Ismét kétnapos munkabeszüntetést hirdetett január 28-ára és 29-ére az adventi sztrájk után a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) a Volánbusznál.
A közlekedési vállalat indokolatlannak tartja az akciót, hiszen a MÁV-Volán-csoport továbbra is a bérmegállapodás mielőbbi megkötésére törekszik, a tárgyalások folyamatosak – közölte a munkáltató pénteki közleményében az MTI-vel.
(A fotó illusztráció)
A sztrájk tervezett ideje alatt a Volánbusz biztosítja az elégséges szolgáltatásokat. A várhatóan nem közlekedő járatok listája a társaság honlapján érhető el, valamint az utas.hu utazástervező oldalon is látható a helyközi járatok esetleges érintettsége – írták.
A Volánbusz közleménye felidézi, hogy a MÁV-Volán-csoport vezetése idén már két alkalommal, január 16-án és január 23-án is tárgyalóasztalhoz ült az érdekképviseletekkel. A tulajdonosi ajánlat szerint a 2024-2026-os, hároméves bérfejlesztési ciklus alatt a cégcsoport munkavállalóinak alapbére átlagosan legalább 25 százalékkal növekedne, az első évben, 2024-ben egységesen havi 70 ezer forinttal nőne a vállalatcsoport minden munkavállalójának alapbére. Ez átlagosan 16,8 százalékos, a Volánbusz autóbusz-vezetői esetében 20,5 százalékos béremelést jelentene már az idei évben.
A közlekedési társaság szerint az érdekképviseletek többsége – “a reálbér értékének megőrzését biztosító garanciák esetén” – elfogadhatónak tartja a hosszabb távra szóló bérmegállapodást is. A kérdéses garanciák kidolgozására a munkáltatói oldal nyitottságot mutatott – szögezte le a Volánbusz.
Ugyanakkor a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet eredménytelennek minősítette a bértárgyalást, és január 28-ára és 29-ére újabb, kétnapos sztrájkot hirdetett.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a cégcsoport továbbra is elkötelezett a bérekről szóló megegyezés iránt, mielőbb szeretné lezárni a tárgyalásokat, és megkötni a bérmegállapodást. A tárgyalások a lehető leghamarabb folytatódnak.
A cég által indokolatlannak minősített sztrájk ellenére a Volánbusz haladéktalanul megkezdte a felkészülést. Az elégséges szolgáltatás keretében az első napon a helyi járatok 95, a helyközi járatok 79,6 százaléka, a második napon pedig a helyi járatok 74 a helyközi járatok 54,5 százaléka biztosan közlekedni fog.
A Volánbusz felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkabeszüntetés alatt várható fennakadások csökkentése érdekben a MÁV-Start nagyobb kapacitással biztosítja a személyszállítási szolgáltatást a sztrájk mindkét napján. A Volánbusz javasolja, hogy aki teheti, január 28-án és 29-én vonattal induljon útnak.
A MÁV-Volán csoport mindent megtesz, hogy az utasok minél gyorsabban eljuthassanak úti céljukhoz – írták a közleményben.
Az év harmadik hetében – január 15. és 21. között – 28 600-an fordultak influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön az MTI-vel.
Akut légúti fertőzés tüneteivel 197 200 ember fordult orvoshoz.
Az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz forduló betegek 31,8 százaléka gyerek, 32,2 százaléka a 15-34 évesek, 25,4 százaléka a 35-59 évesek korcsoportjába tartozott, és 10,6 százalékuk 60 éven felüli volt.
Az év harmadik hetében 15 közigazgatási területen nőtt, három területen csökkent, és két területen nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva.
A legtöbb beteg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, a legkevesebb Heves, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében – írták.
A múlt héten az NNGYK laboratóriumába érkezett 309 légúti minta elemzése alapján az influenzapozitivitási arány 18,8 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási aránya 14,9 százalék volt.
Közölték azt is, hogy ebben az időszakban egy jelentés érkezett akut légúti megbetegedés halmozódásáról egy Baranya vármegyei óvodából, ahol 24 gyerek betegedett meg influenzában.
Múlt héten 201 ember került kórházba súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 25-en szorultak intenzív ellátásra – áll a közleményben.
Újabb második világháborús bomba került elő tegnap a Csepeli Szabadkikötőből.
A német 250 kilogrammos repeszromboló bomba szádfalazás közben került elő.
A helyszínre érkező tűzszerész járőrparancsnok megállapította, hogy az eszköz szállítható állapotban van, hatástalanítást nem igényel.
A robbanótestet még aznap a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították későbbi megsemmisítés céljából – közölte Facebook oldalán kedden az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred. (Fotók: Bólyi Bálint törzsőrmester)
Gyakorlatilag megbukott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ügyeleti szerződések aláírása ellen lázító, kizárólag politikai hangulatkeltésre alkalmas akciója, melynek keretében 2023 tavaszán arra bíztatták az orvosokat, hogy alakítsanak pertársaságokat és támadják meg a kötelező ügyelet elrendeléséről szóló határozatot.
A Szegedi Törvényszék immár a harmadik ügyben hozott azonosan rendelkező – jogerős – ítéletet, végzésében elutasította a pert indító háziorvosok keresetét.
(Fotó: Országos Mentőszolgálat – Facebook)
A törvényszék töretlen álláspontja, hogy a háziorvosnak kötelessége részt venni az ügyeleti ellátásban, szerződéskötési kötelezettsége egyenesen következik a jogszabályból.
Az ítélet hatszámjegyű perköltség megfizetésére is kötelezte az érintett háziorvosokat.
Az új alapellátási ügyeleti rendszer az ahhoz már csatlakozott vármegyékben a lakosság megelégedettségére működik – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával csütörtökön az Országos Mentőszolgálat.
Újabb uniós utalás: 53 milliárd forint érkezett Magyarországra – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán.
Hozzátette: ezzel az elmúlt három hétben már több mint 520 milliárd forintot kapott meg Magyarország a neki járó, korábban blokkolt forrásokból.
(Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés aktuális helyzetéről tart sajtótájékoztatót a Pénzügyminisztériumban 2024. január 4-én. A miniszter elmondta, hogy az idei év a gazdasági növekedés erősítésének az éve, a költségvetés helyzete továbbra is stabil. Fotó:MTI/Balogh Zoltán)
Tavaly december végén 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a Helyreállítási Alap hitel forrásaiból, majd idén év elején 445 millió euró (170 milliárd forint) a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak keretéből – közölte.
“Ez ma újabb 140 millió eurós (53 milliárd forintos) forrással egészült ki, amely a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz vissza nem térintendő támogatásainak előlege” – írta bejegyzésében a tárcavezető.MTI
A KSH legfrissebb jelentése szerint az elmúlt nyolc év során több, mint két és félszeresére emelkedtek a lakásárak. Ez az arány európai viszonylatban is az egyik legmagasabb. A piacot a tavalyi évben hanyatló forgalom és általánosságban stagnáló árak jellemezték. A használt lakások értéke eleinte még 3,9 százalékkal emelkedett, de a következő negyedévben már 2,2 százalékos csökkenés jellemezte.
2023-ban az ingatlanok átlagos vételára 57 millió forint volt. Ugyan 2015 után látványos mértékben felgyorsult a piacon az áremelkedés, ez 2020-ban átmenetileg mérséklődött. Míg 2018-ban átlagosan 6 év volt a lakások megfizethetősége, 2022-ben már közel 7 évnyi keresetből lehetett kifizetni egy használt lakás teljes árát. 2023-ban az árak, bár kis mértékben, de újra csökkenni kezdtek.
Mérséklődtek az árak
A piacot szemléletesen tükröző reálárindex 2022 második negyedévében tetőzött. Budapesti viszonylatban a tranzakciók közel 40 százaléka befektetés motiválta vásárlás volt. 2023 októberére Budapesten az árak 0,7 százalékkal mérséklődtek, míg a nyugat-dunántúli régióban 1,7 százalékkal emelkedtek. A felmérés alapján a használt lakások átlagos négyzetméterára Budapesten november első hetében 943 ezer forint volt, az új lakóingatlanoké pedig 1,3 millió forint. A vármegyeszékhelyeken a legmagasabb árat Győr, Veszprém és Debrecen mutatja, míg Salgótarjánban és Békéscsabán a legalacsonyabbak az átlagos négyzetméterárak. Az újépítésű házak beruházói 1,2-1,5 milliós négyzetméter árat szeretett volna elérni, ez sikerült is a piac tetőzésekor, mostanra viszont nagyjából egymillió forintra szorult vissza az újépítésű négyzetméter-ár, ezt a csökkenést pedig követi a használtpiac is.
„Az árak természetesen a használt lakások piacán is terület specifikusak, nézzünk az általános példa kedvéért egy átlagos, kétszobás, 50 négyzetméteres panellakást. A panellakások a piac legfőbb mércéi, az áringadozásukat előbb-utóbb a téglalakások és a kertes házak is arányosan lekövetik. Az elmúlt három évben egy ilyen lakás ára is folyamatosan változott: 28 millió forintért is hozzá lehetett juttatni, de a legmagasabb értéke egészen 46 millió forintig felkúszott. Jelenleg nagyjából 36 millió forintért vásárolhatjuk meg a példában szereplő lakást, ez az érték a következő hónapokban várhatóan kicsit csökken még” – árulta el Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.
Tovább nyílik az árolló
2024-ben folytatódhat az ár-olló kinyílása, azaz a régebbi használt ingatlanok ára hosszútávon várhatóan jelentősen elszakad majd az új ingatlanokétól. Az ingatlanok reálértékét tekintve hosszú távon kisebb méretű növekedésre számíthatunk, ezt azonban nagyban meghatározza az infláció mértéke.
Az ingatlanárakat az is befolyásolja, hogy 2024-re több állami kedvezmény is megszűnt vagy átalakult. Eltűnt a CSOK korábbi formája, helyét a CSOK Plusz vette át január elsejétől. Az új hitelkonstrukció 15, 30 vagy akár 50 milliós formában is elérhető, a kormány egyszerre kombinálta kamattámogatással és tartozás-elengedéssel.
A CSOK Plusz a falusi CSOK-kal és a megváltozott feltételekkel bíró babaváró hitellel együtt is igényelhető. A nagyvárosi CSOK kivezetése év végi rohamot hozott a piacon, a 2023-as novemberi kereslet-adatok 16 százalékkal múlták felül a 2022-es statisztikát. Ez azt mutatja, hogy sokan még az utolsó pillanatban éltek a megszűnő lehetőséggel. A kereslet a 2024-es esztendőben várhatóan tovább erősödik majd, ehhez hozzájárul, hogy sokan az eddig várakozók közül is piacra lépnek, látva a javuló tendenciát.
