Csak megfelelően biztosított újévi fürdőzésen vegyünk részt – figyelmeztet a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata.
“Január elsején ismét biztonságos körülmények között lehet megmártózni a Balatonban Szigligeten. Vízimentőink a vízben, mentőkocsink pedig a parton biztosítja azt, hogy megfelelő segítséget kapjon az, aki esetleg bajba kerül a 3-4 fokos vízben.
Január elsején kora délután bárki megmártózhat a Balatonban Szigligeten, a Községi Strandfürdőn, aki átmegy a helyszínen végzett orvosi vizsgálaton. Vízimentőink a vízben állva figyelik a megmártózókat, és egyben jelzik is, hogy meddig szabad bemenni a vízbe. A parton, az esetkocsinkban egészségügyi személyzet biztosít magas szintű ellátást azoknak, akik esetleg ellátásra szorulnak.
Újév napján többfelé szerveznek hasonló fürdőzést, nemcsak Magyarországon, hanem az északi félteke sok fürdőhelyén. Nyomatékosan szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy csak olyan rendezvényen szabad részt venni, ahol magas szintű egészségügyi ellátást biztosítanak a parton, illetve képzett és gyakorlott vízimentők (például a helyi partiőrség) biztosítják a rendezvényt. Egy izomgörcs is végződhet fulladással még sekély vízben is, ha nincs megfelelően képzett vízimentő a közelben.
Néhány fokos vízben bárki bajba kerülhet, jó egészségi állapotban lévők is, pláne, ha megvárták az éjfélt (vagy a hajnalt) a lefekvéssel, és még alkoholt is fogyasztottak.
A hideg vízben történő megmártózás veszélyeiről, dr. Debreceni Katalin, szakszolgálatunk orvosigazgatója a következőket mondja:
“A hideg víz viszonylag gyorsan képes megváltoztatni legtöbb szervrendszerünk működését. Hideg vízben csökken az izom-ideg információátvitel, emiatt a mozgásunk lelassul, beszűkül, de a látásunk vagy a mentális állapotunk (például az ítélőképességünk, a tájékozódási képességünk, a koordinációnk) is romolhat. A szívritmus zavarok valószínűsége is megnő, ha a test maghőmérséklete 35 fok alá csökken.
Ha hideg vízbe megyünk, a szimpatikus idegrendszer egy olyan reakciót indít el, melynek következtében a véredények összeszűkülnek, ezért nem jut elegendő vér és ezzel együtt oxigén és tápanyag az izmokhoz. Amennyiben az újévi csobbanásban részt vevők azt veszik észre, hogy az ízületeik mozgása beszűkül, a mozgásuk vagy a gondolkodásuk lassul, azonnal ki kell menni a partra, majd pedig meleg helyre.
Meg is botolhatunk miközben sétálunk, szaladunk be a vízbe, hiszen a meder alja nem egyenletes. Ez – a váratlanul hideg vízbeesés- is vezethet rosszulléthez. Ezért mindenképp figyeljünk a körülöttünk fürdőzőkre is, hogy időben tudjuk jelezni a vízimentőknek vagy az egészségügyi személyzetnek, ha valaki bajba kerül.
Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a csobbanás után, ha már felöltöztünk, akkor is csökkenhet még a testhőmérsékletünk, ezért a megtörölközés és felöltözés után mindenképp ajánlott fűtött helyen, bő folyadékfogyasztás mellett megmelegedni.”
Vámellenőrzéskor bukott meg az a csalárd importőr, aki több mint ezer, hamis „STIHL” láncfűrészt próbált az Európai Unió területére csempészni.
A NAV, vámellenőrzéseikor különös figyelmet fordít a hamisítványok forgalomba kerülésének megakadályozására, mert az ilyen áruk, jellemzően nem felelnek meg a biztonsági és fogyasztóvédelmi követelményeknek, veszélyeztethetik testi épségünket, egészségünket és biztonságunkat.
(Fotó: nav.gov.hu médiaszerver)
A NAV Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága pénzügyőrei Kínából származó áruk között elrejtve, mintegy ezeregyszáz, „STIHL” védjegyre hasonlító láncfűrészt találtak.
A vámosok figyelmét az keltette fel, hogy a termékek a gyártó egy régebbi szériájához hasonlítottak, amit ma már nem forgalmaznak.
A láncfűrészeket a szakértők is alaposan szemügyre vették, és megállapították, hogy azok silány minőségű hamisítványok, amiket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül hoztak volna forgalomba.
A jogtulajdonostól kapott információk szerint, az áruk mennyisége alapján ez volt az év második legnagyobb felderítése az Európai Unióban.
A hamisított termékek forgalmazásának megakadályozása a gyártók számára is különösen fontos, hiszen a védjegyhez társított minőség csorbítása számukra is jelentős kárt okoz, amellett, hogy a vásárlókra nézve biztonsági kockázatot is jelenthet.
A jogtulajdonos kérte a hamisítványok megsemmisítését, az okozott vagyoni hátrány megközelíti a 250 millió forintot – közölte a NAV.
A Kis-Balaton térségében négy települést összekötő, 12 kilométer hosszú új kerékpárút épült 647 millió forintból – tájékoztatta a Zala Vármegyei Önkormányzat az MTI-t.
A vissza nem térítendő európai uniós támogatás jóvoltából a Széchenyi 2020 program keretében megvalósult bicikliút Egeraracsát, Esztergályhorvátit, Zalaszabart és Zalaszentmártont köti össze.
(Híd a Kis-Balatonnál, a Kányavári-szigetnél. Fotó: KanizsaPress)
A Kerékpárral a romantikus Zalában elnevezésű pályázat révén a kerékpáros turisták számára lehetővé válik a helyi és térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt jelentő kulturális, épített és természeti örökségek elérése.
Az új, közel 12 kilométeres, pihenőhelyekkel és szervizelési pontokkal is kiegészített útvonal több meglévő kerékpárúthoz is kapcsolódik, így a Zalavár és Balatonhídvég közötti, a nyugat-balatoni kerékpárúthoz, illetve az országos kéktúra útvonalakhoz és a Via Sancti Martini zarándokúthoz is.
A fejlesztés eredményeképpen még könnyeben megközelíthetővé válik kerékpárral a Balaton, a Kis-Balaton, Zalakaros, Kehidakustány és Lenti, illetve az itt lévő szálláshelyek, vendéglátóhelyek – közölte az önkormányzat.
November 25-ig 32-en haltak meg rendkívüli kihűlésben (fagyhalálban) a nyár vége óta – jelentette a Magyar Szociális Fórum (MSZF) november végén.
Az évről-évre ismétlődő tömeges elhalálozás az idén emelkedő tendenciát mutat.
(A fotó illusztráció)
Ennek fő oka több millió ember elszegényedésében rejlik, és különösen a szerény nyugdíjból, ill. juttatásból élők körében vezet életvesztéshez.
A létfenntartáshoz szükséges termékek, különösen az élelmiszerek, oly mértékben megdrágultak, hogy nem csak a nyugdíjminimumból (28.500 Ft) képtelenség lépést tartani az árakkal, hanem még magasabb nyugdíjból élők körében is szenvedéssel párosul.
Fokozódó társadalmi problémát tükröz a kényszerű döntés „enni vagy fűteni” között. Tetézi a gondot a lemondás az orvosságok kiváltásáról.
A gyógyszer híján meggyengült szervezet pár óra alatt kihűlhet a fűtetlen lakásban, akár +5-10 fokon is.
A 32 áldozat többsége fűtetlen helyiségben hunyt el. Kisebbik részük a szabad ég alatt, illetve kórházba szállítás közben, vagy beszállítás után, mert már nem tudtak rajta segíteni.
Tavaly november végéig 21-en haltak meg. 2022-ben, egy év alatt 282 honfitársunk lelte halálát fagyhalál következtében – áll az MSZF jelentésében.
Elkészült az első magyar gyártású Lynx – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szombaton.
A Honvédelmi Minisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben emlékeztettek csütörtöki tájékoztatásukra, amely szerint stratégiai partnerükkel, a Rheinmetallal kötött legújabb megállapodása szerint a Hiúzok (Lynx KF-41) alapjain fejlesztenek légvédelmi rendszert a Magyar Honvédségnek.
Az alacsonyan szálló, kisméretű drónok, illetve a hagyományos légi célok elleni aktív védekezés ma már elengedhetetlen a páncélos képességek hatékony alkalmazásánál – hangsúlyozták.
Hozzátették, hogy szombaton újabb történelmi mérföldkőhöz érkezett a haderőfejlesztés, ugyanis legördült a zalaegerszegi gyár futószalagjáról az első magyar gyártású Lynx.
Idézték a közleményben Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki elmondta: a magyar Hiúzok hossza 8,49 méter, szélességük 3,8 méter, magasságuk 3,73 méter, ez a járműtestre szerelt felépítménytől is függ. Teljesítményükről egy 6 hengeres, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbó dízelmotor gondoskodik.
A miniszter a tárca közleményében kiemelte: a Lynx, azaz a Hiúz “korunk legmodernebb, legkorszerűbbnek tartott gyalogsági harcjárműve, amely méltó módon tükrözi a honvédségben megkezdődött kultúraváltást”.
A modern, high-tech magyar haderő felállítása biztosítja, hogy a Magyar Honvédség “nemcsak országunk védelmét tudja hatékonyan ellátni, de nemzetközi szövetségesi kötelezettségeinek is maradéktalanul képes legyen megfelelni” – hangoztatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. (Fotók: Honvédelmi Minisztérium – Facebook)
Magyarországon továbbra is számos iparágban küzdenek munkaerőhiánnyal, főleg a diplomát nem igénylő állásokban.
Bár az egy évvel korábbihoz képest javult a helyzet, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei második negyedév végén még mindig mintegy 80 ezer üres álláshely volt Magyarországon. 18 ezer betöltetlen pozícióval toronymagasan vezet a feldolgozóipar, de nagy szükség van termék- és villamosberendezés-összeszerelőkre, takarítókra és kisegítő munkásokra is. Bizonyos területekre akár hónapokig is toboroznak a cégek, ezért egyre többen veszik igénybe a munkaerő-kölcsönzők segítségét, illetve élnek a nemzetközi toborzás lehetőségével.
Magyarországon továbbra is számos iparágban küzdenek munkaerőhiánnyal, főleg a diplomát nem igénylő állásokban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének 2022-ben megjelent Rövidtávú munkaerőpiaci prognózisa alapján 2023-ban az első három helyen az egyéb termék-összeszerelő, a villamosberendezés-összeszerelő, illetve az intézményi takarító és a kisegítő munkakörök végeztek megelőzve olyanokat, mint szoftverfejlesztő, vagy éppen a bolti eladó. Emellett különösen magas a kereslet a szakképzett fizikai munkásokra, mint például targoncavezetőkre, hegesztőkre vagy villanyszerelőkre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei második negyedévre vonatkozó adatai alapján mintegy 80.000 üres álláshely várt betöltésre, ami az egy évvel korábbihoz képest javulást mutat, mivel akkor még a 100 ezret közelítette a számuk. A betöltetlen állásokat vizsgálva toronymagasan vezet a feldolgozóipar, amely a maga több mint 18 ezer üres állásával a szabad pozíciók közel egyötödét adja.
A vállalkozások továbbra is azt tapasztalhatják, hogy bizonyos szakterületeken akár hónapokig nem találnak megfelelő pályázót az üres álláshelyekre, ráadásul azzal is szembesülniük kell, hogy a korábban bevált toborzási gyakorlatok ma már nem feltétlenül működnek. Ez azzal jár, hogy az eddiginél jóval több erőforrást kell fordítaniuk a munkaerő biztosítására, pedig van olyan megoldás, amivel az ezzel járó feladatokat átadhatják másnak, miközben megoldhatják azt is, hogy a munkavállalói létszám szempontjából rugalmasan reagáljanak a változó üzleti környezetre.
A munkaerő-kölcsönzés több évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, azonban a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben talán minden eddiginél fontosabb lehet ez a megoldás. „A gazdaság számos területén küzdenek munkaerőhiánnyal itthon, azonban a várakozásokkal ellentétben a diplomát nem igénylő állások között van a legtöbb betöltetlen pozíció. Mi már két évtizede segítünk ügyfeleinknek a megfelelő emberek megtalálásában, és mivel egyre nehezebb hazai dolgozókkal megoldani ezt a problémát, külföldről is hozunk be munkavállalókat. Nagyrészt ipari munkaköröket töltenek be a határon túlról, de villamosberendezés-összeszerelők is érkeztek, legtöbben a Fülöp-szigetekről, illetve Indonéziából. Szinte bármilyen hiányszakmában lévő állásra tudunk toborozni és beutaztatni külföldi munkavállalót, és a létszámot tekintve is igen rugalmasak vagyunk” – mondta Bene András, a Work Force HR szolgáltató nemzetközi toborzási vezetője.
Előre felkészítik a külföldi munkavállalókat
A Work Force gyakorlata az, hogy már a külföldi munkavállalók kiválasztása során tisztázzák a szakmai elvárásokat és ellenőrzik az iskolai végzettséget, valamint tapasztalatot a partnerek elvárásai alapján. Emellett a vállalat külföldi toborzói előre felkészítik a harmadik országból érkezőket a várható munkakörülményekre és elvárásokra, melyet az engedélyezési eljárás alatt külön oktatásokon sajátíthatnak el. Ennek köszönhetően a Magyarországra érkezésüket követően szinte azonnal teljesértékű dolgozókká válhatnak, így gyorsabban be is tudnak illeszkedni.
„Azzal érdemes tisztában lenniük a hazai vállalkozásoknak, hogy egy harmadik országból érkező munkavállaló toborzása és beutaztatása olyan külön költségekkel jár, amivel a magyar dolgozók esetében nem kell számolniuk. Ugyanakkor számos előnye is van ennek a megoldásnak, hiszen a munka és a foglalkoztató iránti sokkal nagyobb elköteleződés, a jóval alacsonyabb fluktuáció mellett az is fontos tényező a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben, hogy hazai viszonylatban ilyen módon gyorsan be lehet tölteni pozíciókat. Emellett a cégeknek gondolnia kell még a hatósági adminisztrációra, valamint a szállásra, illetve utaztatásra is, azonban minősített munkaerőkölcsönzőként ezekben a feladatokban tudnak segíteni a HR szolgáltatók” – fűzte hozzá Bene András.
Van, akiknek ismeretlen a betegszabadság
A Work Force megvizsgálta azt is, hogy a szolgáltató által kölcsönzött munkavállalók esetében hogyan alakult a betegszabadságok mennyisége. A 2023. január-november közötti időszakra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a kölcsönzött dolgozók átlagosan a rendelkezésre álló betegszabadság 23 százalékát vették igénybe.
Jelentős eltérések mutatkoznak azonban abban, hogy a különböző országokból érkezők mennyit hiányoztak egészségügyi okokból. Az egyik legmagasabb értéket az indonéz kölcsönzött munkaerő esetében mérték, ők november végéig a rendelkezésre álló betegszabadság 31 százalékát vették ki. Őket követik a magyar munkavállalók 30 százalékkal, de például a Fülöp-szigetekről, Kirgizisztánból és Oroszországból érkezett dolgozók egyáltalán nem voltak betegszabadságon és ez a helyzet a szerb munkavállalókkal is.
