December 1-jétől az autósoknak idén is lehetőségük nyílik a következő évi éves országos és éves vármegyei matricák elővásárlására – tájékoztat a https://e-autopalyamatrica.hu/ portál.
A hasznos kényelmi szolgáltatás keretében akár egy hónappal az érvényességi idő kezdete előtt beszerezhetők a 2024-es országos éves és vármegyei e-matricák, így elkerülhető a kapkodás vagy a feledékenységből adódó problémák, illetve a matricák még az idei évben elköltségelhetőek céges felhasználóknak vagy akár ajándékba is adhatók.
Az elővásárlással kapcsolatban lényeges tudnivaló, hogy az így megvásárolt matricák érvényességének kezdete 2024. január 1., nem pedig a vásárlás napja vagy egyéb más decemberi nap, így ezek a jogosultságok idén még nem használhatóak.
Az érvényesség vége 2025. január 31., azaz összesen 13 hónap érvényességi idővel számolhatnak az elővásárlók. Személygépkocsikra a D1 éves országos jogosultság 57260 Ft-ba kerül, a vármegyematricákért ebben a kategóriában jövőre 6660 forintot kérnek.
Buszok útdíja
Jövő év február 1-jétől megváltozik a 3,5 tonna össztömeget meghaladó autóbuszok útdíjfizetése: az eddigi autópálya matrica vásárlás helyett díjfizetésük átkerül az ún. HU-GO rendszerbe. A változtatással uniós kötelezettségnek tesz eleget Magyarország. Fontos tudnivaló, hogy januárban a buszok még heti és havi matricával közlekednek, az átállás miatt azonban függetlenül a vásárlás napjától, 2024. január 31-én egyformán lejárnak.
Új vármegyematricák
Érdemes tudni: új fizetős szakaszok bevezetése miatt Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyékre is megvásárolhatóvá válik a vármegyei matrica 2024-től.
A BKIK országos fórumán értékelték az idei szezont és a szakma előtt álló kihívásokat az idegenforgalmi vállalkozások.
Turisztikai évadzáró rendezvényt szervezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), amelyen a területi kereskedelmi és iparkamarák közel 90 százalékának vállalkozói képviselték az ország szinte valamennyi turisztikai régióját. Az eseményen a szakma képviselői – kamarai szakemberek és turisztikai vállalkozások, valamint szakmai szervezetek – az idei évi tapasztalatokat, jó gyakorlatokat osztották meg egymással, és javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek hozzájárulhatnának a belföldi turizmus élénkítéséhez.
Az idei év turisztikai szezonja a többszöri újratervezésről szólt a külső környezet kihívásai – így az infláció, az energiaválság, a munkaerőhiány és a forgalomcsökkenés – nyomán, ugyanakkor már most el kell kezdeni a következő időszakra való felkészülést. Mint azt Horváth Vilmos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara turisztikáért felelős alelnöke kiemelte, a COVID előtt a szektor adta a nemzetgazdaság 10%-át – most ennek a visszaállítása a cél. Ezzel kapcsolatban az idegenforgalmi vállalkozások és szakértők több egyöntetű véleményt és javaslatot is megfogalmaztak a rendezvényen.
A SZÉP-kártyára nagy szüksége van a turizmusnak, mégpedig annak eredeti koncepciója szerint. Jelenleg vannak olyan régiók, ahonnan szinte teljesen eltűntek az idegenforgalomból a SZÉP-kártyás vendégek, ami hatalmas kiesést jelent a vállalkozások számára. Az évadzáró rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy 2024. január elsejével javasolják a Kormány számára, hogy állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának kereteit annak eredeti rendeltetése szerint.
Ugyancsak egyetértés volt a résztvevők között abban, hogy a hazai szálláshely-szolgáltatókat meg kell védeni a nagy nemzetközi online közvetítőkkel szemben. Ehhez a BKIK már megfogalmazta törvényjavaslatát, amelynek előterjesztése folyamatban van.
A turisztikai vállalkozások úgy látják, a falusi turizmusban érdemes lenne a magasabb színvonalú, egyedi szolgáltatásokra fókuszálni, és ezzel szólítani meg a belföldi látogatókat.
Ezen kívül továbbra is szükség lenne a turizmusban új, nagyszabású attrakciókra, amelyek élénkítik a forgalmat.
Nagy Elek, a BKIK elnöke a rendezvény kapcsán elmondta: „A BKIK egyik kiemelt célja, hogy erősítse az összefogást a területi kamarák között. Az ilyen alkalmak lehetőséget biztosítanak arra, hogy egységes álláspontra jussunk és ez alapján fogalmazhassuk meg javaslatainkat, amelyeket eljuttathatunk a döntéshozók felé, ahogyan tettük azt a korábbiakban a KATA átalakításától a Repohár szabályozáson át a budapesti közlekedés gazdasági működést gátló intézkedései kapcsán.”
A BKIK ennek megfelelően vállalta, hogy az elhangzott véleményeket és javaslatokat összesítve eljuttatja a Parlament Gazdasági Bizottságához- számolt be a Helló Sajtó.
Orbán Viktor miniszterelnök – Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) megbízott főigazgatójának javaslatára – szombati hatállyal felmentette tisztségéből Tóbiás Tamás gazdasági és Miklovicz Zoltán informatikai főigazgató-helyettest – közölte a Belügyminisztérium (BM) szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint helyettesítésük megoldott, az OKFŐ működése folyamatos és zavartalan.
Az érintett vezetői álláshelyek betöltéséről később születik döntés – áll a közleményben.
Sajtóértesülések szerint korábban az OKFŐ főigazgatóját is azért rúgták ki, mert a szektor idei példátlan eladósodása, és az intézmények gazdasági-műszaki üzemeltetésének leválasztása a kórházakról eddig nem bizonyult sikertörténetnek.
Lezárult az ”Újpest Kapuja” térségmegújítási és városrehabilitációs projekt.
Fák, évelő növények és cserjék, sétányok, új játszótér. Nem is gondolnánk, hogy nem is olyan régen még lepusztult épületek álltak a Városkapu-park helyén. A mintegy kétmilliárd forintos uniós támogatással megvalósult városrehabilitációs program záróeseményeként Újpest Önkormányzata számos projektet mutatott be, amelyek nem csak megszépítette ezt a térséget, de az alacsony státuszú lakosok felzárkóztatását is szolgálták.
Újpest Önkormányzata tegnap tartotta meg az ”Újpest Kapuja” térségmegújítási és városrehabilitációs projekt záróeseményét, melyen bemutatták az uniós támogatással és önkormányzati finanszírozásban megvalósuló projekteket, mint például az egy hektáron megépült Városkapu-parkot, továbbá a Károlyi utcai önkormányzati bérlakásházat és számos rendezvényt és képzést, melyek az alacsony státuszú lakosság társadalmi beilleszkedését segítették elő.
A városrehabilitációs projekt átfogó célja az Újpest-Városkapu térségében található városrész krízistömbjének fizikai revitalizációja volt, az ott élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása és társadalmi beilleszkedése segítésével. A program soft elemei mellett (rendezvények, képzések) megvalósultak úgynevezett hard projektelemekis. Így épült meg egy önkormányzati bérlakásház és létesítettek egy egyhektáros parkot a régi, lepusztult épületek helyén. A pályázat során Újpest Önkormányzata 2 milliárd forint uniós támogatásban részesült.
Zöld oázis az épületek között
A Városkapu-park a maga egyhektáros zöld felületével szép látványt nyújt és sok kikapcsolódási lehetőséget is. A közparkban számos növényt telepítettek és multifunkciós közösségi tereket alakítottak ki, melyeket sétányokon keresztül közelíthetünk meg. A parkban van játszótér, melynek tematikája a környékhez kapcsolódik: kialakítása az újpesti Dunát és a Duna-partot idézi meg a vasúti átkötőhíddal és a Népszigettel együtt. A gyerekek itt hintázhatnak, homokozhatnak, csúszdázhatnak és még trambulinon is ugrálhatnak. Az agóra részen egy kellemes pihenőközpont jött létre. A parkban még pingpongasztal és sakkasztal is helyet kapott.
„Nem mindegy, hogy milyen várost hagyunk hátra a következő generációknak. Az, hogy milyen lesz Újpest évtizedek múlva, most dől el és rajtunk múlik. Ez a munka nemcsak a jelenünkről, hanem a jövőnkről is szól. Zöld parkok, közösségi kertek, faültetések, virágos zöldfelületek: számunkra ez a jövő itt az otthonunkban, Újpesten” – mondta el dr. Trippon Norbert alpolgármester.
Segítség a hátrányos helyzetű lakosságnak
A programban úgynevezett soft elemek is megvalósultak, melynek célja az alacsony státuszú lakosság társadalmi beilleszkedésének segítése. Több mint száz rendezvényt és képzést tartottak, létrehozták az Aradi utcai szociális irodát, és segítették az alacsony státuszú lakosság munkába állási körülményeit, valamint a gyermekek iskolai felzárkóztatását is.
Idén is lesz elég karácsonyfa, a belföldi ültetvények kitermelése elkezdődött – közölte az MTI-vel csütörtökön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Magyarországon az ünnepi időszakban akár 2 millió fenyőfa is vevőre találhat, a kínálat túlnyomó részét a luc-, az ezüst-, és a Kaukázusban őshonos nordmann teszi ki. Ezekből a környező országokba is jut, míg az itteni piacra körülbelül félmillió fenyő érkezik más országokból. A kitermelés november közepétől a földlabdás fákkal kezdődött – írták.
(Vágják a karácsonyfának valót a zalai Nemespátró környékén. Fotó: archív. MTI/Varga György)
A közlemény szerint a belföldi termőterület 3000-3500 hektár, túlnyomó részük Vas, Zala, Somogy vármegyében található, de a Mátra és a Bükk környékén, valamint Nógrád vármegyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel.
Fenyőtermesztésből Magyarországon csaknem 600-700 családi gazdaság él meg. A minőség a jó szaporítóanyagnak és a korszerű termesztéstechnológiának köszönhetően évről évre jobb.
A NAK hangsúlyozta, hogy érdemes valódi fenyőt választani, mert a műfenyő gyártása környezetszennyező, ráadásul a túlnyomó része Kínából érkezik, ökológiai lábnyomát így hosszas a szállítás is növeli. A műanyag fák csak akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha legalább 20 évig használják őket – tették hozzá.
Kamatmentes hitelekkel mentenék a karácsonyt a kereskedők.
Minden eddiginél nagyobb arányban segítik majd kedvezményes, 0 százalékos THM-mel bíró hitelajánlatokkal a kereskedők a karácsonyi bevásárlást, hiszen az elmúlt hónapok drasztikusan visszaeső értékesítése után nagyon fontos lesz a karácsonyi időszak a kiskereskedelemnek. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a mostani helyzet nagyban kedvez majd régi klasszikusnak, az áruhitelezésnek, az egyetlen olyan hiteltípusnak, ahol az idei év első kilenc hónapjában emelkedést mutatnak az adatok. Az infláció viszont itt is masszívan megmutatkozik: 2 éves átlagban negyedével nőtt az átlagos áruhitel összege.
Érdekes időszakban érkezünk a 2023-as év végéhez, hiszen kiskereskedelmi forgalom immár a szeptembert megelőző 10 hónapban csökkenést mutat éves összevetésben. Ezen belül a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom már egy éve folyamatosan esik, s immár az online kiskereskedelemben is komoly válságtünetek látszanak. Az idén mindhárom negyedévben itt is csökkent az értékesítés volumene – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hetek óta tartanak már az akciók
A vásárlók boltokba való visszacsábítása miatt kiemelten fontossá válik tehát az elkövetkezendő időszak a kereskedők számára, amit jól jelez az, hogy talán a korábbiaknál is komolyabb mértékben és hamarabb indult el az év végi akciózás, amelynek hagyományos kiindulópontja a Black Friday időszaka. A szakértő szerint azt a korábbi években megszokhattuk, hogy a Black Friday már nem pusztán november utolsó péntekét jelöli, ám idén már november elejétől folyamatosan komoly kedvezményeket hirdetnek a boltok, a múlt hét végén a Joy napok árengedményes kínálata miatt voltak tele az üzletek.
Bár a statisztikák szerint idén ősztől az infláció lassulásával az emberek elvben már reálbér-növekedést érezhetnének, ám Gergely Péter szerint erre azért dőreség lenne alapozniuk az üzleteknek, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt hónapok számottevően leapasztották a pénztárcákat: bár idén szeptemberben február után ismét kismértékben nőtt a lakossági ügyfelek banki folyószámlákon lévő pénze, az egy évvel korábbi adatokhoz képest a pénzek 14 százaléka, közel 1140 milliárd forint tűnt el a lakossági bankszámlákról.
A fentiek miatt érthető, hogy a karácsony előtti időszakban a korábbiaknál több üzletben találkozunk kedvezményes, akár 0 százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) mellett kínált hitellehetőséggel – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A kiemelkedő kölcsön akciók már nem csak az iparcikk kiskereskedőkre jellemzőek: a szakember szerint az új autó értékesítésben is találunk hetek óta futó 0 százalékos, vagy épp komolyan megtámogatott, 3 százaléknál alig magasabb THM melletti lízingfinanszírozási akciókat.
Gergely Péter emlékeztet: az áruhitelezőkkel kötött szerződések eddig is rendszerint tartalmaznak olyan időszakok(at), amikor mind a hitelnyújtó, mind a kereskedő lemond profitja egy részéről, hogy kedvezményes, vagy akár kamatmentes kölcsönt kínálhasson az adott bolt a vásárlóknak. Ám a jelek szerint most a kereskedők mindennél komolyabban hajlanak arra, hogy árrésük csökkenésével támogassák az értékesítés felfutását.
Minden más hitelt lepipál a régi klasszikus
Ráadásul a statisztikák is azt mutatják, hogy a hazai hitelezésen belül a klasszikus áruhitelezés az, amelyet a legkevésbé viselt meg a válság. Az idei év első kilenc hónapjában 27,5 milliárd forint áruhitelt helyeztek ki a finanszírozók, ami 3,7 százalékos bővülést jelent. Mindezt olyan piacon, amikor a piaci lakáshitel-folyósítás 48, a kihelyezett személyi kölcsönök összege 2,1 százalékos visszaesést mutat éves viszonylatban az év első háromnegyed évében – emlékeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az augusztusi 3,66 milliárd forintos áruhitel folyósítás 5 éves viszonylatban a 3. legnagyobb összegű havi kihelyezés volt, ennél komolyabb összeget csak a tavalyi karácsonyi időszak, a november-decemberi értékesítés tudott felmutatni. Az idei évben pedig a jelek szerint az akkori számokat is felülmúlhatja az áruhitel piac.
Gergely Péter szerint a klasszikus áruhitel reneszánszát egyértelműen az okozza, hogy az emberek a bizonytalan helyzetben még a korábbiaknál is visszafogottabban akarnak eladósodni: tényleg csak akkora mértékben vállalnak hitelterhet, amennyire feltétlenül szükség van. Egy elromlott berendezés cseréje, vagy épp egy a karácsonyi nagyobb értékű ajándék beszerzése tipikusan ebbe a költségkörbe esik – főleg, ha a beszerzést kamatmentes hitel is támogatja.
Markánsan visszaköszön az infláció a hitelösszegekben
Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az infláció az áruhiteleknél is megjelenik. Idén szeptemberben a fogyasztók által felvett áruhitelek átlagos összege történelmi csúcsra jutott, meghaladta a 255 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 10 ezer forinttal emelkedett az átlagos hitelösszeg, 2021. április, az 5 százalék fölé jutó infláció megjelenése óta pedig negyedével, több, mint 50 ezer forinttal emelkedett az egy áruhitel szerződésben szereplő hitelösszeg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.
