A harmadik negyedévben a háztartások átlagos megtakarítása 3,4 millió forintra nőtt, 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a K&H Bank MTI-nek kedden küldött felméréséből.
A közlemény szerint a 20-65 éves, városi, legalább középfokú végzettségű felnőtt népesség anyagi helyzetéről végzett felmérésben a harmadik negyedévben a megkérdezett háztartások átlagos megtakarítása magasabb ütemben nőtt az összjövedelmük emelkedésénél (7,1 százalék), de elmaradt a korábbi két év növekedési dinamikájától.
A K&H adatai szerint 2020 és 2021 harmadik negyedéve között 19 százalékkal 2,5 millióra, egy évre rá 24 százalékkal 3,1 millió forintra nőtt az átlagos megtakarítás összege.
A recessziós gazdasági környezet miatt óvatosabbá váltak a háztartások, amelyre a K&H szerint az utal, hogy az anyagi helyzet függvényében igyekeztek növelni a tartalékaikat. Az idén – a negyedéves átlagok alapján – az előző hónapról 69-71 ezer forintot tudtak félretenni a háztartások.
A vizsgálatban részt vevő háztartások nettó összjövedelme a havi kilengéseket kiegyensúlyozó negyedéves adatok szerint a harmadik negyedévben meghaladta az 539 ezer forintot, 7,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
2020 harmadik negyedévében ugyanez az összeg 394 ezer forint volt, 2021-ben 434 ezer forintnál járt. Így két- és hároméves időtávon 24, illetve 37 százalékos növekedést könyvelhettek el a K&H saját kutatásában szereplő háztartások – közölték.
Amikor valaki a bölcsészettudományokról kezd el beszélni, sokaknak az jut eszébe, hogy ezek értéktelen végzettségek, értéktelen diplomák – valamint, hogy alig lehet elhelyezkedni a megszerzett képesítéssel. Egy nemrég végzett kutatás rávilágított arra, hogy meglepően magasan vannak a pszichoterapeuták óradíjai – még különleges szakirányú végzettséggel nem rendelkező szakemberek is magasabb óradíjat kérhetnek, mint egy jó IT szakértő.
Mégis, mennyibe kerül egy 60 perces konzultáció?
100 magyar pszichológus óradíját gyűjtöttük össze, ez alapján készítettünk egy statisztikát a konzultációs díjakról. A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben 15.000 Ft-ért vállalnak egyéni tanácsadást, de nem ritkák a 18-20.000 Ft-os alkalomdíjak sem. Az átlag konzultáció díja Magyarországon 16030 Ft, ami magasabb, mint sok senior programozó órabére.
A kutatáshoz érdemes lehet hozzátenni, hogy sokan 50 perces konzultációért kérik el a diagrammon látható összegegeket, és nincs egységesség annak tekintetében sem, hogy az első konzultáció drágább, vagy olcsóbb, mint a későbbiek. A pontos díjszabás mindig függ a szakember képzettségétől, alkalmak számától, valamint az eset nehézségétől.
Miért meglepő az eredmény?
Sokszor magasabb óradíja van a pszichológiai konzultációnak óránként, mint egy magánrendelőben történő fogászati vagy egyéb orvosi kezelésnek, vagy egy programozó óradíjának – nyilatkozta Viharos Loránd, a coachingegyetem.hu alapítója. rengeteg szakember saját elmondása szerint akár fél évre teli van időpontokkal.
Ennek köszönhetően a bölcsészettudományként ismert pszichológus szakma meglepően jól jövedelmezőnek számít – persze, amellett, hogy nagy felelősséggel jár, és magánpraxist kell fenntartani.
Az ukrán áruszállítók uniós piacon való megjelenése miatt több száz magyar vállalkozás került a “tönk szélére” – mondta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára szombaton az MTI-nek.
Árvay Tivadar telefonon elmondta: az Európai Unió a háborús helyzetre való tekintettel engedélyezte az ukrán áruszállítóknak, hogy – alapvetően humanitárius szállítások miatt – megjelenjenek a közös piacon.
Az engedélyt 2024 júniusáig hosszabbították meg, aminek az lett az eredménye, hogy mára a magyar közutakon több mint 30 százalékkal nőtt az ukrán kamionok futásteljesítménye, miközben a magyar járművek futásteljesítménye 4 százalékkal csökkent.
Hozzátette, hogy az ukrán fuvarozók egészen más gazdasági és jogszabályi környezetből érkeznek, így eltérőek a költségeik is, valamint nem érvényesek rájuk az uniós szabályok. Az ukrán fuvarozók jelentős árelőnnyel dolgoznak és tönkreteszik a tagállamok logisztikai ágazatának fuvarozókat érintő részét – hangsúlyozta a főtitkár.
Erről szólnak a lengyel és a szlovák, de ugyanez áll a hátterében a hétfőn induló magyar tiltakozásoknak is – mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy a záhonyi határátkelőhelynél demonstrálnak majd a fuvarozók.
“Mi azt kértük az Európai Uniótól – múlt héten volt a közlekedési bizottság ülése -, hogy (…) vizsgálja felül az Ukrajnával kötött megállapodását és vegye figyelembe az Európai Unió tagországainak, köztük Magyarország fuvarozó vállalkozásainak az érdekeit, és ne hagyja, hogy az ukrán fuvarozók már rég túllépve a kezdeti szándékokon, alapvetően üzleti céllal jelenjenek meg az Európai Unióban” – fogalmazott az állami hírszolgálatnak Árvay Tivadar.
Blokádra készülnek a magyar kamionosok
Akár az év végéig is akadályozhatják a teherforgalmat, ha engedélyt kapnak a hatóságoktól.
December 11-től – a lengyelekhez és a szlovákokhoz hasonlóan – a magyar fuvarozók is demonstrációt terveznek. Megmozdulásuk a 4-es főúton lassítaná a teherforgalmat a Záhony-Csap határátkelő irányából és annak irányába – írta a Vezess.
Mint ismeretes, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet december 10-ére és 11-ére munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál.
A sztrájk miatt országszerte több száz járat nem közlekedik majd vasárnap és hétfőn.
“A Volánbusz a 2023. december 10-11-ére meghirdetett munkabeszüntetés időtartama alatt is biztosítja az elégséges szolgáltatásokat az utasok érdekében, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően.
A sztrájk alatt az alábbi járatok várhatóan nem közlekednek. Amennyiben az érintett autóbusz-vezető nem vesz részt a munkabeszüntetésben és felveszi a munkát, akkor a járat menetrend szerint közlekedik.” – tudatta a közlekedési társaság.
A Volánbusz megyei felbontású listában hozta nyilvánosságra a két napos sztrájk ideje alatt nem közlekedő járatokat.
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet december 10-ére és 11-ére munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál, a közlekedési társaság a sztrájk tervezett ideje alatt biztosítja az elégséges szolgáltatásokat, a várhatóan nem közlekedő járatok listája a honlapján érhető el – közölte a vállalat pénteken az MTI-vel. A LIGA Szakszervezetek szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a sztrájkot szervező szakszervezetet.
A Volánbusz Zrt. azt közölte, hogy a vállalatnál működő majdnem húsz érdekképviseletből eddig egyik sem jelezte csatlakozási szándékát a munkabeszüntetéshez. Jelezték, hogy az elégséges szolgáltatás keretében az első nap a járatok 80, a második nap pedig az 55 százaléka közlekedni fog, ez azt jelenti, hogy a Volánbusz a két nap során összesen mintegy 23 ezer kieső járattal tervez országszerte. Amennyiben az adott járatok közül az érintett autóbuszvezetők nem csatlakoznak a munkabeszüntetéshez és felveszik a munkát, akkor még több járat közlekedik majd menetrend szerint.
A Volánbusz továbbra is vitatja “az indokolatlan munkabeszüntetés” jogszerűségét és jogorvoslattal él a végzés ellen, “amellyel az elsőfokú bíróság elutasította kérelmét a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet által még az idei évre meghirdetett, kétnapos sztrájk jogellenességére vonatkozóan”.
A vita a Volánbusz szerint nem a sztrájk lehetőségéről, hanem az időzítéséről szól. A társaság álláspontja szerint ugyanis az idei évben munkabeszüntetésre sem ok, sem jogszerű lehetőség nincs, hiszen a kollektív szerződés keretében az idei évre érvényes bérmegállapodás van hatályban, amit a Volánbusz vezetése maradéktalanul betartott. Felelős munkáltatóként a társaságnak szándékában és érdekében áll megállapodást kötni a jövő évi bérfejlesztésről – írta közleményében a Volánbusz.
“A Volánbusz számára a legnagyobb értéket ugyanis munkatársai jelentik, ezért megbecsüli munkavállalóit és dolgozói megtartására és megelégedésük növelésére törekszik” – fogalmaztak a közleményben, hozzátéve, hogy a Volánbusz korábban már többször is kijelentette, és most is hangsúlyozza, hogy elkötelezett a mielőbbi bérmegállapodásban, amit lehetőség szerint legkésőbb 2024. január 20-ig megkötne az arra jogosult érdekvédelmi szervezetekkel.
A közlemény szerint a Volánbusz az eddigi gyakorlatához híven továbbra is nyitott a párbeszédre, a munkavállalókkal való együttműködésre, a munkahelyek stabilitása, megőrzése ugyanis a munkavállalók és a munkáltató közös ügye.
Az “indokolatlan sztrájk” ellenére a Volánbusz haladéktalanul megkezdte az arra történő felkészülést: a még elégséges szolgáltatásnak megfelelő menetrendet a személyszállítási törvényben előírt határidőn belül, két nappal a munkabeszüntetés megkezdése előtt nyilvánosságra hozta – hangsúlyozták.
A sztrájkot hirdető Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) a Volánbusz Zrt. közleményére reagálva “abszurdnak” nevezte a munkáltató jogértelmezését a sztrájkkal kapcsolatban, és leszögezte, hogy a Fővárosi Törvényszék egyértelmű és világos végzést hozott, amelyben a szakszervezetnek adott igazat a sztrájk jogszerűségével kapcsolatban. Jelezték azt is, hogy a SZAKSZ kollektív szerződéskötési képességgel bír a Volánbusz Zrt.-nél, “tehát nélkülük nincs megállapodás”.
A LIGA Szakszervezetek az MTI-hez elküldött pénteki közleményben jelezte: a LIGA szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozó Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezetet a munkavállalók 2024. évre bejelentett bérköveteléseinek megerősítése érdekében december 10-11-ére bejelentett sztrájkjában. A LIGA szerint a sztrájkjog gyakorlása jelen esetben is a munkavállalók jogos gazdasági érdekeinek előmozdítása érdekében alkalmazott alapjog.
“Nem tartjuk elfogadhatónak azokat a munkáltatói érveket, amelyek a jogszabályi előírásokat maradéktalanul betartó sztrájkfelhívás és tervezett sztrájk bejelentése esetén a munkavállalói lépéseket önmagában az együttműködési kötelezettség megsértésének minősítik. Ezt a nyilvánvalóan téves értelmezést az ügy kapcsán eljáró bíróság sem osztotta, ezzel is megerősítve, hogy a munkavállalói igényérvényesítés ezzel a megközelítéssel sem korlátozható, nem minősülhet a munkavállalók eljárása a sztrájkjoggal való visszaélésnek” – írták.
A LIGA Szakszervezetek a munkavállalók igényérvényesítése érdekében alkalmazott jogszerű eszközök, így a sztrájk bárminemű korlátozását nem tartja elfogadhatónak, és támogatja a dolgozók jogos bérfejlesztési várakozásainak érvényesítését – áll a közleményben. MTI
Az Európai Bizottság négymillió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) finanszírozású programot indított tíz országban, köztük Magyarországon az átmeneti védelmi státuszt élvező ukrán menekültek egészségügyi ellátásának javítására.
A testület szerdai brüsszeli közleménye szerint az EU4Health uniós egészségügyi program keretéből Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, a nem EU-tag Moldova, Lengyelország, Románia és Szlovákia egészségügyi rendszerét támogatják majd a szóban forgó célra.
(Fotó: archív. Ukrajnából érkező menekültek a beregsurányi határátkelőhelyen 2022-ben. police.hu)
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott program 24 hónapig fog működni. Célja a nemzeti egészségügyi rendszerek azon képességének erősítése, hogy megbirkózzanak az ukrajnai háború elől menekülők ellátásával, beleértve a védőoltásokhoz való hozzáférését is.
A kezdeményezés prioritásai közé tartozik az Ukrajnából menekülni kényszerült egészségügyi dolgozók integrációja a fogadó országok egészségügyi munkaerőpiacába. Emellett létre kívánja hozni az Ukrajnából származó egészségügyi dolgozók hálózatát, hogy lehetővé tegye a menekültek számára nyújtható speciális egészségügyi segítségnyújtást – közölték.
Az uniós bizottsági közlemény Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: miközben Oroszország háborúja folytatódik Ukrajnában, az országból csaknem 5 millió menekültet regisztráltak ideiglenes védelemre az EU-ban. Ez a jogállás ingyenes orvosi segítséget és ellátást biztosít számukra.
A bizottsági tag szavai szerint a finanszírozás biztosítja, hogy az EU-tagállamok és az Ukrajnához legközelebb fekvő országok egészségügyi rendszerei képesek legyenek megadni a szükséges segítséget a rászorulóknak. (Gebauer Szabolcs/MTI)
