hárommillió forint alatt pedig ez a kizárólagos módja annak, hogy hozzájussanak a jogosultak jogos pénzkövetelésükhöz, magánszemélyekhez csak az eljárások alig több mint 3 százaléka köthető.
A tapasztalatok szerint tovább egyszerűsítette és gyorsította az eljárást, hogy 2023. októberében több helyen is módosult a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény. Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek, például a gazdálkodó szervezetek, alapítványok, ügyvédek, önkormányzatok számára teljesen elektronikussá vált az eljárás. Ha velük szemben fizetési meghagyást bocsátanak ki, akkor azt az elektronikus tárhelyükre kézbesítik, és ellentmondani is csak online, a MOKK rendszerén keresztül tudnak.
Az előző évekhez képest jelentősen, 7,5 százalékkal nőtt az ellentmondások száma, a követelések 6,6 százalékát vitatták a címzettek. 2023-ban a kezdeményezett eljárások 75 százalékában, 316 ezer esetben indult végrehajtás a kötelezettek által nem vitatott, jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján, ez arányaiban 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
(Tóth Ádám)
Nem érdemes ellentmondással húzni az időt
A MOKK hangsúlyozza, ha valaki fizetési meghagyást kap, a legrosszabb, amit tehet, ha nem foglalkozik vele vagy át sem veszi a levelet, ugyanis utóbbi esetben a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon részére kézbesítettnek tekintik a fizetési meghagyást. Amennyiben a címzett a levél kézhezvétele után 15 naptári napon belül nem vitatja a követelést, például nem foglalkozik vele, mert korábban már befizette a kérdéses számlát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtás is kezdeményezhető. Ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást.
„Ha valaki bármilyen okból nem ért egyet a követeléssel, például már kifizette vagy elévült a tartozás, esetleg többet kérnek tőle, mint amennyivel tartozik, feltétlen mondjon ellent a határidőn belül”– hangsúlyozza Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Ellentmondani magánszemélyként a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat.
Ha a fizetési meghagyás címzettje ellentmond, akkor az eljárás perré alakul és a bíróságon folytatódhat. Fontos azonban, hogy csak akkor érdemes ellentmondani, ha alaptalan, hibás vagy jogtalan a követelés, például nem a valós összeg szerepel benne. A létező, jogos adósságot előbb-utóbb biztosan rendezni kell, de a bírósági eljárás költségei és a késedelmi kamatok is hozzáadódnak a tartozáshoz, ha az adós elveszti a pert.
„Ha valaki nem tudja rendezni a tartozását, ellentmondás helyett 15 napon belül kérhet a közjegyzőtől részletfizetést vagy a fizetési határidő elhalasztását” – teszi hozzá a MOKK elnöke.
Fontos határidő közeleg: szerdán, január 31-én éjfélig érvényesek a tavaly vásárolt éves vármegyei és országos autópálya matricák. A mentességek és a nagycsaládos kedvezmények megújításának szintén 2024. január 31. a határideje – emelte ki az https://e-autopalyamatrica.hu/ portál.
A jóhiszemű felhasználókat védő 1 órás türelmi idő lehetővé teszi, hogy a véletlenül díjköteles útszakaszra tévedő autósok az utazás megkezdése után vásárolják meg a pályamatricát: mentesülhetnek a büntetés alól, ha a megfelelő matricát a díjköteles útra hajtást követő egy órán belül megveszik. Ha mégis megbüntetnek, számos könnyítés adódik.
Mentesülés éves matrica vásárlásával: a gépjármű üzembentartója a pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésének napjától számított 75 napon belül kérheti a járműre irányadó éves országos matrica vásárlásával a jogosulatlan úthasználat és az éves matrica megvásárlása között keletkezett – és korábban meg nem fizetett – pótdíjak visszavonását.
Pótdíjmaximalizálás: ha az úthasználónak a jogosulatlan úthasználat és az első felszólítás kézhezvétele között eltelt időben kettőnél több pótdíjfizetési kötelezettsége keletkezett, a pótdíj maximalizálását kérheti két, a járműre irányadó alappótdíj vagy különbözeti pótdíj összegére. A kérelem benyújtására 75 nap áll az üzembentartó rendelkezésére.
Félrevezető kommunikáció helyett valódi lépéseket követel az Erasmus-Horizont-ügyben több civil szervezet – közölte az Oktatói Hálózat hétfőn az MTI-vel.
A közleményben felidézték, hogy 2022 decemberében az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az alapítványi felügyelet alá tartozó magyar egyetemek részvételét az Erasmus és Horizont programban, “mert úgy látta, nincs biztosítva ezen intézmények átlátható működése és elszámoltathatósága”.
Mint írták, az EU döntésére válaszul a magyar kormány elérte, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból távozzanak a prominens politikusok, ám a tagok kiválasztási folyamata “továbbra is átláthatatlan maradt, és az egyetemek beleszólási jogát ugyanúgy nem biztosították”.
Hozzátették: Navracsics Tibor, az EU-kapcsolatokért felelős miniszter “elhúzódó és eredménytelen tárgyalásokat” folytatott az Európai Bizottsággal, miközben a magyar diákok és kutatók kizárását “politikai megtorlásként” értékelte a “kormánypropaganda.”
A közleményben kitértek arra is, hogy a magyar kormány Pannónia Ösztöndíjprogram néven saját mobilitási programot indít, valamint a Horizont Európa helyett egy HU-rizont nevű nemzetközi kutatási együttműködési programot hirdet meg.
Álláspontjuk szerint azonban az uniós programokat nem lehet “szűkös hazai forrásokból, vezényszóra, egyik napról a másikra összetákolt kulisszákkal helyettesíteni”.
Az aláíró szervezetek a “felelőtlen gazdálkodás mintapéldájának” nevezték, hogy kormány a magyar költségvetésből próbálja kipótolni “a saját hibája miatt kieső” európai programokat.
Hangsúlyozták, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Civil Közoktatási Platform, a Hallgatói Szakszervezet, az Oktatói Hálózat, valamint az Oktatói Hálózat – Szeged arra szólítja fel a kormányt: tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a magyar hallgatók, oktatók és kutatók ismét az európai egyetemi közösség “teljes jogú tagjai lehessenek”.
